Közalkalmazott, 1989 (43. évfolyam, 2-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
1989.FEBRUÁR 0 Tanácskozott szakszervezetünk országos értekezlete (Folytatás a 2. oldalról) Gazdálkodásunk mozgalmunknak fundamentális eleme, egyik döntő biztosítéka. Olyan témakör, amelyről sorra kerülő kongresszusunkon komplex módon tárgyalnunk kell, s felelős, reális álláspontra kell jutnunk. A tagság részéről jelentkezik az egyik igény, hogy minél több maradjon a tagdíjbevételből az alapszervezeteknél. A másik igény az, hogy a szakszervezet bővítse szolgáltatásait, képezzen különböző célú központi alapokat. Mindkét követelmény érthető, azt azonban, hogy az ellentmondásait miként lehet feloldani, közösen kell majd kialakítanunk. Addig is bátorítanunk kell a vállalkozó jellegű gazdálkodó szellemet, kezdeményezést, folytatni kell a pénzügyi forrásteremtés lehetőségeinek felderítését, a szervezet működésében az ésszerűen szigorú takarékosságot. Mindehhez a nyilvánosságot nem tekinthetjük csak a gazdálkodáshoz kötődő követelménynek, hanem ez munkánk egész megújulásának fontos követelménye. A nyilvánosság politikai alapállás, a demokratizmus nélkülözhetetlen feltétele, a tagság bizalma visszanyerésének, támoga t Az elsőként hozzászóló: ÁSVÁNY LAJOS, a Pécs Megyei Jogú Városi Tanács szakszervezeti bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a tanácsi testületeknél az apparátusokban demoralizálódás figyelhető meg. „Nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is eladósodtunk, s ennek hatásaival az 1990-es években számolni kell” — mondotta. A tanácsi dolgozók oldaláról közelítve, feltette a kérdést: végül is kié ez az apparátus, a központi kormányzaté vagy valóban a helyi önkormányzaté. Ezért jól felfogott érdekünk, egyben a Közalkalmazottak Szakszervezetének meghatározó érdekképviseleti tevékenységébe tartozó annak a rendezése, hogy mi a megosztás végül is a kormányzati szervek és a helyi államhatalmi, államigazgatási szervek között. Ezért javasolta az állásfoglalásban első helyen kiemelni a helyi államhatalom és államigazgatás, mint szervezet feladatmeghatározását és véleménye szerint csak ez után lehet arról tanakodni, milyen létszámmal, milyen kvalitással, milyen stabilizációval, milyen terheléssel és milyen jövedelemmel lehet dolgozni. Javasolta: ha tartópillérnek minősítjük és tekintjük az alapszervezeteket, akkor ezt ne csak deklaráljuk az új szervezeti és működési szabályzatban, hanem jogilag is garantáljuk. PÁLINKÁS GYÖRGYNÉ, I ______________________ a belügyminisztériumi dolgozók küldötte elmondta, hogy a tagságot érintik és foglalkoztatják a szervezeti kérdések, mert a munkát nagymértékben meghatározza az, hogyan alapozzuk meg a jövőt. A Belügyminisztériumban a tagság döntő többsége kitartott a mozgalom egysége mellett, azzal, hogy a szövetséget ne a formalitás, az esetleges kényszerűség, hanem a közös és alapvető célok, s szándékok egysége jellemezze. Tehát a szövetségi rendszerben való munkával a tagság egyetért, de azzal a fenntartással fogadja el, hogy abban a tagszervezetek önállósága, egyenjogúsága feltétel nélkül jusson érvényre. Helyeselte, hogy az értekezlet dokumentumabontásának, a szakszervezeti politika eredményességének fontos záloga. Ebben a felfogásban kívánatos tovább gazdagítani kapcsolatunkat a tömegkommunikációs eszközökkel és átalakítani belső információs rendszerünket is. Az utóbbi érdekében profi szervezetet is megbíztunk javaslatok kidolgozásával arra, hogyan, milyen korszerű módszerekkel valósíthatjuk meg az érdemi és közvetlen párbeszédet a tagsággal. Végül a szakszervezetek önállóságával kívánok röviden foglalkozni. Erről is élénk viták folynak. Részben a függetlenség és önállóság, részint a konkrét következtetések értelmezésében. Álláspontunk szerint a politika alapkérdéseihez való viszony értelmében az önállóság nem jelenthet függetlenséget, minden más vonatkozásban azonban igen. Ebből következően elfogadjuk és támogatjuk a demokratikus szocialista Magyarország megteremtésére irányuló társadalompolitikai stratégiát. Tagságunk által meghatározott független munkavállalói, szakmai érdekképviseleti politikát kívánunk viszont folytatni minden, a stratégia kialakítására és megvalósítására irányuló konkrét kérdésben, egyértelműen megfogalmazódott a szakszervezeti kedvezményes üdültetés szükségessége. Ilyen és hasonló lépésekkel a bizalom ismét a mozgalom felé irányul, mert érzik, hogy amit a tagság mondott, azt valahol figyelembe is vették. Fontosnak ítélte a szövetség vagyoni helyzetének megnyugtatóbb rendezését mind az induláskor, mind a kilépéskor vagy kizáráskor. NOVÁK CSILLA Borsod megyei küldött arra utalt bevezetőben, hogy a társadalombiztosításban dolgozó csaknem 6000 szakszervezeti tag megbízásából van jelen a tanácskozáson és ajánlja az értekezlet figyelmébe, hogy manapság a társadalombiztosításhoz, az intézményrendszeréhez mind jobban felerősödő negatív vélemények kapcsolódnak. Hozzátette: nem mindig alaptalanul! Éppen ezért belátható időn belül elengedhetetlennek tartotta a társadalombiztosítás korszerűsítését, az élethez való igazítását. A továbbiakban részletesen foglalkozott a társadalombiztosítási dolgozók élet- és munkakörülményeivel, bérhelyzetével, megjegyezve, szavait nem az indulat, hanem a jobbító szándék vezeti. Gondolatait összegezve kifejezésre juttatta: szeretné elérni, hogy a társadalombiztosításban dolgozók jól gépesített munkahelyeken, jó munkakörülmények között és megfelelő munkabérrel dolgozzanak. JUHÁSZ JÁNOS, a Fővárosi Bíróság szb-titkára bejelentette: a budapesti bíróságok dolgozói úgy döntöttek, hogy önálló szakszervezetet kívánnak alakítani, egyébként a közalkalmazottak szövetségében. A tagság hatékonyabb érdekvédelmet kért! Szerintük a hatalom birtokosai nem tekintették őket egyenrangú partnernek. A továbbiakban utalt arra, hogy a jogállamiság megteremtése az igazságszolgáltatás reformjával is együtt jár. Véleményük szerint a jelenlegi körülmények között az ítélkezés tekintélye a mélyponthoz közeledik. A múlt évi bérrendezésről elmondta, az valóban megállította azt a fluksz határozza meg partneri együttműködésünket az MSZMP-vel, viszonyunkat más politikai és társadalmi szervezetekhez. Konstruktív partneri kapcsolatot kívánunk fenntartani a kormánnyal és a különböző állami és gazdasági szervekkel is. Az említettekből kiindulva határozhatjuk meg magatartásunkat a SZOT-tól független szakszervezetekhez. Ezek társadalmi valóságunk részei. Álláspontunk vezérlő elve csak az együttműködés lehet. Olyan együttműködés, amelynek a munkavállalói érdekképviselet alapján, mindkét részről természetes eleme az elvszerű vita, a párbeszéd, egymás álláspontjának megismerése, érveinek tiszteletben tartása, s ezek alapján a közös fellépésre, cselekvésre törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyekben az célszerű és lehetséges. Végezetül emlékeztetett arra a főtitkár, hogy a tanácskozás nem a szokványos eszmecserék egyike. Témánk egy változó, minőségében átrendeződő szakszervezeti mozgalom kibontakozásához való hozzájárulás és saját mozgalmunk megújulásának kiformálásatuációt, ami már szinte tarthatatlan volt, de lényeges áttörést nem jelentett a fiatalok pályaválasztásában. Megjegyezte még, hogy adórendszerünket rengeteg kritika, bírálat érte, úgy érzi, jogosan. Konkrét gondként említette, kérve ennek megoldását, hogy a bírói pótlékot 1200 forintban állapították meg, amit ugyanúgy terhelnek az adóterhek, mint más jövedelemtényezőt. Ez visszásságot teremt és ellentéteket idéz elő a kisebb fizetésű fiatal bírák és a jobb alapbérű idősebbek között. BOZI JUDIT, a Központi Katonai Kórház szb-titkára — a néphadseregi küldöttek bizalmából kérve szót — elmondta, hogy álláspontjuk szerint a Közalkalmazottak Szakszervezete miközben kénytelen tudomásul venni az ország mai és a közeli jövőbeni gazdasági helyzetét, komolyan keresi a tagság érdekképviseletének új eszközeit, módszereit, formáit. Bejelentette, hogy a Magyar Néphadsereg szakszervezeti tagjai önálló szakmai, önálló partneri viszonyban álló, önálló gazdálkodást folytató szakszervezetet kívánnak, a Közalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének tagszervezeteként. Elmondta viszont, ahhoz, hogy ez az elképzelt szövetség valóban a kölcsönös érdekeltség, a közös érdekek és azonos előnyök alapján működhessen, az erre vonatkozó javaslatot néhány vonatkozásban ismét át kell gondolni és pontosítani. Utalt egyebek között a vagyoni helyzettel összefüggő kérdéscsoportra. Kifejezésre juttatta azt is, hogy a személyi jövedelemadó rendszerrel összefüggő javaslatokkal egyetértenek — jólesett visszahallani a dokumentumból a tagság ezzel kapcsolatos véleményét —, javasolják mindemellett, hogy csatlakozva az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetéhez, a felsoroltakon túl a közalkalmazottak is igényeljék a túlmunkadíjak adómechanizmusának megváltoztatását. KISS PÁLNÉ, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szb-titkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon az adószervezet létrehozására rendelkezésre bocsátott létszám és technikai felszereltség jóval elmarad a nemzetközi átlagtól, bár — jegyezte meg közbevetőleg — vannak, akik ezt is sokallják. Az adóalanyok kulturált kiszolgálása a szükséges feltételek nélkül viszont nem biztosítható. Szakszervezetünk véleménye az, hogy pontos, magas színvonalú szakmai munkával kell elérni, hogy a közvélemény magatartása, megítélése ne legyen ellenséges, türelmetlen az apparátussal szemben. Kiemelte: az érdekvédelem fontos feladatai közé sorolják a következők rövid időn belüli megoldását, az 50 százalékos vasúti utazási kedvezmény visszaállítását, a soron kívüli gépkocsivásárlás keretének megemelését, a revizoraik részére a vasúti első osztály igénybevételét, a tényleges költségek fedezetét biztosító napidíj megállapítását, az üdültetési lehetőségek bővítését stb. KOLLARICS MARIANN Zala megyei küldött hozzászólásában több más kérdés mellett kifejtette, hogy sürgősen meg kell szüntetni azokat az intézményeket és szervezeteket, amelyek funkció nélküliek. Megalapozatlannak és eltúlzottnak minősítette a Közalkalmazottak Szakszervezete által a SZOT-nak teljesített 18 százalékos hozzájárulást. A Közalkalmazottak Szakszervezete annyira rétegspecifikus, anynyira sokrétű, hogy tényleges érdemi érdekképviseleti munkát akkor lehet ellátni, ha egyáltalán ismerjük ezeket az érdekeket. Valójában ezt csak akkor tudjuk megoldani, ha rétegmunkát végzünk, a szakmai ágazatoknak alulról építkezve kell megkeresniük a megfelelő működési formát. Hozzászólása további részében kifejtette: nagyon szűk körben mozgunk, ha csak erről beszélünk, mert a mozgalmi munkában a szakmai érdekképviseletet, a szakmai elismerésért folytatott érdekvédelmet, a munkahelyi légkör megfelelő alakítását legalább ilyen fontosnak tartja. Továbbmenve: második legfontosabb feladatunknak pedig a szolidaritás gondolatának ápolását és a szolidaritás továbbfejlesztését tartja. Befejezésül említette: a szövetségen belül önálló ügyvédi szakszervezetet szeretnének létrehozni. - S BARKÓCZY TAMÁS azt hangsúlyozta: tagságunk igényli, hogy előzetesen jól felmért lehetőségek határáig védje, pontosabban védje meg érdekeit a szakszervezeti mozgalom, tehát a reális határok között a maximális lehetőséget kérjük kihasználni és ebben a munkában a tagság potenciájára is támaszkodni kell, önállósággal rendelkező erős alapszervezetek kellenek, erre támaszkodó szakszervezetek, s ezek szövetsége. Foglalkozott a közigazgatás helyzetével, rámutatva, hogy a közigazgatás kezdettől fogva komoly hátránnyal indult. Az itt dolgozók munkajogi helyzete is rosszul rendezett, az újraszabályozásnál a jogok és kötelezettségek egységét kell megteremteni. Végezetül javasolta, kérjék fel a Minisztertanácsot, hogy — az eddigi kutatások eredményeinek hasznosításával — lehetőleg még idén dolgoztasson ki konkrét programot a közigazgatás átfogó reformjára. VARGA G. KÁROLYNÉ budapesti küldött — a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók problémakörét érintve — megállapította: az értekezlet dokumentumaiban sok olyan jogos kívánság fogalmazódott meg, amelyek megvalósítása tovább már nem halasztható. Sok kritikai érvvel alátámasztotta azon álláspont helyességét: küzdjünk azért, hogy az állami költségvetés a jelenleginél jóval nagyobb, a fejlett és a gyorsan fejlődő országokhoz hasonló nagyságú hányadát fordítsa a kulturális területek támogatására. „Örömmel üdvözöljük — mondta —, hogy április 1-jétől eljön számunkra a Kánaán, a 40 százalékos bérfejlesztés.” Úgy ítélte meg, hogy hosszú évek óta ez az első pozitív eredménye bérharcunknak. Kifejtette: örömmel üdvözli a szakszervezet azon ígéretét, hogy fontos módszere lesz az ár- és bérindex számítás. Hozzászólása további részében azon véleményének adott hangot, hogy a gazdasági vezetés nem ismeri fel a kultúra valódi szerepét, szűk logikával csupán a közvetlen hozamot nézi. Társadalmunknak a jelen időszakban két kihívásra kell válaszolnia: működőképessé kell tenni a gazdálkodást és demokratikussá a társadalmi berendezkedést. Egyik sem megy kultúra nélkül. BLAHUT JÁNOSNÉ Békés megyei küldött a TAKE szbtitkára hozzászólásában kifejtette: érthetetlen tagságuk, a Békés Megyei TAKE dolgozói számára, hogy az utóbbi évben bekövetkezett mintegy 30 százalékos feladatbővülés miért maradt mindmáig anyagi elismerés nélkül, hol akadt el az egy éve ígérgetett és minden országos hivatali fórumot bejárt adójutalék és számfejtői normarendezés. A következőkben részletezte ezeket az új feladatokat, majd rámutatott: súlyosbítja a helyzetet, hogy a megnövekedett feladatokat nők, kisgyermekes anyák látják el, tetemes túlóráztatással, s a három éve jól működő rugalmas munkaidő rendszer sem tudja biztosítani a túlmunka elismerését legalizált szabad idő formájában. Kérte a központi vezetőséget, segítsen érvényt szerezni az érintett tagság jogos követelésének. SZABÓ IMRE, a Győr-Sopron Megyei Földhivatal szb-titkára hozzászólásában elmondta, hogy a földhivataloknál az 1967- beni induláskori helyzethez képest csak viszonylag szerény javulás következett be. Sok földhivatalnál rosszak az elhelyezési körülmények, hiányos a felszereltség és mindenütt szinte elviselhetetlenül alacsonyak a bérek. Mindez annak ellenére így van, hogy időközben lényegesen megváltozott a tulajdon értéke és szerepe a társadalomban. A mostani helyzet egészen más követelményeket állít a földügyi szervezetek elé, hangsúlyozta, hogy az általa képviselt szakszervezeti tagsági vélemény szerint a földhivatal ezeknek az új követelményeknek a jelenlegi, kontraszelektálódó személyi és anyagi ellátottság miatt aligha tud megfelelni. A tagság úgy látja, a földhivatalok helyzetének feltétlenül szükséges megváltoztatása helyileg nem valósítható meg, a megnövekedett, megváltozott feladatok eredményes végrehajtásához és ehhez az anyagi és erkölcsi megbecsüléshez szükséges feltételeket csak központi intézkedésekkel lehet megteremteni.---------------------------------———“1 PALLAGI FERENCNÉ,______________________________| a központi vezetőség tagja, a kiskunfélegyházai városi tanácsi alapszervezet bizalmija azon véleményének adott hangot, hogy manapság tanácsi vezetőnek, ügyintézőnek lenni nem népszerű. A tanácsi apparátus dolgozóira mind nagyobb tár (Folytatás a 4. oldalon) A plenáris ülés vitája