Közalkalmazott, 1973 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-08 / 1. szám
A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1 • A bíróságokról szóló 1972. évi IV . törvény új elemekkel, feladatokkal gyarapította az állami, társadalmi és gazdasági rend védelme, a szikilzárd szocialista törvényesség biztosisítása érdekében tevékenykedő bísróságok munkáját. Szerkesztőségünk megkérte dr. Szilbereky Jennőt, az igazságügyminiszter helyetgesét, válaszoljon néhány, az új tör- vény hatálybalépésével kapcsolatos kérdésre. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Szilbereky elvtárs ir válaszait. " Társadalmunk jelenlegi fejlődése milyen új követelményeket támaszt az igazságügyi szervek munkája iránt? A MSZMP X. kongresszusának határozata mutatott rá arra, hogy az államélet és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. Ennek a feladatnak , a végrehajtása megkívánja az állam irányító és szervező tevékenységének, a kormányzati munka hatékonyságának további erősítését. A kongresszus határozatainak állami végrehajtásaként készült el a bíróságokról szóló törvény, a polgári perrendtartás módosítása, és ennek alapján készítjük elő a büntető eljárásról szóló új törvényt. A modern élet, a technika gyors fejlődése megköveteli a bíróságok eljárásának gyorsítását, egyszerűsítését is. A demokratizmus továbbfejlesztésének is egyik alapvető eszköze az állami munka — így a bíróságok munkájának — egyszerűsítése. Ezt kívánja szolgálni pl. a polgári perrendtartás módosítása. A módosítás széles körű lehetőségeket biztosít az állampolgároknak arra, hogy perbeli jogaikat gyakorolhassák, de ugyanakkor szigorú következmények alkalmazását teszi lehetővé azokkal szemben, akik visszaélnek e jogaikkal. Az új eljárási szabályok új ügyviteli módszereket, többek között a modern technika eszközeinek fokozottabb alkalmazását, új, korszerű berendezések, segédeszközök igénybevételét stb. is megkövetelik. A jogszabály a jogot, és a lehetőséget adja meg a jogalkalmazónak, a bírónak, a fogalmazónak, az adminisztrátornak. Élniük kell ezekkel a lehetőségekkel, ki kell alakítani a helyes új módszereket.. Az ítélet egyszerűbb fogalmazására pl. a törvény lehetőséget ad, és ezáltal csökken a munkateher is, de ha nem élnek vele, terjedelmes ítéletet szerkesztenek, tovább nő a munkateher. Az új technikai eszközöktől sokan idegenkednek, pedig megfelelő alkalmazásuk esetében pl. a hangfelvétel megfelelő alkalmazásával igen sok munkát lehet vele megtakarítani. Az 1971. évi IV. törvényben előírt szervezeti változások milyen vonatkozásban és arányban érintették az igazságügyi apparátust? A bíróságokról szóló új törvény nagy lépést tett az igazságszolgáltatás egységének biztosítása terén, a gazdasági döntőbizottságoknak bírósági gazdasági kollégiumokká történt átszervezésével, illetve a területi munkaügyi döntőbizottságoknak munkaügyi bíróságokká alakításával. Mindez egyben a jogvitát intéző fórumok rendszerét egyszerűbbé, áttekinthetőbbé is tette. Az új törvény ugyanakkor változatlanul fenntartja a bírósági útra tartozó viták elbírálásának a viták jellegéből folyó differenciálását és ennek során a szakosítás, a szakszerű elbírálás foka(Folytatása a második oldalon) A bíróságoknak változatlanul központi feladata az állami, társadalmi és gazdasági rend védelme, a szocialista törvényesség szilárdságának biztosítása. Ezek a feladatok új elemekkel gyarapodtak, így: — Jogi eszközökkel is erősíteni és fejleszteni kell a szocialista szervezetek gazdasági kapcsolatait. Ezt szolgálja, hogy a gazdasági természetű jogviták a termelés és az elosztás valamennyi területén bírósági útra kerülnek. Az állampolgárok legalapvetőbb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban a bíróságok döntenek. Ezt biztosítja a munkaügyi bíróságok megszervezése is, továbbá valamennyi szövetkezettípus esetében a tagsági vitákban a bírósági hatáskör. Fokozott szigorral kell fellépni mindenféle spekuláció, harácsolás ellen. Ezt szolgálja a differenciált jogi szankciórendszer alkalmazásának egységes elvi irányítása, melyet az új törvény lehetővé tesz. A IV. ötéves terv eredményes megvalósítása érdekében az 1972. évi terv — az 1970—1971. évi fejlődés tapasztalataiból kiindulva — a gazdaságpolitika elsődleges céljának a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. A népgazdaság 1972. évi eredményei azt mutatják, hogy a fejlődés iránya és üteme megfelelt a tervben számítottnak. A népgazdaság kedvező irányban fejlődött, ami lehetővé tette az előző két évben kialakult kedvezőtlen tendenciák jelentős mértékű visszaszorítását. Sikerült a gazdaságirányításban és a végrehajtásban egyaránt olyan szemléletet kialakítani, a gazdasági folyamatokban olyan tendenciákat kibontakoztatni, amelyek erősítése és kiszélesítése a gazdasági egyensúly további javítását és az ötéves terv legfontosabb gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását segíti elő. Eredményeink 1972-ben A nemzeti jövedelem 1972-ben az előirányzottnál kissé nagyobb ütemben, csaknem 6 százalékkal nőtt. A népgazdaság egyensúlya a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően alakult. A belföldi végső felhasználás ugyanis — a fogyasztás 4—5 százalékos növekedése és a felhalmozás kb. tíz százalékos csökkenése mellett — az előző évi szinten maradt, s ennek megfelelően javult a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege. A nemzeti jövedelem felhasználási arányai a fogyasztás javára módosultak. Az intézkedések hatására sikerült megállítani a beruházások túl gyors növekedését, és a beruházások színvonala a tervezett 106—108 milliárd forint körül alakult. Jelentősen mérséklődött a készletek növekedése is. A külkereskedelmi forgalom szintén kedvezőbb a tervezettnél. A kivitel több mint 20 százalékkal növekedett, a behozatal az előző év szintjén maradt és így a külkereskedelmi egyenleg jelentősen javult. Az ipari termelés a tervezettnél gyorsabban, 6—6,5 százalékkal növekedett és az iparvállalatok, a belföldi keresletet is jobban kielégítve, növelték exportjukat. A termelés gyarapodása a foglalkoztatott létszám lassú csökkenése mellett teljes egészében az egyfőre jutó termelés növeke© Év elején rendszeresen tájékoztatást adunk olvasóinknak arról, hogy a közalkalmazottak munkáját illetően milyen fontosabb új jogszabályok megjelenésére lehet számítani. Ezúttal dr. Benedek Károlytól, az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Ebben az évben lezárul az alkotmánymódosítással összefüggésben álló igazságügyi törvények sorozata, amelybe az elmúlt évben a bíróságokról szóló törvény, a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény és a Polgári Perrendtartás szabályainak módosítása tartozott. Befejeződött ugyanis a büntetőeljárásról szóló új törvény előkészítése és a törvényjavaslat minden valószínűség szerint, mégaz első félév során az országgyűlés elé kerül. — Mivel ez a törvény a bírói és ügyészi munka szempontjából különösen fontos, hallhatnánk-e valamit a lényegesebb változásokréséből származott. Az építőipari termelés — a számítottnak megfelelően — az előző évek átlagánál lassabban növekedett, de az építés iránti igényeket jobban kielégítette. A mezőgazdaság a jó 1971. évi eredmények után is 4,5 százalékkal növelte termelését. A gabonatermesztésben és a sertéstenyésztésben sikerült elérni az 1975-re előirányzott szintet. A közlekedés szállítási teljesítményei az igényeknek megfelelően növekedtek. A nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan tovább emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak életkörülményei. A lakossági fogyasztás és az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal nőtt, több mint 80 ezer új lakás épült fel és javult az egészségügyi kulturális ellátás színvonala is. A javulás ellenére sem mondható kielégítőnek azonban a gazdasági munka hatékonyságának növelése a termelési szerkezet átalakítása, a vállalatok és a költségvetés pénzügyi helyzete. Éppen ezért e területeken kell elsősorban előre lépnünk 1973-ban. Tökéletesebb munkaszervezést 1973-ban a gazdaságpolitika fő célja a termelés hatékonyságának eddiginél gyorsabb ütemű növelése és ezzel egyidejűleg a gazdasági egyensúly javításában elért eredmények megszilárdítása. E feladatok megvalósításához arra van szükség, hogy a vállalatok az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésével az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, csökkentsék a termelési, különösen az anyagjelle(Folytatása a második oldalon) . A törvény egyik alapvető célkitűzése a büntetőeljárás egyszerűsítése és meggyorsítása. Ennek jegyében kerül sor a szükségtelen, írásbeli feladatok megszüntetésére, továbbá a csekélyebb jelentőségű és egyszerűbb megítélésű ügyekben az ügyek jellegéhez igazodó eljárási szabályok bevezetésére mind a nyomozás, mind pedig a bíróság előtti eljárás tekintetében. A polgári eljáráshoz hasonlóan, a büntetőeljárásban is mód nyílik az egyesbírói eljárásra. Itt említem meg, hogy távlatai terveink között szerepel a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseinek átfogó felülvizsgálata, valamint a Polgári Törvénykönyv módosítása is, ez azonban a soron következő évek feladata lesz. Milyen más jogszabályok megjelenésére számíthatunk? — Sor kerül a közérdekű bejelentésekre és a panaszokra vonatkozó hatályos rendelkezések felülvizsgálatára. Ezeket a szabályokat jelenleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény tartalmazza, holott érvényesülési körük nem szorítkozik az államigazgatási eljárásra, hanem kiterjed az állami és gazdasági élet egyéb területeire, így pl. a vállalatokhoz érkező panaszok és bejelentések elbírálására is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkaterve alapján a népi ellenőrzési bizottságok több alkalommal is megvizsgálták a panaszok és a közérdekű bejelentések intézését mind a tanácsi szerveknél, mind a vállalatoknál, s ezek a tapasztalatok is segítik a kodifikációt.A többi készülőjogszabály közül megemlíteném a társadalombiztosítási törvényt, amely az év végére várható, a statisztikai törvényt, a tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló jogszabályok felülvizsgálatát, valamint a testnevelés és sport állami irányításának szabályozását. A kapott tájékoztatásból kitűnik, hogy az 1972-es év fokozott ütemű kodifikációs tevékenysége után — amely főként az alkotmánymódosítással állt összefüggésben — ez az esztendő jogalkotási vonatkozásban viszonylag csendesebbnek ígérkezik. Ennek ellenére a különféle jogalkalmazó szervekre sok feladat hárul. A bíróságokat és az ügyészségeket nem csupán a tüntető eljárásról szóló új törvény érinti, hanem a munkaügyi és a gazdasági viták fórumrendszerének megváltozása is. A tanácsi szerveket illetően tovább folytatódik a helyi államigazgatás egységesítése és az államigazgatási tevékenység egyszerűsítése, ugyanakkor sok helyen meg kell teremteni a hatáskörök decentralizálása folytán megnövekedett feladatkör eredményes ellátásának személyi feltételeit. Bizonyos munkaszervezési intézkedéseket tesz indokolttá a 44 órás munkahét bevezetése is. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy az 1973-as év a közszolgálatban a megváltozott hatásköri és eljárási szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos munkamódszerek kialakításának, a tapasztalatok összegyűjtésének és értékelésének éve lesz* (K. G.) Mi készíti a törvényeim műhelyében*? . ?) ■ © A soproni Lővérekben 690 személyes SZOT-szálló épül. A tízszintes épületben étterem, panorámapresszó, tornaterem, férfi-női fodrászat és ajándékbolt kap helyet. Az üdülő július 31-re készül el TM ■ AKIKNÉL AZ ÜGYFELEK FIATALOK AZ ÜGYÉSZI TÖRVÉNY A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN REPREZENTATÍV KIÁLLÍTÁS A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK - KÖZÖS MUNKAPROGRAMOK