Közalkalmazott, 1979 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-06 / 1. szám
Vetélkedtek a Veszprém medrei Tündes derméi • A Veszprém megyei Tanács V. B. és az apparátus párt- és társadalmi szervezetei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. és a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére vetélkedőt hirdetett. Tíz csapat 30 versenyzője mérte össze tudását szakmai téren a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvényből, a megyei tanács szervezeti és működési szabályzatából, az alkotmányból, az országgyűlési képviselőik és tanácstagok választására vonatkozó szabályokból, a szabálysértésekről szóló törvényből és a községi szabálysértési bizottságok működésére vonatkozó kormányrendeletből. Ezen túlmenően számokt adtak aktuális kül- és belpolitikai, gazdaságpolitikai ismereteikről, valamint a KMP megalakulásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. A háromtagú csapatok öt fordulón keresztül bizonyították, hogy felkészültek a vetélkedőre politikailag és szakmailag egyaránt. Az utolsó forduló bővelkedett izgalmakban, ugyanis a szervezési osztály holtversenyben állt az igazgatási osztállyal. Egyegy szakmai és munkásmozgalmi kérdés döntötte el a második és harmadik helyezést. Dr. Hardy Zoltán a megyei tanács vb-titkára, a zsűri elnöke értékelte a versenyt. Hangsúlyozta, hogy a megemlékezés és vetélkedő elérte célját, ugyanis a versenyzők a témáik alapos megismerésével hozzájárulnak a tanácsi munka hatékonyságának növeléséhez. A vetélkedőn I. helyezést ért el a MTVB pénzügyi osztály II. csapata: Jakabfiné dr. Herjavecz Klára, Malkovicsné Városi Katalin, Somodori József; II. az MTVB igazgatási osztálya: dr. Bálint Tibor, dr. Harangozó János, Balogh Attila; III. helyezett lett az MTVB szervezési és jogi osztálya: dr. Marton György, Mattingné dr. Perger Gyöngyi, dr. Hadnagy Béla. A díjaikat Szegvári Ferenc, a Veszprém megyei pártbizottság osztályvezetője adta át. Az első három helyezett csapat 6000, 4500, illetve 3000 forintot, a többi csapat pedig könyvutalványt kapott. Ádám Kitüntették a törzsgárdát • A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás szakmai vezetése a szakszervezeti bizottsággal együttesen kidolgozta a törzsgárdaszabályzatot. Az szlves egyetértésben kiadott szabályzat alapján az 1967-ben alakult intézménynél első ízben 1973. november 4-én adták át a kitüntetéseket. A törzsgárdatagsággal együttjáró bronz- (10 év), ezüst- (15 év), arany- (20 év) plakettek és jelvények az Állami Pénzverő igényes munkáját dicsérik. Az ünnepségen a tíz év után járó bronz jelvényt 86-an kapták meg, a dolgozók 41,6 százaléka. A törzsgárda tagsággal együttjáró erkölcsi elismerésen túl a bronz fokozattal hat, az ezüst fokozattal kilenc, az arany fokozattal 12 nap jutalomszabadság jár. Dr. Bicsérdy Gyula igazgatóhelyettes főállatorvos Közalkalmazottak napja • Hasznos kezdeményezés résztvevői tehetnek elsősorban a budapesti, de vidéki közalkalmazottak is. A Szépművészeti Múzeum ugyanis minden hónapban egy vasárnapot biztosít külön programmal a szakszervezetek részére, így a közalkalmazottakat első ízben január 14-én várják, amikor is tárlatvezetés (délelőtt 11 és délután 3 órakor), valamint a gyermekek részére bábjáték, rajzolás és festés lehetősége nyújt hasznos szórakozást. A tárlatvezetés előtt tíz órakor a múzeum kultúrtermében a Közalkalmazottak Központi Szimfonikus Zenekarának kamaraegyüttese ad műsort. VETERÁNOK Hatvan éve tagja a szakszervezetnek . Nemes Gyula fodrászinas korában ismerkedett meg a szervezett dolgozók mozgalmával. 1918 óta szakszervezeti tag. A múltat viszszaidézve, felsorolta azokat a harcostársakat, akikkel a régi lendülettel vállalnak ma is társadalmi megbízatásokat. Kalmár Sándor, Szatmári András és Miklós, Vértessy József, Szegedi Andor és felesége nevét említi. Nemes Gyula birtokában, nagy kincs, egy fényképalbum van. Fotó örökíti meg őt mint 1919- es vöröskatonát, a 69-es nemzetközi dandár tagját. A Horthy-rendszer rémuralma nem törte meg. 1930-ban a párt tagja lett. Kézügyességet felhasználva plakátokat készített. A Szovjetunió 1940. évi kiállítási pavilonjáról is van felvétele. A Fodrászok Szakszervezetén kívül kapcsolatban állt a könyvkötők és a vasasok szakszervezetével. Tagja volt az Általános Dalegyzetnek. Sok túrán vett részt elvtársaival, szaktársaival a TTE és MTE tagjaként. Részese volt az 1930. szeptember 1-i forradalmi tömegtüntetésnek. 1932-ben letartóztatták. Ott volt 1942. március 15-én a Petőfiszobor előtti tüntetésen. Itt 1940 óta párttag feleségével együtt sokadmagával bukott le. 1945 előtt mint a volt fodrász szakszervezet szervező titkára sokat törődött az ifjúsággal. Szívesen adta át tudását Húsz évig szakoktatóként működött, nemzetközi fodrászversenyekre készítette elő őket. Mindezek a megbízatások alkalmat teremtették számára a politikai nevelésre. A felszabadulástól mint a Fodrászmunkások Szabad Szakszervezetének szervező titkára járta az országot és segített, hogy megfelelő vidéki vezetőségek jöjjenek létre. Később 1950-ig a Fodrászmunkás főszerkesztői tisztségét látta el. 1950—54-ig a TERIMPEX személyzeti vezetője volt, majd a Belügyimiinisztérium állományában szintén személyzeti teendőket végzett 1957-ben történt nyugdíjazásáig. Nehezen vált meg a munkától, még egy esze Újvári Sándor 1928- bam lépett be a Fások Szakszervezetébe. Több harcostársa: Köböl József, Huber Lajos, Czeczel György, Brutyó János, Róka Pál álltak a fiatalember mellett, hogy legyőzze nemcsak a kezdeti, hanem az akkori idők adta nehézségeket. Újvári Sándor egyik feladata volt a foglalkozás a fiatalokkal. Komoly segítséget kapott ezen a területen Zengel Lajostól, aki egy ideig az ifik vezetője volt. Munkahelyein: a Fodor Bútorgyárban, a Lángos Bútorgyárban és a Ketendeig „rádolgozott”. Közben a pártközpontban társadalmi munkásként megbízták a régi párttagok ügyeinek intézésével. Jelenleg ugyanott szakszervezeti vonalon dolgozik. A Tanácsköztársasági Emlékérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Szocialista Hazáért Emlékérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem birtokosa. 70. születésnapja alkalmából megkapta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésicsaládtagjaira is büszke lehet. Felesége szintén a Szocialista Hazáért Emlékérem tulajdonosa. Leányuk igyekszik szülei nyomdokain járni, munkahelyén pártcsoportbizalmi, rekes üzemben szakszervezeti bizalmi volt. A Fás Szakszervezetben emellett oktatási felelős is volt. Legérdekesebb élményeinek egyike az 1942-es balatonszárszói írókonferencia. Gyakran szervezett irodalmi estéket. Az előadások megtartására Darvas Józsefet, Veres Pétert, Erdei Ferencet, Németh Liszlót és Karácsonyi Sándort kérte fel. Engel Lajos szervezte be a pártba. 1931-ben tett tagjelölt, rá egy esztendőre kiérdemelte a felvételét. Az Építőmunkások Szakszervezetében illegális csoportja volt Újvári Sándornak. Emiatt 1936-ban letartóztatták. A főkapitányságon vallatták, majd a toloncházba jutott. A felszabadulásig rendőri felügyelete alatt állt rákerült a „fekete listá”-ra, így már nagyobb ütemben nem kaphatott állást. 1945-ben Székesfehérvárra került. A párt rábízta az ifjúsági hálózat megszervezését. Részt vállalt a földosztás megindításában, a köigazgatás demokratizálásáiban. Ugyanebben az esztendőben a munkásosztály legnagyobb ünnepén nyújtották át számára rendőr alezredesi kinevezését. Örömmel fogadta, hogy 1948-ban háromhónapos pártiskolára küldték, így politikai ismereteit kiszélesítve kezdhetett hozzá augusztusban a főtiszti iskola megszervezésének. Egy évtizedig, 1958-ban történt nyugdíjazásáig a Magyar Néphadsereg magas rangú tisztje volt. Helytállásának bizonyítékául, megbecsüléssel őrzi a Szocialista Hazáért Emlékérem, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Felszabadulás Jubileumi Emlékérmet, a Haza Szolgálatáért kitüntetést. A hadsereg szervezéséért kétszer részesült a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozatában. A pártban és a hadseregben végzett kiemelkedő tevékenységével érdemelte ki a Vörös Csillag Érdemrendet. Régi harcos társának, Hámán Katónak kétszeresen hálás, ő mutatta be neki feleségét, akit Hámán Kató szervezett be a pártba. A családon belül mindenki végez mozgalmi munkát. Újvári Sándor 15 évig volt a Váci utcai tisztiház nyugdíjas klubjának elnöke. Most is végez társadalmi tevékenységet a XXII. kerületi musakásőr-parancsnokságon, illetve a honvédségnél. Felesége pártcsoportbizalmi. Egyik fia honvéd őrnagy, a másik vasesztergályos. Szüleik nyomdokain haladva szintén párttagok. * Nemes Gyulának, Újvári Sándornak és valamennyi szakszervezeti veteránnak erőt, jó egészséget és további eredményes munkát kívánunk. (g ) Fél évszázad a mozgalomban A szakszervezeti szervek 1979. évi bér- és szociálpolitikai tevékenységének irányelvei . Szakszervezetünk érdekvédelmi és érdekképviseleti funkciójának érvényesítésében ez évben még inkább nagy hangsúlyt és szerepet kap a szakszervezeti bizottságok és a bizalmiak tevékenysége, helytállása, a dolgozók egyedi ügyeiben (béremelés, jutalmazás, szociális juttatások) az egyetértési jog gyakorlásában. Szükséges, hogy felelősségteljes munkájukat a középszervek bérmunkaügyi, illetőleg szociálpolitikai munkabizottságai hatékonyan és folyamatosan segítsék, különös figyelmet fordítva a „■munkacsúcsokra”, az év elejei bérfejlesztésekre, az április 4-i és november 7-i jutalmazásokra. Fontos, hogy a szakszervezeti szervek, a bizalmiak tevékenységük során a munkahelyi körülményeket — bérszínvonal, belső bérarányok, a szociális-kulturá- 11., béren kívüli juttatások lehetőségeit gondosan figyelembe véve alkalmazzák az elnökség bérpolitikai és szociálpolitikai irányelveit. Elvi alapon, az össztagság érdekeit szem előtt tartva teremtsenek jobb összhangot a keresetek és a szociális-kulturális ellátás színvonalának alakításában.. A bérpolitikában ez évi fő célkitűzés : a tagság nominálbérszínvonalának folyamatos növelése, a bérarányok szervek közötti és szerven belüli „karbantartása”, egyes munkahelyen belüli indokolatlan béraránytalanságok csökkentése. Reálisan kell látni, hogy a bérfejlesztésre ez évben rendelkezésre álló keretek ilyen célkitűzések megvalósításához nyújtanak lehetőséget. A nominálbér-színvonal növelésének alapvető eszköze a bérfejlesztési keret, amely a közszolgálatban ez évben is az éves béralap 5 százaléka. A központi és a tanácsi igazgatási szerveknél rendelkezésre áll még a létszám 5 százalékos csökkentése nyomán felszabadult és bérfejlesztésre fordítható béralap, amelynek célszerű, a bérarányokat is javító felhasználásával a tagságnak mintegy egyharmadánál a népgazdasági átlagot meghaladó nominál- és reálbérfejlesztésre nyílik lehetőség. A bérfejlesztésre rendelkezésre álló, említett alapok felhasználásában, az egyéni béremelések megállapításánál az egyetértési jog gyakorlásában szakszervezetünk szervei ez évben is elsősorban a munka szerinti elosztás elvét erősítő szakmapolitikai elveket érvényesítsék. Az átlagon felüli színvonalú és mennyiségű munkát végzőknek az átlagot meghaladó mértékű soron kívüli béremelést kezdeményezzenek. Szükséges, hogy az ilyen javaslatok tükrözzék a szakszervezeti csoport véleményét. Az ilyen érdekképviselet találkozik a tagság túlnyomó többségének véleményével, ösztönöz a további jó munkára. A bérfejlesztési alapok felhasználásában mindenütt számításba veendő tényezőnek tekintjük az ez évben tervezett fogyasztói ármozgást is. Életszínvonal-politikai céljaink érvényesítése indokolttá teszi az átlagos, becsületes munkát végző dolgozók bérének ez évi folyamatos emelését. Erre az éves bérfejlesztés pénzügyi keretei — a kötelező jellegű béremelések mellett — módot nyújtanak. Célszerű a béremelés legkisebb mértékének megállapítása — lehetőleg állománycsoportonként — azon dolgozókra figyelemmel, akik az előzőekben említett differenciált béremelésben, illetőleg „soros” előlépésben sem részesülnek. A bérfejlesztési keretek felosztásakor a szakszervezeti szervek ne feledkezzenek meg a gyesen levőkről. Azokat, akik nem nyújtanak kielégítő teljesítményt, vagy egyéb módon tették alaptalanná anyagi-erkölcsi elismerésüket, például fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak, nem indokolt semmilyen címen béremelésben részesíteni. Természetesen nem vonatkozik ez a megállapítás az automatikus béremelésre, ami a dolgozók garanciális joga. A bérfejlesztések január hó 1-i hatállyal történjenek. Az évi bérfejlesztési keret munkahelyenként meghatározott részének tartalékolása csak a tervszerű munkaerő-gazdálkodás, az utánpótlás biztosítása céljából indokolt, illetőleg ott elfogadható, ahol az ez évi jutalmazási lehetőségek csökkenése a törzsgárda intézmény folyamatos és azonos szinten történő funkcionálását akadályozná. A jutalmazási előirányzat, illetőleg a bérmaradványok és bérmegtakarítások összege összességükben ez évben is fontos kereszsetnövelő tényezőnek tekinthetők a közszolgálati szervek túlnyomó többségénél. (A központi és a tanácsi igazgatási szerveknél számolni kell a létszámcsökkentés befejezése következtében a jutalmazási lehetőségek szűkülésével. A jutalmazásban az előző években tapasztalhatónál érvényesüljön jobban a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálás. Hangsúlyozottan felhívjuk a figyelmet azon dolgozók arányosan kiemelt jutalmazásának kezdeményezésére, akik a „tartósan távollevők” munkakörében jelentkező feladatokat is átvállalják. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a közszolgálatban átlagosan a munkahelyi létszám mintegy 8— 10 százaléka tartósan távol van betegség, gyes stb. címen. A szakszervezeti szervek határozottan lépjenek fel az egyenlősdi, a „térítéses” megoldások, mint káros jelenség ellen, mind az érdekvédelmi-érdekképviseleti, mind a politikai nevelőmunka során. A munkahelyi szociálpoltikai tevékenység során indokolt és fontos a meglevő anyagi eszközök ésszerűbb, célszerűbb és tervszerűbb felhasználása. Ennek érdekében a szakszervezet elnöksége a közeljövőben „irányelvek”-ben jelöli meg a szakszervezeti szervek tennivalóit. Az irányelvekben a szociális és kulturális — hivatali, intézményi és szakszervezeti — pénzügyi előirányzatokkal való körültekintőbb és hatékonyabb, koncentrált gazdálkodásra, ahol arra mód nyílik, a bérmaradványok meghatározott és a keresetek alakításával összhangban levő részének a szociális és kulturális ellátás javítására történő felhasználására, illetve a szakszervezeti szervek ilyen irányú, összehangolt bér- és szociálpolitikai tevékenységére kíván orientálni. Dr Tóth Ferenc a központi vezetőség munkaügyi és szociális osztályának vezetője Jogpropaganda hónap • Mezőkövesden jogpropaganda-hónapot szervezett a városi tanács a Hazafias Népfront városi bizottsága és a TIT helyi szervezete, hogy bővítse a Lakosság jogi ismereteit. A rendezvénysorozat keretében egyebek között a művelődési központ nagytermében „A szülői felügyelet általános szabályai” címmel dr. Várady László, a városi tanács vb-titkára tartott előadást. Az államigazgatási hét alkalmával a IV. sz. Általános Iskola tantermében „A lakótelepek közösségi élete” címmel Herkely György a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának tájékoztatója hangzott el. A Kismotor- és Gépgyár 3. sz. gyáregységében Szászi Bálint, a városi tanács vb termelés-ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, az AUTOVILL-ben Kozik Pál a városi tanács vb műszaki osztályának vezetője kihelyezett ügyfélszolgálatot tartott. Az érdeklődők a tanács munkájával, az ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekkel fordultak hozzájuk. Többen felkeresték a szakigazgatási osztályokat is. Kirsch Györgyné Mezőkövesd, Városi Tanács