Korunk 2013 (III. folyam 24.)
2013 / 12. szám = Peremművészetek - PERENYEI MONIKA: Az őrület archívumai
m 2013/12 PERENYEI MONIKA AZ ŐRÜLET ARCHÍVUMAI ...az angyalföldi intézet falain belül Rubens Szent Ignác előtt vonagló és Brueghel vitustáncot járó őrültjei vándorolnak az elmeorvosok szerkesztette fényképes albumok reprodukciói, a kezeltek rajzai és az igazgató rajzfüzetének 56 lapjai között. A 20. század hetvenes éveitől fokozatosan felszámolt elmegyógyintézetek pszichiátriai gyűjteményeket hagytak az utókorra. Ezek az elmeorvosi koncepció mentén formálódó vagy a felszámolás során leletmentés eredményeként keletkező gyűjtemények ma már leginkább kínzóeszközöknek minősülő orvosi eszközökből, a betegek alkotásaiból és az intézetek tárgyi kultúrájának maradványaiból állnak. Nincs két egyforma pszichiátriai gyűjtemény: ezek az intézeti orvosok szemléletét, ambícióját és nem utolsósorban az adott társadalomnak az elmebetegségekhez való viszonyát tükrözik. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény fordulatokban gazdag történetének elbeszélésében Hans Prinzhorn neve, illetve a gyűjteményezés kezdeteinél útmutatóként szolgáló könyve rendszerint felmerül, de vajon mennyire hatott elmélete az intézeti elmeorvosok művészetszemléletére? Milyen hatások között formálódott az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet múzeuma, a forrásokban hol Selig-, hol pedig Elmebetegügyi Múzeumként említett gyűjtemény? A filozófiát és művészettörténetet hallgató Hans Prinzhorn 1908-ban doktorált a Bécsi Egyetemen, majd pszichiátriát tanult, és a pszichoanalízis felé fordult a figyelme. E sokoldalú képzettségének köszönhette, hogy 1919-ben a Heidelbergi Pszichiátriai Klinika igazgatója felkérte a betegek képeiből már több évtizede gyarapodó gyűjteményük rendszerezésére. A művészeti modernizmus és a lélek nyelvét is ismerő, a határsértésekre és a krízishelyzetekre mind művészeti, mind lélektani értelemben érzékeny művészettörténész szeren