Közalkalmazott, 1953 (7. évfolyam, 1-7. szám)

1953-01-01 / 1. szám

2 A Szakszervezetek Országos Tanácsa VI. teljes ülése December 20-án tartotta a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa VI. teljes ülését, amely megtárgyalta a szakszervezeti munka 1952. évi eredményeit, tapasztalatait és meg­határozta a szakszervezetek mun­kájának 1953. évi legfontosabb fel­adatait. Kristóf István elvtárs, a SZOT főtitkára beszámolt a szak­­szervezetek feladatairól az 1953. évi terv végrehajtásában. A SZOT VI. teljes ülése elhatározta, hogy a magyar szakszervezetek alapszabá­lyainak megfelelően 1953. február 27-re összehívja a Magyar Szak­­szervezetek XVIII. Kongresszusát. A szovjet szakszervezetek a munkavédelmi rendszabályok betartásáért A Szovjetunióban a szakszerve­zetek nagy segítséget nyújtanak a gazdasági vezetőknek a munkavé­delmi rendszabályok betartásában és betartatásában. A munkavédelmi szervek fontos helyet foglalnak el a szakszervezetek rendszerében, a szakszervezeti csoportoktól kezdve egészen a Szovjetunió Szakszerve­zeteinek Központi Tanácsáig. Minden szakszervezeti csoport­ban társadalmi munkavédelmi meg­bízott van, aki a munkatörvények, a balesetelhárítási és egészségvé­delmi utasítások és előírások be­tartását ellenőrzi. Felülvizsgálja a munkahelyeket, megnézi, kifogás­talanok-e a munkaeszközök, rend­ben van-e a szellőztető berende­zés, jó-e a világítás, stb. A társa­dalmi megbízott ügyel arra, hogy a munkásokat ellássák védőfelsze­reléssel. A munkavédelmi megbí­zott szabadidejében tesz eleget kö­telezettségeinek. Abból a célból, hogy a szakszer­vezeti tagok széles tömegeit bevon­ják a munkavédelmi törvények megvalósításának ellenőrzésébe, az üzemi és a hivatali szakszervezeti bizottságok szemináriumokat szer­veznek. A szemináriumi foglalko­zásokon a hallgatók megismerik az alapvető munkavédelmi feladato­kat. Minden olyan üzem és hivatal szakszervezeti bizottsága, amely 50 dolgozónál többet foglalkoztat, köte­les munkavédelmi bizottságot szer­vezni. A munkavédelmi bizottság részt vesz a munkavédelem tervei­nek és a hozandó intézkedések ki­dolgozásában, ellenőrzi, hogyan tartják be a munkaidőre, szabad­napokra, szabadságolásra vonat­kozó törvényeket, tanulmányozza a balesetek és szakmai megbetege­dések okait és intézkedéseket tesz megelőzésükre. Az egyes szakszervezeti közpon­tokban külön osztály foglalkozik a munkavédelmi kérdésekkel. Ennek az osztálynak a munkatársai rend­szeresen látogatják a hatáskörükbe tartozó intézményeket. A munkavé­delmi ellenőrök kötelességei közé tartozik intézkedéseket tenni az esetleges szabálytalanságok és fo­gyatékosságok kiküszöbölésére, biz­tosítani a munkaviszonyok javítá­sát célzó intézkedések végrehajtá­sát. Az ellenőrnek a munkavédelmi szabályok megsértésének esetén joga van vizsgálatot folytatni és pénzbüntetést kiróni a vétkes sze­mélyekre. A munkavédelmi, a bal­esetelhárítási és ipari egészségvé­delmi rendszabályok betartásáért a hivatalok és intézmények igazgató­ságai felelősek. Súlyos mulasztás esetén a szakszervezeti ellenőrök jelentései alapján megfelelő állami szervek vizsgálatot indítanak és eltávolítják a dolgozók egészség­­védelmét elhanyagoló vezetőket. Nemzetközi társadalombiztosítási konferencia Bécsben A Szakszervezeti Világszövetség 1953 március 2­6 között nemzet­közi társadalombiztosítási konfe­renciát rendez Bécsben. A konferenciát előkészítő munka­­bizottságban képviselve vannak a magyar szakszervezetek is, közöt­tük a Közalkalmazottak Szakszer­vezete is. A Szakszervezeti Világszövetség a konferencia megrendezését azért tartja szükségesnek, mert a kapita­lista országokban érvényben levő társadalombiztosítási rendszerek nem kielégítőek, számos gyarmati és félgyarmati országban pedig egyáltalán nincs társadalombiztosí­tás. A konferencia a világ dolgozói számára fontos nemzetközi ese­mény,­ amelynek fontosságát le le­het mérni elsősorban a konferen­cia előkészítési munkájában, má­sodsorban, hogy a konferencián részt vesznek valamennyi ország, azaz mind a kapitalista, mind­­ a függő és gyarmati országok képvi­selői is. Mutatja nagyságát az is, hogy a konferenciai napirendi pontjai nem korlátozódnak csupán a társadalombiztosítás problé­máira, hanem szélesebb mederben, a társadalmi gondoskodásról, il­letve a társadalmi biztonságról lesz szó. A konferencia tapasztalatcserét is jelent a különböző országok tár­sadalombiztosítási rendszeréről, amelynek alapján javaslatokat tesznek a fegyverkezési költségek csökkentésére és az így felsza­badult összegek felhasználására a társadalombiztosítás érdekében. Hazánkban a múlt rendszerben a társadalombiztosítási vonalon a biztosítási járulék felét a közalkal­mazottaknak kellett fizetni. A régi biztosító intézeteket az alacsony szolgáltatások­, a nagy bürokrácia és a korrupció jellemezte. A dol­gozók által befizetett hatalmas ösz­­szegeket idegen célokra, spekulá­cióra használták fel és nem utolsó sorban háborús célokat segítettek vele elő. Több mint 100 millió pen­gőt juttattak az akkori háborús kormánynak háborús célokra. A munkanélküliség dühöngött, egye­temet végzett diplomás mérnökök, jogászok, orvosok ezrei éltek ín­­ségmunkából, téli időszakokban hólapátolásból. A munkanélküliek százezrei tengették életüket ínség­­konyhán és a dolgozók ezrei hal­tak meg tbc. megbetegedésben, ami­ ellen a múlt rendszer egyálta­lán nem vette fel a harcot. A mun­kában elfáradt dolgozók pihenésé­ről sem gondoskodtak és álmában sem gondolhatta egy dolgozó, hogy szabadsága alatt üdülni mehet. Ezzel szemben a Szovjetunióban és a népi demokratikus országok­ban egyre nagyobb gondot fordí­tanak a dolgozók társadalombizto­sítási rendszerének további fejlesz­tésére. Hazánkban a dolgozó né­pünk egészségügyi és szociális vi­szonyainak további fejlesztésére költségvetésünk az 1953-as évben 5907 millió forintot, összes kiadá­saink 11,4 százalékát irányozza elő, 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben. A nemzetközi társadalombiztosí­tási konferencia munkáját, illetve a­ kapitalista országok dolgozóinak harcait az újabb győzelmekért, nagyban elősegíti a Szovjetunió és a népi demokráciák társadalom­­biztosítási rendszerének ismerte­tése. A konferencia hozzájárul a dolgozók" közötti nemzetközi szoli­daritás elmélyítéséhez, a békeharc további szélesítéséhez. SAJTÓFELELŐSÖK FIGYEL­MÉBE: A Népszava Szakszerve­zeti Lapkiadó (Budapest, VII., Miksa­ utca 8) kéri a sajtófelelősö­ket, hogy a hátralékos előfizetési díjakat (»Közalkalmazott« és »Szak­­szervezeti munka az államigazga­tásban« 1952-es évi előfizetési hát­ralékösszegek) csekkszámla befize­tése úttján mielőbb juttassák el a fenti, címre. Csekkszámla­: 54.695. KÖZALKALMAZOTT Egy példamutató szocialista kötelezettségvállalás: alapfokú közigazgatási iskola beindítása A dolgozók szakmai és politikai képzettsége hozzájárul ahhoz, hogy az állami tervfeladatokat si­keresen tudják végrehajtani. • Bíró György elvtárs, a mis­kolci járási tanács VB titkára át­­érezte ennek jelentőségét és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulójának tisztele­tére vállalta, hogy a tanácsappa­rátusba újjonnan bekerült dolgo­zók részére alapfokú közigazga­tási iskolát fog szervezni és ve­zetni. Az iskola hallgatói átérezték a tanfolyam jelentőségét és azt a segítséget, amit jelenteni fog a szakmai tudás a mindennapi mun­kájuk elvégzésében. A hallgatók érdeklődését mutatja, hogy rend­szeresen eljárnak a tanfolyamra, fegyelmezetten, tanulnak, jegyzetet készítenek, sőt három elvtársnő már kiselőadást is tartott. A tanfolyam tárgyát úgy válasz­­tották meg, hogy az legjobban kifejezze a tan­ácsapparátus dolgoz­zóinak alapvető feladatait. Fő té­maként a tanács és tömegek kö­zötti kapcsolat, az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei kérdéseket tárgyaltak meg. Biró György elvtárs, az iskola vezetője nem elégedett meg az­zal ,hogy a hallgatók a legfonto­sabb elméleti kérdésekkel megis­merkedjenek, hanem biztosította, hogy a hallgatók egy-egy állandó bizottsági tanácsülésen is részt tudjanak venni. Ennek alapjára írásbeli dolgozatot is készíttetett a hallgatókkal, melynek keretében a tanács és a tömegek kapcsola­tainak elvi kérdéseit és gyakorlati tapasztalatokat vetettek fel. A járási tanács hivatalvezető­sége elfoglaltsága mellett is ta­lál rá módot, hogy a tanfolyamot ellenőrizze és segítséget nyújtson a hallgatóknak a vitás kérdések megoldásában. Bíró György elvtárs vállalását maradéktalanul teljesíti. A szak­­szervezeti bizottság feladata, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet tanúsítson­­ a dolgozók k­ezdemé­­nyezéseinek és javaslatainak. Borsod megye területi bizott­sága lehetővé teszi Bíró György elvtárs kezdeményezésének minél szélesebb körben való ismerteté­sét. Ennek érdekében egy-két al­kalommal a tanfolyamra meg­hívja a tobbi járási tanács szak­­szervezeti bizottságának elnökét tapasztalatcserére, akik a tanfo­lyamon leszűrt tapasztalatok alap­ján a maguk területén is elő tudják segíteni a dolgozók szak­mai képzésének emelését, amely biztosítéka a népgazdasági tervek maradéktalan végrehajtásának. Nyerják József a miskolci járási tanács VB elnöke A fegyvernek­ tanács figyelmébe Szolnok megyében Fegyverne­­ken a volt »Ipartestület« helyisé­gét­­ a tanács igen helyesen át­adta a szocialista szektoroknak. Helytelen azonban, hogy a ház homlokzata még mindig a régi, rosszemlékű »Ipartestület« nevét hirdeti. Dolgozótársaim kérését is tolmácsolom: kérjük, hogy a tanács szereltesse le ezt az ide­jétmúlt feliratot és helyette olyan elnevezést alkalmazzon, amely kifejezi a változást. Ebben a he­lyiségben már nemcsak a »meis­ten u­ramék« szórakozóhelye van. Itt tanul és szórakozik Fegyvernek község valamennyi dolgozója, itt sajátítja­ el a szocialista kultúrát. Ohlbaum István * Törökmiklós Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MVAG-ADATMGÁZTATÁS MOSZKVAI TÁVIRAT Közalkalmazottak Szakszervezete Budapest A Szovjetunió Állami Intézményei Dolgozói Szakszervezete meg­kapta üdvözlő levelüket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából. Forró köszönetünket fejezzük ki baráti figyelmességükért. Kívá­nunk sok sikert abban az eredményes tevékenységben, amelyet a szo­cializmus alapjainak építése terén kifejtenek a magyar közalkalmazot­tak. A szabad, demokratikus Magyarország közalkalmazottainak béke­harca hozzá fog járulni a népek közötti barátság megszilárdításához. G. PETELIN a Szovjetunió Állami Intézményei Dolgozói Szakszervezetének elnöke 1953. Január L Egy bizalmi levele elnökségünk segítő munkájáról Szakszervezetünk elnöksége meg­vizsgálta a Pest megyei területi bi­zottság munkáját, amelyet a be­gyűjtési munka elősegítése érdeké­ben végzett. Ezen az elnökségi ülé­sen, mint szakszervezeti bizalmi a gödöllői járási tanács szakszerve­zeti bizottságát képviseltem. Elnökségünk értékelte a szakszer­vezeti bizottság munkáját, megálla­pította az eredményeket és megmu­tatta az utat, hogy a jövőben ho­gyan kell munkánkat megjavítani. Mi­nt bizalmi igen sokat tanultam ezen az ülésen. Munkánk során ál­talános gyakorlattá fejlődött, hogy kampányszerűen támogattuk a kor­mányrendeletek végrehajtását. A szakszervezet a verseny értékelésé­nek utolsó szakaszában végzett csak mozgósító munkát, elhanyagolta, hogy rendszeresen foglalkozzon a tervek teljesítése érdekében a moz­gósító, nevelő munkával. Elnöksé­günk irányt mutatott azon a téren, hogy a szakszervezeti bizottságok­nak és a bizalmiaknak állandó és rendszeres nevelőmunkát kell vé­gezni annak érdekében, hogy a ter­veket teljesíteni tudjuk. Munkánk második hiányossága az volt, hogy a begyűjtés időszaka­­alatt elhanyagoltuk az egyéb kérdé­sekkel való foglalkozást. Nem moz­gósítottunk pl. a mezőgazdasági munkák időbeni jó elvégzésére, nem láttuk az összefüggését annak, hogy a jó mezőgazdasági munka bizto­sítéka a jövő évi begyűjtési tervek sikerének. Mint bizalmi beszámoltam a szak­­szervezeti bizottsági ülésen elnök­ségünk útmutatásairól, kihangsú­lyozva, hogy a szakszervezet fel­adata a tanács előtt álló összes feladatokra mozgósítani a dolgozó­kat. Ennek érdekében a szakszerve­zeti bizottság felosztotta tagjai kö­zött a járási tanács osztályait, mert felelős a dolgozók mozgósításáért, az osztályok előtt álló munka ma­radéktalan végrehajtásáért. Megtanultam elnökségünk irány­­­mutatása alapján, hogy a szakszer­vezeti bizalmiaknak nem elég a fel­adatokat ismertetni a dolgozók előtt, hanem minden egyes feladat elvég­zésének szükségességét politikailag kell alátámasztani, hogy minden egyes dolgozó átérezze és lelkiisme­retesen hajtsa végre az előtte álló feladatokat. Az elnökségi ülés után szakszer­vezeti taggyűlést hívtunk össze, ahol ismertettük a dolgozók előtt elnökségünk útmutatásait. Dolgo­zóink nagy lelkesedéssel vettek részt a taggyűlésen és konkrét vál­lalásokat tettek egy-egy osztály hi­vatali munkájának megjavítására. Nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy a gödöllői járási tanács szakszervezeti bizottságát képviselhettem az elnökségi ülésen. A tapasztalatokat mindennapi mun­kám során felhasználom annak ér­dekében, hogy mozgósítani tudjam a dolgozókat a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtására, ötéves tervünk sikeres teljesítésére, békénk megvédésére. Kósás Lajosné a gödöllői járási tanács szakszervezeti bizalmija. „A jó kollektív munkának köszönhetem, hogy az ország első jelentésfelelőse lehettem“ Felkerestük Kiss Erzsébet elvtárs­nőt, a Győr-Sopron megyei tanács begyűjtési osztályának jelentésfele­lősét és megkérdeztük: milyen mun­kamódszerekkel dolgozott az ősziek begyűjtése érdekében, hogyan har­colt a begyűjtési tervek teljesítésé­ért és jó munkája eredményekép­pen hogyan lett az ország első je­lentésfelelőse. — Először szeretném elmondani — mondotta Kiss elvtársnő — hogy a begyűjtési minisztériumban meg­tartott értekezletek komoly segítsé­get jelentettek munkám megjavítá­sában. Megértettem azt, hogy jó munkát csak úgy tudok végezni, ha az értekezleten megkapott anyagot megbeszélem a járási tanácsok je­lentésfelelőseivel is. Ennek érdeké­ben értekezletet tartottunk a járási tanácsok jelentésfelelősei részére, ahol megvitattuk a soron következő feladatokat és módszerbeli segítsé­get nyújtottunk ahhoz, hogy mun­kájukat jól végezhessék. A jelentés­felelősök telefonon kapják a jelenté­seket, amelyeket továbbítanak a be­gyűjtési minisztérium felé. Annak érdekében, hogy ezek a jelentések min­dig a tényleges helyzetnek meg­felelőek legyenek, úgy osztottam be a járási felelősök telefonjelentését, hogy maradjon idő számomra ah­hoz, hogy ellenőrizhessek­­ egy-egy jelentést. A jelentésben adódó hibá­kat, — az ellenőrzés következtében — azonnal ki tudjuk javítani. Kiktől kapott segítséget munkája elvégzéséhez? — A jelentőszolgálat anyagát rendszeresen megbeszéltem­­az osz­tály dolgozóival, akik kiszállásaik alkalmával a helyszínen ellenőriz­ték, mennyiben reálisak ezek a je­lentések. Ugyanilyen segítséget ad­tak a társosztályok dolgozói is. Elsősorban azonban hangsúlyoznom kell a megyei pártbizottság segít­ségét, amelyet politikai vonalon és szakmai vonalon számomra nyúj­tott. A megyei pártbizottság rend­szeresen rendelkezésemre bocsátotta a­ megye területéről szerzett sokrétű tapasztalatait. Nagy segítséget je­lentett a Közalkalmazottak Szak­­szervezete Győr-Sopron megyei te­rületi bizottsága is azzal, hogy megszervezte a járási jelentésfele­lősök és a községi nyilvántartók versenyét, így sikerült elérnem, hogy a megye területéről minden nap friss adatok álltak rendelkezé­semre, amelyeket a napi jelentése­imben felhasználtam felsőbb szer­veink pontos tájékoztatására. Ezen túlmenően felhasználtuk arra is, hogy az egyes lemaradt területek­nek a megyei tanács végrehajtó­­bizottsága segítségével több segítsé­get nyújtottunk. Az elért eredmények — mondotta Kiss elvtársnő — a járások és a községek, valamint a megyei ta­nács dolgozóinak együttes munká­jából tevődtek össze. A jó kollektív munkának köszönhetem, hogy az ország első jelentésfelelőse lehet­tem. A jövőben arra törekszem, hogy ezt az együttműködést még jobban kiépítsem és begyűjtésünk sikerét még jobb, gyorsabb és pon­tosabb jelentések megtételével elő­segítsem.

Next