Közalkalmazott, 1979 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A tanácsok idei költségvetése (Folytatás az els® oldalról) rés­z különösen a telepszerű magánerős lakásépítés lassításá­val jár együtt. Az általlá­nos iskolai tantermek építésénél az ütemet meg kell gyorsítani, amit a demográfiai hullám indokol. Ez megköveteli az előkészítő tevékenység szín­vonalának javítását. A közműberuházásoknál a fo­lyamatban levő szennyvíztisztító művek, valamint víztermelő te­lepek építését szükséges gyorsí­tani. Az új beruházások indítását mindaddig, amíg a folyamatban levők be nem fejeződnek, meg kell akadályozni. A tervidőszak utolsó két évé­ben a tanácsok a tervezett natu­rális célok befejezését szorgal­mazzák, de gondoskodnak a fej­lesztések folyamatossá­gár­ól is, biztosítják a zavartalan átmene­tet a VI. ötéves tervidőszakra. Ez utóbbi követelmény magában foglalja az induló célok gondos előkészítésének igényét. — Mi jellemző a tanácsok költségvetési gazdál­kodásá­ra ? — A tanácsok költségvetési gazdálkodása az ötéves terv első három ,évében mind kiegyensú­lyozottabbá vált és hatékonysá­ga­­növekedett. Az alacsony nö­vekedési ütem ellenére jól­­ szol­gálta az intézményellátás gazda­sági alapjait, a város- és község­­gazdállkodás céljait. A növekedé­si ütem mérséklésére vonatkozó határozat alapján a tárgyalások során kialakított kiadási szint 1979-ben 47,3 milliárd forint (ez nem tartalmazza a vállalati kia­dások 4,4 milliárdos előirányza­tot. Ezt hagyta jóvá az ország­­gyűlés. Ez 1,1 milliárddal alacso­nyabb az V. ötéves tervben célul kitűzött volumennél, de 5,6 szá­zalékos emelkedést jelent az 1978. évi várható kiadásokhoz képest. Ez, figyelemmel a költ­ségvetésben jelentkező feszült­­­ségekre (terven felüli fejleszté­sek, árváltozások, egyes társada­lompolitikai határozatok , gyorsí­tott ütemű végrehajtása) az ed­digieknél szigorúbb gazdálkodási fegyelmet, hatékonyabb pénzügyi felhasználást követel. A tanácsok kényszerülnek az igényeknek megfelelő rangsorolásra. Továbbra is kiemelt feladat, az­­alapellátást nyújtó intézmények, ezen belül elsősorban a gyer­mekjóléti intézmények gyors ütemű fejlesztése, a­ kulturális ágazatban az óvodák, az általá­nos iskolai napközi otthonok, va­lamint a szakmunkásképzés, az egészségügyi ágazatban a bölcső­dék, a körzeti orvosi ellátás és a kórházi ellátás fejlesztése. Ezek­nek átcsoportosítással, egyéb fel­adatok szükség szerinti elh­agyár­­sóval is biztosítani kell pótlóla­gos eszközöket. Az adottságok figyelmbevéte­lével szinten tartást kell elérni a többi intézmény ellátásában (kö­zépiskolák, szakorvosi ellátás, stb.) e területen pótlólagos esz­közök az­ intézmény költségveté­sének felülvizsgálata és az alap­funkcióhoz történő átcsoportosí­tása révén biztosíthatók. A költségvetési feladatok egy része olyan, melyek csökkentett szinten is elláthatók. E feladatok területenként eltérőek, de min­denképpen célszerű felülvizsgál­ni az ágazati feladatokra bizto­sított eszközök indokoltságát.­­ Az 1979. évi terv- és költség­­vetésből adódó feladatok végre­hajtása a tanácsi gazdálkodás minden szintjén, szervében és intézményében, takarékosabb és hatékonyabb gazdálkodást köve­tel. Ehhez hozzátartozik a belső tartalékok feltárása, az igénye­sebb munka­szervezés. A pénz­eszközök felhasználásánál, a fel­adatok fontossági sorrendjét in­dokolt figyelembe venni, helyes, ha a pénzmaradványokat, vala­mint az év közben keletkező megtakarításokat a gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalék­­képzésre fordítják. A tartalék­ból elsősorban az alapellátás színvonalának megtartását és fejlesztését biztosítják a taná­csok, új feladatokra átcsoporto­sítani csak rendkívül indokolt esetben szabad. Az erőket a fo­lyamatban­­ levő beruházások be­fejezésére koncentrálják, azok­hoz amelyek megfelelően előké­szítettek, további működtetésük­höz a szükséges munkaerő és anyagi léllerét t­iatotított. A beruházások tervezésénél, valamint a felújításoknál meg kell követelni a gazdasági erő­forrásokkal és feladatokkal arányban álló célszerű, gazda­ságos, illetve a legolcsóbb, de a célnak megfelelő­ módszerek al­kalmazását — mondotta befeje­zésül dr. Fórján Gyula. Az együttműködés kölcsönösen hasznos . Nem akarunk „témát” kö­telező és feltétlenül szó szerint alkalmazandó példát mutatni. Csupán leírjuk kezdeményezé­sünket, a tapasztalatcsere szán­dékával. A Baranya megyei ügyészségi és az igazságügyi pártülé­pszer­vezet együttműködési megállapo­dást kötött egymással. Az együtt­működés célja a két pártszerve­zet tevékenységének kölcsönös megismerése, összehangolása, a bevált munkamódszerek közös hasznosítása, az egységes szem­lélet és cselekvés erősítése, a két állami szerv vezetőjének támo­gatása a közös feladatok ered­ményes megoldásában. Az írásos megállapodás ajánlást tartalmaz a két intézmény szakszervezeti munkájának egybehangolására is. A megyei főügyészség, illetve a megyei bíróság szakszervezeti bizottsága a pártalapszervek kezdem­én­yezését megtá­rgya­l­va szintén együttműködési megálla­podást kötött. Elhatározták, hogy titkáraik rendszeres konzultációt folytatnak egymással; a szak­­szervezeti bizottságok évente leg­alább egyszer megtárgyalják azokat a tapasztalatokat, ame­lyek a két szerv munkájában hasznosíthatók; a reszortfelelő­sök folyamatos munkakapcsola­tot tartanak: a politikai, a tö­­megszervezeti demonstrációkon közösen lépnek fel, például a munkásosztály nemzetközi ünne­pén, május 1-én. A megállapodás szerint a bíró­sági­­alapszervezet az ügyészségi dolgozók részére is lehetővé te­szi saját kezelésű üdülőjének használatát. A már eddig­­bevált, és a két testület dolgozóit összekapcsoló rendezvények keretében Sport­­versenyeket rendeznek. Ugyan­akkor együttesen szervezik egye­bek között a nyelvtanfolyamokat (az angol és német nyelvű már meg is kezdődött), a szabás-var­rás’ tanfelvarrtos,' ■ az író-olvassó 'tállá­lkozó­kat. A nagy­obb szabású rendezvényekhez­­a főügyészség biztosítja a helyiséget. A két intézmény szakszerveze­ti bizottsága által jóváhagyott együttműködési megállapodásról a tagságot taggyűlésén tájékoz­tattuk. 1)r Heffedüs Sándor a Baranya megyei Főügyészség szb titkára Nagy felelősséggel és kezdeményezően dolgoznak a vállalat és a tagság érdekeiért . Egy fiatal középszervet, a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitel­­szervező Vállalat szakszervezeti tanácsát számoltatta be az el­nökség a közelmúltban tevé­kenységéről, elsősorban a segí­tés szándékával. E választott tes­tületnek, amelyhez jelenleg 16 területi szb tartozik és több mint 3000 dolgozó érdekeinek képvise­letét látja el, csupán másfél éves múltja van. Megalakulását indo­kolta a vállalat népgazdasági je­lentősége és a szakszervezeti munka hatékonyabbá tétele. A KSH SZÜV jelenleg hazánk legnagyob­b szá­m­í­tástech­ni­kai vállalata, a fővárosban és 13 megyei székhelyen működik szá­mítóközpontja, budapesti telep­hellyel üzemelteti nyomdaüze­mét. Jelentős feladata a párt és a kormány számítástechnikai központi fejlesztési programjá­nak megfelelően a számítástech­nikai kultúra elterjesztése, a szolgáltatások hatékony alkalma­zásainak biztosítása a regionális hálózatok útján. A VI. ötéves terv végére az ország valameny­­nyi megyei székhelyén működik majd számítóközpont. Mintegy 6­1 különböző témakörben közel 900 vállalat, intézet részére nyúj­tanak bérmunka konstrukcióban szervezési-programozási, adat­rögzítési és feldolgozási, továbbá nyomdai szolgáltatást. Ezek egy­re növekvő hányada a központi­­ és helyi államigazgatási szervek, az országos nagyvállalatok, trösz­tök tipizált feldolgozási rendsze­reinek létrehozása. Korábban, mivel a különböző telephelyeken működő szakszer­vezeti szervek között nem volt szoros kapcsolat, a dolgozók ál­tal jogosan kifogásolt arányta­lanságok keletkeztek a teljesít­mény és minőségi követelmé­nyekben és azok elismerésében, s nem volt elég összehangolt a­z szb-k termelést segítő tevékeny­sége sem. Az elnökség megállapította, hogy a vállalati szakszervezeti tanács működése óta a mozgal­mi munka minden területén jó irányú a fejlődés, egyes terüle­teken pedig elismerésre méltó­­eredmények születtek. .Természe­tesen ebben komoly része volt annak, hogy a megyei bizottsá­gok irányításával a területi szak­­szervezeti bizottságok már meg­alapozták a mozgalmi tevékeny­séget. A vállalat középtávú és éves tervei a 'Vsat' egyetértésével ke­rődnek jóváhagyásra, melyet megelőznek az egységek terme­lési tanácskozásai. A munkaver­­seny-mozgalomban a vállalások tartalma mindinkább­ összhang­ban van a­ tervek fontosabb mu­tatóival, az értékelés és a jutalma­zás is egységes irányelvek sze­rint történik. A vállalatnál mű­ködő 146 brigád komoly ténye­zője a tervfeladatok sikeres tel­jesítésének, a munkahelyeken az egységes közszellem terjesztésé­nek. A dolgozóknak több mint 60 százaléka vesz részt a szocialista munka­verse­n­yben. Különösen szép ere élményeket hoztak a­­tel­jes­­szakmát átfogó,­­ mint­­példá­ul az adatrögzítők, az IRIS— FELIX géprendszerekkel dolgo­zók versenyei. Újításokkal 3 millió forint megtakarítást értek el. Hasznos kezdeményezés az Országos Számítógéptechnikai Vállalattal a szocialista együtt­működési szerződés megkötése, a közös fejlesztésből adódó tarta­lékok feltárására, a munka- és ü­zem­szervezési intézkedések összehangolása. Javítani szükséges a munkát a tervezési munkák menetében oly módon, hogy a dolgozók vé­leménynyilvánítására több idő álljon rendelkezésre. Indokolt az­ újítómozgalom fellendítése érde­kében szakmai szintű irányelvek kiadása. A nagymérvű fluktuá­ció okainak elemzése után — 1978-ban 460-an léptek ki — a kiváltó tényezők fokozatos eny­hítésére nemcsak vállalati, ha­nem központi intézkedéseket is szükséges hozni. Az átlagbérek növekedési üte­me az elmúlt négy esztendőben átlagosan 6,3 százalék volt, amit lehetővé tett a központi bérpre­ferencia. Ennek ellenére a vszt felmérése szerint egyes munka­körökben, például a gépkezelők­nél és adatrögzítőknél igen nagy az elmaradás a más hasonló vál­lalatoknál dolgozók bérszínvona­lához viszonyítva. A szakszervezeti szervek és a bizalmiak rendszeresen ellenőr­zők a kollektív szerződésben, a munkavédelmi szabályzatban, és a szociális tervekben foglaltak szerint a dolgozók munkakörül­ményeinek­ alakulását, szociális ■ellátottságát. Az új­ számítóköz­pontokban a munkahelyek a kö­vetelményeknek megfelelnek, néhány helyen, például Budapes­ten, Miskolcon. Szolnokon a lét­számbővülés­ következtében a szervezési -programozási szakem­­berek elhelyezése kifogásolható, ezért itt toldaléképítkezést ter­veznek. Súlyos gond az üzemi étkeztetés megoldása, csak két helyen. Budapesten és­ Debrecen­ben van melegítőkonyha. Mivel a dolgozók egyhazimiada messziről jár munkahelyére is,indokol pél­dául Pécsett a munkásszállítás, másutt az albérlői­ hozzájárulás bevezetése. A vállalat, mivel gyermekin­tézménye nincsen, 53 óvodai, bölcsödei férőhelyről gondosko­dott a helyi tanácsokkal kötött szerződések alapján. Erre a célra 1977-ben 1 418­ 900, 1978-ban 3 742 000 forintot fordítottak. Két év alatt összesen­­979 személyt üdültettek, közülük 525 gyerme­kes volt. Enyhíteni fogja gondja­ikat a 28 garzonból álló velen­cei üdülő átvétele. 1978-ban 21 dolgozó kapott lakásépítési tá­mogatást. Sikeresek­ a SZÜV sportnapok, évente 350—400 dolgozó részvé­telével; jó ötlet a nők részére a kondicionáló torna bevezetése, a túrázóknál a kempingfelszerelés kölcsönzése, a kirándulások szer­vezése. Az elnökség köszönetét és el­ismerését fejezte ki a vszt-nek, s valamennyi társadalmi munkás­nak, a tagságnak eddigi eredmé­nyes munkájukért, melyhez hoz­zájárult a helyi párt- és társa­dalmi szervek hatékony segítsé­ge, a vállalat szakmai vezetőivel való jó partnerkapcsolat is. V. M. : Részlet a gépteremből MÉRLEGEN A nyugdíj­ügyek intézése Budapesten • A nyugdíjügyek intézéséről kértünk tájékoztatást a Budapes­ti és Pest megyei Társadalom­­biztosítási Igazgatóság nyugellá­tási főosztályának vezetőjétől, dr. Heller Viktóriától. 1978. január elsejétől október 31-ig 28 863 nyugdíj-, 1850 bal­eseti, 930 foglalkozási betegségi és 3102 mezőgazdasági tsz-tag igénye érkezett hozzánk. A fel­soroltakon kívül 10 941 igény­­jog-elism­erési és 1011 kivételes ellátás iránti kérelmet nyújtottak be az igazgat­ósághoz. Növekvő tendenciájú a foglalkozási rok­kantságból adódó igénymegálla­pítás. 1977-ben 101 százalékkal több kérelem érkezett, mint 1976-ban, 1978-ban havonta száz ilyen ügy volt az átlag, míg 1976-ban csak 57. Első helyen a zaj okozta halláskárosodást kell megemlíteni. Az­ öregségi, nyugdíjigények száma­­ 2356-tal kevesebb volt, mint 1977-ben. Oka, hogy a ha­lálozások miatt csökken az 1917 —1918-ban született férfiak szá­ma. 1979-ben viszont az öregségi nyugdíjigények emelkedését vár­juk, mivel 1919—1920-as születé­sű férfiak száma már magasabb. A dolgozó saját érdekében az igazgatóságtól egy évvel a nyug­díjazás előtt kérheti — a szük­séges iratokat csatolva — annak megállapítását, hogy nyugdíj szempontjából mennyi a szolgá­lati ideje. A­ 62. Magyar Közlönyben (1978. IX. 14.) megjelent a SZOT közleménye,­­amelyben a Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság felhívja a munkáltatókat az üze­mi nyugdíj-előkészítés átvállalá­sára. Ez a múlt esztendőben a Közlekedési Dolgozók Szakszer­vezete, a KPVDSZ, az Építők Szakszervezete, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete és a Vas-, Fém- és Villamosenergia­­ipari Dolgozók Szakszervezete területén már megtörtént. A Bu­dapesti és Pest megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság a fel­sorolt szakszervezetekhez tarto­zó 80 vállalattal kötött tavaly decemberben együttműködési szerződést. Jelenleg újabb 50 szerződés megkötése van folya­matban. Ennek értelmében a vállalat vezetősége gondoskodik a nyug­díj-előkészítéssel­­ kapcsolatos ad­minisztrációs teendők ellátásá­ról, a pontos, kifogástalan adat­szolgáltatásról. Ehhez biztosítja az anyagi és a személyi feltétele­ket. Az szb figyelemmel kíséri a nyugdíj-előkészítést végző tevé­kenységét, az igazgatóság pedig szakmai segítséget nyújt a válla­lati dolgozóknak. Ez az új rend­szer 359 ezer embert fog át. Re­méljük, a szerződések szellemé­ben kialakul egy stabil nyugdíj­­előkészítő gárda, amely a kellő szakmai ismeretek birtokában — amikről az igazgatóság évek óta folyamatosan gondoskodik — magasabb szinten, nem társadal­mi megbízatásként, hanem a na­pi munkával tesz eleget a Szer­ződésben foglaltaknak. Az igaz­gatóság vállalta, hogy a ponto­san előkészített nyugdíjügyek­ben, amelyekben pótlólagos in­tézkedés nem szükséges. 30 na­pon belül érdemi határozatot hoz. Létszámunk teljes. A bérezés megfelelő. A fiatal, érettségizett, új dolgozó beállási szintje átla­gosan 2300 forint. A legjobbakat h­á­romé­ves tá­rsada­lomb­i­ztos­í­tá­s­i felsőfokú tanfolyamb­a küldjük, ismereteik megalapozása, bővíté­se érdekében. A többiek a­ házon belül kötelező alapfokú és szák­­­ágászati vizsgát tesznek. Többen készülnek az érettségire. Skép­­számiban járnak a főosztályról marxista-leninista esti egyetem­re és a­z állam- és jogtudományi karra. A személyi feltételek te­hát adottak ahhoz, hogy mun­kánkat az ügyfelek megelégedé­sére lássuk el — mondta befe­jezésül dr. Heller Viktória fő­osztályvezető. ,r­­­ . MADÁR JÁNOS: ÚJÉV 0 Hozd el­ nekünk­­ az örömmel föllobogózott fákat. A szerencsét, mert úgy kell, mint az éhség asztalára a frissen sült kenyér.

Next