Körösvidék, 1922. július-szeptember (3. évfolyam, 147-223. szám)

1922-07-04 / 149. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. sz. A szerkesztőség telefon­száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 85 K, negyedévre 250 K, félévre 500 K. Egyes szám ára 4 K. Az izsáki és orgo­ványi rabló­gyilkosság első főtárgyalása Budapest, július 3. A budapesti Magyar Királyi Katonai törvényszék ma délelőtt kezdte meg az izsáki, illetőleg orgoványi rablógyilkosság főtárgyalását. A tárgyalást dr. Győrfy László hadbíró vezeti, a vádhatóságot pedig dr. Schmidt Arthur ezredes hadbíró, ügyész képviseli. A tárgyalás előreláthatóan több napon át tart, mert úgy az ügyész, mint a védők is számos tanú kihallgatását kérték. 9 k­ivételes hatalmi kör A világháború alatt és óta a kor­mányzatnak kivételes, hatalmi körre volt szüksége, hogy a rendet és egyensúlyt az országban a sokféle bontó erőkkel szemben erélyesen fenntarthassa. Nagy kérdés most, vajjon ott tar­tunk-e már, hogy e kivételes rend­szabályokat nélkülözhetjük s a kor­mányzat az ország konszolidációjá­val lépést tartva helyre­állítja a normális békeállapotokat ? Az ellenzéki pártok képviselete a nemzetgyűlésen ellenezni látszik min­den oly rendszabályt, mely a hábo­rús időkben keletkezett s az ostrom­állapotra emlékeztet. A Bethlen-kor­mány számára a kérdés aktuálissá vált, mert a törvényben biztosított kivételes hatalom időhatára épp most jár le. Bethlen István gróf miniszterel­nökben meg­van a hajlandóság, hogy kormányzati hatáskör dolgában fokozatosan, de kellő óvatossággal áttérjünk a rendes békeállapotra. Egyelőre azonban nyakaskodnia kell némely kivételes jogszabályhoz, mert csak úgy felelhet a jogrend­ fennma­radásáról s a hatósági funkciók si­keréről számos aggasztó jelenség közepette. Fenntartandónak bizonyult az inter­nálási jog, s annak kilenc év óta be­vált rendszere, nemcsak az oroszor­szági fogságból visszaérkező katona véreink visszatelepítési folyamata alatt és elhelyezésük tartalmára, ha­nem a nemkívánatos idegen jövevé­nyekkel szemben is, akik Bécsből Lengyel-­és Oroszország felől vagy a Balkán félszigetről beáramlanak s gyanús viselkedésükkel akár a piaci árakat befolyásolják kártékonyan, akár a köznyugalmat veszélyeztetik. A sajtócenzúra dolgában kormányunk végkép felhagy azzal az eljárással, mely a sajtóvétség tárgyát előzetes cenzúra utján igyekezett kiküszöbölni, mert a gyakorlatban nem vált be és vekszatorius természetében sok jo­gos panaszra adott okot, ellenben az inkriminálható lappéldányok el­kobzására és a közveszélyes irányú lapok letiltására a köznyugalom ér­dekében ma is oly szükség van, mint a háborús és a forradalmi idők izgalmai közt. Nemcsak Csonkamagyarország te­rületén, hanem egész Európa terü­letén érezhető ez idő szerint a borzal­mas katasztrófái is évek utóhatása. Izgatottságban él valamennyi nemzet győztesek és legyőzöttek egyaránt. A háború utáni új Európa — amit a békekötések létrehoztak — nem bír kialakulni és még kevésbbé tud boldogulni a rettentő drágaság, a termelő munka és forgalom hiánya, a közelégületlenség és a közélet vál­sága miatt. Azok a bombamerényletek, amelyek detonációi nemcsak Budapesten, ha­nem London és Berlin falai közt is eldördülnek és napjaink nehézségét jellemzik, intő jelül szolgálhatnak arra nézve, hogy a kormányzati és hatósági hatalom korlátozása most nem időszerű. Reméljük, hogy a magyar ellenzék is belátja ezt és a kivételes rendszabályok dolgában a Bethlen kormánynak deferálni fog. A nemzetgyűlés hétfői ülése Budapest, július 3. Szczitovszky Béla alelnök a nem­zetgyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy tegnap helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben a Ház régi, érdemekben gazdag tisztviselőjét, idősb. Desewffy Arisztidet, aki 40 évig volt a Ház szolgálatában és mint alelnöki tanácsos, az inter­parlamentáris unió főtitkára, buzgó áldásos tevékenységet fejtett ki. Ja­vasolja, hogy halála felett érzett részvételének a nemzetgyűlés a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kifeje­zést. Felmutatja gróf Teleki Pál le­velét, melyben egészségügyi okokból szeptember 1-ig szabadságot kér. A Ház megadja a szabadságot. Be­jelenti, hogy megalakult a vízügyi bizottság. Bemutatja Vas vármegyé­nek a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ingyenes gyógy­kezelése tárgyában benyújtott fel­iratát. Bejelenti, hogy újabban Já­nossy Zoltán és Benczei János meg­bízólevele ellen érkezett panasz. A megbízóleveleket a C. osztályba teszi át. Bemutatja Haller István levelét, melyben a pénzügyi bizott­ságban viselt tagságáról lemond. A póttag kijelölése tárgyában hétfőn tesznek javaslatot. Rakovszky István napirend előtti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. Felszólalásában előterjeszti a drágaság rohamos emelkedését az utóbbi napokban. Felhívja a kor­mány figyelmét­ a sürgős intézkedé­sek megtételére. Bethlen gróf miniszterelnök vála­szában kijelenti, hogy a magyar kormány tudja kötelességét és tuda­tában van annak, hogy milyen nagy mérveket öltött a drágaság. A baj azonban a valuta leromlásában ke­resendő, mellyel szemben tehetetle­nek vagyunk Egyes esetekben az élelmiszereket mesterségesen is drá­gítják. Ilyen eseteket a közélelmezési tanács és az árvizsgálóbizottság bí­rál el. A kormány nem hajlandó megkötni az árvizsgálóbizottság kezét. Rakovszky István, mint az össze­férhetetlenségi állandó bizottság tagja leteszi az esküt. Napirend szerint áttérnek az indemnitás folytatólagos tárgyalására. Elsőnek Nagy Emil szólal fel, aki a beruházások fontosságát és sürgős voltát fejtegeti. Az indemnitást elfo­gadja. Szünet után Payer szociálde­mokrata beszél. A javaslatot nem fo­gadja el. Az ülés 3 óra 10 perckor ér véget. R B­I • KIBOHRB 9 MilRll>IIINIBI• Az új lakásrendelet Budapest, július 3. Az új lakás­rendeletnek Vass József által elké­szített tervezete a 2000 lakosnál ki­sebb községekben és nyaraló telepe­ken visszaállítja a lakások szabad forgalmát. A tervezet szerint az ös­­szes lakások négy kategóriába tar­toznak. Kislakás az, amelyikért 1920 május 1-én 4000 koronánál nem fizettek több bért, középlakás, ame­lyikért legfeljebb 6000, nagylakás, amelyikért legfeljebb 8000, fényűző lakás, amelyikért több, mint 8000 koronát fizettek. A kislakások bére 1922. augusztus 1-től az 1917. no­vember elsejei bér négyszerese lehet. A többi lakások bérmegállapítása szabad egyezkedés tárgyát képezi. Poineare Londonba utazik Pár­is, július 2. MTI. Poineare jú­lius második felében Londonba megy, hogy Lloyd Georgeval Franciaország és Anglia közötti függő kérdésekről tárgyalásokat folytasson. ///. évfolyam 149. szám. itálasz egy nyílt levélre*] Tisztelt Levélíró! Nem az első eset, hogy azzal a kérdéssel fordulnak hozzám, mon­danám meg, mi az oka annak, hogy a keresztény társadalom széles ré­tege nem tömörül szívvel-lélekkel az Ébredő Magyarok Egyesületének zászlaja alá, holott azokkal az el­vekkel, amelyekért az egyesület harcol, egyetért a keresztény világ túlnyomó többsége. A kérdés valóban érdekes, de határozott feleletet adni reá nagyon nehéz, mert a legkülönbözőbb okok tartják vissza az embereket az EME-hez való csatlakozástól. Leg­több esetben egy homályos hangu­lat szüli a tartózkodást, vagy a ná­lunk nagyon megszokott­ közöny és felületes ítélkezés s csak egy kis­sebb csoportot vezet elvi szempont. Kétségtelen, hogy az Ébredő Ma­gyarok Egyesületének törekvései komolyak, nemzetiek és szépek. Magyarrá és kereszténnyé akarja tenni Magyarországot. Ezen célért való küzdelemben tulajdonképen minden keresztény és magyar em­bert ott kellene látnunk az ÉME zászlaja alatt, annyival is inkább, mert minden keresztény magyar sze­retné elérni a célt. Hogy mégsem csatlakoznak az Ébredőkhöz, ennek — ismétlem — nem egységes, ha­nem szinte személyek szerint kü­lönböző oka van. Bizonyos, hogy a legtöbben azért idegenkednek az ÉME-től, mert különböző módon olyan összekötte­tésben vannak a zsidókkal, amelyet nem szívesen szakítanának meg. Már pedig az ébredőkkel való egy uton járás messze elvezet minden zsidótól. Sokan felületesen ítélnek s elhi­szik azt, amit a zsidóság szívesen hirdet, hogy minden attrocitást — ami csak az utolsó két évben szór­ványosan előfordult — az ÉME rendezett s azt mondják, hogy nem lehetnek tagjai olyan egyesületnek, mely törvényellenesen cselekedett. Hiába nyilatkozik az ÉME, hiába tiltakozik az ellen, mintha az egye­sület bármely törvénytelen cseleke­detben csak halvány részt is venne, ezt a hamis beállítást már úgy meg­rögzítették az emberekben a liberá­lis körök és lapok, hogy e vádak alól nehezen tud szabadulni a ne­mes célokért küzdő ÉME. Pedig jól tudja minden komoly ember, hogy az ÉME, mint egyesület soha részt nem vett semmi attrocitásban s tagjai közül is csak a fiatalabbak ragadtatták magukat lélektanilag megérthető, de helytelen cseleke­detekre. Nagyon sokan vannak, akik ké­nyelemszeretetből, vagy bizonyos gyávaságból kerülik az ÉME-t. Ezek *) A vasárnapi számunkban közölt nyilt levélre főszerkesztőnk e sorokban válaszol.

Next