Közalkalmazott, 1983 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

Munka, bizalom, eayiéa_1983 . Mögöttünk és előttünk egy-egy év. Egyikük távozóban, másikuk jö­vetelében telve tennivalókkal, elvégzett munkával, ígéretes eredményekkel és gondokkal. Az utóbbi tizenkét hónap újabb bizonyság rá: nehézségein­ken úrrá lenni, feladatainkat megoldani csakis következetes, kitartó mun­kával lehet. Így volt ez a múltban, s még inkább így lesz a jövőben is. Olyan nemzetközi közegben élünk és dolgozunk, amikor az imperializ­mus uralkodó körei szüntelen fenyegetések közepette, diszkriminációs in­tézkedé­­kkel akarják a világ haladó erőit, a szocialista országokat „meg­félemlíteni”. Gazdasági megtorlásokkal, blokáddal lépnek fel a Szovjet­unió ellen, saját szövetségeseik érdekeit sem kímélve elvakultságukban, s igyekeznek fokozott nehézségeket támasztani a megvalósult szocializmus erőinek. Eszköztárukban a nukleáris-rakéta zsarolástól az eszmei-ideoló­giai fellazításig, a belső ellenzékek szervezéséig mindent felvonultatnak, ámbátor céljaikat nem érik el. Eredményeket említettünk, szólni kell róluk — s nem csak újesztendei feladatokat, olvasóinkat köszöntő cikk keretében —, hanem év közben is, a hétköznapokon is, amikor úgy érezzük, kicsit megfáradtunk a gondok közepette, s azért, hogy erőt merítsünk magunk és társaink buzdításához. Hivatkozhatunk arra, hogy amikor a mienknél iparilag fejlettebb orszá­gokban súlyos gazdasági megtorpanás, növekvő munkanélküliség tapasz­talható, akkor nálunk a múlt évi növekedés az iparban mégis csak meg­haladta az egy százalékot — és teljes körű a foglalkoztatás. Továbbá: az életkörülmények javulásához hozzájárul — szögezte le a párt Központi Bizottságának decemberi ülése —, hogy 1982-ben a tervnek megfelelően felépült 77 ezer lakás, elkészült háromezer bölcsődei, 11 ezer óvodai hely, 1600 általános iskolai osztályterem, új üzletek, üzletházak nyíltak, javult az egészségügyi ellátás, hogy csak a legalapvetőbbeket em­lítsük. Tovább javult a népgazdaság pénzügyi egyensúlya, a gazdasági irá­nyítás rendszere. S mindez aközben, hogy általánossá vált az ötnapos munkaidő az iparban, kereskedelemben, s a közszolgálatban. A magyar szakszervezeti mozgalom, benne a mi szakszervezetünk is — sikeresen szervezte a tagságot, a vállalati, üzemi, intézményi munkahelyek dolgozóit az új munkarend kialakítására, bevezetésére. Már a múlt esztendőben is tudomásul kellett venni — a kényszerítő kö­rülmények hatására —, hogy mindössze annyi tett a népgazdaság teher­bíró képességéből, mint amennyit felosztottunk bérekre, szociális, kultu­rális juttatásokra. Tagságunk ezt fegyelmezetten, nagyrészt megértően vette tudomásul. Az ismert okoknál fogva, az idén sem jobb a helyzet: a közszolgálatban átlagosan 3,5 százalékos béremelésre lehet számítani, nagyobb mérvű eme­lésben csak — a IX. kongresszusunkon megfogalmazottak szerint, a hatá­rozatnak megfelelően — a fegyveres erők polgári dolgozói számíthatnak. Miért? Mert a korábbi évek során ők a hasonló „civil” foglalkozásúaktól e téren elmaradtak. Ez bizonyság arra, hogy szakszervezetünk könnyel­műen, felelőtlenül nem ígérget, de amire legfőbb szervünk, a kongresszus határozata vonatkozik, azt igyekszik hiánytalanul végrehajtani, s javas­latát a kormányzati szerveknél érvényesíteni! Ma a béremelés mértéke a korábbiakhoz képest visszalépést jelent —­s nem is ez az egyetlen életünkben. De ezekre a lépésekre a gazdasági kö­rülmények szorítása miatt kerül sor, mégpedig annak reményében, hogy később ismét javítunk a bérhelyzeten. Persze, téved, aki úgy véli, az élet­­színvonalat csak a bérek, a jövedelmek, árak összefüggésében lehet meg­határozni. Hiszen idetartozik a kereskedelmi, az egészségügyi ellátás — ez utóbbi teljes körű állampolgári jogként — az iskolai oktatás, a bölcsődei­óvodai ellátás, a közművelődési lehetőségek, s mindaz, ami emberségessé teszi a mi világunkat. Mindebből eredően, kemény munka vár valamennyiünkre 1983-ban, hogy vívmányainkat megőrizzük, teljesítsük a gazdaság- és társadalom­­politikai feladatainkat, s eleget tegyünk mindannak, ami a nemzetközi és a magyar szakszervezeti mozgalomból ránk hárul. Ez utóbbival kapcsolat­ban azért is, mert közeledünk a választási ciklus félidejéhez, s mérlegel­nünk kell, mit végeztünk el a IX. kongresszus határozataiból és megbíza­tásából. Az államigazgatási munka jórészt irányító tevékenység, tehát változat­lanul napirenden szerepel korszerűsítése, párosulva­­olyan elemekkel, ame­lyek a magasabb színvonalat, a nagyobb hatáskört, felelősséget jelentik. Nem kisebb feladat a következő, amiről Hetényi István pénzügyminiszter szólt az Országgyűlés decemberi ülésszakán: „Széles körben kell kibonta­koztatni a társadalmi méretű takarékosságot mind a munkaerő- és anyag­felhasználás, mind a beruházások és a közkiadások terén.” Szakszervezetünk betöltvén a kettős hivatását, erősíti a munkáshatal­mat, szocialista rendünket, egyben védi, képviseli a tagság érdekeit — mindig első helyre tette a munkával kapcsolatos tennivalókat. Ahol pedig szocialista brigádok dolgoznak — tudományos intézetekben, vállalatoknál, HM és BM üzemekben — él a munkaverseny, szüntelenül ösztönzi a szo­cialista tudat fejlesztésére a tagságot, a magas színvonalú szakmai tevé­kenységre, mivel ez mindenkori boldogulásunk legfőbb forrása, a fegyve­res erőknél pedig honvédelmünknek, belső rendünk védelmének megbíz­ható háttere. Bízvást mondhatjuk el 1982-ről, hogy az év folyamán szakszervezetünk súlya, tekintélye tovább növekedett — a magyar közszolgálati dolgozók képviseletében —, vezető testületeink munkája tovább rangosodott. A szak­­szervezeti napok rendszere, a megtartott tájékoztatók és találkozók tagsá­gunkkal, aktivistáinkkal bizonyítják az élénk politikai érdeklődést, hazánk ügyei, a gazdasági építőmunka, a szakszervezeti feladatok iránt, s hogy megértéssel, cselekvő odaadással fogadják a párt­ és a kormány erőfeszí­téseit az építés mai szakaszában, a közszolgálati dolgozók teljes bizalma kíséri a párt és a kormány döntéseit. Az előbbieket tovább erősítve, túl a szociális kérdések körén, a szorosan vett érdekvédelmi munkán, az élet- és munkakörülmények alakításán, be­folyásolásán, fontos, hogy a jövőben alapszervezeteink fordítsanak na­gyobb gondot az emberi, a tudati tényezőkre, a politikai, ideológiai mun­kára. Mind a tömegpolitikai oktatásban, mind a közművelődésben erősít­sék a szocialista eszmeiséget, a politikai tisztánlátást, valamint a hitet és bizalmat a párt politikája, illetőleg szakszervezetünk, az egyetemes ma­gyar szakszervezeti mozgalom iránt. Harcban a téves vagy az ellenzékieskedő nézetekkel, vértezzük fel a tag­ságot mindazon eszközökkel, érvekkel, amelyek a három és fél évtizedes eredményeink mellett szólnak. Tudjunk kiállni és szólni napjaink való­sága, küzdelmeink és erőfeszítéseink mellett bátor szóval, igaz cselekedet­tel! Vállaljuk mindazt, amit két kezünk, akaratunk és becsületünk a szo­cialista valóságban létrehozott. S mindebben, céljainkban és törekvéseink­ben, szakszervezeti mozgalmunkban legyünk továbbra is egységesek, a béke óhajtásában és megőrzésében, elkötelezettségben a párt politikájával, odaadásban a nép ügyéért , s akkor 1983 feladataival és nehézségeivel sikeresen megbirkózunk. Ennek jegyében köszöntjük tagságunkat, olvasóinkat, tisztségviselőinket, aktivistáinkat, s kívánunk eredményes munkálkodást az új esztendőben! A TARTALOMBÓL Felkészültek a lakásrendeletre • Az emberbe vetett hittel • Mit jelent a szakszervezethez tartozni? • Munkahelyi demokrácia Komárom megyében • Jó munkakörülmények a Legfelsőbb Bíróságon • Ki kit követ? • Új hagyományok teremtői • Népművelők küldöttgyűlése • Jogsegélyszolgálat - ismeretterjesztés Ülésezett a központi vezetőség . Szakszevezetün­k központi vezetősége 1982. de­cember 16-án ülést tartott a szakszervezet székházá­ban. Napirendjén három téma szerepelt: 1. Tájékoztató a földhivatalok szervezetéről, szakmai feladatairól, dolgozóik élet- és munkakörülményei­ről. Előadó: Hoffer József, az OFTH vezetője. 2. Javaslat a központi vezetőség 1983. évi munkater­vére. Előadó: dr. Körössy Jenő, a kv titkára.­­ f F 3. Szakszervezetünk 1983. évi költségvetése. Előadó: Mezőfi Béláné, a kv osztályvezetője. Az ülésen részt vett dr. Dénes Lajos, a MÉM minisz­terhelyettese és Buda Gábor, az MT Tanácsi Hivatalá­nak elnökhelyettese. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Hild János emlékéremmel kitüntetett városok máz Gyorsan fejlődik a Borsodi iparvidék szocialista városa, Kazincbarcika. A város lakóinak és veze­tőinek lakóhelyt szépítő tevékenységét Hild János emlékéremmel honorálták. Az ország más táján is kiérdemelték a Magyar Urbanisztikai Társulat Hild János emlékérmét. Sárváron december 10-én adták át a kitüntetést s ugyanakkor új szobrot is avattak. Országos Természetjáró Találkozó Egerben . A hagyományos közalkalma­zotti turistaesemény színhelye: Eger. 1983-ban az Országos Termé­szetjáró Találkozót Heves megyében rendezzük. Tervezett időpont: 1983. JÚNIUS 18—19. Megtisztelő számunkra, hogy is­mét házigazdái lehetünk ennek a rangos találkozónak, amelynek prog­ramját a Heves Megyei Tanács Ide­genforgalmi Hivatalával közösen ál­lítjuk össze, s a szállást is ők bizto­sítják. Ez alkalommal szeretnénk bemu­tatni megyénk természeti szépségek­ben bővelkedő tájait: a Mátrát és a Bükköt, Eger történelmi nevezetes­ségeit, műemlékeit, a „sétáló” belvá­rost. A vendégek tiszteletére a kem­pingben folklór műsort rendezünk megyei művészegyüttesek közremű­ködésével, s tartogatunk néhány hangulatkeltő meglepetést is. Bukta Tibor a megyei bizottság titkára „ Az eddiginél többet adva sze­retnénk megtartani a kívánt szintet teljesítményben, elismerésben 1983- ban — így fogalmaz Piszmann Jú­lia, a kecskeméti SZÜV szakszerve­zeti bizottságának titkára. — Az eddigi partnereket meg­tartva, szolgáltatásainkat bővíte­nünk kell a továbbiakban, s az ed­digieknél még jobban kell dolgoz­nunk. Bár, hogy miként dolgoztunk eddig, azt az ügyfeleinktől kellene megkérdezni, de a jelzések alapján nem panaszkodnak. Lényeges mun­kától kíméljük meg őket a számlá­zás elvégzésével, a könyveléssel, a bérszámfejtéssel, — csakhogy néhá­nyat említsek szolgáltatásaink közül —, mégis gondolnunk kell a nehe­zebb gazdasági évre, s felvetődött, lesz-e pénzük partnereinknek mind­erre. A szolgáltatások bővítésére gon­dolok, ám ennek eszközeit be kell szerezni, lehetőségét meg kell te­remteni nálunk is, partnereinknél is. Mindehhez az adatrögzítést kell korszerűsíteni, gondolok itt a mág­neses rögzítésre. A beszélgetésen jelen volt Kom­­játi Istvánné, a pártvezetőség tagja, Kecskemét, SZÜV Dömötör Sára, gazdasági osztályve­zető és Kovács Imréné, a KISZ-ve­­zetőség tagja is. — Jelenleg 174-en dolgoznak a SZÜV-nél — veszi át a szót Dömö­tör Sára gazdasági osztályvezető. — S mert tulajdonképpen új szakmá­ról beszélhetünk, s az itt dolgozók ragaszkodnak munkahelyükhöz. Fia­talok dolgoznak együtt, amit az át­lag életkor, az a 28 év, egyértel­műen bizonyít, öt évvel ezelőtt ez huszonhárom év volt, ennyit örege­dett a társaság — teszi hozzá —, de nem a munkakedvében. A nagy gépet mostanában bőví­tették. A közelmúltban adták át, s ami lényeges, a memóriaegység ka­pacitása növekedett. Ez a munkát könnyíti, ha a dolgozó kihasználja a lehetőségét. Ami az eddigi ered­ményeket illeti: a tavalyi felmérés alapján a tizenhét megyei számító­központ között a negyedikek let­tünk. A lelkes tenni kész fiatal gárda teljességgel együtt él ezzel a város­résszel , ugyanis itt is laknak. A kulturális és sporttennivalóikat együtt szervezi a KISZ­ és a szak­­szervezet, amit a pártbizottság mesz­­szemenően támogat. Most már ha­gyománnyá váltak rendezvényeik, kiállításaik, tárlataik a városrész­ben. A hangulatos gyermeknapot pél­dául filmvetítésekkel ünnepük, em­lékezetessé teszi ezt a csacsifogat, a sárkányeresztés, a bolhapiac, a báb­színház, a gyermekdiszkó, a haláris­együttes és így tovább ... A társa­dalmi munkával épült sportpályá­jukat pedig nem csak ők, hanem az ilyennel nem rendelkező helybeli vállalatok is használják, a városrész lakóival együtt. Ennek a sportpályá­nak felszereltségét szeretnék bőví­teni a jövőben. Ülőhelyeket, pado­kat, valamiféle tribünt szeretnének készíteni majd. P- 8- Új intézmény a közművelődésnek­ ­ Az új művelődési központ a város régi álma. Az építkezéssel kapcso­latban felkerestük Botos Gábor mérnököt, a városi tanács terv- és munka­ügyi osztályának vezetőjét, aki kérésünkre elmondotta: " A Győri Tervező Vállalat tervei alapján a Győr megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozik az építkezésen. Az építők célja az volt, hogy mi­előbb olyan lezárt egységek készüljenek el, amelyekben a tél folyamán is tudnak dolgozni. Ez sikerült. Sajnos, lassítja a munkát, hogy a műanyag ablakok és ajtók nem a tervezett határidőre készülnek el. — Milyen munkák várhatók 1983-ban? — Tavaly a befejező szakipari munkákra került sor, a tervezett műszaki átadás határideje: 1983. december 15. Ezt követően ún. „próbaüzem” kezdő­dik és várhatóan 1984 első negyedévében vehetik birtokukba a városnak és környékének lakói a művelődési házat. A teljes építési költséget 92—95 millió forintra becsülik a város vezetői. — Mit talál a látogató az új művelődési házban? — A földszinten, az ún. „művelődési övezetben” 344 személyes színház­­termet. A színpad és a nézőtér kialakításánál a tervezők figyelembe vették a Győri Kisfaludy Színház építése és működése során szerzett tapasztalato­kat. A színpadi rész és a nézőtér aránya 1:1-hez, ami azt jelenti, hogy a ze­nekari árok „lefedésével” megnövekszik a színpadi rész, ezáltal nagyobb­­szabású sportrendezvényekre is alkalmas lesz. Hetenként három-négy al­kalommal mozielőadásokat is terveznek. — Szeretnénk hallani valamit az épület környékéről is. — A tervekből kitetszik, hogy két bejáratot terveztek a művelődési ház­hoz. A környék zöldterületét megnövelik. Ugyancsak szerepel a tervben százötven személygépkocsi részére jól megközelíthető parkolóhely is. Rövi­desen döntés születik arról, hogy a külső burkolat kialakítása — szaknyel­ven a „tagolt homlokzat” — milyen legyen. Erre az elképzelés: nemes kő­burkolat, műanyag nyílászárók és betonlamellák összhangja — mondotta tájékoztatójában a tanács osztályvezető mérnöke. Dr. László László

Next