Körösvidék, 1920. június-augusztus (1. évfolyam, 50-125. szám)

1920-06-01 / 50. szám

2 fl kisgazdák átvennék a kormányt. Budapest, júni­us 1. Rubinek miniszter a­isgazdapártban kijelentette, hogy ha a Tiszán­ak­ választáson nekik abszolút többségük lesz,­bban az esetben hajlandó lenne a kisgazdapárt­tvenni a kormányt. Tőzsde. Valuták: Lei 330—350, Márka 475—490, pont 655—665, ír. Frank 1250—1320, Sv. Frank >950—3050, Dollár 165—185, Napoleon 645—665, Ir. 1050—1100, Rubel 300—320, Sokol 380—405, Kor. Dinár 615—635, Fr. Dinár 665—695, Léva 360—380. Devizák: Amsterdam 5700—6100 K, Német 430—450, Olasz 1000—1150, Prága 3600—3900, Svejci 2850—3300, Bécsi kifizetés 98—103, Kop­penhága 4400—4600, Stokholm 3000—3300, Krisz­tiánia 2600—2800. Zürichi: Berlin 14"80, Bécs 4, Osztrák le­bélyegzett 4-15, Zágráb 5, Prága 1210, Paris 42-55, Milano 32"50, Londo 25"65, Budapest 330. Polner Ödön programmbeszéde. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg Pol­ner Ödön egyetemi tanár, városunk szülötte f. hó 30-án vasárnap d. u. 4 órakor programmbeszé­dét a városháza udvarán. A népgyűlést Zsilák Mihály a békéscsabai kisgazdapárt elnöke nyitotta meg, keresetlen sza­vakkal hangoztatván, hogy célunk az építés, rend és béke megteremtése, továbbá védekező küz­delem minden egészségtelen irányzat ellen, amely a békességes munkát s a keresztény erkölcsöt veszélyezteti. Hogy e célt elérjük, úgy gondolja a kisgazdapárt, legalkalmasabb képviselőül Polner Ödönt küldhetjük fel a Házba, aki nemcsak Csa­bának, hanem az orszikinak, a nemzetnek is nye­resége lesz." -HÉ,MVM. Zsilák szavai után Polner Ödön emelkedett szólásra. Aggódva fogadta a jelölést, mert olyan nagy férfiak után, akik a múltban képviselték Békéscsabát, nem tudja, vájjon megtud-e felelni a nagy feladatnak, mely reá vár. De lelke tele van nemes törekvéssel s ezt teljes erővel dia­dalra igyekszik vinni, ha megtisztelik a megvá­lasztással. A kisgazdák programmjával lép fel, de nem óhajt csupán egy osztályt képviselni, hanem min­den társadalmi rendnek jogos igényeit szem előtt tartja a haza érdekében. Szól a reánk kényszerített békéről, melyet most alá kell írnunk, hogy volt ellenségeink jó­indulatát megnyerjük, de soha belenyugodnunk nem szabad hazánk eldarabolásába. Helyesnek tartja, hogy több párt van, mert az emberek véleménye különféle, de e pártoknak nem szabad, hogy személyi ambíció legyen az alapjuk. Küzdeni óhajt a személyi érvényesülésből származó bajok ellen. Hiszi, hogy elvi megálla­podás alapján sikerül a különböző pártokból — melyeket most alig választ el valami egymástól — olyan kormányzatot létesíteni, mely jól betölt­heti nehéz feladatát. Nem híve az állam és egyház elválasztásá­nak. Az egyházat nem szabad egyesületi nívóra lesülyeszteni. Az országnak szüksége van arra, hogy szoros kapcsolatban legyen az egyházzal, mellyel csak igy teremthetünk közéletünkben igazi keresztény erkölcsiséget, amely pedig létfeltéte­lünk. E keresztény alap legyen türelmes, szere­teten alapuló, de űzze ki, ha kell korbác­csal az ország templomából az önző, hazafiatlan ku­fárokat. A keresztény felekezetek közt megértő békéért küzd. A sajtót ellen kell őrizni, ha nem is a ne­hézkes cenzúra utján, de mindenesetre úgy, hogy többé az ne szolgálhassa az egyéni üzleti érde­ket s ne lehessen botrány, szenzáció­hajhászó. Fontosnak tartja a földmivelés fokozásának előmozdítását, az ipar fejlesztését, a kereskede­lem növelését, e végből nélkülözhetetlen a fo­lyók szabályozása s a Duna és Tisza csatorná­val való összekötése. A­ munkáskérdést meg kell oldani. Gondoskodni kell arról, hogy minden munkás megszerezhesse emberi megélhetését, jó, Ti. 5 ¥&&iHcLáM egészséges lakása legyen, kertet, kis földet­ mű­velhessen. A tisztviselők helyzetén mindenáron javítani kell. Nemcsak jobb megélhetést kell nekik biz­tosítani, hanem olyan életet, mely őket, mint ma­gasabb kultúrájú, dolgos embereket feltétlenül megilleti. A közművelődés javítása kell, hogy első­rangú legyen. A helyi érdekeket alá kell rendelni az országos érdekeknek, de ez nem azt jelenti, mintha a teljes erejével ne akarna küzdeni azokért a közintézményekért, melyeknek megte­remtése olyan nagyon fontos Csabán. Beszédét szinte költői lendülettel fejezi be, igéri, hogy szülővárosának s hazájának hű mun­kása lesz s élete legragyogóbb eseményének fogja tartani mindig azt a napot, amikor ez a város — ha bizalmukkal megtisztelik­­— beküldi őt az országházba. A nagyon tartalmas, minden mondatában nagy tudásról, higgadt komolyságról, férfias aka­rásáról tanúskodó beszédet nagy tetszéssel fo­gadta a választók tömege. Szemle. (F.) A város közegészségügyében előfordult hibákról szóló cikkünkre — nagyon helyesen — azonnali elintézés következett. Mai számunkban közöljük a polgármesteri hivatal átiratát Fran­cziszky Lajos közigazgatási fogalmazó aláírásával és örömmel vesszük tudomásul azt, hogy a városi tanács az előkészületeket megtette az ügy elinté­zésére, tehát a közegészségügy restaurálása tekin­tetében. Mégis azt tapasztaljuk, hogy cikkünk és az abb­an felemlített hibák nem estek éppen jól az uraknak. Konklúzióképen megemlítjük, hogy azok a bizonyos árkok még nincsenek kitisztítva, azok a bizonyos szemetek még nincsenek eltaka­rítva és a kapuhidak alatt nyugodtan rothadnak tovább az állati hullák. Ne vegyék rossz néven a városi tanácsban, a polgármesteri és rendőrfőka­pitányi hivatalb­an felszólalásunkat, melyek nem támadó jellegűek, jlélkezőleg tényleg a köz érde­keit szolgálják, a jelzeten azt, hogy a rendőrfőkapitányság azonnal intézkedett, de hát sajnos, az intézkedésnek nincs eddig eredménye. Már­pedig ez a fő, mert a bacillusok nem haj­landók a hivatalos elintézések sorrendje és idő­pontjára várni, hanem *esetleg megelőzik azt, ágybadöntenek bennünket és akkor kit hibáztat a közvélemény? A sajtót, melynek árgus szeme nem vette észre idejében a bajt, nem figyelmez­tetett, — tehát nem életrevaló. Az ilyen cikkekért tehát — nem lehet és nem szabad haragudni. * Szervezkednek a keresztény újságírók és ezzel egybekoncentrálják azt a néhány embert, aki erre a nehéz pályára tévedt, annak idején két meg három forint éhbérért dolgozott és semmi más kötelessége nem volt, mint hogy a zsidó hírlap­írók kifutófiúja, a szerkesztők pojácája, újabban pedig a lapok ellen indított keresztény­ villámok levezetője legyen. A keresztény újságíróknak külön szervezetbe való tömörülése szolgáljon mérföld­kövéül és útmutatójául a többi közhivatali szer­vezeteknek. Szigorú záróvonalat kellene húzni úgy hivatali, mint társadalmi, vagy politikai téren a keresztény és zsidó hivatalnokok, kereskedők és egyéb foglalkozásbeliek közé. Akkor talán sike­rülne az összekevert és még jelenleg is elvegyült olvasztékból a salakot elválasztani és külön állítani. * Via Reggioban, egy csendes olasz halász­városkában óriási zavargás volt. Hullák ezrei bo­rították az utcákat. A tenger felől torpedóhajók bombázták a megveszekedett közönséget, a katonai hatóságok ugyancsak a tenger felől léptek közbe nagy apparátussal a zavargók ellen. A rettenetes zavargást csak nagy erőfeszítéssel tudták meg­szüntetni. A tengerben úszkáló halak úgy meg­rémültek, hogy elvonultak csendesebb öblökbe. Az olasz és svájci lapok tele vannak a borzasztó esettel. Messina lakosságát úgy megrendítette az eset, hogy a talaj is megrendült, alattuk. Porco,'! Ilyet még nem pipált a világ. És az egész eset azért történt, mert egy via­reggiai footballmec­­csen elpáholtak egy bírót. Mi mindent meg nem érünk manapság. Zavargás, bomba, hullaszag, torpedók, katonaság, — mindez azért, mert talán a football-bíró eggyel több tizenegyest itélt meg, mint amennyi a közönségnek tetszett. Minden Békéscsaba, 1920. junius 1. esetre ez az elmúlt hónap legjobb vicce. Sajtó­vétséget nem akarok elkövetni, elárulom tehát, hogy ezt a hajmeresztő szenzációt kisebb kiadás­ban városunk közkedvelt és igazán szimpatikus lapja, a „Cs. Sp." közli. Remélhetőleg a lapból ezek után kétszer annyi fogy el, mint eddig. A Vörös Kereszt Egylet közgyűlése. Hosszú szünetelés után 29-én délután 4 órakor tartotta választmányi, délután 5 órakor pedig közgyűlését a Vörös Kereszt Egylet békés­csabai fiókja a Közművelődésháza nagytermében. Varságh Béla elnök megnyitó szavaiban rá­mutatott arra a sok nehézségre, áldatlan sőt ve­szedelmes helyzetre, amely miatt nem lehetett köz­gyűlést tartani; azután Petz József h. titkár fel­olvasta a számvizsgáló-bizottság jelentését. Ugyancsak Petz József olvasta fel a nagy gondossággal megszerkesztett évi jelentést, mely­ben beszámolt arról az óriási munkáról, amelyet az egylet végzett. Különösen kiemelte Korossy Anna érdemeit, aki óriási feladatot töltött be nagy lelkesedéssel, önzetlen SZÍVÓS munkával. Őszinte­ elismeréssel adózott Balás Ádám főgim­náziumi tanárnak, aki mint a tudakozó iroda ve­zetője, több mint 30,000 ügyet intézett el a háború alatt. Köszönetet mondott dr. Révész Fülöpnének is, aki az uzsonnapénzek összegyűjtésében buz­gólkodott éveken keresztül. Varságh Béla elnök meleg szavakban em­lékezett meg P<l fejózsef h. titkárról, Jéger József­­ és Babich Pál pénztárnokról, akik nagy, komoly munkát végeztek az egyesület körül. A jelentések tudomásulvétele után Varságh Béla elnök meleg, szép szavakban emlékezett meg Korossy Anna és Balás Ádám rendkívül nagy, önzetlen tevékenységéről s a hála jeléül az egye­sület nevében egy-egy ízléses kiállítású emlék­lapot adott át nekik a közgyűlés lelkes ünneplése közepette. Korossy Anna hálásan, könnyes szemmel szorította magához azt a gyönyörű csokrot, melyet az egylet nőtagjai nyújtottak át legtevékenyebb társuknak. Ezek után a tisztikar lemondott, de a köz­gyűlés kérésére Varságh Béla elnökölt továbbra is. Az új választmány megválasztása után a tiszt­újításra került a sor. Elnöknek újból Varságh Bé­lát kiáltották ki, aki tekintettel korára, elhárította magától e megtiszteltetést." Vidovszky Kálmán az egész egylet mély saj­nálatát fejezte ki Varságh Béla távozása felett, kinek legtöbbet köszönhetünk, akinek érdeme, hogy aligha van vidéki Vörös Kereszt fiók, mely olyan áldásos tevékenységet fejtett volna ki, mint éppen a csabai. Indítványára egyhangú lelkese­déssel díszelnökü­l választotta meg a közgyűlés Varságh Bélát, ezzel is kifejezést akarván adni iránta való mély tiszteletének. Az új tisztikar a következőképen alakult meg: Elnök lett Réthy Béla, társelnök Réthy Béláné, alelnökök dr. Korniss Géza és dr. Révész Fü­­löpné, titkár dr. Láng Frigyes pénztáros, dr. Czin­kovszky Jenő, jegyző Péterfy Lajos. Az új" tisztikar megköszönvén a feléjük irányult bizalmat, elfo­gadta megbízatását. — Ezzel a szép közgyűlés véget ért. A Dr. Székely György életrajza. Dr. Székely György főiskolai tanár, egyetemi magántanár, a Békés—mezőberényi választókerület keresztény nemzeti egyesülés párti jelöltje lelkes harcosa a keresztyén világnézetnek. A Károlyi­forradalom után, mikor a szociáldemokraták ura­lomra jutottak. Somogyi Béla, a Népszava szer­kesztője (volt közoktatásügyi államtitkár) hozzáfo­­­­gott Székely politikai üldözéséhez tisztán azért, mert az előző években már harcolt a szabadkőmű­ves álliberális destrukcióhoz vezető irányzat ellen, vezércikkekben és tanügyi folyóiratokban védelmére kelt a népiskolai vallásoktatásnak. Székely belépett a keresztény szociális pártba, mivel garanciát ka­pott arra, hogy ez nem néppárt többé, s ekkor fogott hozzá ahhoz, hogy e párt zászlója alatt a protestánsokat is egyesítse, tömörítse. Ez az akció sikerrel járt. Nagy szolgálatot tett a Friedrich ve­zetése alatt működő akkori kormánynak azzal, hogy az angol misszióhoz ő vezette a protestáns kül­döttséget, demonstrálva ezzel, hogy a kormány , háta mögött protestánsok is állanak s így az ántánt

Next