Korunk 2008 (III. folyam 19.)

2008 / 9. szám = A bor kultúrája - CSOMA ZSIGMOND: Reneszánsz bor - reneszánsz élet

CSOMA ZSIGMOND RENESZÁNSZ BOR - RENESZÁNSZ ÉLET A reneszánsz időszak leghíresebb termékéről, a toka­ji aszúkról nyílt kiállítás a budapesti Vajdahunyad­­várban. A tárlat, alkalmanként borkóstolóval fűsze­rezve, november elejéig látogatható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Újsághír Volt egyszer egy borvidék ■ A reneszánsz a magyarországi borászatban is jelentős korszaknak tekinthető. Akkoriban válnak újra közismertté az ókori szerzők borászati megál­lapításai s ezzel együtt az ókori borkészítmények is. Nem véletlen, hogy az aszúborok készítése már akkoriban széles körű elterjedtségnek örvendett. Jó okunk van feltételezni, hogy például a Mátyás király által kedvelt aranyló szerémi fehérbor szamorodni típusú - tehát aszús szőlőszemeket tartalmazó - nemes ital lehetett. A középkori Magyarország leghíresebb és legjobb borait a szerémi borvidék adta. Oly híres volt, hogy a 16-17. századi török dúlás idején született dalokban is megénekelték. De miért is játszhatott ekkora szerepet egy nem központi fekvésű földrajzi táj az ország életében? Az bizonyos, hogy szőlőtermesztéshez a természeti adottságok nagyon kedvezőek voltak a Szerémségben: északról a Drávával bővült Duna, délről a Száva, keletről a Tiszával egyesült Duna határolja a területet. A Duna kanyargós, girbegur­ba folyása nagy víztükrű, párolgó, árvizek alkal­mával elöntött területeket jelentett. A napfényes órák nagy száma, a könnyen felmelegedő talajok, a kedvező beesési szögű lejtőkön a folyamatos kedvelt ital már a reneszánsz időkben a fehérborból készült ürmös vagy a keserű narancshéjjal zamatosított vörösbor és a kínahéjjal fűszerezett sherry is. 3K 2008/9

Next