Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 6. szám = Performativitás a művészetekben - TÉKA SEBESTYÉN KINGA • Történelmi önarckép újragondolva

mondata is. Ezen utalások vagy idéze­tek felismerése kétségkívül hozzáad az olvasmányélményhez, ugyanakkor né­hol kissé erőltetettnek hatnak, így pél­dául, amikor Petőfi a Vörösmartyval és Vahot Imrével való beszélgetése végére szinte teljesen kontextus nélkül írja be, hogy nyugtalankodik amiatt, hogy mi lesz, ha ágyban, párnák közt hal meg, ami egyértelmű utalás az Egy gondolat bánt engemet című versre, de a beszél­getés nem legitimálja, és előre sem ve­títi azt az élethelyzetet, amelyben Pető­finek ez a gondolata helyet kaphatna. A következőkben a tematikus meg­közelítésről továbblépnek a kötet szer­kesztésmódjában rejlő lehetőségek be­mutatására. Akik ismerik a sorozat elő­ző darabjait (25 szelfi az Árpád-korból, 25 szelfi a török korból, 25 szelfi a felvi­lágosodás korából), azoknak ismerős már a kötet sajátos szerkesztésmódja, s könnyen elboldogulnak a képregényes, illusztrációs, „kommentszekciós” és rendhagyó szedésű szövegrészletek so­rozatában. Ugyanakkor a szerzők ép­pen úgy, ahogy az előző kötetek eseté­ben, itt is figyeltek arra, hogy a fülszö­vegbe ne csak figyelemfelkető, a könyv elolvasásához kedvet hozó gondolatok kerüljenek, hanem egyúttal olyan fon­tos információk is, amelyek segítik az olvasók eligazodását a kötetben. A könyv - amint a címe is jelzi - huszonöt „szelfiből”, azaz huszonöt különálló, de mégis összefüggő fejezet­ből áll. Rátkai Kornél grafikus jóvoltá­ból minden ilyen részt egy-egy reform­kori „szelfi” vezet be, amelyet aztán a kortársak képre érkező kommentjei kö­vetnek általában 3-4 oldalnyi terjede­lemben. Ezek után következik minden esetben egy kétoldalas, Hogy volt, hogy nem volt... című zárórész, melyben a szerző elmondja, hogy a képen látot­takból és kommentekben olvasott ré­szekből mi az, ami valós, mi az, ami nem egészen úgy igaz, ahogy ott áll, esetenként mi az, ami egy későbbi idő­pillanatban lesz igaz, vagy mi az, ami teljes mértékben kitaláció, s célja csak az adott rész színesebbé tétele. Az egyes részek felépítését tekintve annyi­ban hoz újítást a tárgyalt kötet a 25 szelfi sorozat előző részeihez képest, hogy nemcsak a képposztolás és kom­­mentelés formáit emeli be a könyvbe, hanem él más internetes, pontosabban közösségi médiás műfajokkal is, így je­lenik meg például az Épül a lánchíd cí­mű részben az építkezések vezetésével megbízott skót mérnök, Adam Clark live közvetítése az Instagram-profilján, ami nem kevésbé izgalmas eseménye­ket közvetít, mint a Dunán felállított, a hidat tartó kőépítményeknek keretet adó körgátak első nagy próbája. Ez nem volt más, mint amikor a folyón felsza­kadozott a jégréteg, s a hatalmas jégda­rabok megindultak a Dunán. Hatalmas súlyuknál fogva komoly erővel csapód­tak a facölöpökből álló körgátaknak, így téve próbára az építmények ellen­állóképességét. A Hol volt, hol nem volt... részből pedig az is kiderül, hogy Adam Clark ténylegesen az egyik gát tetején tartózkodott a jelzett napon, de ugyanezt az információt garantálja gya­korlatilag a live műfaja is. Hasonló pél­da, amikor Kossuth Lajos szerkesztő­ként úgy reklámozza a Pesti Hírlapot, s abból is leginkább a jobbágyok felsza­badítását jelentő örökváltságot, hogy a lappal kapcsolatos kihívást, közössé­gi médiás nyelvvel szólva challenge-t indít, melynek követelményei követke­zők: a kihívásban részt vevő fizessen elő az első európai, nemzeti, liberális, modern magyar újságra, fotózza le ma­gát a hírlappal és egy felszabadított jobbággyal, készítsen tudósítást a me­gyéjében történt visszaélésekről. Az ol­vasónak mindenképpen mosolyt csal­nak az arcára a kihívás feltételei, ugyanakkor már ennyiből is körvona­lazódni tud az a kossuthi álláspont, amely egy polgári Magyarország felépí­tését tűzte ki célul, példát véve a nyu­gati, főként francia eseményekről. Eb­ből a példából jól látszik az, ami a könyv egyik erősségeként emelhető ki, mégpedig az, hogy a szerző, kihasznál­va a közösségi média adta műfajok le­hetőségeit, plasztikusan, ugyanakkor tömörítve tud elmondani különben igen komplex, történelmi szempontbólI téka 115

Next