Közalkalmazott, 1968 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-12 / 1. szám
Új bérgazdálkodási rendszer a költségvetési szerveknél (folytatás az első oldalról) gyes, a megyei jogú városi tanácsoknál a pénzügyi, a szakigazgatási szerv az említett tevékenységét a munkaügyi osztály bevonásával látja el. A béralap felhasználási jogkör új szabályozásának megfelelően a bér- és bérjellegű járandóságokat — néhány kivételével — az ún. »Béralap« rovaton irányozzák elő. Tehát a munkaviszony alapján ellátott feladatokért fizetett munkabéreket — függetlenül a foglalkoztatás módjától és tartalmától — egy rovaton kell előirányozni, ami rugalmasabbá teszi felhasználásukat. Nem a béralapban irányozzák elő azokat a járandóságokat, amelyekkel összefüggő feladatokat általában nem munkaviszonyban láthatnak el, illetve amely feladatoknak munkaviszonyban való ellátása nem lenne gazdaságos (például az igazságügyi szakértői tevékenység — néhány állandó szakértő esetét kivéve). Az új tartalommal megszabott béralap felhasználása, illetőleg azon belül az egyes előirányzatok megváltoztatása a bérgazdálkodásra kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. A bérgazdálkodásra kijelölt költségvetési szerv részére a szabadabb bérfelhasználási jog a következőket jelenti: A KÖTELEZETTSÉGEK SZEMPONTJÁBÓL — a költségvetésben jóváhagyott béralapot mindenképpen be kell tartani, — valamennyi bér- és bérjellegű kiadást, amelyet a béralapban kellett előirányozni, a béralapból kell folyósítani, — olyan jogcímen, hogy a béralapba tartozó kiadásokra a béralap előirányzat nem nyújt kellő fedezetet, a béralapot más személyi, vagy dologi kiadás terhére, saját hatáskörben nem növelheti. A JOGOK TEKINTETÉBEN — a béremelésre, valamely pótlékra való jogosultság körének bővítésére, a bérrendszerből eredő bérnövekedésre hasznáhatják fel a bérfejlesztés címén előirányzott összeget, a személyi változásokból eredő bérmegtakarítást, az álláshelyek tartós felszámolásával visszamaradó béreket, — a munkaerők számának növelésére használhatják fel az előzőkben említett megtakarításokon feül a túlmunkadíjazásnál, a megbízási munkáknál felszabaduló bérekből keletkezett tartalékot, — határozott időtartamú alkalmazásra, alkalmi munkák díjazására, a túlmunka díjazására, a jutalomszabadságra küldöttek átlagkeresetének biztosítására, esetenkénti bérprobémák rendezésére lehet felhasználni a már említett megtakarításon felül mutatkozó tartalékokat. A bérgazdálkodó szervnek a jogok és kötelezettségek érvényesítésénél szem előtt kell tartania, hogy csak olyan mértékben vállalhat kötelezettséget amilyen mértékben azt a béralap a tárgyévre, valamint évi viszonylatban is lehetővé teszi. Olyan kötelezettség nem vállalható, amelynek következtében — a szükségletek és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök helytelen felmérésével — a jóváhagyott béralap túllépésére kerülne sor. A rugalmasabb munkaerő foglalkoztatási jogkör az alábbiakat jelenti: A JOGOK TEKINTETÉBEN — a béralapot betartva, a költségvetés megállapításánál számításba vett átlagétszámmal szemben több, vagy kevesebb munkaerőt foglalkoztathat, — a napi teljes munkaidő helyett napi nem teljes munkaidővel, határozatlan idővel történő alkalmazás helyett határozott idővel, munkaviszony létesítése helyett megbízással foglalkoztathatja a munkaerőket. A KÖTELEZETTSÉGEK SZEMPONTJÁBÓL — a munkaerők számának növelésénél számolni kell a bérszint csökkenésével, ugyanakkor a dolgozók törvényes járandóságai nem csorbíthatók, — a munkaerők számának csökkentése esetén is el kell látni hiánytalanul a szerv feladatait. — az év közben jelentkező új feladatokhoz a feügyeleti szervtől megfelelő béralapot kell igényelni a szükségletek biztosításához, feladatmegszűnés esetén viszont javaslatot kell tenni a felügyeleti szervhez a feleseges béralap zárolására, — egyes munkakörökben a foglalkoztatottak száma év közben csak a felügyeleti szerv hozzájárulásával csökkenthető. Amennyiben a bérgazdálkodásra kijelölt szerv az elmondottakat a béralap betartásával valósítja meg, a béralapban fel nem használt bérekből, a megbízási díjakat leszámítva, jutalmakat fizethet ki az eredményes munkában kitűnt dolgozóknak. Az életbelépő szabályok nagy feladatok elé állítják a gazdálkodó szerveket Ésszerű gazdálkodás mellett az eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a munkaerők racionálisabb foglalkoztatására és anyagi ösztönzésük fokozására. Feltehető, hogy az új szabályozás nem fog minden problémát megoldani, s nem várható, hogy minden területen hozzájárul a bérszint növeléséhez. Az új rendelkezések azonban megadják a lehetőséget a szabadabb gazdálkodáshoz, s a szükségletek és a pénzügyi eszközök egyensúlyának biztosítása mellett, a bér- és munkaerőtartalékok feltárásával jobb eredmények elérésére ösztönöznek. (S. J.) Szervező bizottság alakult a IV. Nemzetközi Szakmai Konferencia előkészítésére A Közalkalmazottak és Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége IV. Nemzetközi Szakmai Konferenciájának előkészítésére — melyet április 8—13. között Budapesten tartanak meg — szervező bizottság alakult az öt szakma (közalkalmazott, helyiipar, egészségügy, posta-távközlés, bankok-hitelintézetek) szakszervezeteinek országos titkáraiból és a SZOT képviselőjéből. A szervező bizottság — melynek vezetését Kováts István elvtárs, a Közalkalmazottak Szakszervezetinek titkára látja el — koordinálja az öt szakszervezet előkészítő munkáját, s a feladatok végrehajtásának megszervezésére operatív bizottságot hozott létre. A bizottság nagy gondot fordít arra, hogy a tagságot kellően tájékoztassa a konferecia jelentőségéről, napirendjeiről, lehetővé teszi a küldöttek közvetlen találkozását a hivatalok, intézmények dolgozóival. A IV. Konferencia három közalkalmazott küldöttjét a januári központi vezetőségi ülésen választják meg. Pályázati díjak kiosztása A Magyar Jogász Szövetség, a Közalkalmazottak Szakszervezete, a Hazafias Népfront, a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Budapesti Ügyvédi Kamara által közösen 1967. évre meghirdetett pályázatokat — Államjog, Államigazgatási, Büntető- és Büntetőeljárási, Mezőgazdasági, és Termelőszövetkezeti, valamint Munkajogból — a Jogosszövetség tudományos bizottsága a kiíró szervek megbízottaival együttesen elbírálta. Négyezer forintos első díjjal jutalmazta a »Munkavégzési kötelezettség« címén benyújtott »Labor per petuus« jeligéjű pályamunkát, amelynek dr. Novák István, a miskolci Megyei Bíróság tanácsvezető bírója a szerzője. Ugyancsak 4000,5 forintos első díjjal jutalmazta a bíráló bizottság »A bizonyítékok értékelése a fellebbezési eljárásban« címen benyújtott »A valóság megállapítása« jeligéjű pályamunkát, amelynek dr. Salamon Géza fővárosi főügyészségi ügyész a szerzője. Kettőezerötszáz forintos második díjban részesült »A vállalat igazgatójának utasítási joga és annak korlátai az új gazdasági mechanizmusban*" címen kidolgozott »Leukippos« jeligéjű pályamunka, amelynek szerzője dr. Solt Kornél fővárosi bírósági bíró. Ezerötszáz forintos harmadik díjjal jutalmazta a bizottság »A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységének jogos kérdései« címen benyújtott »A szövetkezetek ereje az emberekben van, jeligéjű pályamunkát, amelynek dr. Marik Dénes nyugdíjas ügyvéd (Gyula) a szerzője. A megyei földhivatal és a tsz-ek szoros együttműködése Somogyban Az átszervezett Megyei Földhivatal dolgozói november 7. tiszteletére felajánlották, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek munkáját talajhasznosítási és tájtermelési térképek készítésével segítik elő — négyszáz társadalmi munkaóra felhasználásával. A felajánlás a területi szövetségekbe tömörült termelőszövetkezetekkel kiépítendő kapcsolatot célozza. Kezdeményezésüket — elsőként — érthető örömmel fogadták a zamárdi Magyar Tengerész dolgozói, akik tapasztalatcserén látták vendégül az aparátus tömegszervezeti és hivatali vezetőit. Dr. Mohai László hivatalvezető üdvözölte a vendéglátókat. Tolmácsolta a Földhivatal felajánlását , a törekvést a szorosabb együttműködésre, az eredményesebb munkavégzésre. Olasz Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke válaszbeszédében ismertette a gazdaság eredményeit, terveit, problémáit. Ezután házigazdák és vendégek — a baráti beszélgetés oldott légkörében — megtekintették a kétezer katasztrális hold területű termelőszövetkezet üzemegységeit, amelyek főként a Balaton-part ellátására és exportra rendezkedtek be. Bogár Miklós főagronómus vezetésével a kertészet eredményeivel ismerkedtek a látogatók, majd az állattenyésztés megtekintése következett. A Földhivatal dolgozói tapasztalatokban gazdagodva folytatták útjukat a termelőszövetkezetben, majd uzsonna mellett elemezték a látottakat. Megerősödtek meggyőződésükben: a legfrissebb adatokat tartalmazó, jó üzemi térképek készítéséhez elengedhetetlen a helyszíni tapasztalatcsere. A vendégek beszélgetéséből kitűnt, hogy a termőterületei hasznosításának szempontjából nagy jelentőségű a szoros együttműködés, a közvetlen elvtársi kapcsolat kiépítése Vallató Géza Munkaérőhelyzet az új mechanizmusban A munkaerőgazdálkodással összefüggő kérdések az utóbbi időben gyakran szerepeltek a különböző hivatalos fórumok tanácskozásain és vitatják a dolgozók egymás között is. A jövőben ugyanis a munkaviszony megszüntetését nem korlátozzák merev szabályok, ugyanakkor sok vonatkozásban növekedtek a dolgozók jogai: több intézkedés biztosítja többek, között a törzsgárda tagjai, a nők és a fiatalok védelmét Az intézkedések annak az alapvető társadalmi érdeknek a következetes érvényesülését szolgálják, hogy a foglalkoztatás minél teljesebb legyen. Ez pedig szükségessé teszi, hogy az illetékes szervek mindenkor számba vegyék a munkaképes népességet, előirányozzák az egyes népgazdasági ágazatokban a felhasználás volumenét, tervezzék az ifjúság képzését Hazánkban a munkaerő foglalkoztatásának színvonala világviszonylatban is igen magas. Nálunk a munkaképes korú férfiaknak csaknem 100 százaléka, a nőknek 70 százaléka folytat kereső foglalkozást, vagy tanul. Kétségtelen, hogy , bizonyos területeken számolni kell majd a foglalkoztatás csökkenésével, országos viszonylatban azonban nem kell ettől tartani. A harmadik ötéves tervben például a nem mezőgazdasági ágazatban mintegy 260 ezerrel nő a dolgozók száma, míg a mezőgazdaságban a várható csökkenés alig éri el a 80 ezer főt. A jövőben helyenként és esetenként szükségessé válik a munkaerő átcsoportosítása, számítani lehet a munkaerő bizonyos mérvű mozgására. Elsősorban azokat a dolgozókat kell más munkahelyre átirányítani, akiknek tevékenysége a vállalat számára felesleges. Ez az új helyzet természetes velejárója, e nélkül nem biztosítható a megfelelő, ésszerű foglalkozás. Köztudomású, hogy korábban nemegyszer a társadalom számára teljesen felesleges tevékenységgel bíztak meg egyeseket csupán azért, hogy az egyébként ésszerű átcsoportosítást elkerüljék. Az átcsoportosítás történhet automatikusan, úgy, hogy a feleslegessé vált dolgozó saját maga keres új munkahelyet, de történhet szervezett átirányítással is. Ez utóbbi esetben mindenkor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az áthelyezés a szocialista rendszer lényegéből fakadó módon, a szocialista humánum jegyében történjék. Számolni kell az általánosan Nem csökken a foglalkoztatottság Átcsoportosításra szükség van A csökkent munkaképességűek elhelyezésének gondjai Egy fővárosi kerület tapasztalatai kedvező kép, a munkaerőhelyzet egyensúlya mellett bizonyos problémákkal is. A problémák akkor jelentkeznek elsősorban, ha a munkaerőhelyzetet egy-egy konkrét területen elemezzük. Köztudomású például, hogy a megyékben, sőt a városokban is mennyire eltérőek egyes kerületek adottságai. Egyes területeken a nőik foglalkoztatása, az idősek és a csökkent munkaképességűek munkába állítása, máshol a fiatalok képzése és elhelyezése jelent problémát. A munkaerőszükséglet és fedezet összhangjának megteremtése rendkívül összetett feladat és a megvalósulását szolgáló eszközök is igen változatosak. A területi munkaerőgazdálkodás kérdései is sok irányúak. Van azonban ennek a munkának egy olyan fontos ága, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának szervezése, amelyről részletesebben is szólni kell. A tanácsoknak hosszú idő óta nem kis gondot jelent a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. A probléma nagyságának érzékeltetésére elegendő arra utalni, hogy a különböző ún. célvállalatok, szövetkezetek, valamint a szociális foglalkoztatók 40 ezer csökkent munkaképességű személynek biztosítanak kereseti lehetőséget, csupán a Budapesti Kézműipari Vállalat csaknem 9 ezer csökkent munkaképességűt foglalkoztat. Hosszú ideig a tanácsok saját erőből voltak kénytelenek megoldani a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos legfőbb gondokat. A közelmúltban született kormányzati intézkedés kedvezőbb feltételeket teremtett a csökkent munkaképességűek racionális foglalkoztatására, szükség esetén segélyezésére. A kormányintézkedés azonban csak a rendezés kereteit és lehetőségeit teremtette meg, a végrehajtás a vállalatokon és a tanácsokon múlik. A budapesti XVI. kerületi tanács végrehajtó bizottsága e kérdést olyan jelentősnek ítélte, hogy a probléma megvizsgálására ideiglenes bizottságot küldött ki. A vizsgálat során tíz vállalatnál és szövetkezetnél ellenőrizték a foglalkoztatásról rendelkező jogszabályok végrehajtását, felmérték a szociális foglalkoztató jelenlegi helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A vizsgálat megállapítása szerint a tíz egységnél a kizárólag csökkent munkaképességűvel betölthető 379 munkahelyen mindössze 193 dolgozó tevékenykedik. A kedvezőtlen arányt nagyrészt az IKARUS- nál kialakult kedvezőtlen helyzet idézte elő, ahol a 277 biztosított munkahelyen csupán 102 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. A kedvezőtlen arány kialakulásának okaként a vizsgálat azt állapította meg, hogy a vállalatok a rendelet hatálya alá eső munkakörök betöltésénél nem minden esetben járnak el körültekintően. Ha ugyanis saját üzemükben az adott munkakör betöltésére alkalmas csökkent munkaképességű dolgozót nem találnak, azt minden további tájékozódás nélkül teljes értékű munkaerővel töltik be. El nem hanyagolható körülmény az is, hogy a rendeletben meghatározott munkakörök közül valamennyit kizárólag csökkent munkaképességűvel betölteni aligha lehet. A műhelyek takarítása például, a sok gyaloglást igénylő kézbesítői munka, az anyagraktárak kezelése esetenként jelentős fizikai megterhelést jelent, és ezért a csökkent munkaképességű dolgozók nem mindig tudnak eleget tenni a követelményeknek. Ennek tudható be, hogy az IKARUS-ban hat kézbesítő közül csak egy, 39 műhelytakarító közül csak öt, 86 raktáros és anyagkezelő közül pedig csak 20 csökkent munkaképességű. A csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának szervezése igen jelentős, s bonyolult feladat, amit kizárólag hatósági úton, csak a hivatali apparátus közreműködésével megoldani nem lehet. Ez a munka csak az állami, a vállalati és a társadalmi szerveink összefogásával, törekvéseik és tevékenységük eredményes összehangolásával vezethet sikerre. M.L Gazdag program • aktív kulturális élet a szegedi Juhász Gyula Művelődési Otthonban Szegeden élt és alkotott Móra Ferenc, József Attila, Radnóti Miklós. Ilyen elődök nyomában kulturális életet kialakítani, s igényeket kielégíteni nem könnyű feladat. A Közalkalmazottak Szakszervezete Juhász Gyula Művelődési Otthona ilyen körülmények között is — csaknem két évtizede — eredményes, megbecsült munkát végez. Az eredmények felsorolása azonban nem azt jelenti, mintha a vezetőség elégedett lenne. Bátor kritikai hang vetette fel a fogyatékosságokat is és ez egyben bizonyítéka a jó szándéknak, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek majd a város, s ezen belül a közalkalmazottak kulturális igényeinek még jobb kielégítésére. A választások után az eredményekről, a gondokról és a tervekről beszélgettünk Mihály József igazgatóval és Mison Gusztávval, a társadalmi vezetőség elnökével. — Milyen eredményekre építhetik a jövendő terveket? — A tizenkétezer kötetes könyvtárra, amelynek csaknem félezer állandó látogatója van, s ezeknek egyharmada közalkalmazott. A hírlap- és folyóiratolvasó klubra, amelyben másfél száz bel- és külföldi napi, heti, havi és egyéb lap között válogathatnak az érdeklődők. Az Eszperantó körre, amelynek hetenként megtartott nyelvtanfolyamain, előadásain, klubdélutánjain mind több a résztvevő. A mintegy nyolcvan hallgatóval működő német nyelvtanfolyamokra, s a szervezés alatt álló orosz nyelvtanfolyamra. A TIT bevonásával megrendezett ismeretterjesztő előadásokra, a Modern Színpad színvonalas előadásaira, a szakszervezetek itt működő megyei filmklubjára — végül, de nem utolsósorban a hat évtizedes múlttal rendelkező Általános Munkáskórusra, amely most nyerte el a megtisztelő »Aranyfokozat«-ot. E felsorolás csak éppen azokat az oszlopokat jelenti, amelyek közé a kitöltő falakat helyezik el, azokat a falakat, amelyek a Művelődési Otthon épületének életét teljessé teszik. Ám, ha ilyen gazdag programmal, bőséges kulturális élet lehetőségeivel rendelkezik a Juhász Gyula Művelődési Otthon, mi az, amin még javítani lehet és kell? Mik a továbbfejlesztés lehetőségei, amelyeket az új vezetőség célul tűzött maga elé? Mindenekelőtt az, hogy a Művelődési Otthon a város egész lakosságának szolgálata mellett, fokozottabban váljék a közalkalmazottak kulturális életének centrumává. E téren ugyanis még akadnak gyengeségek. Jól látják ezt az otthon vezetői. Látják, hogy a Modern Színpad együttesében összesen egyetlen olyan fiatal van, aki közalkalmazotti munkaterületen dolgozik — a többi egyetemi hallgató. Emiatt a színvonalas előadások látogatói sorában is inkább az egyetem fiatalságával találkozni, mint a közalkalmazotti fiatalabb és idősebb korsztálylyal. Kevés a kapcsolat a közalkalmazotti szervek szakszervezeti bizottságaival is is, bizony az újonnan megválasztott vezetőségben is viszonylag kevés hely jutott a közalkalmazott aktivistáknak. Hangsúlyozni kell: akik a vezetőségben részt vesznek, mind lelkes munkával bizonyították eddig is, hogy méltók a megnyilvánult bizalomra. De talán módot kellett volna találni a közalkalmazotti szervek — a tanács, az igazságügyi szervek stb. — szakszervezeti, kultúrfelelőseinek is a részvételre, s ezzel máris egy lépéssel közelebb jutottak volna ahhoz, hogy a közalkalmazottak jobban magukénak érezzék azt a kulturális intézményt, amelynek kapuja felett a tábla azt hirdeti: Közalkalmazottak Szakszervezete Juhász Gyula Művelődési Otthona . S vannak még olyan tárgyi nehézségek is, hogy a helyiségek egy részében »albérlők« vannak, s ez akadályozza a nyugdíjas klub rendszeres évtét. Némi átalakításra is lenne szükség, hogy a meglevő helyiségeket jobban kihasználhassák. S vannak anyagi problémák is, amelyek részben az új gazdasági mechanizmus eddig szokatlan problémáiból adódtak, s amit új szemlélettel kell megoldaniuk. Az eddigi eredmények és az a nagyfokú odaadás, a lelkesedés, amit az egyes problémák felvetésénél tapasztaltunk, azonban nem hagynak kétséget: megbirkóznak a gondokkal, a nehézségekkel. Ily módon a város kulturális életének szolgálata mellett, fokozottan válik majd a szegedi közalkalmazottak kulturális életének valóságos otthonává is. (k. z.) A jó munkát bizonyító emléklap