Korunk 2010 (III. folyam 21.)
2010 / 10. szám = Kolozsvári kishistóriák - TÉKA - HUNYADI ATTILA: Trianonról sokadszor
összefonódásokat részletez, elemez, az esszencializmus és a pragmatizmus ellentétpárok fedőfogalmait is felhasználva. Romsics Gergely nagy ívű munkája a völkisch ideológiához viszonyítva csoportosítja, rendszerezi az 1918-1941 közötti korszak német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodását, pontosabban annak konzervatív, jobboldali részeit, közös jegyeiket és ellentéteiket, amely ellentétek ütközőpontjában éppen a Habsburg Birodalom állott. Ismertetésünket a szerző összegzésével zárjuk: „A Habsburgok sokat tárgyalt és sokat vitatott államépítő vállalkozása - éppen sajátossága folytán - abban is segítségünkre lehet, hogy rajtuk és utóéletükön keresztül ne csak államukat, de a későbbi korokat is árnyaltabban lássuk.” Krajnik-Nagy Károly TRIANONRÓL SOKADSZOR Ablonczy Balázs: Trianon-legendák . A kötet tulajdonképpen kisebb-rövidebb tanulmányok gyűjteménye, amelyek a Romsics Ignác által szerkesztett Mítoszok, legendák, tévhitek a XX. századi magyar történelemről című, többszerzős tanulmánykötethez hasonlóan megcsontosodott, a közvélemény által igaznak vélt, sőt olykor akadémiai kiadványokban is - tehát nemcsak tudomány-népszerűsítőkben - sajnos „hamisan” megjelent és megjelenő, „köztudomású tényeket” cáfol. Amint a lírai, gyermekkori emlékeket felidéző tőszóban is írja Ablonczy: „Ez a könyv nem a trianoni békeszerződés történetéről szól. Talán még a területi veszteség mértéke sincs leírva benne. Ha valakit ez érdekel, arra bátorítom: olvassa az irodalomjegyzékben található munkákat. Elsősorban Romsics Ignác és Zeidler Miklós kitűnő könyveit." És így folytatja: „Munkám kísérlet arra, hogy megértsük: milyen sebeket és milyen gyógymódokat hagyott ránk az elmúlt kilencven év. Mit gondol Trianonról a történetíró, a társadalom és a politika. Miért vannak még mindig velünk legendává nemesedett történetek a békeszerződésről, amelyek sokak számára ma is döbbenetes magyarázó erővel rendelkeznek. [...] Ez a kötet tehát nem történelemkönyv, inkább rövid segítség azoknak, akik már szembesültek azzal egy taxi anyósülésén, egy házibuliban (hajnaltájt a konyhában) vagy egy kocsmapultnál, hogy a mellettük ülőtől/állótól érkező »és az szerinted véletlen, hogy Trianonban...?« kezdetű kérdésre egyszerűen nem tudnak mit felelni, és minden ösztönük tiltakozik az ellen, hogy igazságnak fogadják el a hallottakat. Nekik igyekszem írni, ezért is a sok lábjegyzet, hogy igazolni tudjam az állításaimat, ami egy ilyen témában mindennél fontosabb.” A francia Annalles iskola mentalitástörténeti hagyományaiba illeszkedve, valamint a Hayden White-féle történeti narratívákat dekonstruáló posztmodernnek egyaránt megfelelnek ezek az ugyanakkor pozitivista gonddal alátámasztott, forrásokkal igazolt cáfolatok, helyreigazítások, részletkérdéseket árnyaltan pontosító kis tanulmányok. A kötet szerkezetében ezek négy nagyobb halmazba csoportosíthatók (a recenzens számozása): 1. A történeti Trianon, A politika Trianonja, Trianon a társadalomban; 2. Az Apponyi-legendárium, Georges Clemenceau magyar menye, Trianonok: Kis és Nagy, A hajózható patakok balladája, Kisebb geszták, Utóéletek. 3. Összeesküvés-elmélet? Szabadkőművesek, Tudatlan szakértők, az Előszó és az Összegzés által közrefogva. Újdonságnak a történetírás, a politika és a társadalomban élő Trianon-kép aktualizált elemzése, valamint az Szabadkőművesek, tudatlan szakértők. Összeesküvés- elmélet tanulmányok számíthatnak, hiszen a középső tömb megjelent már a Romsics által szer Jaffa Kiadó, Bp., 2010.