Körösvidék, 1925. szeptember-október (6. évfolyam, 196-247. szám)

1925-09-01 / 196. szám

6 A békéscsabai építőiparosok a kontárok ellen Az Építőiparosok Szövetsége igen népes gyűlést tartott vasárnap dél­után az Ipartestületben, melyen be­hatóan foglalkoztak a már igen ve­szedelmessé váló kontárkérdéssel. Hosszas eszmecsere és vitatkozás előtt egyhangúlag elhatározták, hogy a kontárkodás ellenőrzésére egy bi­zottságot alakítanak, mely bizottság­nak minden egyes tagja iparhatósági bizonyítvánnyal lesz ellátva. A bizott­ságot mindjárt meg is választották. Tekintve a kontárkodás nagymérvű elszaporodását, egy felhívást bocsáj­tott ki a szövetség a nagyközönség­hez tájékoztatás végett, mert nem­csak a munkát elvállaló kontár csinál törvényellenes dolgot, hanem a mun­kátadó is s így az is meg lesz bün­tetve. A felhívás egyébként a követ­kezőképen szól: Felkérjük az igen tisztelt építtető közönséget, hogy küzdelmes mun­kánkban bennünket támogatni szíves­kedjék és a munkának vállalatba­adása előtt követelje vállalkozójától az iparigazolványa felmutatását. A saját jól felfogott érdekében is kér­jük erre, mert építési ellenőrünkkel minden folyamatban levő munkát ellenőriztetünk és ahol bebizonyo­sodik, hogy kontár végzi a munkát, a hatóság a munkát azonnal be­szünteti és ezenkívül az építtető fél is fölösleges zaklatásoknak teszi ki magát. Nagyon téves az a felfogás, mintha a kontár olcsóbban dolgoz­nék, tapasztalatból állítjuk, hogy ennek éppen az ellenkezője a való­ság és bebizonyosodott tény az, hogy végeredményben mindig az az építtető fél járt jobban, aki jogosult önálló iparossal dolgoztatott. Ismé­telten kérjük tehát az igen tisztelt építtetni szándékozó közönséget a saját érdekében is, hogy építőmun­káit és az ezzel kapcsolatos munká­kat az arra hivatott és jogosított iparosnak adja vállalatba. Tisztelet­tel az Építőmesterek Szövetsége. Csonka Magyarország — nem ország. Egész Magyarország — mennyországi Kór és vidék Németország visszakapja gyarmatait 7 Bukarest, augusztus 31. A buka­resti lapok prágai jelentése alapján különös és fogalmazá­sában is érdekes jelentést közölnek. A Ceske Slova jelentése szerint — mondják a bukaresti lapok — a szerződött hatalmak hajlandók volnának Németországnak néhány afrikai gyarmatra mandátumot adni, hogyha fel­tételek felállítása nélkül hajlandó belépni a Népszövetségbe. A jelentést egyrészt az teszi érdekessé, hogy a Ceske Slovéban, Benes cseh kül­ügyminiszter házi lapjában jelent meg, másrészt azonban az, hogy az antant ezek szerint maga kínálja a feltételeket ahhoz, hogy Németország a feltételek nélkül lépjen a Népszövetségbe. Elkészült a valorizációs törvényjavaslat Budapest, aug. 31. A kormány az 5—15 százalékos valorizálásokat tervezi. Az erre vo­natkozó törvényjavaslat már elkészült. Több ízben megjárta a pénzügy- és az igazságügyminisztériumot, ahol számos tanácskozásnak anyaga volt. A valorizációs törvényjavaslat készen áll a nemzetgyűlés elé való beterjesz­tésre és hir szerint az őszi ülésszak elején a javaslat a parlament elé kerül, Rendőrkézen a milliós Budapest, aug. 31. Bettelheim sátoraljaújhelyi bank­igazgató ellen is eljárás indult bűn­pártolás címén mert a hamis millió­sokat elégette és az esetet am­elyről tudomása volt, nem jelentette a ha­tóságoknak. Madarason sikerült a k­issé készitőket Klvesdi Ferencet és Vass Józsefet letartóztatni, akik töre­delmes beismerő vallomást tettek. bankjegyei­ hamisítói Mi van mar 1925. szept. /., kedd R. kath., Egyed ap. Prot.: Egyed Napkelte 5 óra 18 perckor, nyugta 18 óra 41 perckor ( 41) Holdkelte: 18 óra 14 perckord. u. nyugta 3 óra 05 perckor éjjel. Este Vs9 órakor mozielőadás az Apolló moziban. Békéscsaba, 1925 szeptember 6 9 Blagg. Prot. Diákszövetség tanulmányutai Schweizi tanulmányát Újpesten sikerült felfedeznie a pénzhamisító banda műhely, a nyomógéppel és az összes klisékkel együtt. Maga a hamisítás és a ha­mis bankjegyek terjesztése nagy­szerűen volt megszervezve, s­z egyik terjesztő volt Fridlender Frigyes, akit drámai jelenetek között szembesítet­ték unokatestvérével, Friedlender Sámuellell ülésezik. Útirány Budapest-Trieszt-Milánó-Genf. A tanulmányúttal kapcsolatban a Szövetség Zürichben és Genfben ki­váló magyar művészekkel „Magyar Hangversenyt" rendez. A tanulmány­útra szeptember 5 ig lehet jelent­kezni a Szövetség helyiségében (VIII. Üllői­ út 24. I.) naponta 2-3 óra között. Feltételek: 30 dollár a költ­ségek fedezésére és francia nyelv­tudás. í Látogatás a „Krajiná"-­ban Boszniai útirajz a világháború előtti időkből Irta: Dr. ZSILINSZKY LAJOS Sörözés közben megállapítottuk a dél­utáni tervet és azt határoztuk, hogy az ebédünk elfogyasztása után egy arab kávéfőzdét tisztelünk meg látogatásunkkal — t. i. kedves há­zigazdám, Marincsák úr és én , és felhörpintünk négyzet csésze fe­ketét (e nagy élvezetnek 10 fillér volt az ára), azután a város neve­zetességeit tekintjük meg, befejezé­sül pedig megozsonnázunk valahol, ahol éppen az éhség előfog. Cza­zinban ugyanis a hosszú sétán kí­vül a 400 lábnyi tengerszin feletti magasság pormentes levegője, meg a jó ivóvíz is nagyban elősegíti az étvágyat. A kávézásról már szóltam, csak annyit kívánok még hozzátenni a mondottakhoz, hogy az a kávéfőző arab, dacára finom kávéja olcsó árának, másfél év alatt házat vett a kávémérés szerény hasznából. A városban foganatosított sétám­ról a következőkben számolok be : Czazin közepén egy szerpentin­úttal ellátott kétszáz méter magas A Magyar Protestáns Diákszövet­ség 20 protestáns magyar diákot he­lyezett el genfi protestáns családok­nál három heti tartózkodásra. A csoport szeptember közepén utazik el, amikor Genfben a Népszövetség magános hegy emelkedik. Négy év­század előtt kuini püspök nyaralója háromszáz éven át , egészen az okkupáció befejezését követő ka­tonai közigazgatás megszüntetéséig, 1883 ig, határvár állott rajta. Ma ennek falain mohamedán mecset foglal helyet, melyhez a minarettet csak néhány év előtt építtették hozzá. E mecset körül terül el a belváros, amely abban különbözik a város többi részétől, hogy vala­mivel sűrűbben van házakkal be­építve, mint a város széle felé eső helyeken, ahol a lakók konyhájuk­ból egy-két lépéssel a tengeri föl­dön lehettek. A város északnyugati részén más­fél kilométernyire az utolsó háztól, egy szép fensikra értünk, melyet vízbőségéről — mert valóban szá­mos üde vizű forrást találni ott — százforrásnak (szto vzelo) neveznek. A délnyugati városrészen túl, szintén mintegy másfél kilométernyire a város szélétől, több holdas gazdasági ker­tet és faiskolát találtam, melyet ma­gyar ember, Szirmay Géza, aki több évig volt itt járásfőnök, a mult szá­zad kilencvenes éveinek elején alapí­tott. A faiskolán túl egy dombolda­lon, a járási kórházhoz vezető út végén a kórház előtt sétány díszlik. * Párisi tanulmányút. Október első hetében indítja a Magyar Protestáns Diákszövetség ez évben második párisi tanulmányút­ját. A tanulmányút tartama 18 nap, költsége 2.550.000 korona. Útirány oda Olaszországon keresztül, vissza Schweizon keresztül vezet. Párisi Az egész kertészeti telepet Czapáry János műkertész vezeti, akiben a második magyart fedeztem fel Czazin városában. Hej, Zsigmond és Mátyás királyok korában, amikor Jajcánál, Czazintól délkeleti irányban egy napi járóföldnyire volt hazánk határa, mennyivel több volt itt a magyar ! Megnéztem a járási hatóság ha­talmas, új épületét, mely 80,000 koronába; a községházát, a postát, kórházat, a mohamedánok felső tan­intézetét, a medreszát és népiskolá­ját a mekbeb iptidáját (itt a moha­medánok vannak többségben), az állami elemi népiskolát is, melyben 300 tanulót és öt tanerőt találtam. Ez egytől-egyig modern építmény, amely hatalmasan előmozdítja e je­lentéktelen hely városi jellegét. Végül a csendőrségi és pénzügyőri lak­tanyát és a vásárteret tekintettem meg. tizen körülbelül tizenöt kilométeres séta után annyira megéhültem, hogy valóban jólesett a vásártér egyik népkonyhájában, melyet ascsenicá­nak neveznek egy pohárka szilvó­rium után nyárson sült friss bárány­pecsenyét (egy adag nyolc fillér volt) egy félkilós lepényszerű lapos ke­nyérrel, melynek neve számun, ára pedig tíz fillér volt, nyeleget nem. tartózkodás 14 nap, mely alatt a csoport tagjai vezetés mellett meg­tekintik Páris nevezetességeit, az „Art dekoratív" kiállítását, kirándul­nak Versaillesbe, Fontainebleau­be. Jelentkezni lehet szeptember 12 ig a Szövetség helyiségében (VIII. Üllői­út 24. I.) 750,000 K előzetes lefize­tése mellett. Naponta 2—3 óra kö­zött, vagy levélileg. (Postatakarék­pénztári csekkszámla 50.351). HÍREK — A miniszter előzetes enge­délyt adott a közgyámi állás betöltésére. A polgármester fel­terjesztésére a belügyminiszter a Békéscsaba városánál a közeljövő­ben megüresedendő közgyámi állás betöltésére az előzetes engedélyt megadta. — Az Evang. Nőegylet tagjai­nak figyelmébe. Az Evang. Nő­egylet pénzbeszedője ma kezdi beszedni az egyesület tagjaitól a tagdíjakat. Tudvalevőleg az egye­sület tagdíja nincs megállapítva, hanem mindenki anyagi erejéhez mérten járul hozzá az egyesület segítő munkjához. Az Evang. Nő­egylet ezúton is felkéri tagj­át, hogy fogadják szívesen a hozzájárulások beszedőjét s jószívvel adakozzanak az egylet céljaira abban a tudatban, hogy az erre fordított minden fillér a szegénység és nyomor enyhíté­sét célozza. — Iskola­nyitás. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-reálgimnáziumban ma 8 órakor nyitják meg ünnepé­lyesen az iskolai évet. A tanítás 3 án, szerdán vesz kezdetét. A pótlóvizsgák még 2, 3 és 4-én tar­tanak. — Meghalt a falbeomlás áldo­zata. Még augusztus 24-én történt — mint annak idején megírtuk — hogy Kámán János 64 éves napszá­mos a Békési út 24 szám alatti építkezésnél egy beomló fal alá ke­rült és súlyos sérüléseket szenvedett. Beszállították a közkórházba, hol a leggondosabb ápolás ellenére is, va­sárnap hátgerinctörés következtében meghalt. A vizsgálatot a rendőrség megindította. Czazini barátaim figyelmeztetése nél­kül is szükségét éreztem az étkezés­nek és pihenésnek, mert már má­soktól is hallottam, akikkel közöltem, hogy aznapi utamnak Bihács a vég­célja, miszerint a czazin bihácsi 27 kilométeres országút mentén rozoga kávémérésen kívül semmiféle néven nevezhető etetőhely nincsen. Végezve a báránylapockával és a szománnal a kaszinó udvarára sé­táltunk, ahol bérkocsim tulajdonosa, Ibrahim gazda már türelmetlenül várt s amint megpillantott, azonnal kérdé: idemo li vecs goszpodino(megyünk-e már, uram)? Igenlő válaszom után hamarosan befogta két almásszürkéjét s a két gyors lábú paripa gyorsan röpített Bihács felé. Egy darabig szótlanul haladtunk, de Ibrahám vissza-visszatekintgetett felém, a hátulsó ülésen kényelmes­kedő utasára, mintha valamit mon­dani akart volna. Egyszer aztán csak­ugyan megszólalt. — Máskor, ha erre jársz uram — mondá — (itt az embert mindenki tegezi) nézd meg a határvárakat is: Kladusát, Todorovót, Vranográcsot, Podvizdet, Buzsimot. Mindezen he­lyekről beláthatsz hazádba Ausz­triába.

Next