Konzervújság, 2002 (50. évfolyam, 1-4. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2 KONZERVÚJSÁG 2002/1. Az Uniós előcsatlakozás hajrájában a magyar tartósítóipar Galambos József Magyar Tartósítóipari Szövetség Tíz év telt el Magyarország és az Európai Közösség közötti társulási szerződés brüsszeli aláírása és hét év a szerződés hatályba lépése (1994. évi I. törvény) óta. A kölcsönös politikai akarat megvalósulása érdekében 1998. márciusában kezdődtek meg a tagjelöltek és az Európai Unió közötti kétoldalú tárgyalások, melyek keretében 28 fejezetben nyíltak meg (és magyar szemszögből azok legtöbbjében már le is zárultak) az érdemi egyeztetések. Mostanra elkerülhetetlenné vált a reálszféra szereplői, a hazai vállalkozások számára végiggondolni a csatlakozási folyamat, ezen belül elsősorban a 2004-től esedékes egységes belső piac már most is jól modellezhető várható hatásait és kihívásait. Korántsem mindegy, hogy milyen versenypozícióban éri el szó A konkrét adatokat tekintve megállapítható, hogy különösen az 1998-as orosz pénzügyi válságot követően megtört az exportszerkezeten belül a kelet-európai piacok hegemóniája. A kilencvenes évek konzervpiaci exportértékesítését az jellemezte, hogy a külpiaci eladások összes mennyiségének 60-70%-a a szovjet utódállamok területén realizálódott. Az utóbbi években azonban változás állt be, hiszen az Uniós piacok a konzervtermékek exportőrei számára mennyiségi szempontból mintegy egyharmadát, az árbevétel oldaláról pedig immár közel felét (1999-ben 47%-át) jelentik az összes értékesítésnek. Ezek az arányok egyben arról is tanúskodnak, hogy a nyugateurópai országok elsősorban a magasabb hozzáadott értékű termékek számára jelentenek biztos felvevőpiacot. Az export bevételek 2000. évi megoszlását térségenként az 1. ábra mutatja. Kisebb egyensúlyi zavarra utaló jel, hogy a 2000. évi adatok alapján az EU-ba irányuló értékesítés mennyiségének 60%át, értékének 70%-át Németország tette ki. Ettől nem különböznek számottevően a megemlített további térségek sem, hiszen a külkereskedelmi statisztikákban szereplő tizenhárom szovjet utódköztársaságba irányuló eladásokban Oroszország kebb környezetünk - jelen esetben a hazai tartósítóipar, illetve a mögötte álló kertészeti vertikum - a csatlakozás dátumát. A csatlakozás körülményeinek, esélyeinek, valamint egyes tényezőinek bemutatására vállalkozik ez az írás. A szakágazat külkereskedelmének teljesítménye Közismert, hogy a magyarországi tartósítóipar piaci kapcsolatrendszerében mindig is meghatározó szereppel bírt és bír ma is az exportértékesítés. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozásból kikerülő áruk mintegy kétharmada az ország határain kívül talál vevőre, kerül fogyasztásra (1. táblázat), súlya 80/80%, míg a Magyarországon kívül hat országot tömörítő CEFTA esetében Lengyelország 47/43%-kal (térségbe irányuló export mennyiség/értékaránya) szerepelt. Az európai Uniós piacok utóbbi időszakát jellemző fejlődés okait illetően persze nem feledkezhetünk meg a magyar élelmiszeripar több területét is érintő, 1998-at követő válságjelenségekről, azaz a kelet-európai exportértékesítés abszolút csök1. táblázat: Konzervipari termékek exportértékesítése, 1999-2000. 1999. 2000. Forrás: vámstatisztikák, Magyar Tartósítóipari Szövetség 1. ábra: Konzervipari termékek térségenként exportbevételei, 2000 (%) Forrás: Magyar Tartósítóipari Szövetség