Korunk 1961 (20. évfolyam)
1961 / 1. szám - SZEMLE ES BÍRÁLAT - Tudomány - LADÁNYI LÁSZLÓ: Az élet keletkezése a Földön
lét körülményei között az ember kapcsolatba kerül, amivel meg kell küzdenie, amit, hogy birtokába vehesse, meg kell ismernie. E tekintetben nincs, és nem is létezhet elvi különbség a művészet és a tudomány között. A MŰVÉSZET ESZMEI HIVATÁSA A marxista—leninista esztétika az esztétikai gondolkodás legjobb hagyományait kiteljesítve a művészet eszmei hivatása mellett tör lándzsát. De a művészet megismerő és nevelő funkcióit nem választja el sajátos megnyilvánulási formájuktól: az esztétikai élvezet keltésétől. A marxista—leninista esztétika alapjai tovább viszi azt a kétfrontos harcot, amelyet a marxista kritika és művészettudomány újult erővel vívott az utóbbi évek során. Tudományos érvelése, a művészetek történetéből vett gazdag bizonyító anyaga elsősorban a formalista elméletek és nézetek ellen fordul. Elméleti okfejtése és példatára azt bizonyítja, hogy a nagy művészet minden korban eszmékben gazdag, a kor haladó erőit képviselő és támogató művészet volt, és hogy a szorosan vett „esztétikum“ kiragadása, elszakítása, abszolutizálása csak a művészet elszegényedéséhez, nemcsak politikai és társadalmi, hanem emberi tartalmának elapadásához is vezet. De a helyes művészi gyakorlat megköveteli a művészet eszmeiségének árnyalt és differenciált értelmezését is. Ehhez segít hozzá bennünket a művészetnek mint ideológiai jelenségnek elmélyülő vizsgálata mind a művészetek között történelmileg kialakult „munkamegosztás“, mind a művészet és a más ideológiai formák történelmi kapcsolatainak vonatkozásában. Ezek a kérdések jelentkeznek a marxista—leninista esztétika alapvető kategóriáinak elemzésében. A művészet és a társadalom kölcsönös viszonyának kategóriái (osztálytartalom, népi jelleg, pártosság), valamint a szorosabban vett művészi ábrázoás kategóriái (tartalom és forma, a szép, a tragikum és a komikum stb.) valóságos elméleti csatatérré válnak. Itt kell a marxista—1ninista esztétikának teljes fegyverzettel felvonulnia. És fel is vonul nagy művészi hagyaték védelmében, a dekadens művészet elleni harcában a szocialista realista a művészet kibontakozásának, kivirágoztatásának szolgálatában. Csehi Gyula Az élet keletkezése a Földön Egyik legutóbbi sajtónyilatkozatában Oparin professzor ötletesen szemléltette az emberiség történetének eltörpülő arányait a Föld történetének óriási méreteihez képest. A tudomány jelenlegi eredményei alapján Földünk kora mintegy 5 milliárd évre tehető, de élet csupán 2 milliárd esztendeje található rajta, az ember megjelenése pedig legfeljebb 1 millió éve következett be F Ha tehát az eseményeket egyenletesen osztatták szét az időben, s Földünk történetét tíz, egyenként 500 lapnyi kötetben kívánnók megírni, akkor az élet leírására négy kötet jutna, az emberiség történetét egyetlen lapra kellene sűrítenünk, és az emberi kultúra története csak néhány sorban kapna helyet. Rengeteget olvastunk ennek a képzelt enciklopédiának utolsó lapján tárgyalt kérdésről és még inkább a befejező so'eil'an malatfekről, de az előző könyvek tartalmáról alig-alig hallottunk valamit. Éppen ezért örömmel vesszük kézbe A. I. Oparin Az élet erednte a Földön című könyvét, melyet nemrég román és magyar nyelven egyaránt kiadtak. Művében Oparin professzor a fentebb említett tíz képzelt kötet és részletesebben az utolsó kötetek felvázolására vállalkozott. A feladat rendkívül szép és érdekfeszítő, de tudományos szempontból legalább olyan ne- 121