Körösvidék, 1937. január-március (18. évfolyam, 1-71. szám)

1937-01-01 / 1. szám

2 Körös vidék Békéscsaba 1937 január 1. napban 521 tanulót vizsgáltak meg, 150 Röntgen-vizsgálat foganatosítá­sa vált szükségessé és 10 szülőt ér­tesítettek gyermekük állapotáról. A tüdőbeteggondozó intézet ren­delésein 77 beteget kezeltek, azon­kívül közöttük 935 liter tejet osz­tottak ki. A Vöröskereszt iskolafogászata az elmúlt hónapban 122 gyermeket ke­zelt, akiknél 119 fogtömés, 101 fog­húzás és 9 egyéb beavatkozás tör­tént. A vizsgált szegény tanulók száma 309 volt. A városi közkórházban 6127 ápo­lási napon át 551 beteget kezeltek. Közbiztonsági viszonyaink a legutóbb tett polgármesteri je­lentés óta említésre méltó módon nem változtak. Az összes bűncselekmények szá­ma 1­ 05 volt, baleset 16-szor for­dult elő, a mélyből kettő halállal végződött. A tűzoltóság egy e­setben vonult ki. Az időjárás november hóban általában hűvös­nek mondható. A hónap közepén jelentkező párnapos enyhe időjá­rást hamarosan hideg követte, ami nemcsak a talajelőkészítési, hanem helyenként a betakarítási munkála­tokat is késleltetnie. A mezőgazdaság helyzete a kedvező terméseredmé­nyek és a jó értékesítési lehetősé­gek következtében lényegesen ja­vadnak mondható. Az elmúlt évek alatt előállott súlyos viszonyokat azonban egyszerre nem képes a m­­e­­zőgazdatársadalom kiheverni és így még mindig sok gonddal kell meg­küzdenie. A mezőgazdasági munkásság helyzete munkaalkalom szempont­jából jónak volt mondható, ellen­­ben­ a kereseti lehet­őségét tekintve, gyenge volt, mert a gazdasági mun­kások az állandóan rossz időjárás mi­att dolgozni ne­m nagyon tudtak. Az ipari szakmák — az építőipar­­ és a vele kapcsolatos iparágak kivételével — általában foglalkoztatva voltak. Az ipar fellendülésére azonban igen káros hatással volt az időköz­ben bekövetkezett anyagdrágulás, amely sokszor lehetetlenné tette, hogy az eladott árukészleteket a látszólag elért haszon befektetésé­vel pótolni lehessen. A kereskedelemben a­ kedvező gazdasági év jobb kere­seti viszonyainak folyományakép­pen a javulás jelei határozottan éreztetik hatásukat a forgalomban. A készáruk piacán általános ár­emelkedés észlelhető s az árak to­vábbi emelkedő tendenciát mutat­nak. Vannak gyártmányok, ame­lyekben a kom^Wetem áruhiány­ról panaszko­s. A gyárak a megszokott teljes üzemi létszám­mal dolgoztak, a­mi mind több munkáskéz foglalkoztatását tette lehetővé. Erzsébethelyi ügyek Kirschbaum Manó volt az első fel­szólaló. Megemlítette ismét. ..hogy a Lajtha­ utca nagyon szűk és ezért a közlekedés nagy nehézségekkel jár. Felsorolta azokat az erzsébet­helyi utcákat (különösen az új ház­ Ji­rok utcáit), ahol hiányos, vagy egyáltalán, hiányzik a járda. Pesti Béla felhozta, hogy az er­zsébethelyi óvódából közel száz gyermeket hazaküldtek az építkezés K . Úgy véli, hogy kivételezés it, kéri, hogy ha lehet, ve­­vissza ezeket a gyermekeket, rzsébethelyi piactérre illem­hely Elállítását kérte, majd ő is elhanyagolt erzsé­­!­'?') í ffl Hv! utcák - al­­i k­i>­­ á­s­ál. uMBHI^ebben nevetnek valamin, amit esti Béla a beszédére vonat­koztat és azonnal odaszól: — Ne nevessenek az urak, kön­­­nyű­­ betonjárdákon járni. IjHh Zaj támád, a ^^Hp-masler csenget és meg­kérem a képviselőtestületi tag urat, hogy bízza rám a figyelemez­­leléseket, én azonnal közbeszólok, ha szükségesnek látom. Pesti Béla ismét kérte a hiányok pótlását. Ikmtán Darida Károly terjedel­­m­í^B^­lfédben kelt az erzsébethe­­lyi, Undvig-utcai lakosok, védelmi ére,­ akik hosszú évek óta­ sokat szén­­­vednek a MÁV nádasai miatt. A mocsár vizét — szerinte — nem­ a talajvíz táplálja, hanem a MÁV-fűtőház, ahol naponként 6—8 mozdonykazánt mosnak és így 48—50 köbméternél is több víz kerül a gödörbe. Végleges elintézést kér, mert a mostani állapot már tűrhetetlen. Végleg rendezni kell a MÁV- val ezt a kérdést és feltétlenül szükségét látja azt, hogy a város forduljon a kereske­delmi miniszterhez, mert különben állandóan elodázó­­dik a kérdés és sohasem töltik be gödröket és nem építik meg a zárt levezető csatornát, pedig csak ezt szeretnék elérni az erzsébethelyiek már régóta. Ha ez a lépés is eredménytelen maradna, akkor­­­­ a város perj­e be a MÁV-ot! A ragallyazásról megemlítette, hogy nem akar sen­kit sem sérteni, de szerinte csak a főutcán szabadna tel­jesen l­enyesni a fákat, hogy az üzletek világosabbak le­gyenek. A kisebb utcákban ne csinál­janak »bubifrizurát« a fákból, hanem csak a felesleges gallya­kat vágják le. Hrabovszky Mihály a fürjesi ta­nyák lakóinak panaszát hozta fel. Annak ellenére, hogy Fürjes öt ki­lométernyire fekszik Békéscsabától, mégis tíz kil­ométerre szóló jegyet kell váltaniuk az ottani gazdáknak a vasúton. Kérdezte, hogy az útépítési ja­vaslatát miért nem tűzték ki tár­gyalásra. Jó lenne, ha gyümölcs­fákat is ültetne a város. Vandlik Mátyás a sertéshizlaló kisebb gazdák panaszát tárta fel, hogy nem kapnak oltószert, csak állatorvosi rendeletre, állatorvost pedig nem hívhatnak, miért nem bírják megfizetni a kiszállási költ­ségeket. Szobek András az építőmunkás­ság nehéz helyzetéről beszélt. Mun­kaalkalmat és tüzel of­asegélyt kért számukra. Csicsely Pál szólt még a polgár­­mesteri jelentéshez, majd vitéz Já­­nossy Gyula polgármester adott vá­laszt a felszólalásokra. Az utcák rendbehozása állandóan tart, de csak olyan mértékben tör­ténhetik a kövezés, ahogy azt a város lakosságának anyagi ereje bírja. Az erzsébethelyi és a Csillag­­utcai óvodákból kitelepíti az óvónőket és így több helyiséget biz­tosít a gyermekek számára. Az utak ügye kellő előkészítés után a közgyűlés elé kerül. A város újabb tárgyalásba kezd a MÁV-val és felirattal fordul a pa­naszos ügy végleges elintézése ér­dekében a kereskedelemügyi mi­niszterhez. A fák gallyazása előtt a város szakemberekhez fordult és azok vé­leménye alapján hajtják végre a munkálatot. Fontos, hogy minden sertésm­eg­­betegedésről értesüljön a hatóság, különben nem tehetik meg a szük­séges óvintézkedéseket. A polgármester reméli, hogy a főispán segítségével munkaalkalom­hoz juttathatja az építőiparosokat. A körösparti gallyazásokból pedig tüzelőfát fognak kapni. Medovarszky Mátyás dr fő­jegyző állt fel szólásra és kijelentette, hogy könnyű kritizál­ni a fásítást és a fák ápolását, de ő már inkább csak a szakembereik véleményét fogadja el és a szak­vélemények alapján kezelteti a fákat. A polgármester utasítani fogja a mérnöki hivatalt az erzsébethelyi illemhely terveinek kikészítésére. Ezután elfogadták a polgármes­teri jelentést, majd rátértek a ren­des tárgysorozat tárgyalására, amellyel hamarosan végeztek. A póttárgysorozat ígért hevesebb vitát, de erre nem került sor, mert bár szavazás után, mégis az állandó választmány javaslatait fogadták el. Eszerint a­z a III. kerületi új artézikus It. — amelyhez államsegélyt kér a város — a Hold-utca és a Csil­lag-utca sarkán fúrják. Egyetlen hozzászólás nélkül úgy határozott a közgyűlés, hogy az egész Luther­ utcai teret át­engedik a felépítendő új OTI- székház részére, azzal a feltétellel, ha az OTI iga­zolja, hogy az egész telket fel akarja használni. Ismét a közgyűlés elé került Bá­rány Mór volt javadalmi hivatali főellenőr segélyügye. Itt dr Rieisz József feltűnően éles bírálatot mon­dott a kisgyűlésről, annak ha­tásköréről, de végül is az ügy lekerült a napi­rendről. A városi kistisztviselők részére Hrabovszky Mihály drá­gasági segélyt kért, amit az állan­dó választmány javaslatára azzal utasítottak el, hogy nincs fedezet a segélyezésre, amelyre különben 680­1 pengő kel­lene. Vitéz Jánossy Gyula polgármes­ kerbe Wterület út­ján, az egész városnak Iwoldog új­évet kívánt, majd a gyűlés véget ért. . . .* Tavaszra megkezdik az új OTI-székház építését Úgy értesülünk, hogy az OTI ta­vasszal kezdi meg az új székház építését, amelyre valóban nagy szükség van. Ezt az elhatározást a város közönsége is nagy örömmel fogadta, amit bizonyít az is, hogy a közgyűlés egyhangúan döntött a Leiekügyben. . . a»i Szűr, pokróc, tarisznya Krsnyák Sámuel mesternél Békéscsaba: Luther­ utca 8, Lázár­ utca 10. Többszörösen aranyéremmel kitüntetve, állandóan nagy választékban kapható Cordakdlcsűnthet folyásit. Kereskedelmi üzletek és allmenti takarékbetéteket előnyösen gyümölcsöztél a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. Békéscsabai Fiókzja, flifridssy-fit 4. Tel, 755 M­OZI ARATÁS Különös varázsa a filmnek, hogy bár németül beszélnek szereplői, a német szó mégsem zavaró. Egy kedves, okos kis parasztlányról, Jukkáról szól a történet, aki a 6000 holdról 60 holdra olvadt bir­tokon fiatal gazdájának fáradhatat­lan támaszává válik. Bécs nagy drámai művésznője, Wessely Paula, új oldaláról mutatkozik be ezen a filmen. A sikerben osztozik vele Hörbiger Attila férfias közvet­len alakításával, de nagyszerű sznészi teljesítményt nyújt Somló Artur és Rajnay Gábor is ké markáns epizódalak szerepében

Next