Körösvidék, 1921. április-június (2. évfolyam, 69-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

Békéscsaba, 1921. Junius 25. Szombat Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. szám A szerkesztőség telefon­száma: 60 foers&Ttény politikai napi­lap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100­­ í. félévre 200 K. — Ei­yes szám éra 2 k:rona Évvégi vizsgák Most folynak az összes középfokú iskolákban az évvégi vizsgálatok. Sok helyt már be is fejezték azokat, sok helyt az utolsó feleletek most hangzanak el, hogy néhány nap múlva becsukódjanak az ifjúság ne­velésének, tanításának tiszteletreméltó házai, pihenést, felüdülést, új mun­kára való erőgyűjtést biztosítva, ta­nítványnak és tanárnak egyaránt. Hosszú évek óta ez az első iskolai esztendő, amely — eltekintve a kény­szerű hosszabb-rövidebb szénvaká­cióktól — a normális mederben folyt le. A tanárok túlnyomó többsége már dolgozhatott s a forradalmak izgatott hullámai is elsimultak, nem zaklatván fel a nyugalomra alapo­zott iskolai munkát. A normális viszonyok visszajötte alaposabb, jobb munkát eredménye­zett, mint amilyent az iskolák az el­múlt 5—6 évben felmutathattak. Több volt ez évben az ifjúság tudása, de mert a tanári karok is többet kívántak, mint a háborús években, több volt a bukás is. Ez a tény kell, hogy gondolko­dóba ejtse különösen a szülőket, akik alapos képzettséget akarnak nyújtani gyermekeiknek. Bizonyos, hogy most, közvetlenül a vizsgák után sok szülőt elfog a keserűség, ha azt látja, hogy sok anyagi ál­dozata kárba veszett s gyermeke szekundás bizonyítvánnyal tért haza. A bosszankodásnak azonban el kell ülnie s a szülőknek és diákok­nak egyaránt be kell látniok, hogy a szekunda sem nem rosszakarat, sem nem igazságtalanság, hanem szigorú, igazságos ítélet, mely arra való, hogy a szülőket több figye­lemre, a diákokat pedig több mun­kára serkentse a jövőben. Van tanúsága is a sok szekun­dának. Ez pedig az, hogy a szülők ne kényszerítsék tehetségtelen gyer­mekeiket is okvetlenül tudományos pályára. Ma már túl vagyunk azon a helytelen felfogáson, hogy aki nem tanul, azt iparosnak kell adni. Min­den értelmes ember tudja azt, hogy az iparosoknak is lehetőleg tanult embereknek kell lenniök. Taníttatni kell tehát minden gyermeket, de nincs semmi szükség arra, hogy tudományos oktatásra kényszerítsük azokat, akiknek ahhoz nincs se kedvük, se tehetségük. Taníttassák úgy őket, hogy több gyakorlati tu­dást nyerjenek, természetesen úgy, hogy az elméleti tudást azért ne utáltassák meg velük. Ne arra kény­szertsük tehát őket, hogy minél több elvont, nekik nem tetsző anyagot tanuljanak, hanem igyekezzenek ki­sebb tehetségű gyermekeiket több gyakorlati ismeretet nyújtó s keve­sebb szellemi megterheltetést jelentő iskolába (gazdasági iskola, földmí­vesiskola, ipariskola) küldeni. Viszont minden szekunda ne rias­­szon vissza sem szülőt, sem diákot az iskolából. Hiszen nyilvánvaló, hogy igen sok rossz eredménynek nem a tehetségtelenség, hanem a hanyagság az oka. Kissé több biz­tatás és utánanézés a szülők részéről, több szorgalom a diákság munkájá­ban s a szekundák nagy százaléka eltűnik. Nagyon helytelen dolog volna azért, ha a rossz bizonyítványok magától a tanulástól riasztanák el az ifjúságot. Minden magyar em­bernek tudnia kell, hogy szebb, bol­dogabb, keresztényibb és magyarabb Magyarországot csak akkor remél­hetünk, ha nevelünk tanult és mű­velt keresztény magyar középosztályt. Az év végének tanúsága biztassa azért arra az illetékeseket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a gyakorlati pályákra nevelő taninté­zetekre, a tanuló ifjúság pedig mu­tasson több szorgalmat és munka­kedvet, akár gyakorlati, akár tudo­mányos az az iskola, melynek nö­vendékei közé tartozik. Többet, komolyabban tanulni ! Ez a szellemi élet többtermelése. Ss­iptmagerország sorsát az osztrák-német csatlakozási mozgalomtól teszik függővé Páris, junius 24. Az osztrák lapok befejezett tényként tárgyalták már hónapok óta Nyugatmagyarország elszakítását, illetőleg Ausztriához való csatolását. Ezeknek a közleményeknek semmi komoly alapjuk sem volt. Nyugatmagyarország ügyében még most sem döntöttek véglegesen a győztes nagyhatalmak, tehát az osztrákok álmodozásai még koraiak. A nagykövetek tanácsa mai értekezletén a trianoni békével foglalko­zott és különös részletességgel tárgyalta a Nyugatmagyarországra vonat­kozó pontokat. A tanács tagjainak nagy többsége az átadás ügyében való döntés elhalasztását kívánta, végül egyhangúlag úgy határoztak, hogy Nyugatm­agyarország átadását, illetőleg az új nyu­gati magyar határ megállapítását attól teszik füg­gővé, hogy milyen kimenetelű lesz az a mozgalom, amely Ausztriának a német birodalomhoz való csatolását célozza. Ennek a határozatnak a meghozatalában elsősorban a tanács francia tagjai játszottak vezető szerepet, akik nem tartják kívánatosnak a német biroda­lomnak nagyarányú megnövekedését. a nemzetgyűlés Bukarest, június 24. Botlik József alelnök háromne­gyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Bemutatja Rakovszky István levelét, amelyben 8 napi szabadsá­got kér. A Ház a kérelmet telje­síti. Szabó József (biharnagybajoni) előadó beterjeszti a népoktatási tör­vényről szóló bizottsági jelentést. Temesváry Imre a munkáskérdés­ről tesz jelentést. Ezután a pénzbüntetések ideigle­nes felemeléséről szóló törvényja­vaslatot elfogadták. Elnök jelenti, hogy Temesváry Imre és Tomory Jenő sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt. Héjj Imre előadó ismerteti a bün­tető igazs­ágszolgáltatás egyszerű­sítéséről szóló törvényjavaslatot. Tasnády-Kovács József elfogadja a javaslatot, bár igen súlyos hibá­nak tartja, hogy nem fordítanak elég időt a javaslatok előkészíté­sére. Beszél a Tisza perről. Elnök nem engedi meg, hogy egy folyamatban levő bűnperről kritikát mondjanak. Tasnády-Kovács József ezt tudo­másul veszi. Foglalkozik a javaslat 8. § ával, mely szerinte a polgári szabadságot veszélyezteti. Rassay Károly mindenben aláírja Tasnády-Kovács aggályait. Véle­ménye az, hogy a kisebb bűncse­lekményeket, aminek a hatóság el­leni erőszak, magánlaksértés, sze­mélyes szabadság megsértése,­­ ki kell vonni a törvény hatálya alól. Bródy Ernő eleve bejelenti, hogy a 2. §-nál módosítást fog bejelen­teni, hogy a kisebb bűncselekmé­nyeket a törvényből hagyják ki. Ezután részletesen foglalkozik a ja­vaslattal. § Ruppert Rezső azért járul hozzá a javaslat tárgyalásához, mert ily mó­don a multak restanciáit lehetséges lesz feldolgozni. De gyakorlatban megtartani a célszerűségen túl nem szabad. Elnök ezután napirendindítványt tesz, majd áttérnek az interpellá­ciókra. Temesváry Imre a részvénytársa­ságok vagyonváltságában a kisem­berek rovására biztosított kedvez­ményekről interpellálta a pénzügy­minisztert. A pénzügyminiszter válaszában kitért az ingatlanok vagyonváltsá­gára, amelyet nem talál igazság­talannak. Válaszát tudomásul vették. Tomori Jenő a szatmár megyei tisztviselők ellen emelt kifogásokat és kormánybiztos kiküldését kérte a vezető tisztviselők mulasztásainak megvizsgálására. Gróf Ráday Gedeon belügyminisz­ter az idő előrehaladott voltára való tekintettel csak röviden válaszolt Tomori interpellációjára. Kijelentette, hogy kormánybiztost nem küld ki, ellenben azok ellen a tisztviselők ellen, akiket elfogulatlan ítélet sze­rint tényleg terhel mulasztás, meg­teszi a törvényes intézkedéseket. Az ülés egynegyed 3 órakor ért véget. naiaacsu Hegedűs Lóránt decemberben tartja elő­adásait az amerikai egyetemen (Budapest, június 24.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter idáig már két amerikai egyetemtől kapott meg­hívást pénzügyi politikájának ismer­tetésére. A „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt tett kijelentése sze­rint örömmel fogadja a meghíváso­kat. Ha különösebb akadályok nem hátráltatják tervei megvalósításában, akkor még a folyó év december 21-én elindul Newyorkba, ahol a két egyetemen 6—6 előadáson át fogja ismertetni elveit és politikájá­nak fontosabb körvonalait. A keleti vásár elszámolása (Budapest, június 24.) A buda­pesti iparkamara tegnapi ülésén fog­lalkozott a keleti vásár elszámolá­sával, amelyben semmi rendellenes­séget sem talált. Ugyancsak ezen az ülésen határozta el, hogy lépé­seket tesz az irán­t, hogy a zárórát a jelenleginél korábbi időpontban ne állapítsák meg a jövőben se. Arad város csőd előtt (Arad, június 24.) A városi pót­adót a mai nappal újból 100 szá­zalékkal emelték fel. A hozzá nem értők vezetése alatt levő, nemrég még virágzó város a szó szoros ér­telmében csőd előtt áll, mert lehe­tetlen a minden alap nélkül kivitett óriási adók behajtása. %

Next