Közalkalmazott, 1953 (7. évfolyam, 1-7. szám)
1953-01-01 / 1. szám
2 A Szakszervezetek Országos Tanácsa VI. teljes ülése December 20-án tartotta a Szakszervezetek Országos Tanácsa VI. teljes ülését, amely megtárgyalta a szakszervezeti munka 1952. évi eredményeit, tapasztalatait és meghatározta a szakszervezetek munkájának 1953. évi legfontosabb feladatait. Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára beszámolt a szakszervezetek feladatairól az 1953. évi terv végrehajtásában. A SZOT VI. teljes ülése elhatározta, hogy a magyar szakszervezetek alapszabályainak megfelelően 1953. február 27-re összehívja a Magyar Szakszervezetek XVIII. Kongresszusát. A szovjet szakszervezetek a munkavédelmi rendszabályok betartásáért A Szovjetunióban a szakszervezetek nagy segítséget nyújtanak a gazdasági vezetőknek a munkavédelmi rendszabályok betartásában és betartatásában. A munkavédelmi szervek fontos helyet foglalnak el a szakszervezetek rendszerében, a szakszervezeti csoportoktól kezdve egészen a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsáig. Minden szakszervezeti csoportban társadalmi munkavédelmi megbízott van, aki a munkatörvények, a balesetelhárítási és egészségvédelmi utasítások és előírások betartását ellenőrzi. Felülvizsgálja a munkahelyeket, megnézi, kifogástalanok-e a munkaeszközök, rendben van-e a szellőztető berendezés, jó-e a világítás, stb. A társadalmi megbízott ügyel arra, hogy a munkásokat ellássák védőfelszereléssel. A munkavédelmi megbízott szabadidejében tesz eleget kötelezettségeinek. Abból a célból, hogy a szakszervezeti tagok széles tömegeit bevonják a munkavédelmi törvények megvalósításának ellenőrzésébe, az üzemi és a hivatali szakszervezeti bizottságok szemináriumokat szerveznek. A szemináriumi foglalkozásokon a hallgatók megismerik az alapvető munkavédelmi feladatokat. Minden olyan üzem és hivatal szakszervezeti bizottsága, amely 50 dolgozónál többet foglalkoztat, köteles munkavédelmi bizottságot szervezni. A munkavédelmi bizottság részt vesz a munkavédelem terveinek és a hozandó intézkedések kidolgozásában, ellenőrzi, hogyan tartják be a munkaidőre, szabadnapokra, szabadságolásra vonatkozó törvényeket, tanulmányozza a balesetek és szakmai megbetegedések okait és intézkedéseket tesz megelőzésükre. Az egyes szakszervezeti központokban külön osztály foglalkozik a munkavédelmi kérdésekkel. Ennek az osztálynak a munkatársai rendszeresen látogatják a hatáskörükbe tartozó intézményeket. A munkavédelmi ellenőrök kötelességei közé tartozik intézkedéseket tenni az esetleges szabálytalanságok és fogyatékosságok kiküszöbölésére, biztosítani a munkaviszonyok javítását célzó intézkedések végrehajtását. Az ellenőrnek a munkavédelmi szabályok megsértésének esetén joga van vizsgálatot folytatni és pénzbüntetést kiróni a vétkes személyekre. A munkavédelmi, a balesetelhárítási és ipari egészségvédelmi rendszabályok betartásáért a hivatalok és intézmények igazgatóságai felelősek. Súlyos mulasztás esetén a szakszervezeti ellenőrök jelentései alapján megfelelő állami szervek vizsgálatot indítanak és eltávolítják a dolgozók egészségvédelmét elhanyagoló vezetőket. Nemzetközi társadalombiztosítási konferencia Bécsben A Szakszervezeti Világszövetség 1953 március 26 között nemzetközi társadalombiztosítási konferenciát rendez Bécsben. A konferenciát előkészítő munkabizottságban képviselve vannak a magyar szakszervezetek is, közöttük a Közalkalmazottak Szakszervezete is. A Szakszervezeti Világszövetség a konferencia megrendezését azért tartja szükségesnek, mert a kapitalista országokban érvényben levő társadalombiztosítási rendszerek nem kielégítőek, számos gyarmati és félgyarmati országban pedig egyáltalán nincs társadalombiztosítás. A konferencia a világ dolgozói számára fontos nemzetközi esemény, amelynek fontosságát le lehet mérni elsősorban a konferencia előkészítési munkájában, másodsorban, hogy a konferencián részt vesznek valamennyi ország, azaz mind a kapitalista, mind a függő és gyarmati országok képviselői is. Mutatja nagyságát az is, hogy a konferenciai napirendi pontjai nem korlátozódnak csupán a társadalombiztosítás problémáira, hanem szélesebb mederben, a társadalmi gondoskodásról, illetve a társadalmi biztonságról lesz szó. A konferencia tapasztalatcserét is jelent a különböző országok társadalombiztosítási rendszeréről, amelynek alapján javaslatokat tesznek a fegyverkezési költségek csökkentésére és az így felszabadult összegek felhasználására a társadalombiztosítás érdekében. Hazánkban a múlt rendszerben a társadalombiztosítási vonalon a biztosítási járulék felét a közalkalmazottaknak kellett fizetni. A régi biztosító intézeteket az alacsony szolgáltatások, a nagy bürokrácia és a korrupció jellemezte. A dolgozók által befizetett hatalmas öszszegeket idegen célokra, spekulációra használták fel és nem utolsó sorban háborús célokat segítettek vele elő. Több mint 100 millió pengőt juttattak az akkori háborús kormánynak háborús célokra. A munkanélküliség dühöngött, egyetemet végzett diplomás mérnökök, jogászok, orvosok ezrei éltek ínségmunkából, téli időszakokban hólapátolásból. A munkanélküliek százezrei tengették életüket ínségkonyhán és a dolgozók ezrei haltak meg tbc. megbetegedésben, ami ellen a múlt rendszer egyáltalán nem vette fel a harcot. A munkában elfáradt dolgozók pihenéséről sem gondoskodtak és álmában sem gondolhatta egy dolgozó, hogy szabadsága alatt üdülni mehet. Ezzel szemben a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban egyre nagyobb gondot fordítanak a dolgozók társadalombiztosítási rendszerének további fejlesztésére. Hazánkban a dolgozó népünk egészségügyi és szociális viszonyainak további fejlesztésére költségvetésünk az 1953-as évben 5907 millió forintot, összes kiadásaink 11,4 százalékát irányozza elő, 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben. A nemzetközi társadalombiztosítási konferencia munkáját, illetve a kapitalista országok dolgozóinak harcait az újabb győzelmekért, nagyban elősegíti a Szovjetunió és a népi demokráciák társadalombiztosítási rendszerének ismertetése. A konferencia hozzájárul a dolgozók" közötti nemzetközi szolidaritás elmélyítéséhez, a békeharc további szélesítéséhez. SAJTÓFELELŐSÖK FIGYELMÉBE: A Népszava Szakszervezeti Lapkiadó (Budapest, VII., Miksa utca 8) kéri a sajtófelelősöket, hogy a hátralékos előfizetési díjakat (»Közalkalmazott« és »Szakszervezeti munka az államigazgatásban« 1952-es évi előfizetési hátralékösszegek) csekkszámla befizetése úttján mielőbb juttassák el a fenti, címre. Csekkszámla: 54.695. KÖZALKALMAZOTT Egy példamutató szocialista kötelezettségvállalás: alapfokú közigazgatási iskola beindítása A dolgozók szakmai és politikai képzettsége hozzájárul ahhoz, hogy az állami tervfeladatokat sikeresen tudják végrehajtani. • Bíró György elvtárs, a miskolci járási tanács VB titkára átérezte ennek jelentőségét és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére vállalta, hogy a tanácsapparátusba újjonnan bekerült dolgozók részére alapfokú közigazgatási iskolát fog szervezni és vezetni. Az iskola hallgatói átérezték a tanfolyam jelentőségét és azt a segítséget, amit jelenteni fog a szakmai tudás a mindennapi munkájuk elvégzésében. A hallgatók érdeklődését mutatja, hogy rendszeresen eljárnak a tanfolyamra, fegyelmezetten, tanulnak, jegyzetet készítenek, sőt három elvtársnő már kiselőadást is tartott. A tanfolyam tárgyát úgy választották meg, hogy az legjobban kifejezze a tanácsapparátus dolgozzóinak alapvető feladatait. Fő témaként a tanács és tömegek közötti kapcsolat, az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei kérdéseket tárgyaltak meg. Biró György elvtárs, az iskola vezetője nem elégedett meg azzal ,hogy a hallgatók a legfontosabb elméleti kérdésekkel megismerkedjenek, hanem biztosította, hogy a hallgatók egy-egy állandó bizottsági tanácsülésen is részt tudjanak venni. Ennek alapjára írásbeli dolgozatot is készíttetett a hallgatókkal, melynek keretében a tanács és a tömegek kapcsolatainak elvi kérdéseit és gyakorlati tapasztalatokat vetettek fel. A járási tanács hivatalvezetősége elfoglaltsága mellett is talál rá módot, hogy a tanfolyamot ellenőrizze és segítséget nyújtson a hallgatóknak a vitás kérdések megoldásában. Bíró György elvtárs vállalását maradéktalanul teljesíti. A szakszervezeti bizottság feladata, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet tanúsítson a dolgozók kezdeményezéseinek és javaslatainak. Borsod megye területi bizottsága lehetővé teszi Bíró György elvtárs kezdeményezésének minél szélesebb körben való ismertetését. Ennek érdekében egy-két alkalommal a tanfolyamra meghívja a tobbi járási tanács szakszervezeti bizottságának elnökét tapasztalatcserére, akik a tanfolyamon leszűrt tapasztalatok alapján a maguk területén is elő tudják segíteni a dolgozók szakmai képzésének emelését, amely biztosítéka a népgazdasági tervek maradéktalan végrehajtásának. Nyerják József a miskolci járási tanács VB elnöke A fegyvernek tanács figyelmébe Szolnok megyében Fegyverneken a volt »Ipartestület« helyiségét a tanács igen helyesen átadta a szocialista szektoroknak. Helytelen azonban, hogy a ház homlokzata még mindig a régi, rosszemlékű »Ipartestület« nevét hirdeti. Dolgozótársaim kérését is tolmácsolom: kérjük, hogy a tanács szereltesse le ezt az idejétmúlt feliratot és helyette olyan elnevezést alkalmazzon, amely kifejezi a változást. Ebben a helyiségben már nemcsak a »meisten uramék« szórakozóhelye van. Itt tanul és szórakozik Fegyvernek község valamennyi dolgozója, itt sajátítja el a szocialista kultúrát. Ohlbaum István * Törökmiklós Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MVAG-ADATMGÁZTATÁS MOSZKVAI TÁVIRAT Közalkalmazottak Szakszervezete Budapest A Szovjetunió Állami Intézményei Dolgozói Szakszervezete megkapta üdvözlő levelüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából. Forró köszönetünket fejezzük ki baráti figyelmességükért. Kívánunk sok sikert abban az eredményes tevékenységben, amelyet a szocializmus alapjainak építése terén kifejtenek a magyar közalkalmazottak. A szabad, demokratikus Magyarország közalkalmazottainak békeharca hozzá fog járulni a népek közötti barátság megszilárdításához. G. PETELIN a Szovjetunió Állami Intézményei Dolgozói Szakszervezetének elnöke 1953. Január L Egy bizalmi levele elnökségünk segítő munkájáról Szakszervezetünk elnöksége megvizsgálta a Pest megyei területi bizottság munkáját, amelyet a begyűjtési munka elősegítése érdekében végzett. Ezen az elnökségi ülésen, mint szakszervezeti bizalmi a gödöllői járási tanács szakszervezeti bizottságát képviseltem. Elnökségünk értékelte a szakszervezeti bizottság munkáját, megállapította az eredményeket és megmutatta az utat, hogy a jövőben hogyan kell munkánkat megjavítani. Mint bizalmi igen sokat tanultam ezen az ülésen. Munkánk során általános gyakorlattá fejlődött, hogy kampányszerűen támogattuk a kormányrendeletek végrehajtását. A szakszervezet a verseny értékelésének utolsó szakaszában végzett csak mozgósító munkát, elhanyagolta, hogy rendszeresen foglalkozzon a tervek teljesítése érdekében a mozgósító, nevelő munkával. Elnökségünk irányt mutatott azon a téren, hogy a szakszervezeti bizottságoknak és a bizalmiaknak állandó és rendszeres nevelőmunkát kell végezni annak érdekében, hogy a terveket teljesíteni tudjuk. Munkánk második hiányossága az volt, hogy a begyűjtés időszakaalatt elhanyagoltuk az egyéb kérdésekkel való foglalkozást. Nem mozgósítottunk pl. a mezőgazdasági munkák időbeni jó elvégzésére, nem láttuk az összefüggését annak, hogy a jó mezőgazdasági munka biztosítéka a jövő évi begyűjtési tervek sikerének. Mint bizalmi beszámoltam a szakszervezeti bizottsági ülésen elnökségünk útmutatásairól, kihangsúlyozva, hogy a szakszervezet feladata a tanács előtt álló összes feladatokra mozgósítani a dolgozókat. Ennek érdekében a szakszervezeti bizottság felosztotta tagjai között a járási tanács osztályait, mert felelős a dolgozók mozgósításáért, az osztályok előtt álló munka maradéktalan végrehajtásáért. Megtanultam elnökségünk iránymutatása alapján, hogy a szakszervezeti bizalmiaknak nem elég a feladatokat ismertetni a dolgozók előtt, hanem minden egyes feladat elvégzésének szükségességét politikailag kell alátámasztani, hogy minden egyes dolgozó átérezze és lelkiismeretesen hajtsa végre az előtte álló feladatokat. Az elnökségi ülés után szakszervezeti taggyűlést hívtunk össze, ahol ismertettük a dolgozók előtt elnökségünk útmutatásait. Dolgozóink nagy lelkesedéssel vettek részt a taggyűlésen és konkrét vállalásokat tettek egy-egy osztály hivatali munkájának megjavítására. Nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy a gödöllői járási tanács szakszervezeti bizottságát képviselhettem az elnökségi ülésen. A tapasztalatokat mindennapi munkám során felhasználom annak érdekében, hogy mozgósítani tudjam a dolgozókat a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtására, ötéves tervünk sikeres teljesítésére, békénk megvédésére. Kósás Lajosné a gödöllői járási tanács szakszervezeti bizalmija. „A jó kollektív munkának köszönhetem, hogy az ország első jelentésfelelőse lehettem“ Felkerestük Kiss Erzsébet elvtársnőt, a Győr-Sopron megyei tanács begyűjtési osztályának jelentésfelelősét és megkérdeztük: milyen munkamódszerekkel dolgozott az ősziek begyűjtése érdekében, hogyan harcolt a begyűjtési tervek teljesítéséért és jó munkája eredményeképpen hogyan lett az ország első jelentésfelelőse. — Először szeretném elmondani — mondotta Kiss elvtársnő — hogy a begyűjtési minisztériumban megtartott értekezletek komoly segítséget jelentettek munkám megjavításában. Megértettem azt, hogy jó munkát csak úgy tudok végezni, ha az értekezleten megkapott anyagot megbeszélem a járási tanácsok jelentésfelelőseivel is. Ennek érdekében értekezletet tartottunk a járási tanácsok jelentésfelelősei részére, ahol megvitattuk a soron következő feladatokat és módszerbeli segítséget nyújtottunk ahhoz, hogy munkájukat jól végezhessék. A jelentésfelelősök telefonon kapják a jelentéseket, amelyeket továbbítanak a begyűjtési minisztérium felé. Annak érdekében, hogy ezek a jelentések mindig a tényleges helyzetnek megfelelőek legyenek, úgy osztottam be a járási felelősök telefonjelentését, hogy maradjon idő számomra ahhoz, hogy ellenőrizhessek egy-egy jelentést. A jelentésben adódó hibákat, — az ellenőrzés következtében — azonnal ki tudjuk javítani. Kiktől kapott segítséget munkája elvégzéséhez? — A jelentőszolgálat anyagát rendszeresen megbeszéltemaz osztály dolgozóival, akik kiszállásaik alkalmával a helyszínen ellenőrizték, mennyiben reálisak ezek a jelentések. Ugyanilyen segítséget adtak a társosztályok dolgozói is. Elsősorban azonban hangsúlyoznom kell a megyei pártbizottság segítségét, amelyet politikai vonalon és szakmai vonalon számomra nyújtott. A megyei pártbizottság rendszeresen rendelkezésemre bocsátotta a megye területéről szerzett sokrétű tapasztalatait. Nagy segítséget jelentett a Közalkalmazottak Szakszervezete Győr-Sopron megyei területi bizottsága is azzal, hogy megszervezte a járási jelentésfelelősök és a községi nyilvántartók versenyét, így sikerült elérnem, hogy a megye területéről minden nap friss adatok álltak rendelkezésemre, amelyeket a napi jelentéseimben felhasználtam felsőbb szerveink pontos tájékoztatására. Ezen túlmenően felhasználtuk arra is, hogy az egyes lemaradt területeknek a megyei tanács végrehajtóbizottsága segítségével több segítséget nyújtottunk. Az elért eredmények — mondotta Kiss elvtársnő — a járások és a községek, valamint a megyei tanács dolgozóinak együttes munkájából tevődtek össze. A jó kollektív munkának köszönhetem, hogy az ország első jelentésfelelőse lehettem. A jövőben arra törekszem, hogy ezt az együttműködést még jobban kiépítsem és begyűjtésünk sikerét még jobb, gyorsabb és pontosabb jelentések megtételével elősegítsem.