Korunk 1958 (17. évfolyam)
1958 / 4. szám - TÉNYEK ÉS ÉRVEK - MALEK JÓZSEF: A Duna-delta nádja — fontos ipari nyersanyag
Tények és érvek 50 millió dolgozó vett részt. Ez az óriási méreteket öltött vita bebizonyította, hogy a párt javaslatai mindenben megfelelnek az élet által felvetett időszerű kívánalmaknak, a szovjet nép alapvető érdekeinek. Ezért a Legfelső Szovjet legutolsó ülésén a párt irányelveinek megfelelően határozatot hozott a kolhozrendszer továbbfejlesztésére és a GTA-k átszervezésére. König Miklós A Duna-delta nádja — fontos ipari nyersanyag A Román Népköztársaság legjelentősebb nyersanyagforrásainak egyike, amelyet az organikus és a szintetikus vegyipar, a textil- és építőipar, valamint sok más iparág céljaira igénybe lehet venni, az ország növényi nyersanyagkészlete. Ennek a jelentős készletnek értékesítése és a gazdasági életbe való bevonása a tudósok és mérnökök egyik legfőbb feladata. Az ez irányú tevékenységnek gazdag flórája hazánkban óriási lehetőségei vannak. A növényi nyersanyagok és a belőlük előállítható termékek közül sok ismeretes. Egynéhányat közülük a múltban is feldolgoztak, értékesítettek, csak éppen nem a leggazdaságosabban. Legtöbbször elfelejtették a gazdasági törvényeknek azt a fontos tételét, hogy bármely anyag feldolgozásának rentabilitása a feldolgozás sokirányúságától és teljességi fokától függ. Ez történt a Duna-delta nádjával is. A Duna-delta nádasainak mint olcsó nyersanyagforrásnak a kiaknázása sokszor csábította a kapitalista vállalkozókat. Különböző ipari érdekeltségek többször próbálkoztak azzal, hogy ezt a biztos hozamú termőhelyet és olcsó nyersanyagát értékesítsék, de ezek a próbálkozások sohasem vezettek sikerre. A sikertelenségeknek oka a nádasok kiaknázását és a nád ipari értékesítését kezdeményező és a halászattal, hajózással foglalkozó, valamint a facellulózt előállító vállalatok érdekellentétei és a fentebb említett gazdasági tétel elhanyagolása volt. Ezeknek a nádasoknak kitermelését és terméküknek, a nádnak értékesítését csak napjainkban — a népi demokrácia időszakában — sikerült tervszerűen megkezdeni, amikor a kormány elhatározta, hogy ezt a nyersanyagforrást is az ország iparának fejlesztésére s a fokozódó nyersanyagszükségletek kielégítésének céljaira használja. A nád ipari értékesítése érdekében mindenekelőtt a termőterület tőszomszédságában elhelyezendő cellulózgyár építését vették tervbe. Ez azért is célszerű, mert a cellulózgyár a textil- és a papíripar részére szükséges nyersanyagot állít elő, másrészt pedig ennek az üzemnek sok melléktermékét lehet más iparágakban értékesíteni. E cél megvalósítására már 1948-ban egy műszaki-gazdasági bizottság és 1950-ben egy tervező kollektíva alakult. E két munkaközösség feladata a kitermelés lehetőségeinek, a feldolgozás technológiájának és az ehhez szükséges berendezésnek és gépek terveinek tanulmányozása és kidolgozása volt. A tanulmányok a nádasok alakulásától, a nád növekedésétől a learatásáig és értékesítéséig, minden folyamatot felöleltek, így például meg kellett oldani a nád aratásának, partraszállításának és feldolgozásának gépesítését. A műszaki-gazdasági bizottság első lépésként a kísérleti kitermelési szakasz terveit dolgozta ki. Ebben az időszakban körülbelül 7800 hektár nádasfelület termését aratják le, hogy erről a területről évente mintegy 100 000 tonna nádat lehessen majd betakarítani. E terv alapján már 1955-ben elkészültek a technikai és kivitelezési tervrajzok, először egy Ruscán létesítendő nádtermő-egység részére, amely berendezése után évente körülbelül 45 000 tonna termést biztosít majd. Ugyancsak 1955-ben elkészültek a kitermelési tervek (topográfiai mérések, szintézisek és földtani tanulmányok) még további 30 000 hektár terület részére. Hasonlóképpen elkészültek a tervelőirányzatok a Papadia, Maliuc és Fortuna—Sontea nádtermő-egységek berendezésére is. A betakarított nád ipari feldolgozása technológiájának kidolgozásakor felhasználták azokat a műszaki leírásokat, amelyeket a baráti államok készséggel bocsátottak rendelkezésünkre a kölcsönös segélynyújtási megállapodások alapján. A Román Népköztársaság területén öszszesen körülbelül 360 000 hektár területen, ebből a Duna-deltában 260 000 hektáron terem nád. Megterem más országban is, így például a Szovjetunióban (mintegy 5 100 000 hektár területen), a Német Demokratikus Köztársaságban, a Kínai, Lengyel és Magyar Népköztársaságban, vala 559