Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - FOSZTÓ LÁSZLÓ • Határtalan kirekesztés. A romák etnikai szegregációjának társadalmi és kulturális kontextusairól
sadalmi interakcióit, olyan frusztráló következtetéshez vezet, amely azt sugallazja, hogy a kimozdulások miatt indult hanyatlásnak egy „régi rend”. (3) A találkozások olyan interakciók területe, amelyben a személyes társas együttlét, együttműködés és mindenfajta cserék zajlanak. A találkozási rutinok magukba foglalják az üdvözlésformáktól, a nyilvános térben való beszélgetés, tiszteletadás, megalázás, és a szimbolikus erőszak gesztusain túl a reális erőszak fenyegetését is. Jó példa erre, hogy milyen szorosan kapcsolódnak az interakciós rendhez az előző két terület változásai, pl. lakóhelyi (de)szegregáció hatása vagy a kirekesztő diskurzus erősödése. Nem elhanyagolható, hogy az új találkozási helyzetek és azok narratív keretezése miként vezethetnek fizikai konfliktushoz.18 Esetünkben a konfliktus, szerencsére, a ritka kivételek közé tartozik. A találkozások sokkal inkább a strukturális változások helyi gyakorlóterei, új rutinok kidolgozásának terepei.19 Ilyen új helyzetek kialakuláshoz vezet a lakóhelyi szegregáció átalakulása ott, ahol a migrációból hazatérők új házakat építenek, a település központi tereibe költöznek. A migrációból hazatérő fiatalabb generációk viselkedési rutinjai is differenciálódnak szüleik vagy nagyszüleik attitűdjeihez képest.20 A határok formális lebontásának példáival indítottam ezt az írást, felidézve, hogy a kirekesztettség élménye milyen keserű érzéssel tölti el azt, aki megtapasztalja ezt az igazságtalanságot. A kelet-európai régió története gazdag élményanyaggal szolgál bárki számára, aki ezzel a kérdéssel valaha szembesült. A romániai romák esetének elemzése alkalmat adott arra, hogy bemutassam a kirekesztés többdimenziós voltát. Az utóbbi fél évszázad átmenetei révén szemléltettem, hogy az intézményes határok lebontása nem biztosít egy kirekesztés nélküli társadalmat. De csak az újabb és újabb határokkal való folyamatos megküzdés vihet közelebb hozzá. ■ JEGYZETEK 1: Chris Hann: Farewell to the Socialist Other. In: Chris Hann (szerk.): Postsocialism: Ideals, Ideologies, and Practices in Eurasia. Routledge, London, 2002. 1-11. 2. A román sajtó leginkább Dorin Cioaba „romakirály” közösségimédia-posztját idézte, amelyben fenyegetőzött, hogy „hattyútollal teríti be Ausztriát”. A kijelentés az etnikai stigma „másodlagos hasznának” tekinthető, olyan gesztusnak, amely az előítéletek fonákját mutatja meg, lásd https://www.hotnews.ro/suiri esential-25953526-dorin-cioaba-ameninta-austrieci-lasa-faralebede-vom-servi-acasa.htm 3. Sok publicisztikai megszólalást lehetne itt idézni. Egy illusztratív szöveg: Victor Pifigoi: Ce are Croația și nu avem noi? (2023. 01. 13) https://spotmedia.ro/stiri/opinii-si-analize/ce-are-croatia-si-nu- avem-noi 4. Vö. Rogers Brubaker: Difference and Inequality. In: Grounds for Difference, Cambridge, MA: Harvard University Press. London, 2015. 10-47. 5. Az egyetemes egyenlőség elvi tagadása leginkább szélsőséges rendszerekben ölt testet, szörnyű következményekhez vezetve, mint például a nők elnyomása, népcsoportok üldözése vagy éppen a népirtás. 6. Brubaker: i. m. 45. 7. Rövid áttekintését lásd: Fosztó László: Was There a ‘Gypsy Problem’ in Socialist Romania. From Suppressing ‘Nationalism’ to Recognition of a National Minority. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Sociologia 2018/2. 117-140. 8. A területi szegregáció hosszabb távú történeti vizsgálata árnyalhatja ezt a kérdést (a szegregáció régebbi formáit feltárva), de eddig kevés ilyen vizsgálatra került sor romániai terepeken. 9. Szelényi Iván - Ladányi János: A kirekesztettség változó formái. Közép- és Délkelet-Európai romák történeti és összehasonlító vizsgálata. Napvilág Kiadó, 2004. XII% 2023/3