Körösvidék, 1927. március-április (8. évfolyam, 48-84. szám)
1927-03-01 / 48. szám
2 Modern pedagógiai irány a szellem a helybeli iskolákban A múlt héten tartott értékes pedagógiai előadás nagy érdeklődést váltott ki városunk megértő közönségéből, szülőkből, pedagógusokból, ezért valószínűleg épp oly megértéssel fogadják a tényt, hogy ezek a modern pedagógiai törekvések nem ismeretlenek a város iskoláiban s a helyi körülményekhez és iskolához alkalmazkodva a tanítás kivételével a fegyelmezés és nevelés terén alkalmazza mindazon eszközöket, melyek valóban fokozzák és elmélyítik az iskoláknál a múltban ezen a téren elért eredményeket. A községi polgári leányiskolában alkalmazzák a modern nevelés fontos és legeredményesebb eszközét a jellemnevelésben: a gyermek öntevékenységének felhasználását és az osztályok közszellemének helyes irányítását. Angol iskolákban bevált példákon indulva, ma már szép eredményt ér el az iskola a gyermeki világba beilleszkedő szervezetével és szabályaival, melyek nagy részéről a kiváló pedagógus Nemesné M. Mária előadásán is hallottunk. A közös szellem irányítására különösen bevált osztályversenyek, osztály fő pontok, választott tisztségek igen jó eredménnyel jártak. A gyermekek öntevékenységét állítja szolgálatba és serkenti jó irányba az osztályfelügyelői, tisztasági, rendezői, virágápolói, könyvtárosi kis tisztségek lelkes csapata, akiket az osztály maga választ mint arra legérdemesebbeket. Pár év óta be van vezetve a magaviselet azonnali elbírálása pontozással, egyénenként, tisztségeknél, osztályoknál, mely eredmények a növendékek részére közösen tartott havi konferenciákon hirdettetnek ki, egybekapcsolva aktuális figyelmeztetésekkel, tanácsokkal, útbaigazításokkal. Szórakoztató folyóiratok olvasásával kedvelik meg jövő életükre is ismereteik bővítését, melyek koruknak megfelelőek, a természettudomány és egészségügy köréből valók, míg egy német nyelvű segítségükre van az idegen nyelv gyakorlásában. Az iskola önképzőkre, ifjúsági könyvtára, két cserkészcsapata és sportköre hasonló irányban dolgoznak és segítik az iskola munkáját. Az iskola évek óta szenvedi mostoha elhelyezését s így csak megszorítva és nagy nehézségekkel tudja elveit megvalósítani, de annyi akadály dacára is az osztályok tisztasága, rendje, a virágos ablakok, a tanulók közösségének szelleme közeledik mind az iskola céljához, hogy növendékeiből otthonukat szerető, családjuknak élő, kötelességtudó magyar nők legyenek. — A polgári és felsőmezőgazdasági iskola báljáról helyszűke miatt holnapi számunkban írunk. Körösvidék Életbe lépett a késedelmi kamatok és az adóbehajtási illetékek kedvezménye Budapest, február 28. Március 1-én életbe lép a késedelmi kamatokra és adóbehajtási illetékekre vonatkozó kedvezmény. Ezután ha az adózó adótartozását az esedékesség napjától számítva legkésőbb három hónapon belül befizeti, csak évi 6 százalékos késedelmi kamatot fizet. Ha azonban a befizetés később történik, a késedelem egész tartamára évi 12 százalékos kamat számítandó. Az adóbehajtási illetéket az eddigi 6, illetve 10 százalékról 4, illetve 6 százalékra szállították le. Békéscsaba, 1927 március I Viharos közgyűlést tartott Békéscsaba város képviselőtestülete A jövő héten száll ki Csabára a földbirtokrendező bíró — „Jöjjön a miniszteri biztos!" — hangoztatták a létszámcsökkentés ügyénél . Délutánig csak hat pontot tárgyalt le a képviselőtestület Békéscsaba, febr. 28 Békéscsaba város képviselőtestülete hétfőn nagy érdeklődéssel várt közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán sok súlyos ügy szerepelt és ezek nem egyszer éles vitákra és hangos jelenetekre adtak alkalmat. A hosszú, heves menetű gyűlésről alább számolunk be: Felszólalások a polgármesteri jelentéshez Dr. Berthóty polgármester megnyitja a gyűlést, majd a jelentést ismerteti dr. Franciszky aljegyző, amely részvéttel emlékszik meg Szaszák András képviselőtestületi tag elhunytáról. A jelentéshez elsőnek dr. Gyöngyösi János szól, aki a házalók és ügynökök kalózkodása ellen kér hatásosabb védelmet. Aradszky György a legközelebbi kútépitésekkel kapcsolatban kéri, hogy a IV. kerületben a Balassa u. sarkára tegyék az uj kutat. Novák György a házhelyrendezés függő kérdéseinek elintézését sürgeti. Román Pál kérdi, hogy miért nem harangoznak mostanában, ha tűz üt ki a városban. Rosszalja ezt az intézkedést és a régi tűzjelzési rend visszaállítását javasolja. Dr. Szeberényi Lajos Zs. ugyanezt teszi szóvá és kijelenti, hogy az ev. egyház tovább is szívesen bocsájtja harangját a tűzjelzésre rendelkezésre. Dr. Berthóty polgármester sorban válaszol a felszólalásokra. Hangoztatja, hogy a jogosulatlan házalást a legszigorúbban ellenőrzik. A IV. kerületben építendő kút elhelyezése ügyében még nem lehet határozni. A föld és házhelyrendezési eljárás befejezésére kirendelt bíró azt igérte, hogy januárra kihirdeti az ítéletet a csapat eljárás befejezéséül. Most azonban arról értesítette a polgármestert, hogy beteg volt, majd Csongrádra rendelték ki s emiatt csak a jövő héten jöhet Békéscsbára az itélet kihirdetése céljából Első vihar egy interpelláció körül Dr. Gyöngyösi János mondja el a polgármesteri jelentés letárgyalása után interpellációját. A városi hirdető iroda rejtélyesnek tetsző elszámolási ügyeit teszi szóvá és azt hangoztatja, hogy az ellenőrzés nem kielégítő, továbbá a legszigorúbb vizsgálat tárgyává kívánja tétetni azt is, hogy mennyiben felelt meg a hirdetővállalat szerződéses kötelezettségeinek s ha bárom csekély mulasztás terheli is, azonnal mondja fel a város a szerződést. Az interpelláció nyomán nagy felzúdulás keletkezett és hangos szóval tört ki a felháborodás a hirdető iroda elviselhetetlen önkényuralma ellen, amelyet Gyöngyösi azzal magyaráz, hogy a hirdető iroda túlságosan magas „kiragasztási díjat" szed, amiből a város nem részesedik. Dr. Korniss Géza tanácsnok védelmébe veszi a hirdetőirodát és a felindulás okát szolgáltató körülményeket magyarázni igyekszik. A képviselőtestület azonban nem veszi tudomásul az interpellációra adott választ, hanem kívánja, hogy a legközelebbi közgyűlésen tüzetes vizsgálat tárgyává tétessék a hirdető iroda ügye. „Jöjjön a kormánybiztos!" A képviselőtestület ragaszkodik a létszámcsökkentéshez. A parázs hangulatban megindult közgyűlés egyik legkényesebb pontja következik ezután : az a leirat, amelyben a belügyminiszter ismételten közli, hogy nem járul hozzá az egyik árvaszéki ülnöki, egy orvosi, egy végrehajtói és 3 napidíjasi állás megszüntetéséhez. A leiratban közli a belügyminiszter, hogy az árvaszéki ülnökök számát törvény szabja meg, amely szerint az árvaszék elnökeként szereplő polgármester mellett két ülnöknek és egy jegyzőnek kell lennie. Nem zárkózik el az elől, hogy a város az egyik ülnöki állás teendőinek elvégzésével meglévő tisztviselői közül bízzon meg egy olyant, aki megfelelő képesítéssel rendelkezik. Az egyik kerületi orvosi állás megszüntetéséhez nem járul hozzá, mert a népjóléti miniszter idevonatkozó rendelete közegészségügyi viszonyaink javítása érdekében a községi orvosok számának inkább növelésére törekszik, semhogy csökkentését megengedné. Az állandó választmány azt javasolja, hogy a képviselőtestület ne vegye tudomámásul az újabb belügyminiszteri leiratot se, hanem ismételten kérje a létszámcsökkentés keresztülvitelének jóváhagyását. Dr. Berthóty polgármester az elnöki széket dr. Korniss tanácsnoknak adja át és az állandó választmány javaslatával szemben azt az ellenindítványt terjeszti elő, hogy vegye tudomásul a képviselőtestület a miniszteri leiratot és az abban foglaltak értelmében tegye meg a szükséges lépéseket. Indokolásul elsősorban is azt hozza fel, hogy a törvény intézkedései felett a képviselőtestület nem vitázhatik. Kifejti azután részletesen az érvek hosszú sorozatának felemlítésével, hogy a megszüntetni javasolt állások betöltésére feltétlenül szükség van a város közigazgatásának zavartalan menete érdekében. A polgármester beszéde közben a hangulat egyre nyugtalanabbá válik. A közbekiáltások és a heves összecsapások sűrü egymásutánban hangzanak el a képviselők soraiban, az izgalom pedig akkor éri el tetőfokát, amikor dr. Margócsy Miklós főügyész áll fel és hangosan olvassa a törvénynek azt a rendelkezését, amelyik szerint felfüggesztik a képviselőtestületet és kormánybiztost küldenek a városra, ha ellenszegül a miniszter leiratának. A felkiáltások és szenvedélyes kifakadások harsogó áradata zúdul fel erre. — Hadd lássuk! — Oszlassák fel a képviselőtestületet! Jöjjön a kormánybiztos! _ Hadd jöjjön! Megvizsgáltatjuk vele legalább a fürdőépítést! Ezek a leghangosabb felkiáltások s még sok hasonló hangzik ki e nagy zenebonából. A zaj csillapodtával Kraszkó Mihály áll felszólásra. Azt hangoztatja, hogy a szanáló bizottságot a megszüntetendő állások kijelölésénél az a szempont vezette, hogy lehetőleg az üresedésben levő állások kerüljenek csökkentés alá, hogy így senki se veszítse el kenyerét Ehez akkor a polgármester is hozzájárult. Nem hiszi, hogy a belügyminiszter nem engedne a város kívánságának, hiszen a vármegye akarata előtt is meghajlott az alispán visszatartása ügyében. Dr. Tardos Dezső azt kívánja, hogy megfelelőbb munkabeosztással és fokozottabb ellenőrzéssel használják ki jobban a város meglévő tisztviselőit. Állítja, hogy az állami tisztviselők mindenütt körülbelül kétszerannyi munkát fejtenek ki, mint a közigazgatásiak. Indítványozza, utasítsa a képviselőtestület a polgármestert, hogy a meglévő tisztviselői karból válassza ki azt az alkalmas személyt, akit a képviselőtestület a második árvaszéki ülnöki állás teendőinek ellátásával bízzon meg. A leiratban említett többi állások betöltését nem tartja szükségesnek.