Közalkalmazott, 1972 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Újvári Sándor válaszai a „Közalkalmazottinak (Folytatás az 1. oldalról) meinek fejlesztésére. Az informá­ció már kialakult formáinak (pél­dául nyilvános tanácsülések szá­mának növekedése, rendszeres ta­nácstagi beszámoló, tanácsi veze­tők tájékoztatásai, különböző ré­tegtalálkozók, tanácsok évköny­vei, írásos tájékoztatói és egyéb kiadványai, közvéleménykutatás, stb.) fokozottabb felhasználásával rendszeresebbé kívánjuk tenni a lakosság tájékoztatását. Gondot fordítunk az új módszerek (falu­gyűlések, üzemekben munkásgyű­lések, stb.) széles körű elterjesz­tésére. A települést érintő fontosabb tervek kidolgozásához mindenkor kikérjük a lakosság véleményét és javaslatait, azok végrehajtását figyelemmel kísérjük, S­ az intéz­kedésekről tájékoztatjuk a lakos­ságot. Fokozottabban törekszünk a la­kosságnak a határozatok végre­hajtásába való bevonására is, ke­ressük ennek módszereit. Igényel­jük a lakosság segítségét a taná­csok előtt álló feladatok eredmé­nyes megoldásához, s ezzel is elő kívánjuk segíteni, hogy a lakos­ság felelőssége, érdekeltsége és részvétele a közügyekben növe­kedjék. Jelenleg megyénkben 2674 ta­nácstag, 43 népi ellenőrzési bi­zottsági tag, 1832 népi ellenőr és 418 népi ülnök vesz részt rend­szeresen az állami feladatok el­látásában. Tanácsaink 290 tanácsi bizottságot hoztak létre, 1386 tag­gal. A bizottságok tagjai közül 343 nem tanácstag. Hogyan ítéli meg a tanácsi ap­parátus társadalmi megbecsülésének színvonalát a feladatok és a jelenle­gi bér- és jövedelmi viszonyok, szo­ciális ellátottság összefüggésének fi­gyelembevételével?­­ Megítélésünk szerint a taná­csi dolgozók társadalmi megbe­csülése megyénkben biztosított. Az apparátus munkáját a dolgo­zók megfelelően értékelik. Lehe­tőségeinken belül mi is igyekez­tünk javítani a tanácsi dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülésén. Törekvéseink eredménye, hogy a községi tisztségviselők fizetése 1969. évhez viszonyítva 25,6%­­kal, a községi apparátusi dolgozó­ké 10%-kal, a városi tanácsi dol­gozóké pedig 17%-kal emelkedett. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága „Tanácsi Szolgálatért” kitüntető jelvényt alapított a rég­óta tanácsnál dolgozók munkájá­nak elismerésére. Ez ideig mintegy­­ 1000 fő kapta meg a különböző fokozatú kitüntető jelvényt, a ve­lejáró pénzjutalmat és jutalom­szabadságot. Az utóbbi két évben 31 tanácsi dolgozó kapott kor­mánykitüntetést, 90 miniszteri ki­tüntetést és 39 tanácselnöki dicsé­retet. Jutalom címén ez évben 2400­ m Ft-ot osztottunk ki. Biztosítjuk a tanácsi dolgozók részére a megfelelő munkakörül­ményeket. Megtörtént a megyei tanács székházának korszerűsíté­se, a két városi tanács új székhá­zat kapott. A helyi tanácsok épü­leteinek felújítása, szükség esetén új székházak építése anyagi erőinkhez mérten folyamatos. Az utóbbi két évben hét új szolgálati lakás épült, több szolgálati lakást felújítottunk, korszerűsítettünk. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága 1971 évtől kezdve évenként 500/m Ft támogatást biztosít köz­ségi szolgálati lakások építéséhez. 1972 évre 20 községi vezető kap kedvezményes lakásépítési köl­csönt, eddig 13 községi tanácsi ve­zető kapott kedvezményes felté­telekkel gépkocsit. Hogyan értékeli a szakszervezet központi szerveitől — országos és megyei — kapott segítséget, mely te­rületeken kell az új évben az együtt­működést megjavítani és erősíteni, ennek érdekében mely kérdéseket szükséges tanulmányozni, illetve ki­dolgozni?­­ Véleményünk szerint, mind a Közalkalmazottak Szakszerve­zete országos szervei, mind pedig a megyei bizottság a tanácsok munkájához sok segítséget ad. A megyei bizottsággal együttműkö­dési szerződésünk van, kapcsola­taink jók. A legfontosabb kérdé­seket a döntések meghozatala előtt megbeszéljük, a döntések végrehajtását a megyei bizottság segíti. A jövőben is igen fontos­nak tartjuk a szoros együttműkö­dést és igényeljük szakszerveze­tünk segítségét különösen: a tanácsi dolgozók élet- és munka­körülményeinek további javításában, a politikai, szakmai képzés elősegí­tésében, a tanácsok előtt álló feladatok vég­rehajtásának megszervezésében. XLXLÍNXJIXSM­M­XV Meggyőződésünk, hogy az or­szágos és a helyi szakszervezeti szervek az eddigiekhez hasonlóan hatékony támogatást adnak az előttünk álló feladatok eredmé­nyes végrehajtásához. A szakszervezet és a tanács együttműködésének tapasz­talatairól nyilatkozik Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács elnöke . Eddigi munkánk, tevékeny­ségünk során egyértelművé vált — különösen 1968-tól kezdve —, hogy a megyei tanács hivatali appará­tusában működő szakszervezeti bizottság a hivatali vezetésnek, míg az osztálybizottságok a hozzá­juk tartozó szakterületek vezetői­nek az előttük levő feladatok meg­oldása során partnerük, segítő­jük lett. Az illetékes szakszervezeti szerv mindenkor hallatta szavát, és igé­nyeltük segítségét, véleményét,­­ ha a dolgozók egészét vagy széles rétegét érintő kérdések eldönté­séről esett szó, így a többi között béremeléseknél, jutalmazásoknál, kitüntetések, elismerések adomá­nyozásánál stb. Különösen jelen­tős szerepet töltött be szakszerve­zetünk a törzsgárda megszilárdí­tásában. Többszöri tanácskozás előzte meg azt az elnöki intézke­dést, amely az egész apparátusra vonatkozóan megnyugtatóan és közmegelégedésre rendezte ezt a kérdést.­­ Örömmel vették tudomásul dol­­gozóink, hogy például, aki már öt éve az apparátusban dolgozik — de a többiek is, akik már 10, 15, 20 vagy ennél több éve egyfolytá­ban itt tevékenykednek — ne fi­zetésük meghatározott százalékát kapják jutalmul, hanem fix össze­get. Ez így igazságosabb. Erőteljes volt a szakszervezet se­gítő munkája abban is, ahogyan a jövő évi bérgazdálkodási szabá­lyozás előkészítésre került. Ennek lényege: az osztályok önálló bér­gazdálkodási lehetősége úgy, hogy ez szolgálja az össztanácsi szem­léletet, a minőségi munka köve­telményeinek személyi feltételeit stb. Négyéves iskoláztatási tervet dolgoztunk ki, amely végrehajtá­sának utolsó évébe léptünk. Je­lenleg a téli időszak alatt egyhe­tes turnusokban folynak szakmai továbbképzések. Ezek tematikái­­nak összeállításában a szakszer­vezet is részt vett. Az eddig elmondottak nem öle­lik fel az együttműködés lehetsé­ges és szükséges területeit. Nagyon Az egyéb segélyek (szociális) al­só határát pedig 300 forintra kell emelni. Felhívjuk szakszervezeti szer­veink figyelmét, hogy a fenti idő­ponttól kezdve a SZOT által elő­írt segélyezésre vonatkozó eljá­rást a munkájuk során tartsák kö­telezőnek és a rendelkezésre álló hivatali és szakszervezeti költség­­vetésben szereplő összeg egybe­hangolt felhasználásánál a fenti alsó határok szerint járjanak el a fontos számunkra, hogy dolgo­zóink munkahelyi közérzetét ja­vítsuk, hivatásszeretetüket erősít­sük. A szakszervezet szerepe ab­ban van — egyebek között —, hogy a szokásos évi­­ össz-appará­­tusi értekezlet elé hozza a dolgo­zók problémáit, javaslatait stb., amelyekre választ kapnak. A múlt évben, ami jogos igényt volt, an­nak megvalósítását segítette és el­lenőrizte, így került megoldásra a gépko­csivezetők pihenőszobájának ki­alakítása, a takarítónők öltözőhe­lyiségének létrehozása, a garázs­ban levő füst elvezetése stb. Ja­vítottuk az üzemi konyha felsze­reltségét, az irodabútorral való el­látást, az irodahelyiségeknek he­lyi lehetőségeken belüli otthono­sabbá való­­tételét stb. Segítséget kaptunk a szakszer­vezettől az apparátusban dolgozó nők bérhelyzetének megvizsgálá­sához és a bérkorrekciók megva­lósításához, ami alapos és körül­tekintő munka volt. Együttműködésünk kétségtelen jó­­tendenciája, eredményei mel­lett, problémák is jelentkeznek. Vannak területek, ahol nem eny­­nyire kézzelfogható szakszerveze­tünk tevékenysége. Napjaink egyik fontos kérdé­se a szocialista demokrácia, ezen belül a munkahelyi demokrácia erősítése, fejlesztése, hatékonysá­gának növelése. Az előrelépés e területen fontos politikai kérdés. A szervezeti keretek — közvetlen és közvetett formái — adottak, azonban nem használjuk ki meg­felelően és eredményesen. Sokszor egy-egy „látványos” vagy „konk­rétnak” mondható akció lebonyo­lításában „kimerül” a szakszerve­zet tevékenysége. Ilyen a már fentebb említett munkahelyi demokrácia szélesíté­se úgy, hogy a dolgozókat infor­máljuk a vezetés előtt álló felada­tokról, hogy mindig és minden­kor azok megoldásába bekapcso­lódhassanak. Ez folyamatos poli­tikai tevékenységet tételez fel, aminek minden szakszervezeti taghoz el kell jutni. Az együttműködés további erő­sítésére törekszünk, melyben — véleményem szerint — jelentős segítséget fog adni a hivatali stb. működési szabályzatának közel­jövőben történő elkészítése. Ehhez a munkához már a hivatali párt­­bizottság is indítékot adott. Ha ezt mi életszerűen — figyelem­mel a már írott és íratlanul ki­alakult követelményekre — fog­juk összeállítani, úgy ez további segítséget ad munkánkhoz. Jó kapcsolat alakult ki az SZMT különböző szakmai bizottságaival, köztük a Közalkalmazottak Szak­­szervezete MB-val is. Az elmúlt tanácsciklusban is arra törekedett a tanács és a vb, hogy különö­sen a lakosság széles rétegeit érin­tő kérdések megoldásához kérjék a szakszervezetek segítségét. Mindez az illetékes szakszerve­zeti bizottságokkal kötött együtt­működési megállapodásokból fa­kadó következmény is. Együttmű­ködési megállapodást kötött a vb az SZMT-vel, és a Közalkalma­zottak Szakszervezete MB-val, míg az MTVB illetékes osztályai a különböző szakmai szervezetek­kel, összesen hét esetben. Az együttműködési megállapo­dásokban foglaltak végrehajtását megvizsgáltuk. Megállapítható volt, hogy a hozott döntések, azok megvalósulása így biztosítottabb, jobban találkozik a dolgozók vé­leményével. A kölcsönös megvaló­sításra való törekvés egyik bizto­sítéka lett az eredményes mun­kának. Nem voltak mentesek azonban a fogyatékosságtól sem ezek a megállapodások. Több, kevesebb formalitás fordult elő bennük. Vi­tára adott okot például az állam­­igazgatási jelleg és a szakszerve­zeti munkastílus közötti különb­ség stb. Néhol túl általánosnak volt megítélhető a megállapodás szövege, nem volt konkretizálha­tó a tevékenység köre. Ezeket a gyengeségeket az új megállapodá­sok megkötésénél — amelyek elő­készítése folyamatban van — ki fogjuk javítani. Az 1972. évi feladatok nagyok és jelentősek. Teljessé kell tenni a Tanácstörvény által nyújtott kere­teket, lehetőségeket. Az önkor­mányzati jelleg erősítése, a hatás­körök bővülése mellett kell helyt­­állnunk olyan követelmények tel­jesítésében, melyek az államigaz­gatási ügyintézés gyorsaságát, ha­tékonyságát és a dolgozó ember érdekeinek szolgálatát vannak hi­vatva biztosítani. 1972. január 1-től módosultak a nyugdíjjogszabályok­ ­ Nyugdíjjogszabályaink sze­rint öregségi nyugdíjra, legalább 10 évi beszámítható szolgálati idő megszerzése esetében, a 60. élet­évüket betöltött férfiak, illetőleg az 55. életévüket betöltött nők jo­gosultak. A legtöbb nyugdíjba vo­nuló nehezen válik meg megszo­kott munkájától, és mint nyugdí­jas szívesen dolgozik tovább. Az eddig érvényben volt rendelkezé­sek szerint azonban a nyugdíj fo­lyósítása mellett a munkaválla­lás lehetősége korlátozott volt. A népgazdaság jelenlegi munkaerő­­helyzete ugyanakkor nehéz, külö­nösen egyes népgazdasági ágakban erősen érezhető a munkaerőhiány. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Ezért olyan megoldást kellett találni, amely egyrészt továbbra is lehetővé teszi az öregségi korha­tár betöltésekor a nyugdíjba vonu­lást, másrészt mind a népgazda­ság, mind a dolgozók érdekében arra ösztönöz, hogy a munkaké­pes nyugdíjra jogosult továbbra is munkaviszonyban maradjon. Eze­ket a szempontokat érvényesítve módosította 1972. január 1-től az Elnöki Tanács és a Kormány a nyugdíj j­ogszabál­yokat. Az új jogszabályok szerint az 1971. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjakat ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegé­szítve kell megállapítani, ha a dol­gozó az öregségi nyugdíjra jogo­sultságának megszerzése után nyugdíjazását nem kéri és leg­alább további egy évet (365 napot) munkában tölt. Az ösztönző nyug­díjpótlék számításánál a betegsé­gi biztosítással járó munkaviszony és kisipari szövetkezeti tagság alapján szerzett szolgálati időből csak azt lehet figyelembe venni, amely alatt a dolgozó munkaide­je a munkakörére előírt teljes munkaidőt elérte és munkabért kapott. Nem jár ösztönző nyug­díjpótlék a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben, illetőleg szakszö­vetkezetben munkaviszonyban, il­letve bedolgozóként munkában töltött időre. Nem jogosultak nyugdíjpótlékra a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és szakszövet­kezeti tagok, ügyvédek, önálló kis­iparosok és kiskereskedők sem. Az ösztönző nyugdíjpótlék mér­téke szempontjából különbséget tesz az új jogszabály a temelésben és a forgalomban, valamint a la­kosság ellátásával közvetlenül kapcsolatban álló, főként fizikai munkakörben dolgozók és az egyéb munkakörben dolgozók kö­zött. Az előbbi (főként fizikai dol­gozók) kategóriában a nyugdíjjo­gosultság megszerzését követően munkában töltött minden teljes év után az öregségi nyugdíj 7,7 szá­zaléka, egyéb (főként nem fizikai) munkakörben töltött teljes évek után az öregségi nyugdíj 3—3 szá­zaléka jár ösztönző nyugdíjpótlék címen. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A rendelet nyugdíjpótlékot biz­tosít azoknak az 1971. december 31. után nyugdíjba vonulóknak a részére is, akik nyugdíjjogosultsá­guk megszerzését követően 1972. január 1-ig szereztek nyugdíjéve­ket. A nyugdíjjogosultság meg­szerzését követően 1972. január 1- ig munkában töltött évek után azonban a nyugdíjpótlék keve­sebb, mint 1972. január 1. utáni időkre, mégpedig a fizikai munka­körök kategóriájában soroltaknál évenként 3 százalék, az egyéb munkakörökben pedig minden munkában töltött év után (365 nap) 1 százalék. Példával megvilágítva: az 1919. november 15-én született férfi 60. életéve betöltésekor nyugdíjjogosultsággal rendelkezett, 28 év munka­­viszonya volt. Nem ment nyugdíjba, és 1974. december 31-ig mint nem fizikai munkavállaló tovább dolgozik. 1975. január 1-én megy nyugdíjba, akkor összes munkaviszonya (szolgálati ideje) 32 év. Munkabérátlaga havi 3000,— Ft. Nyugdíja a következőképpen alakul: Törzsnyugdíj a munkabérátlag 50%-a — — — — — 1500,— Ft Nyugdíjkiegészítés a munkában töltött évek után évente a törzsnyugdíj 1%-a, összesen 32% — — — — — — 480,— Ft ösztönző nyugdíjpótlék * 1970. XI. 15—1971. XII. 31-ig 1 év évente 1% — 1% 1972. I. 1—1974. XII. 31-ig 3 év évente 3% — 9% 10% ösztönző nyugdíjpótlék az 1980.— Ft után — — — — 198,— Ft Nyugdíj és ösztönző nyugdíjpótlék együtt — — — — 2178,— Ft A nyugellátások évenkénti rendszeres emelése 2% (kerekítve) — — — — — — — — ■ — — — 44,— Ft A nyugdíj teljes összege — — — — — — — — — 2222,— Ft A nyugdíjpótlék szempontjából csak az az idő számítható be, melyre a dolgozó munkabért ka­pott, a táppénzes állomány, a fize­tés nélküli szabadság ideje tehát nem. A nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal növelt összege a nyugdíj alapját képező munkabér­átlag 90 százalékát nem haladhat­ja meg. A módosított nyugdíjrendelet ösztönző nyugdíjpótlék megállapí­tását, lehetővé teszi azoknak az 1972. január 1. előtt nyugdíjazot­taknak a részére is, akik 1971. de­cember 31-ét követően munkavi­szonyban állnak, és nyugdíjuk fo­lyósítását a munkaviszony idejére a teljes naptári évre szünetelte­tik. 1972. január 1-vel megváltoznak a nyugdíjfolyósítás szabályai is. Mint ismeretes 1971. december 31- ig folyósítható volt az öregségi nyugdíj akkor, ha a nyugdíjas munkabére az évi 6000 forintot nem haladta meg. 1972. január 1- vel életbelépő rendelet az öregsé­gi nyugdíj folyósítását nem ösz­­szegszerűen határozza meg, ha­nem úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjat mindaddig kell folyósí­tani, míg naptári évenként a nyug­díjas 840 órát nem dolgozott le. (Évközi nyugdíjmegállapításnál a 840 óra annyiszor 70 órával csök­ken, ahány teljes hónap a nyug­díjazás naptári évében a nyugdí­jazásig eltelt.) A munkában eltöltött órák szá­mától függetlenül a teljes nap­tári évben folyósítani kell a havi 700 forintot meg nem haladó ösz­­szegű nyugdíjban részesülők nyug­díját. A rendelet egyes tételesen felsorolt munkakörökre folyósítási kedvezményt biztosít. Amint az ismertetésből is nyil­vánvaló, a nyugdíj-jogszabályok módosítása jogkiterjesztést jelent, és mind a népgazdaság, mind a dolgozók szempontjából kedvező. Dr. Somogyi Árpád 1980,M Ft Emelkedett a segélyek alsó határa • A SZOT Elnökség 1971. jú­lius 26-i ülésén hozott határozata alapján a szakszervezeti segélyek alsó határát 1972. január 1-től meg kell emelni az alábbiak szerint: BETÖLTÖTT 1 éves 10 éves 15 éves 20 éves szakszervezeti tagság esetén Ft Szülési segély 300 350 400 — Temetési segély 350 450 — 550

Next