Közalkalmazott, 1981 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-10 / 1. szám
a „Zschi Schliczi” szerve!« (Folytatás az 1. oldalról.) azoknak az ingatlanoknak a tekintetében gyakorolja, amelyeket a tulajdonos eladásra kínál. Az elidegenítési szándékról a telekgazdálkodási csoport a Fővárosi Illetékhivatalnál működő és valamennyi adásvételről értesülést szerző munkatársai révén szerez tudomást. Az építési telkek tartós használatba adására minden esetben pályázatot hirdetnek, s az erről szóló hirdetményt mind a 22 kerületi tanácsházán kifüggesztik. Az erre vonatkozó igényt az ügyfélszolgálati irodákban kapható igénylési lapokon nyújthatják be a feltételek teljesítésére vállalkozó, építkezni kívánó állampolgárok. Szakszerű árellenőrzés A Fővárosi Tanács 1974 októberében hozott határozata a kisiparosok árellenőrzésének összevont szakigazgatási szerv útján való ellátását a VII. kerületi tanácsra bízta. A kerületi tanács által 1974-ben életre hívott árellenőrzési osztályt 1975 tavasza óta Arany Sándor közgazdász-árszakértő vezeti. — Tíz főnyi apparátusunk részben előre kidolgozott terv alapján, részben — az esetek nyolctíz százalékában — lakossági bejelentésre végzi az ellenőrzéseket. Munkatársaink között van egykori esztergályos, műszerész, lakatos, autószerelő, aki eredeti hivatásából származó szakismereteinek az egyes szakmák ellenőrzése során igen jó hasznát látja. Az osztály egyrészt ezáltal, másrészt az árképzési szabályok beható ismerete révén nagyobb hatékonysággal tudja ellátni a kisiparosok árellenőrzését, mintha ezt a feladatot 22 kerületi ipari osztály egy-egy előadója részfeladatként végezné. — Milyen eredménnyel járnak az ellenőrzések? — 1979-ben az elvégzett 456 árellenőrzés alkalmával a kisiparosok négyötödénél fedtünk fel szabálytalanságokat — mondja az osztályvezető. A szabálytalanságok miatt 230 kisiparost figyelmeztetésben részesítettünk, 113 ellen pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Büntető eljárás megindítását négy esetben láttuk indokoltnak. Itt jegyzem meg, hogy bizonyos esetekben módunkban áll az indokolatlan árbevételt forgalmi adóként elvonni a szabályellenes árképzést alkalmazó kisiparostól. Ezzel a lehetőséggel 1979-ben 18 alkalommal éltünk. Megváltozott feltételek A budapesti kerületekben teljesítendő mezőgazdasági igazgatási feladatokat 1972 óta három „kerületközi” mezőgazdasági osztály látja el, amelyeknek székhelye a III., a XVI. és a XX. kerületben van. Ezek a megalakuláskor elég széles hatáskört kaptak. Munkájuk feltételei azonban az eltelt években gyökeresen megváltoztak, így például a termelőszövetkezetek törvényességi felügyeletét a budapesti tanácsi szervek már évekkel ezelőtt a Pest megyei tanácsi szervekre ruházták át; a mezőgazdasági szakcsoportok felügyelete ugyancsak elkerült a „kerületközi” szervektől, ezt most már az áfészek látják el. Amint azt dr. Asztalos Klára osztályvezetőtől megtudtuk: 1981- re a szabálysértési ügyintézés „kerületközi” szervekre való átruházását is tervbe vették. A „kerületközi” szakigazgatási szerveknek tehát van jövőjük, mert egyszerűbbé tették az igazgatási feladatok teljesítését. Hajdú György Sokrétű feladatok, kiterjedt vizsgálatok Látogatás a Fővárosi Állategészségügyi Állomáson • Az 1967-ben létesített Fővárosi Állategészségügyi Állomás feladatai meglehetősen sokrétűek. Látogatást tettünk az intézmény központjában, ahol dr. Surányi Lajos igazgató a következőkről tájékoztatott: Az állomás fő feladata a járványos állatbetegségek elleni védekezés. E célból a Ferihegyi repülőtéren állandó kirendeltség működik, amely éjjel-nappal ellenőrzi a kimenő és bejövő árukat, illetve élő állatokat. A jelentős feladatok közé tartoznak az élelmezés-egészségügyi — állati és növényi eredetű — vizsgálatok, szövetkezet, valamint kisipari területen. Ezek a termelés folyamataira és a forgalmazásra egyaránt kiterjednek. A 220 dolgozót foglalkoztató intézménynél 109 jól képzett állatorvos dolgozik, akiknek a fele élelmiszer-higiéniai ellenőrzésekkel foglalkozik. Évente 30 ezer vizsgálatot végeznek. Két laboratórium — hús és tej — is segíti munkájukat. Az állomáshoz tartozik az állatkórház, ahol évente 20 ezer állatot gyógyítanak. Az Állat- és Növénysért, valamint a Fővárosi Nagycirkusz állatainak vizsgálatát is az intézmény állatorvosai látják el, sőt a Budapesten levő 70 ezer kutya, ebegészségügyi vizsgálata szintén az intézmény feladata. Számottevőek azok a munkák is, amelyek az állomáshoz tartozó 23 körzeti állatorvos hatáskörét érintik. Ezek a Húsipari Tröszt és a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat által termelt, illetve exportálandó élő állatok, nemzetközi követelmények szerinti vizsgálataira terjednek ki. Fontos feladatuk a vágóhidakra szállított élő állatok egészségügyi vizsgálata, amely évente egymillió sertésre, 120 ezer szarvasmarhára terjed ki. A sokrétű munkát végző intézmény tevékenységében jelentős szerepet játszik aszakszervezet, amely a maga sajátos eszközeivel és módján sok segítséget nyújt. Erről dr. Surányi Lajos igazgató a következőket mondta: — Állomásunk szerteágazó feladatait a szakszervezet többféle módon segíti. A 16 bizalmi például fokozott figyelemmel kíséri a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A problémák megoldásához, az igények és lehetőségek szerint támogatást nyújt. A szakszervezet a dolgozók minősítésében, jutalmazásában is rendszeres segítséget ad az intézmény vezetésének. A dolgozókat érintő valamennyi kérdésben határozottan állást foglal, figyelemmel a munkatársak érdekeire. A szakszervezet részvétele közös feladataink, eredményeink és gondjaink vonatkozásában feltétlenül aktívnak minősíthető. Karczag László (Folytatás az oldalról) a felső határokat átlagosan 25—35 százalékkal emelik. Az alsó bérhatárok kötelező emelését 1982. december 31-ig a rendelkezésre álló bérfejlesztési lehetőségekből kell megvalósítani. A közeljövőben szakszervezetünkkel egyetértésben a szakmai irányító szervek vezetői irányelveket adnak ki a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Ebben egyebek között szabályozzák az elismerési lehetőségek formáit, azt, hogy ki terjeszthető fel állami kitüntetésre, ki kaphat soronkívül fizetésemelést, jutalomszabadságot stb. Az elnökség a készülő tervezetekkel kapcsolatban több alapvető kérdésben állást foglalt. Például a dolgozót az egyéb feltételek fennállása esetén soron kívül béremelésben lehet részesíteni akkor is, ha egyidejűleg kötelező alapbéremelésben részesül. Általános elvként kell alkalmazni, hogy jutalmazni azt a dolgozót lehet, aki munkaköri kötelezettségét példamutató szorgalommal és szakértelemmel, kiemelkedően látja el. A jutalom összegében érvényesíteni kell az azonos munkát végzők egyéni teljesítményeinek különbségét. A személyenkénti jutalom összege éves szinten ne haladja meg a kéthavi személyi alapbér összegét. A vezetők jutalma bérarányosan azonos legyen, mint a dolgozók részére átlagosan kifizetett jutalom, s a vezetők jutalmazásánál is mindinkább alkalmazzák a személy szerinti differenciálást. Az elnökség elfogadta a társadalmi tisztségviselők alap- és továbbképzésének ötéves programját, valamint a kongresszusi dokumentumok feldolgozásának ütemtervét, melyet dr. Kőrössy Jenő, a központi vezetőség titkára, a szervezési és káderosztály vezetője terjesztett elő. Az alapszervezetekben 1981. április 31-ig kell gondoskodni arról, hogy a tagság megfelelő tájékoztatást kapjon a Magyar Szakszervezetek XXIV. és a Közalkalmazottak Szakszervezete IX. kongresszusának határozatairól. Eredményesen dolgoznak a számítástechnika ipari alkalmazásáért Nagy figyelmet fordítanak az elméleti kutatásokra is a SZTAKI-ban . Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (MTA SZTAKI) az ország egyik legnagyobb kutató intézménye. Gertler Jánostól, a műszaki tudományok doktorától, tudományos igazgatóhelyettestől és Törzsök Vilma szb-titkártól az intézet időszerű feladatairól, s az azt segítő szakszervezeti munkáról kértünk tájékoztatást. — Az intézet fő feladatának a számítástechnika ipari alkalmazásaittekinti — hangsúlyozta Gertler János. — Ezek az ipari alkalmazások, amelyeket számítógéppel segített tervezés és technológia néven szoktunk összefoglalni, felölelik a gyártmányok és a gyártási eljárások megtervezését számítógép segítségével, a gyártási folyamatok számítógépes irányítását és a Vállalatvezetési tevékenység számítógépes támogatását. A magyar, népgazdaság igényei és az intézet munkatársainak szakképzettsége határozzák meg a főbb alkalmazási területeket. Ezek közül az egyik leglényegesebb a szerszámgépipar: itt a számítógépes módszerek kiterjednek mind az alkatrészek tervezésére, mind a szerszámgépek, illetve gépcsoportok automatikus irányítására és a gyártó műhelyek termelékenységének számítógépes programozására. Ezen a területen az intézetnek évtizedes kapcsolatai vannak a Csepel Művek Szerszámgépgyárával és alapító tagja annak a társulásnak is, amely a magyarországi szerszámgépgyártás műszaki fejlesztésének előmozdítására létesült. Az intézet további jelentős munkákat végzett a vegyiparban (a Péti Nitrogénművek ammóniaüzemének számítógépes irányítása), a vaskohászatban (a Dunai Vasmű nyilvántartási és termelésirányítási rendszerének több éve folyó , munkája) és a közszolgáltatásban (a fővárosi gázhálózat tervezése és irányítása). Az ipari alkalmazások mellett az intézet magára vállalja néhány olyan speciális számítástechnikai eszköz kutatás-fejlesztését, amelyek a szocialista piacon nem szerezhetők be. Ennek jellegzetes példája a korszerű számítógépes tervezéshez és irányításhoz ma már szinte nélkülözhetetlen grafikus megjelenítő eszközök létrehozása. A kutató-fejlesztő munka eredményeképpen olyan termékcsalád jött létre, amely a szocialista országokban egyedülálló és nyugaton is versenyképes. Ezeket a berendezéseket a jövő évtől kezdve a Híradástechnikai Ipari Szövetkezet fogja sorozatban gyártani. Az intézet nagy figyelmet fordít az elméleti kutatásokra is: jelentős tudományos iskolák működnek az alkalmazott matematika, a számítógép-tudomány, a mesterséges intelligencia vagy az irányítástechnika területén. Az intézet szerteágazó nagy feladatai különösen szükségessé teszik a különböző szakmai hátterű kutatók alkotó együttműködését. Az intézet kutatóitól sok tudományos közlemény jelenik meg nemzetközi folyóiratokban és konferenciákon s az intézet néhány vezető kutatója elismerést és megbecsülést szerzett a világ szakmai közvéleményében. Az intézet munkatársai tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában. Vámos Tibor igazgató jelenleg a Nemzetközi Automaitizálási Szövetség első alelnöke, 1981. augusztusától pedig három évig a szervezet elnöke lesz. A szakszervezeti munkában leggyakrabban az elosztáshoz kapcsolódó érdekvédelmi tevékenység és a munka hatékonyságát növelő követelmények és jogok vannak előtérben. — mondja Törzsök Vilma. — Miután intézetünkben a kutatómunka, egyik sajátossága, hogy párhuzamosan végzünk alapkutatási és alkalmazási tevékenységet, s az intézet bevételeinek harmada költségvetésből, kétharmada szerződéses tevékenységből származik, a szakszervezetifórumoknak azzal kell segíteni a kutatómunkát, hogy felelős, megalapozott véleményt nyilvánítanak az intézeti tervek előkészítésénél, értékelik az intézet és a vezetés tevékenységét. A rövidebb és a hosszabb távon realizálódó témák egyensúlya, a fontossági sorrend meghatározása, a népgazdasági feladatok, az országos érdek előtérbe helyezése a csoportérdekkel szemben bonyolult feladat a szakszervezeti fórumok számára, mivel a véleménynek, a Bizalmi Testület ülésén kell megszületnie. A helyes testületi vélemény kialakításához szükséges a jó előkészítés, s az, hogy a szakszervezet minél nagyobb számban rendelkezzen erre alkalmas aktivistákkal. Munkájukhoz minden segítséget meg kell adnunk. A Bizalmi Testület jogkörét nem csorbítva, célszerű lehet a szakszervezeti bizottság irányításával más fórumok működtetése is. Mi olyan kutatói parlamentre gondolunk, ahol a kutatási feladatok, a témaválasztás szakmai szempontból vitathatók meg a kutatókkal. Úgy véljük, a kutatómunka aktív támogatása egyik bázisa az érdekvédelmi jogok következetes érvényesítésének is — mondotta befejezésül Törzsök Vilma szbtitkár. , (K. L.) Hasznos együttműködés az ifjúságpolitika megvalósításában Három évvel ezelőtt az Igazságügyi Minisztérium Ifjúsági Bizottsága és az Ügyészségi Ifjúsági Bizottság együttműködési megállapodást kötött annak segítésére, hogy az ifjúsági törvény a két intézménynél következetesen megvalósuljon. A megállapodás végrehajtásának tapasztalatait együttes ülésen a közelmúltban tárgyalták meg. Az értekezleten dr. Szabó Tibor, a Legfőbb Ügyészség szb-titkára elnökölt, a tájékoztatást dr. Petrik Ferenc miniszterhelyettes és dr. Lévai Tibor legfőbb ügyész helyettes tartotta. Az elhangzott beszámolókból megállapítható volt, hogy az együttműködési megállapodás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. E két szerv között jó munkakapcsolat és együttműködés alakult ki. Ez vált jellemzővé a területi szervek között is. A megállapodás egyik pontja szerint a két ifjúsági bizottság együttműködik az utánpótlási gondok enyhítéséért. E területen kedvezőek a tapasztalatok, a munkaerőgondok enyhültek, így a jövőben a minőségi fejlesztést helyezik előtérbe. A pályakezdő fiatalok beilleszkedésének segítésében is lényeges a haladás. Ez elsősorban az instruktori rendszernek köszönhető. Tervezik, hogy 1981 első félévében áttekintik ismételten a fogalmazóképzés tapasztalatait. Beszámolójában dr. Lévai Tibor arról is említést tett, hogy az ügyészi szervezetben minden évben, március 21-e alkalmából kitüntetést kapnak, akik az ifjúságpolitikai munkában — a fiatalok szakmai és politikai nevelésében — kiemelkedő eredményeket érnek el. A beszámolók szerint a fiatalok politikai nevelése, hivatástudatuk fejlesztése érdekében több összehangolt intézkedés történt. Közös KISZ-szervezetek alakultak és a fiatalok részére szervezett közös programok mindkét szerv részéről támogatásbanrészesültek. Szerepel a tervekben olyan rendezvénysorozatok szervezése is, amelyek a fiatalok politikai és szakmai ismereteit bővítik. Mindkét beszámoló értékelte a fiatalok tudományos és alkotó tevékenységének ösztönzését szolgáló Alkotó Ifjúság pályázat tapasztalatait, melynek keretében évek óta színvonalas, a joggyakorlat továbbfejlesztését szolgáló tanulmányok születtek. Dr. Varga Emil Ünnepi ülés az Emberi jogok napja alkalmából Az Emberi jogok napja alkalmából december 11-én ünnepi ülést tartottak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának budapesti székházában. Képünk a tanácskozáson készült. Beszél dr. Simai Miklós, a Magyar ENSZ Társaság és az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke. 2 közalkalmazott