Körösvidék, 1937. január-március (18. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-01 / 1. szám
2 Körös vidék Békéscsaba 1937 január 1. napban 521 tanulót vizsgáltak meg, 150 Röntgen-vizsgálat foganatosítása vált szükségessé és 10 szülőt értesítettek gyermekük állapotáról. A tüdőbeteggondozó intézet rendelésein 77 beteget kezeltek, azonkívül közöttük 935 liter tejet osztottak ki. A Vöröskereszt iskolafogászata az elmúlt hónapban 122 gyermeket kezelt, akiknél 119 fogtömés, 101 foghúzás és 9 egyéb beavatkozás történt. A vizsgált szegény tanulók száma 309 volt. A városi közkórházban 6127 ápolási napon át 551 beteget kezeltek. Közbiztonsági viszonyaink a legutóbb tett polgármesteri jelentés óta említésre méltó módon nem változtak. Az összes bűncselekmények száma 1 05 volt, baleset 16-szor fordult elő, a mélyből kettő halállal végződött. A tűzoltóság egy esetben vonult ki. Az időjárás november hóban általában hűvösnek mondható. A hónap közepén jelentkező párnapos enyhe időjárást hamarosan hideg követte, ami nemcsak a talajelőkészítési, hanem helyenként a betakarítási munkálatokat is késleltetnie. A mezőgazdaság helyzete a kedvező terméseredmények és a jó értékesítési lehetőségek következtében lényegesen javadnak mondható. Az elmúlt évek alatt előállott súlyos viszonyokat azonban egyszerre nem képes a mezőgazdatársadalom kiheverni és így még mindig sok gonddal kell megküzdenie. A mezőgazdasági munkásság helyzete munkaalkalom szempontjából jónak volt mondható, ellenben a kereseti lehetőségét tekintve, gyenge volt, mert a gazdasági munkások az állandóan rossz időjárás miatt dolgozni nem nagyon tudtak. Az ipari szakmák — az építőipar és a vele kapcsolatos iparágak kivételével — általában foglalkoztatva voltak. Az ipar fellendülésére azonban igen káros hatással volt az időközben bekövetkezett anyagdrágulás, amely sokszor lehetetlenné tette, hogy az eladott árukészleteket a látszólag elért haszon befektetésével pótolni lehessen. A kereskedelemben a kedvező gazdasági év jobb kereseti viszonyainak folyományaképpen a javulás jelei határozottan éreztetik hatásukat a forgalomban. A készáruk piacán általános áremelkedés észlelhető s az árak további emelkedő tendenciát mutatnak. Vannak gyártmányok, amelyekben a kom^Wetem áruhiányról panaszkos. A gyárak a megszokott teljes üzemi létszámmal dolgoztak, ami mind több munkáskéz foglalkoztatását tette lehetővé. Erzsébethelyi ügyek Kirschbaum Manó volt az első felszólaló. Megemlítette ismét. ..hogy a Lajtha utca nagyon szűk és ezért a közlekedés nagy nehézségekkel jár. Felsorolta azokat az erzsébethelyi utcákat (különösen az új ház Jirok utcáit), ahol hiányos, vagy egyáltalán, hiányzik a járda. Pesti Béla felhozta, hogy az erzsébethelyi óvódából közel száz gyermeket hazaküldtek az építkezés K . Úgy véli, hogy kivételezés it, kéri, hogy ha lehet, vevissza ezeket a gyermekeket, rzsébethelyi piactérre illemhely Elállítását kérte, majd ő is elhanyagolt erzsé!'?') í ffl Hv! utcák - ali ki> ásál. uMBHI^ebben nevetnek valamin, amit esti Béla a beszédére vonatkoztat és azonnal odaszól: — Ne nevessenek az urak, könnyű betonjárdákon járni. IjHh Zaj támád, a ^^Hp-masler csenget és megkérem a képviselőtestületi tag urat, hogy bízza rám a figyelemezleléseket, én azonnal közbeszólok, ha szükségesnek látom. Pesti Béla ismét kérte a hiányok pótlását. Ikmtán Darida Károly terjedelmí^B^lfédben kelt az erzsébethelyi, Undvig-utcai lakosok, védelmi ére, akik hosszú évek óta sokat szénvednek a MÁV nádasai miatt. A mocsár vizét — szerinte — nem a talajvíz táplálja, hanem a MÁV-fűtőház, ahol naponként 6—8 mozdonykazánt mosnak és így 48—50 köbméternél is több víz kerül a gödörbe. Végleges elintézést kér, mert a mostani állapot már tűrhetetlen. Végleg rendezni kell a MÁV- val ezt a kérdést és feltétlenül szükségét látja azt, hogy a város forduljon a kereskedelmi miniszterhez, mert különben állandóan elodázódik a kérdés és sohasem töltik be gödröket és nem építik meg a zárt levezető csatornát, pedig csak ezt szeretnék elérni az erzsébethelyiek már régóta. Ha ez a lépés is eredménytelen maradna, akkor a város perje be a MÁV-ot! A ragallyazásról megemlítette, hogy nem akar senkit sem sérteni, de szerinte csak a főutcán szabadna teljesen lenyesni a fákat, hogy az üzletek világosabbak legyenek. A kisebb utcákban ne csináljanak »bubifrizurát« a fákból, hanem csak a felesleges gallyakat vágják le. Hrabovszky Mihály a fürjesi tanyák lakóinak panaszát hozta fel. Annak ellenére, hogy Fürjes öt kilométernyire fekszik Békéscsabától, mégis tíz kilométerre szóló jegyet kell váltaniuk az ottani gazdáknak a vasúton. Kérdezte, hogy az útépítési javaslatát miért nem tűzték ki tárgyalásra. Jó lenne, ha gyümölcsfákat is ültetne a város. Vandlik Mátyás a sertéshizlaló kisebb gazdák panaszát tárta fel, hogy nem kapnak oltószert, csak állatorvosi rendeletre, állatorvost pedig nem hívhatnak, miért nem bírják megfizetni a kiszállási költségeket. Szobek András az építőmunkásság nehéz helyzetéről beszélt. Munkaalkalmat és tüzel ofasegélyt kért számukra. Csicsely Pál szólt még a polgármesteri jelentéshez, majd vitéz Jánossy Gyula polgármester adott választ a felszólalásokra. Az utcák rendbehozása állandóan tart, de csak olyan mértékben történhetik a kövezés, ahogy azt a város lakosságának anyagi ereje bírja. Az erzsébethelyi és a Csillagutcai óvodákból kitelepíti az óvónőket és így több helyiséget biztosít a gyermekek számára. Az utak ügye kellő előkészítés után a közgyűlés elé kerül. A város újabb tárgyalásba kezd a MÁV-val és felirattal fordul a panaszos ügy végleges elintézése érdekében a kereskedelemügyi miniszterhez. A fák gallyazása előtt a város szakemberekhez fordult és azok véleménye alapján hajtják végre a munkálatot. Fontos, hogy minden sertésmegbetegedésről értesüljön a hatóság, különben nem tehetik meg a szükséges óvintézkedéseket. A polgármester reméli, hogy a főispán segítségével munkaalkalomhoz juttathatja az építőiparosokat. A körösparti gallyazásokból pedig tüzelőfát fognak kapni. Medovarszky Mátyás dr főjegyző állt fel szólásra és kijelentette, hogy könnyű kritizálni a fásítást és a fák ápolását, de ő már inkább csak a szakembereik véleményét fogadja el és a szakvélemények alapján kezelteti a fákat. A polgármester utasítani fogja a mérnöki hivatalt az erzsébethelyi illemhely terveinek kikészítésére. Ezután elfogadták a polgármesteri jelentést, majd rátértek a rendes tárgysorozat tárgyalására, amellyel hamarosan végeztek. A póttárgysorozat ígért hevesebb vitát, de erre nem került sor, mert bár szavazás után, mégis az állandó választmány javaslatait fogadták el. Eszerint az a III. kerületi új artézikus It. — amelyhez államsegélyt kér a város — a Hold-utca és a Csillag-utca sarkán fúrják. Egyetlen hozzászólás nélkül úgy határozott a közgyűlés, hogy az egész Luther utcai teret átengedik a felépítendő új OTI- székház részére, azzal a feltétellel, ha az OTI igazolja, hogy az egész telket fel akarja használni. Ismét a közgyűlés elé került Bárány Mór volt javadalmi hivatali főellenőr segélyügye. Itt dr Rieisz József feltűnően éles bírálatot mondott a kisgyűlésről, annak hatásköréről, de végül is az ügy lekerült a napirendről. A városi kistisztviselők részére Hrabovszky Mihály drágasági segélyt kért, amit az állandó választmány javaslatára azzal utasítottak el, hogy nincs fedezet a segélyezésre, amelyre különben 6801 pengő kellene. Vitéz Jánossy Gyula polgármes kerbe Wterület útján, az egész városnak Iwoldog újévet kívánt, majd a gyűlés véget ért. . . .* Tavaszra megkezdik az új OTI-székház építését Úgy értesülünk, hogy az OTI tavasszal kezdi meg az új székház építését, amelyre valóban nagy szükség van. Ezt az elhatározást a város közönsége is nagy örömmel fogadta, amit bizonyít az is, hogy a közgyűlés egyhangúan döntött a Leiekügyben. . . a»i Szűr, pokróc, tarisznya Krsnyák Sámuel mesternél Békéscsaba: Luther utca 8, Lázár utca 10. Többszörösen aranyéremmel kitüntetve, állandóan nagy választékban kapható Cordakdlcsűnthet folyásit. Kereskedelmi üzletek és allmenti takarékbetéteket előnyösen gyümölcsöztél a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. Békéscsabai Fiókzja, flifridssy-fit 4. Tel, 755 MOZI ARATÁS Különös varázsa a filmnek, hogy bár németül beszélnek szereplői, a német szó mégsem zavaró. Egy kedves, okos kis parasztlányról, Jukkáról szól a történet, aki a 6000 holdról 60 holdra olvadt birtokon fiatal gazdájának fáradhatatlan támaszává válik. Bécs nagy drámai művésznője, Wessely Paula, új oldaláról mutatkozik be ezen a filmen. A sikerben osztozik vele Hörbiger Attila férfias közvetlen alakításával, de nagyszerű sznészi teljesítményt nyújt Somló Artur és Rajnay Gábor is ké markáns epizódalak szerepében