Közalkalmazott, 1972 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A múlt évben végzett munkáról , az idei tennivalókról NYILATKOZNAK A KÖZPONTI VEZETŐSÉG OSZTÁLYVEZETŐI A múlt esztendőben nagy feladatokat kellett megoldaniuk a magyar szakszervezeteknek, így a közalkalmazottaknak is. E feladatokat a magyar szakszervezetek XXII. és szakszervezetünk VII. kongresszusának határozatai szabták meg. A múlt évben végzett munkáról és az idei feladatokról nyilatkozik az alábbiakban szakszervezetünk Központi Vezetősége apparátusának négy osztályvezetője. HIMMER JÓZSEF, a Szervezési és Káderosztály vezetője: Sokrétű feladatokat kell megoldanunk .Az 1971. évvel a szakszervezeti mozgalom jelentőségében is kiemelkedő időszakát zártuk le. Ekkor tanácskozott a Magyar Szakszervezetek XXII. és a Közalkalmazottak Szakszervezete VII. Kongresszusa, melyek határozatai szilárd alapot biztosítanak a következő évek munkájához. A kongresszusokat követően a Szervezési és Káderosztály előtt hármas feladat állt. Biztosítani kellett a kongresszusok határozatainak feldolgozását és megismertetését, a mozgalmi tisztségviselőkkel, a tagsággal. Tisztségviselőink, megértve azok jelentőségét, eredményesen oldották meg a feladatot. Az év elején lezajlott alap- és középszervi választások után, az ott szóvátett észrevételekre, javaslatokra választ adva, széles körű véleménycserék keretében vitatták meg a kongresszusok határozatainak végrehajtásából adódó tennivalókat. Nem kisebb feladatot jelentett a megyei küldöttértekezleteken elhangzott és központi állásfoglalást igénylő javaslatok feldolgozása, értékelése és az illetékes fórumok elé terjesztése. Az osztály harmadik jelentős feladata volt a választásokat követően az alapszervi tisztségviselők oktatása, felkészítésük a mozgalom megnövekedett követelményeiből adódó feladatok ellátására, a kongresszusi határozatok végrehajtására. Az osztály 1972. évi munkatervének gerincét a Központi Vezetőség és az Elnökség munkaprogramja határozza meg. Ezek alapján fő céljaink a következőkben foglalhatók össze. A mozgalmi munka hatékonysága, a vezető- irányító munka eredményessége növelése szempontjából tovább kell fejlesztenünk tájékoztatási rendszerünket. Ki kell dolgozni mind a lefelé, mind a felfelé áramló információ több csatornás rendszerét. Igény, hogy a különböző szintű testületek időben megkapják a megalapozott döntésekhez nélkülözhetetlen tájékoztatást, ugyanakkor a központi vezető testületek tagjai a felfelé áramló információ rendezetén belül, az előbbiekhez hasonló igénnyel, időben tájékozódjanak az adott kérdésben a tagság véleményéről, állásfoglalásáról. Az 1972. év igen jelentősnek ígérkezik a tagság élet- és munkakörülményeinek javítása szempontjából és nagy feladatokat ró a Munkaügyi és Szociális Osztályra. A Központi Vezetőség úgy értékelte, hogy a szakszervezet több kezdeményezése már 1971- ben is eredményre vezetett és a tagság jelentős rétegeinek helyzetét javította. Mindemellett 1971 a szakszervezet VII. kongresszusa határozatai tervszerű végrehajtása megalapozásának éve volt. A közszolgálati munkajogviszonnyal összefüggésben két fontosabb területre kell koncentrálni a figyelmet az új esztendőben: a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések hatályosulása, a munkáltatói jogkör törvényes és humánus gyakorlása érdekében tovább kell folytatnunk a jogpropaganda, a jogszabály-magyarázó munkát, illetőleg gondot kell fordítanunk a hivatali munkaügyi döntőbizottságok tevékenységének figyelemmel kísérésére és segítésére, ezzel összefüggésben a közalkalmazottak . Tervezzük megvizsgálni a testületek vezető, irányító, ellenőrző munkájának eredményességét és tapasztalatait. Úgy ítéljük meg, hogy az általánosítható következtetések révén, hasznos gyakorlati munkamódszerek közzétételével segíthetjük a különböző szintű testületeket ez irányú munkájuk megjavításában. Az alapszervezeti választások során a szakszervezeti bizottságok, az államigazgatásban bekövetkező szervezeti változásokat követve, jelentős számban hoztak létre osztálybizottságokat. Az egyöntetűség biztosítása érdekében az osztálybizottságok működési rendjének kialakítása, hatás- és jogkörük szabályozása központi állásfoglalást igényel. Ezért a Szervezési- és Káderosz- tály, az alap- és középszervek véleményének kikérése mellett, kidolgozza és közreadja az osz- tálybizottságok feladat- és hatáskörére, munkamódszerére vonatkozó javaslatát. Az osztály munkatervében jelentős helyet kap a Központi Vezetőség 1970. július 31-i, a nő- és ifjúságpolitikai határozatából adódó feladatok végrehajtása. A következő időszakban az Elnökség határozata alapján a nő- és ifjúságpolitikai munka egy-egy területét és annak eredményeit, fogyatékosságait kell részletesebben vizsgálnunk. Ennek függvényében kell meghatároznunk az egyes rétegek, a különböző szakterületeken dolgozó nők és fiatalok élet- és munkakörülményeit befolyásoló konkrét intézkedéseket. Az elért eredmények összegezésére és a további feladatok megbeszélésére nő-, illetve ifjúsági konferenciát szeretnénk összehívni. Változatlanul nagy gondot fordítunk az alap- és középszervi tisztségviselők továbbképzésére. A négy évre szóló távlati oktatási tervünk 1972. évre előirányzott programjának végrehajtása mind a helyi, mind a központi szervek összehangolt munkáját igényli. 1972 végével a választási ciklus félidejéhez érkezünk. Úgy vélem, időszerű lesz, hogy a mozgalom valamennyi szintjén számba vegyük a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét, és a tapasztalatok felhasználásával meghatározzuk a további feladatokat, különösen a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekben történő jogi képviseletére. E témakörhöz tartozó feladatunk a járási (városi, városi kerületi, nagyközségi) közös munkaügyi döntőbizottságok helyzetének, a működésük kapcsán a tanácsi dolgozókra háruló kötelességek és munkaterhek alakulásának vizsgálata. A jogpropaganda, a jogszabálymagyarázat megkönnyítésére megjelenik „A közszolgálati munkajogviszony” című, szakszervezetünk kezdeményezésére és koordinációs munkájával készített kézikönyv. b) A szakszervezeti jogok érvényesítése szakmánk területén mind kedvezőbb. Mind eredményesebb az együttműködés az állami szervek és szerveink, tisztségviselőink között. Ennek ellenére — ahogyan azt a szakszervezet VII. kongresszusa határozatában is rögzítette — a Munka Törvénykönyvében biztosított szakszervezeti jogoknak a közszolgálatban történő alkalmazása érdekében a jogalkotás területén is további lépéseket célszerű kezdeményezni. Ennek elméleti és gyakorlati megalapozását, majd a konkrét javaslatok kidolgozását fontos feladatunknak tekintjük. A közalkalmazottak kereseti viszonyaival összefüggésben két fő területen jelentkeznek fontos feladataink: a) Valamennyi közszolgálati szervtípusnál, — tehát tagságunk valamennyi rétegét illetően, — törekszünk felülvizsgálni és a követelményekhez igazítani a bérrendszert. Az államigazgatási (központi és területi) és az igazságszolgáltatási szervek egységes, új bérrendszerének alapelvei kialakultak. Jelentős segítséget nyújtott ehhez az a vita, amit központi lapunkban a „Közalkalmazott”ban indítottunk. 1972-ben már a hatálybaléptetetést előkészítő feladatokon kell az osztálynak munkálkodnia, továbbá az egyéb rétegek, például a közművelődési szervek, bérendszerének felülvizsgálatán és korszerűsítésén fogunk — terveink szerint — dolgozni. b) AIV. ötéves terv keretein belül megoldandó központi bérpolitikai intézkedések megalapozása és az adott időszakban történő lebonyolítása elvi és módszertani kérdéseinek további ki- munkálása mellett javaslatot tervezünk kidolgozni — és a központi vezető testületek elé terjeszteni — a közalkalmazottak távlati bér- és jövedelempolitikai koncepciójára vonatkozóan. A tagság szociálpolitikai ellátottságának, a béren kívüli juttatások színvonalának folyamatos javítása változatlanul a Központi Vezetőségnek és az Elnökségnek az egyik központi feladata. Osztályunk tervszerű munkával törekszik a központi vezető testületek e célja megvalósítását elősegíteni. E témakörben közvetlen feladatunk például a hivatali étkeztetés, egyéni lakásépítés támogatása, a segélyezés, a munkavédelmi ellátottság, az üdültetés stb. színvonalának javítása a meglevő keretek között és a további lehetőségek kimunkálása. Az államszervezet továbbfejlesztése, az igazgatási munka korszerűsítése, színvonalának növelése, a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, csakfokozatosan, — az állami és szakszervezeti szervek összehangolt, tudatos erőfeszítése alapján — történhet. Ezért, 1972 első felében — központi és területi szinten egyaránt — sor kerül az állami és szakszervezeti szervek együttműködési megállapodásainak megkötésére. A párt és a szakszervezetek kongresszusain általános igényként fogalmazódott meg, hogy a szakszervezetek nagyobb mértékben gyakoroljanak társadalmi ellenőrzést — közvetlenül is — a politikai és állami döntések végrehajtása felett. Ennek alapján kerülnek a Központi Vezetőség és Elnökség ülésének napirendjére, illetve vitájára, a Tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai — különös tekintettel a területi igazgatás átszervezésére, a helyi tanácsok önkormányzati jellegének növelésére (hatásköri decentralizáció, gazdasági eszközök növelése, lakossági ügyintézés, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása stb.) a járási hivatalok kialakításával, működésével összefüggő eredmények és problémák, a községi, városi tanácsok dolgozói élet- és munkakörülményeinek alakulása, s ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatok. Kiemelt feladatunknak tekintjük a jövőben is, hogy elősegítsük a köztisztviselők hivatástudatának elmélyítését, a bürokratizmus elleni harcot, a szocialista törvényesség további erősítését, az állampolgárok jogi ismereteinek bővítését (sokrétű, népszerű jogpropagandát szolgáló kiadványok közzétételével), hogy a jogaikat és kötelességeiket közvetlenül érintő jogszabályokat megismerjék, az apparátus politikai, szakmai felkészültségi színvonalának emelését, erkölcsi, anyagi megbecsülésének fokozását. Mindezen feladatok és célok sikeres végrehajtásához kérjük tagságunk segítségét. DR. TÓTH FERENC, a Munkaügyi és Szociális Osztály vezetője: mi a határozatok végrehajtása megalapozásának éve volt KR. KÖRÖSST JENŐ, a Munkaszervezési és Továbbképzési Osztály vezetője segítséget kell nyújtani •az államszervezet továbbfejlesztéséhez • A szakszervezetek — a szocializmus építésének jelenlegi, magasabb szinten történő építése szakaszában — kettős szerepet töltenek be. Egyrészt védelmezik a munkásosztály politikai hatalmát, s közreműködnek az építés során jelentkező feladatok megoldásában, másrészt ellátják tagjaik érdekképviseletét, s gondoskodnak arról, hogy a jogos csoport- és egyéni érdekek érvényre jussanak. Szakszervezetünk elsősorban az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatban látja el kettős jellegű feladatait. Az e célok érdekében hozott politikai, jogi döntések megvalósításának mozgalmi segítése területén jelentkező feladatokat, hoszszabb távra, szakszervezetünk VII. kongresszusa szabta meg. A Központi Vezetőség és az Elnökség az 1972-es év konkrét tennivalóit munkaprogramban rögzítette, amelyből — osztályunk vonatkozásában — a következőket emelem ki: A munkásosztály politikai hatalmának további erősítését és a szocializmus még gyorsabb és kiegyensúlyozottabb fejlődésének biztosítását. Ennnek érdekében aktívan támogatja azokat a társadalmi erőfeszítéseket, amelyek az állami munka színvonalának emelésére, az egyszerű és hatékony ügyintézés feltételeinek megteremtésére irányulnak. Így: Felülvizsgálja az állami, hivatali munkát segítő mozgalmi tevékenységet, s az új követelményekhez igazodó tartalommal határozza meg politikai, szakmai munkájának irányát és módszereit. Az MSZMP KB 1971. november 3-i határozata alapján részleteiben kidolgozza és kialakítja álláspontját az államszervezet továbbfejlesztését megalapozó és ezzel összefüggésben az igazgatási tevékenység korszerűsítését, hatékonyságának növelését, szakszerűségének javítását célzó — az államapparátus munkájával közvetlenül kapcsolatban álló — legfontosabb feladatoknál. Megvizsgálja — a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézetével közösen — a községi tanácsok igazgatási szervezetét, létszámát, szakember-ellátottságát, az apparátus leterhelését, munkakörülményeit, az ügyvitel egyszerűsítését, gépesítését stb. Kidolgozza — elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával — a községi igazgatási szervezet modelljét. Szükségesnek tartja a hatósági eljárások, az adatszolgáltatási és információs rendszer, a belső adminisztráció további egyszerűsítését. SORÖSI TIBOR, a Propaganda, Kulturális és Sajtó Osztály vezetője: Felmérjük a politikai tömegmunka hatékonyságát . Mindössze háromnegyed év telt el abból a négyéves periódusból, amelyre vonatkozólag a szafő szervezet VII. kongresszusa meghatározta a célokat, feladatokat. Az azóta eltelt hónapok munkáját természetszerűleg a határozatok megvalósításának előkészítése — több közbeeső intézkedéssel együtt — a rövidebb, hosszabb távú programok megalapozása, egyesek konkrét formában való megfogalmazása, megoldásuk kezdeményezése jellemezte. . Feladataink között kiemelkedő helyet foglal el a politikai tömegmunka helyzetének, hatékonyságának, formáinak vizsgálata, amelyet a Központi Vezetőség az első negyedévben tűz napirendjére. A Központi Vezetőség tagjainak irányításával működő bizottságok, az e munkába bevont területi szervek, az országos hatáskörű szervek, a tanácsok, az igazságszolgáltatási szervek és a kutatóintézetek munkájának tanulmányozása alapján, az aktivisták körében folytatandó konzultációk tapasztalatainak figyelembevételével, s az eddigi munkánk során összegyűlt jelentős anyag felhasználásával végzik el a helyzetelemzést és a jövő feladataira vonatkozó javaslatok kialakítását. Továbbra is nagy gondot fordítunk a szakszervezeti politikai oktatás megfelelő irányítására, az oktatási anyagok szakmai vonatkozású kiegészítésére, melynek hatókörét jelzi, hogy mintegy 1000 propagandista több mint 20 000 szakszervezeti tagunk tájékoztatását, oktatását látja el nagy felelősséggel és hozzáértéssel. Elismerés és köszönet illeti munkásságukat, mint ahogy e sorok keretében is szeretnénk megköszönni területi, megyei bizottságainknak, aktivistáink ezreinek azt a lelkes, agitatív munkáját, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy lapunk 1972. januárjától 55 000 példányban, 11 000 új olvasót szerezve, jusson el havonta tagságunkhoz. E támogatás, érdeklődés kötelez arra, hogy további fejlődés következzék be a lap politikai tartalmában, érdekképviseleti és publicisztikai jellegében. Kiadványaink között rendszeresen megjelentetjük az aktivisták „Tájékoztató”-ját politikai információs anyagokkal és az időszerű szakszervezeti feladatokról szóló tartalommal. Ez évben is folytatni kívánjuk a „Módszertani Füzetek” című sorozatunkat a közalkalmazottak társadalompolitikai feladataihoz kapcsolódó témákban. A művelődési tevékenység keretében változatlanul nagy szerepet szánunk az olvasáskultúrát szolgáló könyvpropaganda munkának, egyrészt a könyvtárhálózat, másrészt a könyvterjesztés lehetőségeinek összefüggéseiben. A szakszervezet irodalompártoló tevékenysége keretében törekszünk arra, hogy a csaknem kétszáz közalkalmazott szépíró alkotó munkásságához saját lehetőségeink útján is támogatást adjunk, s igénybe vegyük szívesen vállalt közreműködésüket a könyv barátai táborának növeléséhez, az élő kapcsolatok erősítéséhez. Úgy látjuk, hogy kezdenek megérlelődni a feltételei annak, hogy a politikai — kulturális — szakmai jellegű vetélkedőket szélesebb körűen alkalmazzuk, ismételten közreadva ez irányú tapasztalatainkat. Az elmúlt évek következetes munkája sok új barátot nyert meg a természetjárás számára, s örvendetesen nő a fiatalok és a nők száma a tömegsportban részt vevők között. Ezért 1972-ben is rendezünk két tájegységi találkozót, s előreláthatólag augusztusban Debrecenben tartjuk meg a közalkalmazott természetjárók évi találkozóját. Elgondolásaink között szerepel az is, hogy megvizsgáljuk a munkahelyi testnevelés szélesebb körű bevezetésének lehetőségeit.