Közalkalmazott, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-08 / 1. szám

Közalkalmazotti felszólalások a magyar Szakszervezetek­ XXIII. Kongresszusán Dr. Prieszol Olga főtitkár: A közalkalmazottak többsége felelősséggel és becsülettel dolgozik . A kongresszus elé terjesz­tett dokumentumok és a szóbeli beszámoló sokoldalúan és reáli­san tükrözi a szakszervezetek eredményeit, amellyel az utóbbi négy esztendőben társadalmi munkamegosztásbeli hivatásuk­nak megfelelően részesei voltak társadalompolitikai céljaink megvalósításának, ugyanakkor önkritikusan feltárják a fogya­tékosságokat és ráirányítják a figyelmet a még kihasználatlan belső tartalékokra és a szakszer­vezeti mozgalomnak azokra az új vonásaira, melyek a fejlett szocialista társadalom építésében előtérbe kerülnek. Szakszervezetünk tevékenysé­gét is a fejlődés, az előrelépés jellemzi. Ez a taggyűléseken és VIII. kongresszusunkon is egy­értelműen kifejezésre jutott. Igyekeztünk felelősséggel élni jogainkkal, megfelelni az irán­tunk támasztott követelmények­nek és rászolgálni a bizalomra. Pártunk X. kongresszusának iránymutatása alapján bontako­zott­­ az a folyamat, amely az állam­élet és a szocialista demok­rácia­­egyidejű fejlesztésére, az állami munka hatékonyságának növelésére, az államszervezet korszerűsítésére irányult. A párt XI. kongresszusa megállapította: a tett intézkedések eredménye­ként jelentősen fejlődött az álla­mi munka, javult az államszer­vezet működése. Ennek a folya­matnak cselekvő részesei voltak a közalkalmazottak. Ez határoz­ta meg szakszervezetünk felada­tait, kötelességét és felelősségét is. A Központi Vezetőség és a szakszervezeti szervek részt vál­laltak az állami munka fejleszté-­­sét szolgáló komplex feladatok ki­alakításában, végrehajtásában, ellenőrzésében és a fogyatékossá­gok jelzésében. Bekapcsolódtunk a jogalkotó munkába, az ügyin­tézés korszerűsítésére, egyszerű­sítésére irányuló intézkedések ki­alakításába, a lakosság ügyei színvonalasabb intézésének segí­tésébe. Az államélet fejlesztésének komplex kérdésköréből a leglé­nyegesebb vonásra utalnék első­sorban, arra, hogy az ügyintézés közelebb került a lakossághoz, az ügyek keletkezésének helyé­hez. Javult az igazgatási, a ható­sági és az igazságszolgáltatási munka színvonala Néhány ko­rábban bonyolult eljárást egy­szerűsítettek és jobb az állampol­gárok tájékoztatása is. Mindezek­nek a kedvező hatása már ma is több területen érezhető, még ak­kor is, ha a végrehajtás hosszabb időszakot igénylő folyamatában még csak az első szakaszon va­gyunk túl. A pozitív vonások mellett szakszervezetünk VIII. kongresz­­szusa mélyrehatóan elemezte a fogyatékosságokat is, amelyek gátolják a gyorsabb előrehala­dást. Jogos az a kritika, amit a SZOT a szóbeli beszámolóban több területre vonatkoztatva is megfogalmaz, hogy az ügyinté­zés nem halad meg kellőképpen abba az irányba, hogy a dolgo­zók problémáit társadalmi rend­szerünkhöz méltóan kezeljék. Az ezt célzó intézkedések végrehaj­tásából hiányzik az a dinamiz­mus, amit a társadalom vezető szervei és a közvélemény jogosan elvár. Egyetértünk azzal, hogy a közszolgálatban, de másutt is vannak még olyan hivatalnokok, akik az állampolgárok fölött álló­nak képzelik magukat. Nem rit­ka még a felelősségtől menekülő, a munkáját sematikusan, lélekte­­lenül végző, a dolgozókkal kifo­gásolható hangnemben tárgyaló tisztviselő. Nem egyszer a szak­mai járatlanság, a rosszul értel­mezett rutin, az új feladatokhoz nem igazodó munkastílus okoz gondot. Ezeket a munkások, az állampolgárok joggal és valóban okkal teszik szóvá. A helyzet reális értékeléséhez viszont hozzátartozik, amit szak­­szervezetünk VIII. kongresszusa is megállapított, hogy a közalkal­mazottak többsége felelősséggel és becsülettel dolgozik. Munká­jára építhet a párt, az állami ve­zetés és a társadalom. Magatar­tását a szocialista állam közal­­kalmazottaira kötelező normák jellemzik. A kongresszus azt a feladatot állította elénk, hogy szakmapolitikai, nevelő, tudat­­formáló munkánkkal még hatá­rozottabban erősítsük azt a szem­léletet és az ennek megfelelő gyakorlatot, hogy a közalkalma­zott alapvető hivatása a nép szol­gálata. Napjainkban gyakran hangzik el jogos kritika a jogszabály túl­­tengés, az ellentmondásos rendel­kezések megjelenése és a közért­hetőség hiánya miatt. Ezek a fo­gyatékosságok azonban nem a magas szintű jogszabályokkal és főleg nem a törvényekkel kap­csolatosak. Törvényeink osztály­­szemléletűek, a dolgozó nép ha­talmát, fejlődésünket jól szolgál­ják, társadalmunk szocialista jel­legének hű kifejezői. A gondot elsősorban a végrehajtás terüle­tére jutó és mennyiségében is túltengő, alacsonyabb szintű jog­szabályok, a különböző állásfog­lalások, irányelvek, utasítások, körlevelek jelentik. Ezekben a jogalkalmazóknak és az állam­polgároknak valóban nehéz el­igazodni. Esetenként előidézője a túlsza­bályozásnak, az indokolatlanul bonyolult eljárások fenntartásá­nak az ágazati érdekekre való hi­vatkozás, továbbá az állampolgá­­­rokkal, az önkéntes jogkövetés­sel szembeni bizalmatlanság. Az is gondot jelent, hogy a korszerűsítést, egyszerűsítést cél­zó, zömmel kormányzati szintű intézkedéseket nem követte min­denütt a végrehajtás szigorú szá­monkérése. Véleményünk szerint egyes minisztériumok felügyeleti mun­kájában a szakigazgatási tevé­kenység korszerűsítése még min­dig nem kap jelentőségének meg­felelő helyet. Ezek mind-mind olyan­ okok, melyek a végrehaj­tó apparátustól jórészt függetle­nül a bürokratikus jelenségek előidézésében vitathatatlan szere­pet játszanak. Amint azt szakszer­vezetünk kongresszusa tette, itt is helyén­való megállapítani, hogy az említett fogyatékosságok, származ­zanak bármilyen forrásból is, rendszerünktől (ideget), káros je­lenségek, egész politikánkra ne­gatívan hatnak vissza. Nemcsak a Közalkalmazottak Szakszervezetének, hanem a szakszervezetek megyei tanácsai­nak és az üzemek szakszervezeti szerveinek egyaránt hozzá kell járulniuk az ügyintézés egysze­rűsítéséhez, a bürokratikus jelen­ségek okainak felszámolásához annál is inkább, mert az állam­polgárok ügyei intézésének kor­szerűsítése nem automatikus, spontán folyamat, hanem aktív kezdeményező, összehangolt te­vékenységet feltételez az állami és a társadalmi szervek minden szintjén. Máslakta területek fejlesztésével, ellátásával foglalkoznak. Több munkást kell meghívni tanács­ülésekre. A tanácsi dolgozók rendszeresen támogassák, haté­konyan segítsék a szakszervezeti­­ jogsegélyszolgálat képviselőit munkájuk eredményes elvégzésé­ben. Mindezek útján fokozódhat a munkások részvétele a közügyek intézésében, a célok meghatáro­zásában, végrehajtásában és el­lenőrzésében. Jobban kell segíte­ni a munkás­tanácstagok tevé­kenységét, a munkások szélesebb körű bevonását a tanácsi bizott­ságok munkájába. Ellenőrizzék a tanácsapparátust, hogyan foglal­kozik a lakosság bejelentéseivel, javaslataival. Továbbra is ösztö­nözzék a tanácsok és a vállalatok gazdasági, kulturális és szociális célú összefogását, közös célú in­tézmények, közművek együttes megvalósítását és az eddiginél szélesebb körben a közös fenntar­tását, hasznosítását. Szervezzék az üzemi kollektívák, szocialista brigádok társadalmi munkaválla­lását. Mindezzel hozzá­járul­hat­nak az anyagi és szellemi erők koncentrálásához, a helyi erőfor­rások fokozott hasznosításához, a hatékonyabb, takarékosabb gaz­dálkodáshoz, lakosságellátási te­vékenységhez. Sok még a tennivaló a bürok­rácia visszaszorítása, a hatósági ügyintézés javítása, az állampol­gárok szolgálata érdekében Eb­ben — elsősorban az igazgatás feletti társadalmi ellenőrzés nö­velésével — a szakszervezetek is jelentős részt vállalhatnak. A szakszervezetek hatékonyan segíthetnek abban, hogy maguk a tanácsok is többet tegyenek az igazgatási munka javítása, a la­­kosság igazgatási helyzetének könnyítése érdekében. Erre sok lehetőség kínálkozik. Elképzelhe­tő az ügyfélszolgálati irodákban a munkaidő utáni ügyfélfogadás bevezetése. Az állampolgárok idé­zésénél kialakíthatnak olyan gya­korlatot, hogy két vagy több idő­pontot jelölnek meg. Javítani kell a lakosság tájékoztatását. Ezek­kel és más hasonló módszerek­kel jobban el lehet kerülni hogy a dolgozók hivatalos ügyeik inté­zése miatt maradjanak távol munkahelyükről, és több millió munkaóra essen ki a termelésből é­rekek művészeti érdeklődését. Arra törekszenek, hogy a mű­vészeteket értő, szerető és befo­gadó embereket neveljenek. A közelmúltban megjelent ha­­tározatok a politikai munka rangjára emelték a közművelő­dési tevékenységet. Most arra van szükség, hogy erősítsük a közművelődés társadalmi tekinté­lyét. Semmi újat nem kell kita­lálnunk, csupán magasabb szin­ten és határozottabban szükséges folytatni, a­mit eddig csináltunk. Fiatalok üdvözlik a szervezett dolgozók nagy tanácskozását Dr. Varga József: Fontos a tanácsok és a szakszervezetek jó együttműködése . A tanácsok és a szakszerve­zetek eddigi együttműködése szép eredményeket hozott. Több­ségében a tettrekészség, az ügy­szeretet dominál. Csak a legfonto­sabbakat említve: mélyítette a közösségekkel, a dolgozókkal va­ló kapcsolatot, a lakosság részvé­telét a tanácsi tervek, feladatok meghatározásában és végrehajtá­sában. Hozzájárult a munkásosz­tály a nők és a fiatalok helyzeté­nek javításához. Segítette, hogy a IV ötéves terv végrehajtása ke­retében minden korábbinál erő­teljesebb beruházási koordináció alakult ki a tanácsok és az üze­mek között. Szélesedett a munkások életkö­rülményeit javító munka, így a munkáslakások építése, a nagy­családosok megfelelő lakáshoz juttatása, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának se­gítése, a közművelődési határozat végrehajtása. Talán a legnagyobb eredmény e vállalkozásokban született. Nagy szerepük volt különösen az üzemi szakszerve­zeti bizottságoknak, abban is, hogy az évről évre lendületesen fejlődő településfejlesztést segí­tő társadalmi munkában, amely­nek értéke ebben az évben csak­nem 2 milliárd forint, növekvő hányadot tesz ki a vállalatok, az üzemek dolgozóinak, szocialista brigádjainak önzetlen munkái. Az eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Az együttműködést lehet és kell is fejleszteni, egyben hatékonyságát és eredményességét is növelni. He­lyes, ha tanácsos kl­usonként a testületek, évente pedig a taná­csi és a szakszervezeti vezetők értékelik az együttműködést, meghatározzák az időszerű fel­adatokat. Rendszeresebbé kell tenni a kölcsönös tájékoztatást is Indokolt, hogy a tanácsi ve­zetők szélesebb körben igén vél­jék a szakszervezetek véleményét és segítségét Az együttműködésnek fontos területe a szocialista demokrácia szélesítése. A tanácsi munkában is alapvető fontosságú, hogy a lakosság széles köre vegyen részt a döntések előkészítésében, meg­hozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Ezért a tanácsok és az üzemek közötti kapcsola­tok erőteljesebb fejlesztése indo­kolt Politikai nézőpontból is je­lentős ez, mert kedvezőbb felté­teleket teremt a munkásosztály vezető szerepének érvényesítésé­hez. A tanácsok és az üzemek kap­csolatának növelésében a teendők több irányúak: a tanácsi vezetők rendszeresen tájékoztassák az üzemi dolgozókat a település fej­lesztési terveiről, a tanácsok munkáiéról, igényeljék vélemé­nyüket javaslataikat, részvételü­ket a megvalósításban. Szélesebb körben kell megszervezni a ta­nácsi testületek elé kerülő olyan előterjesztések előzetes üzemi vi­tájét, a munkások véleményének megismerését, amelyek a mun­ Kárpáti Edit: A közművelődési tevékenység — politikai munka • A közalkalmazottak és intéz­ményeik felelősségét hangsúlyoz­ta a munkásmű­velődés feltételei­­nek, lehetőségeinek megteremté­sében. A korszerű termelés mű­velt embert kíván — mondotta. — S a művelődés nem ismer be­fejezett állapotot, az igények, kö­vetelmények ismétlődően nagyob­bodnak. Tájékoztatott a rhesve egyik követésre méltó kezdeményezésé­ről­ a szakmunkásképző-intéze­tekben — a hivatalos tematikán túlmenően — szervezett formá­ban igyekeznek felkelteni a gye­ Dr. Szabó Irma: Sokszor kérnek feleslegesen hatósági bizonyítványt • Az állampolgár iránti bizal­matlanság különböző megnyilvá­nulásairól beszélt, majd elmond­ta, hogy a lakosság igen intenzív kapcsolatban van a tanáccsal. Egy Szolnok megyei felmérés szerint minden állampolgárnak, a csecsemőket is,, beleértve, évi négy elintéznivaló ügye van a tanácsnál. Jó-e, helyes-e, hogy ilyen sűrűn keresik fel a taná­,­csőt? A kérdésre az említett bi­zalmatlanságban rejlik a válasz.. Igen sokszor feleslegesen kérnek hatósági igazolványt olyasmire, amire a személyi igazolvány egy­értelmű választ ad. Jellemző pél­­­­dául, hogy ha valaki hozzátarto­­zója temetésén részt vett, ahhoz,, hogy a jogos egynapi szabadsá­got megkapja, hatósági igazol­ványt kell felmutatnia. A bizalmatlanság tehát az ügyek tízezreit termeli, ami te­her az állampolgárnak, kiesés a népgazdaságnak, a termelésnek. A dolgozó emberek joggal elvár­ják a bizalmat, hiszen 99 száza­lékban törvénytisztelő, becsületes állampolgárok élnek az ország­ban. Dr. Grótsy L­­ászló- Emelkedjék gyorsa­bban az általános műveltség­ i Elöljáróban hangsúlyozta, hogy napjainkban a kultúra — a szó szoros értelmében — általá­nossá vált. Jogos kívánság azon­ban, hogy az általános művelt­ség, az eddiginél is gyorsabban emelkedjék. A tudományos és technikai forradalom korát él­jük, amelyben nagy szerep jut a mai, új típusú szocialista értel­miségnek Munkájukra építünk, mozgósítjuk őket, de maximáli­san kell mozgósítani, mert van­nak még rejtett energiaforrások. Elismeréssel szólt a szakszer­vezetekről, melyek nagyon sokat tettek ezért eddig is. Közremű­ködtek a párt tudománypolitikai irányelvei a közoktatás fejleszté­sének irányelvei, a közművelődé­­si határozat megvalósításában. És közreműködtek az érdekvédelmi vonatkozások — bérintézkedések — szorgalmazásában is. Végül javasolta: a SZOT hoz­zon létre olyan szakszervezet­közi testületet, amely felöleli az érdekelt szakmák képviselőit és amely alkalmas arra, hogy időről időre áttekintse mindazt, ami az általános műveltség témáiéhoz, az ebből eredő tennivalókhoz tar­tozik.

Next