Közalkalmazott, 1972 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Újvári Sándor válaszai a „Közalkalmazottinak (Folytatás az 1. oldalról) meinek fejlesztésére. Az információ már kialakult formáinak (például nyilvános tanácsülések számának növekedése, rendszeres tanácstagi beszámoló, tanácsi vezetők tájékoztatásai, különböző rétegtalálkozók, tanácsok évkönyvei, írásos tájékoztatói és egyéb kiadványai, közvéleménykutatás, stb.) fokozottabb felhasználásával rendszeresebbé kívánjuk tenni a lakosság tájékoztatását. Gondot fordítunk az új módszerek (falugyűlések, üzemekben munkásgyűlések, stb.) széles körű elterjesztésére. A települést érintő fontosabb tervek kidolgozásához mindenkor kikérjük a lakosság véleményét és javaslatait, azok végrehajtását figyelemmel kísérjük, S az intézkedésekről tájékoztatjuk a lakosságot. Fokozottabban törekszünk a lakosságnak a határozatok végrehajtásába való bevonására is, keressük ennek módszereit. Igényeljük a lakosság segítségét a tanácsok előtt álló feladatok eredményes megoldásához, s ezzel is elő kívánjuk segíteni, hogy a lakosság felelőssége, érdekeltsége és részvétele a közügyekben növekedjék. Jelenleg megyénkben 2674 tanácstag, 43 népi ellenőrzési bizottsági tag, 1832 népi ellenőr és 418 népi ülnök vesz részt rendszeresen az állami feladatok ellátásában. Tanácsaink 290 tanácsi bizottságot hoztak létre, 1386 taggal. A bizottságok tagjai közül 343 nem tanácstag. Hogyan ítéli meg a tanácsi apparátus társadalmi megbecsülésének színvonalát a feladatok és a jelenlegi bér- és jövedelmi viszonyok, szociális ellátottság összefüggésének figyelembevételével? Megítélésünk szerint a tanácsi dolgozók társadalmi megbecsülése megyénkben biztosított. Az apparátus munkáját a dolgozók megfelelően értékelik. Lehetőségeinken belül mi is igyekeztünk javítani a tanácsi dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülésén. Törekvéseink eredménye, hogy a községi tisztségviselők fizetése 1969. évhez viszonyítva 25,6%kal, a községi apparátusi dolgozóké 10%-kal, a városi tanácsi dolgozóké pedig 17%-kal emelkedett. A megyei tanács végrehajtó bizottsága „Tanácsi Szolgálatért” kitüntető jelvényt alapított a régóta tanácsnál dolgozók munkájának elismerésére. Ez ideig mintegy 1000 fő kapta meg a különböző fokozatú kitüntető jelvényt, a velejáró pénzjutalmat és jutalomszabadságot. Az utóbbi két évben 31 tanácsi dolgozó kapott kormánykitüntetést, 90 miniszteri kitüntetést és 39 tanácselnöki dicséretet. Jutalom címén ez évben 2400 m Ft-ot osztottunk ki. Biztosítjuk a tanácsi dolgozók részére a megfelelő munkakörülményeket. Megtörtént a megyei tanács székházának korszerűsítése, a két városi tanács új székházat kapott. A helyi tanácsok épületeinek felújítása, szükség esetén új székházak építése anyagi erőinkhez mérten folyamatos. Az utóbbi két évben hét új szolgálati lakás épült, több szolgálati lakást felújítottunk, korszerűsítettünk. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1971 évtől kezdve évenként 500/m Ft támogatást biztosít községi szolgálati lakások építéséhez. 1972 évre 20 községi vezető kap kedvezményes lakásépítési kölcsönt, eddig 13 községi tanácsi vezető kapott kedvezményes feltételekkel gépkocsit. Hogyan értékeli a szakszervezet központi szerveitől — országos és megyei — kapott segítséget, mely területeken kell az új évben az együttműködést megjavítani és erősíteni, ennek érdekében mely kérdéseket szükséges tanulmányozni, illetve kidolgozni? Véleményünk szerint, mind a Közalkalmazottak Szakszervezete országos szervei, mind pedig a megyei bizottság a tanácsok munkájához sok segítséget ad. A megyei bizottsággal együttműködési szerződésünk van, kapcsolataink jók. A legfontosabb kérdéseket a döntések meghozatala előtt megbeszéljük, a döntések végrehajtását a megyei bizottság segíti. A jövőben is igen fontosnak tartjuk a szoros együttműködést és igényeljük szakszervezetünk segítségét különösen: a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításában, a politikai, szakmai képzés elősegítésében, a tanácsok előtt álló feladatok végrehajtásának megszervezésében. XLXLÍNXJIXSMMXV Meggyőződésünk, hogy az országos és a helyi szakszervezeti szervek az eddigiekhez hasonlóan hatékony támogatást adnak az előttünk álló feladatok eredményes végrehajtásához. A szakszervezet és a tanács együttműködésének tapasztalatairól nyilatkozik Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács elnöke . Eddigi munkánk, tevékenységünk során egyértelművé vált — különösen 1968-tól kezdve —, hogy a megyei tanács hivatali apparátusában működő szakszervezeti bizottság a hivatali vezetésnek, míg az osztálybizottságok a hozzájuk tartozó szakterületek vezetőinek az előttük levő feladatok megoldása során partnerük, segítőjük lett. Az illetékes szakszervezeti szerv mindenkor hallatta szavát, és igényeltük segítségét, véleményét, ha a dolgozók egészét vagy széles rétegét érintő kérdések eldöntéséről esett szó, így a többi között béremeléseknél, jutalmazásoknál, kitüntetések, elismerések adományozásánál stb. Különösen jelentős szerepet töltött be szakszervezetünk a törzsgárda megszilárdításában. Többszöri tanácskozás előzte meg azt az elnöki intézkedést, amely az egész apparátusra vonatkozóan megnyugtatóan és közmegelégedésre rendezte ezt a kérdést. Örömmel vették tudomásul dolgozóink, hogy például, aki már öt éve az apparátusban dolgozik — de a többiek is, akik már 10, 15, 20 vagy ennél több éve egyfolytában itt tevékenykednek — ne fizetésük meghatározott százalékát kapják jutalmul, hanem fix összeget. Ez így igazságosabb. Erőteljes volt a szakszervezet segítő munkája abban is, ahogyan a jövő évi bérgazdálkodási szabályozás előkészítésre került. Ennek lényege: az osztályok önálló bérgazdálkodási lehetősége úgy, hogy ez szolgálja az össztanácsi szemléletet, a minőségi munka követelményeinek személyi feltételeit stb. Négyéves iskoláztatási tervet dolgoztunk ki, amely végrehajtásának utolsó évébe léptünk. Jelenleg a téli időszak alatt egyhetes turnusokban folynak szakmai továbbképzések. Ezek tematikáinak összeállításában a szakszervezet is részt vett. Az eddig elmondottak nem ölelik fel az együttműködés lehetséges és szükséges területeit. Nagyon Az egyéb segélyek (szociális) alsó határát pedig 300 forintra kell emelni. Felhívjuk szakszervezeti szerveink figyelmét, hogy a fenti időponttól kezdve a SZOT által előírt segélyezésre vonatkozó eljárást a munkájuk során tartsák kötelezőnek és a rendelkezésre álló hivatali és szakszervezeti költségvetésben szereplő összeg egybehangolt felhasználásánál a fenti alsó határok szerint járjanak el a fontos számunkra, hogy dolgozóink munkahelyi közérzetét javítsuk, hivatásszeretetüket erősítsük. A szakszervezet szerepe abban van — egyebek között —, hogy a szokásos évi össz-apparátusi értekezlet elé hozza a dolgozók problémáit, javaslatait stb., amelyekre választ kapnak. A múlt évben, ami jogos igényt volt, annak megvalósítását segítette és ellenőrizte, így került megoldásra a gépkocsivezetők pihenőszobájának kialakítása, a takarítónők öltözőhelyiségének létrehozása, a garázsban levő füst elvezetése stb. Javítottuk az üzemi konyha felszereltségét, az irodabútorral való ellátást, az irodahelyiségeknek helyi lehetőségeken belüli otthonosabbá valótételét stb. Segítséget kaptunk a szakszervezettől az apparátusban dolgozó nők bérhelyzetének megvizsgálásához és a bérkorrekciók megvalósításához, ami alapos és körültekintő munka volt. Együttműködésünk kétségtelen jótendenciája, eredményei mellett, problémák is jelentkeznek. Vannak területek, ahol nem enynyire kézzelfogható szakszervezetünk tevékenysége. Napjaink egyik fontos kérdése a szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi demokrácia erősítése, fejlesztése, hatékonyságának növelése. Az előrelépés e területen fontos politikai kérdés. A szervezeti keretek — közvetlen és közvetett formái — adottak, azonban nem használjuk ki megfelelően és eredményesen. Sokszor egy-egy „látványos” vagy „konkrétnak” mondható akció lebonyolításában „kimerül” a szakszervezet tevékenysége. Ilyen a már fentebb említett munkahelyi demokrácia szélesítése úgy, hogy a dolgozókat informáljuk a vezetés előtt álló feladatokról, hogy mindig és mindenkor azok megoldásába bekapcsolódhassanak. Ez folyamatos politikai tevékenységet tételez fel, aminek minden szakszervezeti taghoz el kell jutni. Az együttműködés további erősítésére törekszünk, melyben — véleményem szerint — jelentős segítséget fog adni a hivatali stb. működési szabályzatának közeljövőben történő elkészítése. Ehhez a munkához már a hivatali pártbizottság is indítékot adott. Ha ezt mi életszerűen — figyelemmel a már írott és íratlanul kialakult követelményekre — fogjuk összeállítani, úgy ez további segítséget ad munkánkhoz. Jó kapcsolat alakult ki az SZMT különböző szakmai bizottságaival, köztük a Közalkalmazottak Szakszervezete MB-val is. Az elmúlt tanácsciklusban is arra törekedett a tanács és a vb, hogy különösen a lakosság széles rétegeit érintő kérdések megoldásához kérjék a szakszervezetek segítségét. Mindez az illetékes szakszervezeti bizottságokkal kötött együttműködési megállapodásokból fakadó következmény is. Együttműködési megállapodást kötött a vb az SZMT-vel, és a Közalkalmazottak Szakszervezete MB-val, míg az MTVB illetékes osztályai a különböző szakmai szervezetekkel, összesen hét esetben. Az együttműködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását megvizsgáltuk. Megállapítható volt, hogy a hozott döntések, azok megvalósulása így biztosítottabb, jobban találkozik a dolgozók véleményével. A kölcsönös megvalósításra való törekvés egyik biztosítéka lett az eredményes munkának. Nem voltak mentesek azonban a fogyatékosságtól sem ezek a megállapodások. Több, kevesebb formalitás fordult elő bennük. Vitára adott okot például az államigazgatási jelleg és a szakszervezeti munkastílus közötti különbség stb. Néhol túl általánosnak volt megítélhető a megállapodás szövege, nem volt konkretizálható a tevékenység köre. Ezeket a gyengeségeket az új megállapodások megkötésénél — amelyek előkészítése folyamatban van — ki fogjuk javítani. Az 1972. évi feladatok nagyok és jelentősek. Teljessé kell tenni a Tanácstörvény által nyújtott kereteket, lehetőségeket. Az önkormányzati jelleg erősítése, a hatáskörök bővülése mellett kell helytállnunk olyan követelmények teljesítésében, melyek az államigazgatási ügyintézés gyorsaságát, hatékonyságát és a dolgozó ember érdekeinek szolgálatát vannak hivatva biztosítani. 1972. január 1-től módosultak a nyugdíjjogszabályok Nyugdíjjogszabályaink szerint öregségi nyugdíjra, legalább 10 évi beszámítható szolgálati idő megszerzése esetében, a 60. életévüket betöltött férfiak, illetőleg az 55. életévüket betöltött nők jogosultak. A legtöbb nyugdíjba vonuló nehezen válik meg megszokott munkájától, és mint nyugdíjas szívesen dolgozik tovább. Az eddig érvényben volt rendelkezések szerint azonban a nyugdíj folyósítása mellett a munkavállalás lehetősége korlátozott volt. A népgazdaság jelenlegi munkaerőhelyzete ugyanakkor nehéz, különösen egyes népgazdasági ágakban erősen érezhető a munkaerőhiány. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Ezért olyan megoldást kellett találni, amely egyrészt továbbra is lehetővé teszi az öregségi korhatár betöltésekor a nyugdíjba vonulást, másrészt mind a népgazdaság, mind a dolgozók érdekében arra ösztönöz, hogy a munkaképes nyugdíjra jogosult továbbra is munkaviszonyban maradjon. Ezeket a szempontokat érvényesítve módosította 1972. január 1-től az Elnöki Tanács és a Kormány a nyugdíj jogszabályokat. Az új jogszabályok szerint az 1971. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjakat ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészítve kell megállapítani, ha a dolgozó az öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után nyugdíjazását nem kéri és legalább további egy évet (365 napot) munkában tölt. Az ösztönző nyugdíjpótlék számításánál a betegségi biztosítással járó munkaviszony és kisipari szövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időből csak azt lehet figyelembe venni, amely alatt a dolgozó munkaideje a munkakörére előírt teljes munkaidőt elérte és munkabért kapott. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdasági termelőszövetkezetben, illetőleg szakszövetkezetben munkaviszonyban, illetve bedolgozóként munkában töltött időre. Nem jogosultak nyugdíjpótlékra a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok, ügyvédek, önálló kisiparosok és kiskereskedők sem. Az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke szempontjából különbséget tesz az új jogszabály a temelésben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával közvetlenül kapcsolatban álló, főként fizikai munkakörben dolgozók és az egyéb munkakörben dolgozók között. Az előbbi (főként fizikai dolgozók) kategóriában a nyugdíjjogosultság megszerzését követően munkában töltött minden teljes év után az öregségi nyugdíj 7,7 százaléka, egyéb (főként nem fizikai) munkakörben töltött teljes évek után az öregségi nyugdíj 3—3 százaléka jár ösztönző nyugdíjpótlék címen. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A rendelet nyugdíjpótlékot biztosít azoknak az 1971. december 31. után nyugdíjba vonulóknak a részére is, akik nyugdíjjogosultságuk megszerzését követően 1972. január 1-ig szereztek nyugdíjéveket. A nyugdíjjogosultság megszerzését követően 1972. január 1- ig munkában töltött évek után azonban a nyugdíjpótlék kevesebb, mint 1972. január 1. utáni időkre, mégpedig a fizikai munkakörök kategóriájában soroltaknál évenként 3 százalék, az egyéb munkakörökben pedig minden munkában töltött év után (365 nap) 1 százalék. Példával megvilágítva: az 1919. november 15-én született férfi 60. életéve betöltésekor nyugdíjjogosultsággal rendelkezett, 28 év munkaviszonya volt. Nem ment nyugdíjba, és 1974. december 31-ig mint nem fizikai munkavállaló tovább dolgozik. 1975. január 1-én megy nyugdíjba, akkor összes munkaviszonya (szolgálati ideje) 32 év. Munkabérátlaga havi 3000,— Ft. Nyugdíja a következőképpen alakul: Törzsnyugdíj a munkabérátlag 50%-a — — — — — 1500,— Ft Nyugdíjkiegészítés a munkában töltött évek után évente a törzsnyugdíj 1%-a, összesen 32% — — — — — — 480,— Ft ösztönző nyugdíjpótlék * 1970. XI. 15—1971. XII. 31-ig 1 év évente 1% — 1% 1972. I. 1—1974. XII. 31-ig 3 év évente 3% — 9% 10% ösztönző nyugdíjpótlék az 1980.— Ft után — — — — 198,— Ft Nyugdíj és ösztönző nyugdíjpótlék együtt — — — — 2178,— Ft A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése 2% (kerekítve) — — — — — — — — ■ — — — 44,— Ft A nyugdíj teljes összege — — — — — — — — — 2222,— Ft A nyugdíjpótlék szempontjából csak az az idő számítható be, melyre a dolgozó munkabért kapott, a táppénzes állomány, a fizetés nélküli szabadság ideje tehát nem. A nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal növelt összege a nyugdíj alapját képező munkabérátlag 90 százalékát nem haladhatja meg. A módosított nyugdíjrendelet ösztönző nyugdíjpótlék megállapítását, lehetővé teszi azoknak az 1972. január 1. előtt nyugdíjazottaknak a részére is, akik 1971. december 31-ét követően munkaviszonyban állnak, és nyugdíjuk folyósítását a munkaviszony idejére a teljes naptári évre szüneteltetik. 1972. január 1-vel megváltoznak a nyugdíjfolyósítás szabályai is. Mint ismeretes 1971. december 31- ig folyósítható volt az öregségi nyugdíj akkor, ha a nyugdíjas munkabére az évi 6000 forintot nem haladta meg. 1972. január 1- vel életbelépő rendelet az öregségi nyugdíj folyósítását nem öszszegszerűen határozza meg, hanem úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjat mindaddig kell folyósítani, míg naptári évenként a nyugdíjas 840 órát nem dolgozott le. (Évközi nyugdíjmegállapításnál a 840 óra annyiszor 70 órával csökken, ahány teljes hónap a nyugdíjazás naptári évében a nyugdíjazásig eltelt.) A munkában eltöltött órák számától függetlenül a teljes naptári évben folyósítani kell a havi 700 forintot meg nem haladó öszszegű nyugdíjban részesülők nyugdíját. A rendelet egyes tételesen felsorolt munkakörökre folyósítási kedvezményt biztosít. Amint az ismertetésből is nyilvánvaló, a nyugdíj-jogszabályok módosítása jogkiterjesztést jelent, és mind a népgazdaság, mind a dolgozók szempontjából kedvező. Dr. Somogyi Árpád 1980,M Ft Emelkedett a segélyek alsó határa • A SZOT Elnökség 1971. július 26-i ülésén hozott határozata alapján a szakszervezeti segélyek alsó határát 1972. január 1-től meg kell emelni az alábbiak szerint: BETÖLTÖTT 1 éves 10 éves 15 éves 20 éves szakszervezeti tagság esetén Ft Szülési segély 300 350 400 — Temetési segély 350 450 — 550