Közalkalmazott, 1965 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-15 / 1. szám
Tudományos kutatás az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalban Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal a növekvő geodéziai és térképezési igényeknek csak akkor tud eleget tenni, ha a technika gyors fejlődésével lépést tartva, korszerű mérési és számítási eljárásokat dolgoz ki, s lehetővé teszi az új műszereknek és számítási eszközöknek üzemszerű használatát. Az Állami Földmérés ma még nem rendelkezik iparági kutató intézettel. Azonban évről évre nagy erőfeszítéseket tesz, hogy minél eredményesebb legyen a kutatással foglalkozó részlegek munkája. A jelenlegi keretek csak azt tették lehetővé, hogy az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalban 4—6 főnyi tudományos kutatócsoport működjék. Ez saját tudományos témáinak feldolgozásán kívül összefoglalja és irányítja a hivatalhoz tartozó vállalatok kutatási munkáit, valamint az egyetem geodéziai tanszékeinek kiadott feladatokat. Az eddig kidolgozott tudományos kísérleti témák mind eredményesebben támogatják az országos felmérési és térképezési feladatok üzemszerű, folyamatos végrehajtását. Ezeket a feladatokat az ÁFT Távlati Fejlesztési Terve alapján állítjuk össze, amelyet az Országos Távlati Fejlesztési Tervek Koordináló Bizottsága hangol össze. A geodézia műszaki fejlesztésének legfontosabb feladatai: a tudományos munkák alapján új technológia kidolgozása, a felmérés ütemének meggyorsítása, és ezáltal gazdaságosabb munkavégzés. Az utóbbi néhány évben a geodéziai műszergyártás jelentősen fejlődött. Új szerszámgépek születtek, új elvek érvényesültek a geodéziai műszerek előállításában is. A Magyar Optikai Művek korszerű műszereinek vizsgálata egyik fontos feladata kutatási szervezetünknek. A NiB3 önbeálló szintezőműszer vizsgálatának eredményéből beigazolódott, hogy a műszer szabatos munkára is alkalmas, és emellett gazdaságosabban alkalmazható az eddig használt műszereknél. A világviszonylatban is versenyképes MOM pörgettyűs teodolittal folytatott mérések alapján lehetőség nyílik ennek a műszernek üzemszerű alkalmazására is. Ugyancsak jelentős változást jelent a geodéziai munkákban az elektrooptikai és az elektromágneses távmérőműszerek megjelenése. A magyar gyártmányú GETA BI típusú elektromágnesen távmérőműszerrel évek óta folytatott kísérletek eredményesnek mondhatók. A kezdetben végrehajtott mérésekkel a műszer üzembiztonságát és megbízhatóságát vizsgáltuk. Későbbiekben a műszernek alsóbb rendű pontsűrítésnél és illesztőpontmérésnél való alkalmazhatóságára kellett választ adni. A vizsgálatok igazolták, hogy a berendezés igen jól használható mindkét feladathoz. Évek óta foglalkozunk a geodéziai számítások gépesítésével, elkészült több számítási feladat programja különböző számítógépekre. Ezek közül jó néhányat üzemszerűen használunk. Jelentős az idő- és a költségmegtakarítás elsősorban a transzformációs feladatoknál, a többismeretlenes egyenletrendszereik megoldásánál és a kiegyenlítő számításnál. Jelenleg a földnyilvántartás nagytömegű adatainak lyukkártyás feldolgozásán és gépesítésén dolgozunk. Az itt elért eredmények alapján, az automatizálás fontosságának tudatában, 1965-től az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem révén lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező mérnökök »Geodéziai automatizálás« címmel szakmérnökképzésben vehessenek részt. A növekvő felmérési feladatok végrehajtása ma már elképzelhetetlen a fotogrammetria fejlesztése és felhasználása nélkül. Ezért ez jelentős szerepet kapott kutatásainkban. Minél több fotogrammetriai módszer kap helyet a térképezésnél. Nagy méretarányú térképkészítésnél több 1:1000 méretarányú várostérképet készítünk fotogrammetriai eljárással. Ugyancsak jól használhatók a fotótérképek a térképfelújításoknál is. A térbeli légiháromszögeléssel kapcsolatban végzett kísérleteik lehetővé tették a pontsűrítésnek ezzel a módszerével a nagy méretarányú térképezéshez szükségbe illett f elérést, jelentősebb helyszíni munka nélküli megoldását. AZ ÁFTH-hoz tartozó tudományos kutatási témák és fejlesztési feladatok végrehajtása csak akkor lesz eredményesebb, ha mielőbb létrehozzuk a kutatóintézetet, ahol a kutatásra alkalmas személyeket összefogva, a termeléssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekkel kollektíven lehet foglalkozni. Az Iparági Geodéziai Kutató Intézet felállítását eredetileg 1965-re terveztük, de ennek elsősorban elhelyezési nehézségei vannak. Ezért a végleges megoldás valószínűleg csak 1967-re várható. A tervezett 27—30 főnyi kutatóintézet már képes lesz az előttünk álló nagy feladatok jelentős részének elvégzésére. Addig olyan átmeneti megoldásra gondolunk, hogy évente néhány fővel emeljük az ÁFTH kutatási részlegének létszámát. A szükséges létszám biztosításán kívül elengedhetetlenül fontos az intézet felszerelése korszerű eszközökkel. Ha megkapjuk a szükséges támogatást az intézet létrehozásához, akkor a Magyar Állami Földmérés geodéziai és térképészeti munkái a követelményeknek és az igényeknek megfelelően kerülhetnek feldolgozásra, és ugyanakkor az itt folyó munkák a magyar geodézia nemzetközi hírnevét is öregbítik. Dr. Lukács Tibor Tudományos hírek A PUERTO RICO-i ARECIBÓBAN felállított, 305 méter átmérőjű óriási rádióteleszkóp segítségével a tudósoknak sikerült megállapítaniuk, hogy a Vénus forgási ideje nem 225 nap, mint azt eddig állították, hanem 247 nap, tehát valamivel több, mint nap körüli keringési ideje. A legújabb tudományos megállapítások szerint a Vénus éppen ellentétes irányban forog tengelye körül, mint naprendszerünk többi bolygója. HORDOZHATÓ SZEIZMOGRÁFOT szerkesztettek hosszas kísérletezés után amerikai tudósok. Az új szeizmográfnak nagy jelentősége lesz a földrengések megállapításában és tanulmányozásában. Az új készülék bármilyen terepen könnyen elhelyezhető, és még felügyelőre sincs szükség. Saját áramforrása van, és szalagjára feljegyzi a legkisebb rezgéseket is. A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK könyvtárában kilenc millió kötet van. Az 1714-ben Szentpétervárott létrejött intézmény most készül alapítása 250. évfordulójának megünneplésére. A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA a közelmúltban ülést tartott, amelyen értékelte az elért eredményeket, és beterjesztették a távlati tudományos tervet. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémiának 383 tudományos kutatója van, dolgozóinak összlétszáma 2228 fő. A VILÁG TUDÓSAINAK és tudományos kutatóinak száma rohamosan növekszik. Egy most elkészített UNESCO statisztika szerint századunk elején még alig haladta meg a 15 000-et, ma pedig minden 1 500 ember ember közül egy tudományos munkát végez. Jelenleg kétmillió tudós él a Földön. Egy emberöltő leforgása múlva, tehát 2000-ben, a tudományos dolgozók száma 20—30 millió lesz. Szilveszter után — Doktor úr kérem, a kislányom szilveszter óta nem tudja abbahagyni a tvisztet... Kvarclámpa a Bazilika alatt A Fővárosi Levéltár dolgozóinak egészségvédelméről A Fővárosi Levéltár dolgozóinak munkás- és egészségvédelme akkor is gondot okozna, ha korszerűen berendezett, önálló épületben dolgoznának. Munkájuk közben, a raktári létrák szétcsúszásától az iratrestauráló és konzerváló vegyszerek káros hatásáig, sok kisebb-nagyobb baleset veszélyeztetheti egészségüket. Szétszórt munkahelyek A Fővárosi Levéltárnak jelenleg nincsen külön épülete. A második világháború alatt a levéltári anyagot a bombázások elől a Bazilika légoltalmi pincéjébe szállították, s miután az egykori Fővárosi Levéltár épületrésze a háború alatt megsemmisült, az odaszállított levéltári anyag zöme továbbra is a Bazilika pincéjében maradt. Itt alakították ki a Fővárosi Levéltár egyik munkahelyét. A levéltár másik része a Fővárosi Tanács épületében — a Városházán kapott helyet, néhány emeleti és félemeleti irodahelyiséget. Ezek is szétszórtak ugyan, a munkakörülmények azonban itt viszonylag jobbak. Végül a Fővárosi Levéltárhoz tartozik még a Várban a Hess András tér egyik épületében tárolt anyag, ott is van tehát egy munkahely. Födémátépítés Az előírásszerűen megtartott munkásvédelmi és egészségügyi szemle során a szakszervezet a hivatalvezetéssel együtt számba vette az eddigi intézkedéseket, és további tennivalókat is javasolt. A Jegyzőkönyvben rögzítetteket, illetve azok végrehajtását a szakszervezeti bizottság rendszeresen ellenőrzi. Ennek ismeretében megállapították, hogy noha a Bazilika légoltalmi pincéjében kialakított munkahely ugyan csak ideiglenes megoldás lehet, mégis minden lehetőt el kell követni az ott dolgozók egészségének megóvásáért, így elsősorban is födémátépítéssel megfelelőbb helyiségeket alakítottak ki, szellőzőberendezést szereltek fel. A levéltári dolgozók részére villanybojler biztosítja a mindennapos zuhanyozáshoz a melegvizet. Megfelelő védőöltözetet (tréningruhát) és magasszárú cipőt, illetve bakancsot kaptak. Általában az úgynevezett pufajka, illetve a szőrmemellény a szokásos védőöltözet, de figyelembe vették a dolgozók jogos kívánságát: tréningruhát kértek, mert az véd a hideg ellen, s nem akadályozza őket a mozgásban, amikor a raktárakban dolgoznak. Ezenkívül kvarcolhatnak is. A kvarclámpát a hivatali költségvetési keretből vásárolták meg. Létra-revízió Ugyancsak több intézkedés szolgálja a Városháza épületében levő munkahelyek korszerűsítését. A közeljövőben cserélik ki a kutatószoba padlózatát, amely jelenlegi állapotában nem megfelelő. A legnagyobb problémát a takarítás-portalanítás okozza, és ezt eddig még nem sikerült megnyugtató módon rendezni. A Fővárosi Levéltár helyiségeit — csakúgy, mint az épület többi irodáit — rendszeresen takarítják. A probléma éppen ez a »csakúgy«, a levéltári anyag ugyanis különleges takarításiportalanítást igényelne, s erre csak ritkán adódik lehetőség. A Várban levő munkahelyen a központi fűtés sürgős megoldása van napirenden. A Fővárosi Levéltárban megtartott munkaügyi és egészségügyi szemle minden munkahelyen létrarevíziót tartott, s megállapították, hogy nem biztonságosak sem a létrák, sem a fazsámolyok. Mivel a levéltári dolgozók mindennapos segédeszköze a létra és a fazsámoly, amelyeknek segítségével a felsőbb polcokon tárolt levéltári anyaghoz hozzáférhetnek, ezt a kérdést is sürgősen meg kell oldani. A Fővárosi Levéltárban tehát a szakszervezet jól képviseli a dolgozók munkás- és egészségvédelmét, és az adott, sokszor meglehetősen mostoha körülmények között is igyekszik megfelelő munkafeltételeket teremteni. Ehhez a legtöbb esetben a hivatalvezetés és a fővárosi tanács is megadja a szükséges segítséget. (P. H.) Komoly fenyítés — Kartársam, olvassa el ötvenszer a 68-ik számú rendeletet! Eredményes tudományos munka Szolnokon a megyei múzeumok igazgatóságán Két esztendővel ezelőtt alakult meg a Szolnok megyei múzeumok igazgatósága, akkor került a minisztériumi főosztálytól közvetlenül a megyei tanács irányítása alá a múzeumok igazgatása. A kétévi munkáról jelentést készített a megyei múzeum igazgatója és a tanács vezetősége az állandó bizottságnak. A jelentés megállapítja: a tanácsi irányítás előnyösen megjavította a múzeumok helyzetét. Kedvezőbbek a tudományos kutatómunka lehetőségei, önálló feladatot kaptak a Tudományos Akadémia távlati kutatási programjában. Megkezdődött a Szolnok megyei régészeti topográfia munkája. A helytörténeti kutatások keretében megkezdték a második tiszai vízilépcső területének régészeti kutatását. Hozzáláttak Szolnok megye néprajzi atlaszának gyűjtőmunkájához Fontos feladatot kapott a múzeum a népművelési munkában is. A szolnoki múzeum feladata — az országos tudományos program keretében — a népi gyógyászat és az ellátógyógyászat kutatása. Szolnokon és Jászberényben az állandó kiállítások megnyitásával egy időben korszerűsítették az irodahelyiségeket és a kutatószobákat, azonban még megoldásra vár a tiszaföldvári múzeum problémája. Kedvezőbbek a személyi feltételek is, bár még nem kielégítőek. Tavaly ősz óta két fiatal múzeológus kutató dolgozik a megyében. Gyarapodott a segédszemélyzet létszáma is. Ezzel azonban még nem oldódott meg teljesen a múzeumok őrzése és tisztántartása. Tervük az, hogy évente két-két járásban vándorkiállítást rendeznek. Kedvet szegő dolog hallani: hiányzik a szakszervezeti munka egységes irányítása. Sőt, a múezumi dolgozók nem is egy szakszervezethez tartoznak. Egyesek a pedagógusokhoz, mások a közalkalmazottakhoz. S e megosztottság lehetetlenné teszi a tervszerű munkát. A múzeum dolgozóinak lelkes munkája pedig igényelné a megfelelő segítséget, irányítást ilyen vonatkozásban is. Bízunk abban, hogy a szakszervezeti választások előkészítése során megtalálják a probléma megoldásának kulcsát (K. Z.) Felelevenítik a hagyományokat Szada község kulturális gondjai MEGLEPŐEN RENDEZETT, feltűnően tiszta község. A tanácsnak itt nehéz volna eldöntenie, melyik portát tüntesse ki a »Tiszta udvar, tiszta ház« megjelöléssel. A kétezernyi lakosú község belső arculata azonban már rendezetlenebb képet mutat. Nem világraszóló esemény, hogy a tél folyamán szőlészeti előadássorozatot szerveztek Szadán, azonban ez a tanfolyam nagy jelentőségű. Mint minden nagyváros közelében lévő helységben, itt is csak az itthon maradt öregek tagjai a tsz-nek. A munka akadozik — a tervek nem válnak valóra. A dolgozó lakosságnak mintegy 60 százaléka Pestre, Gödöllőre jár. Naponta átlag négy órát tölt utazással. Itthon csaknem mindenhol van még egy kis szabadidőt lekötő »gazdaság«. A kollektív kultúra iránti közöny egyik kézenfekvő magyarázata tehát a kétlakiság. Petrák János, a művelődési állandó bizottság elnöke azonban kivétel. Annak ellenére, hogy bejáró munkás, a ház körül is van tennivalója, s ő maga is érettségire készül, mégis sokat és lelkesen tesz a kultúráért. Azonban őszintén bevallja: siralmas a falu kulturális helyzete. A fiatalság se a városhoz, se a faluhoz nem tartozik. Nagy baj az is, hogy a kultúra terjesztésében — lakáshiány miatt — a pedagógusok sem vállalhatnak teljes szerepet. A tanács 1963—64-ben 60— 60 ezer forintot fordított kulturális célokra. De ma már a televízió sem vonzza a látogatókat. A Művelődési Házat mind ritkábban veszik igénybe. A már említett előadássorozatot Petrák János is, Molnár János tsz-elnök is lelkesen támogatja. Laky Józsefnek, a tsz szőlészeti brigádvezetőjének — aki egyben tanácstag és a művelődési bizottságnak is tagja —, segítségére számítanak elsősorban. Miután az idén 40 hát. hold szőlőt telepítettek, s minden remény megvan arra, hogy öt éven belül beültetik a tervezett 100 holdat, tehát mind több szőlészeti szakmunkásra lesz szükség. Laky József 20— 25 hallgatót tud beszervezni. AZ ELŐADÁSOK SZERVEZŐI arra törekednek, hogy az előadások eltérjenek a szokványostól. Ne csak a modern nagyüzem munka- és kezelési stílusát ismertessék, vagyis ne váljanak túlzottan szárazzá, egyhangúvá, hanem segítsenek felébreszteni Szada ősi szőlőkultúráját. Az előadásokat egy-egy Szadán járt, bort kedvelő költő versével, prózai részleteivel kívánják színesíteni. Hogy kik jártak Szadán, kik iddogáltak a XIX. század elején a Margitta-présházban, azt a Bíró-féle italbolt Karacs-emlékszobája árulja el. Karacs Ferenc rézmetszőnek, az első magyar nyelvű térképek, s regényillusztrációk mesterének Szadán szőleje volt. Szüret alkalmával gyakran megfordult nála Vörösmarty, Kazinczy, Katona József, Fáy András, Virág Benedek — és Pethe Ferenc, aki a művelt Nyugatot bejárta, s hazánk mezőgazdasági elmaradottságának megszüntetésére szentelte életét. A többi között a szőlőkultúrát is klasszicizálta. Tóth Rezső és Laky József tervez és reménykedik: tavasszal, az előadássorozat befejeztével tanulmányi kirándulás Kecskemétre. Szervezett látogatás a Mezőgazdasági Múzeumba. Minden évben, május 8-án megtartani az élete és alkotásai legszebb éveit Szadán töltő Székely Bertalan születésének évfordulóját, s szorgalmazni a nevét viselő múzeum látogatottságának fellendítését. Októberben pedig a Karacs nevéhez fűződő szüreti mulatságok tartását. Beszélnek továbbá az úttörők jutalomtáborozásáról, fizetővendégjárásról , művésztelepről. HOGY EZEK AZ ELKÉPZELÉSEK miért hatnak Szadán olyan jelentősnek, ezért egy kicsit az illetékesek is felelősek. Ha nem is mindenben, de a művelődésben bizony ez a szép fekvésű, kellemes benyomást keltő falu eléggé elmaradt. Gál Ferenc