Közalkalmazott, 1989 (43. évfolyam, 2-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

1989.FEBRUÁR 0 Tanácskozott szakszervezetünk országos értekezlete (Folytatás a 2. oldalról) Gazdálkodásunk mozgalmunknak fundamentális eleme, egyik döntő biztosítéka. Olyan témakör, amely­ről sorra kerülő kongresszusunkon komplex módon tárgyalnunk kell, s felelős, reális álláspontra kell jut­nunk. A tagság részéről jelentkezik az egyik igény, hogy minél több ma­radjon a tagdíjbevételből az alap­szervezeteknél. A másik igény az, hogy a szakszervezet bővítse szol­gáltatásait, képezzen különböző cé­lú központi alapokat. Mindkét kö­vetelmény érthető, azt azonban, hogy az ellentmondásait miként le­het feloldani, közösen kell majd ki­alakítanunk. Addig is bátorítanunk kell a vállalkozó jellegű gazdálkodó szellemet, kezdeményezést, folytatni kell a pénzügyi forrásteremtés lehe­tőségeinek felderítését, a szervezet működésében az ésszerűen szigorú takarékosságot. Mindehhez a nyilvánosságot nem tekinthetjük csak a gazdálkodáshoz kötődő követelménynek, hanem ez munkánk egész megújulásának fon­tos követelménye. A nyilvánosság politikai alapállás, a demokratizmus nélkülözhetetlen feltétele, a tagság bizalma visszanyerésének, támoga­­ t Az elsőként hozzászóló: ÁSVÁNY LAJOS, a Pécs Megyei Jogú Városi Tanács szakszervezeti bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a tanácsi testüle­teknél az apparátusokban demorali­­zálódás figyelhető meg. „Nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is eladó­­sodtunk, s ennek hatásaival az 1990-es években számolni kell” — mondotta. A tanácsi dolgozók ol­daláról közelítve, feltette a kérdést: végül is kié ez az apparátus, a köz­ponti kormányzaté vagy valóban a helyi önkormányzaté. Ezért jól fel­fogott érdekünk, egyben a Közalkal­­mazotta­k Szakszervezetének megha­tározó érdekképviseleti tevékenységé­be tartozó annak a rendezése, hogy mi a megosztás végül is a kormány­zati szervek és a helyi államhatal­mi, államigazgatási szervek között. Ezért javasolta az állásfoglalásban első helyen kiemelni a helyi állam­­hatalom és államigazgatás, mint szervezet feladatmeghatározását és véleménye szerint csak ez után le­het arról tanakodni, milyen létszám­mal, milyen kvalitással, milyen sta­bilizációval, milyen terheléssel és milyen jövedelemmel lehet dolgozni. Javasolta: ha tartópillérnek minő­sítjük és tekintjük az alapszerveze­teket, akkor ezt ne csak deklarál­juk az új szervezeti és működési szabályzatban, hanem jogilag is ga­rantáljuk. PÁLINKÁS GYÖRGYNÉ, I­ ______________________ a belügyminisztériumi dolgozók kül­dötte elmondta, hogy a tagságot érintik és foglalkoztatják a szerve­zeti kérdések, mert a munkát nagy­mértékben meghatározza az, hogyan alapozzuk meg a jövőt. A Belügymi­nisztériumban a tagság döntő több­sége kitartott a mozgalom egysége mellett, azzal, hogy a szövetséget ne a formalitás, az esetleges kénysze­rűség, hanem a közös és alapvető célok, s szándékok egysége jelle­mezze. Tehát a szövetségi rendszer­ben való munkával a tagság egyet­ért, de azzal a fenntartással fogad­ja el, hogy abban a tagszervezetek önállósága, egyenjogúsága feltétel nélkül jusson érvényre. Helyeselte, hogy az értekezlet dokumentumabon­tásának, a szakszervezeti politika eredményességének fontos záloga. Ebben a felfogásban kívánatos to­vább gazdagítani kapcsolatunkat a tömegkommunikációs eszközökkel és átalakítani belső információs rendszerünket is. Az utóbbi érdeké­ben profi szervezetet is megbíztunk javaslatok kidolgozásával arra, ho­gyan, milyen korszerű módszerekkel valósíthatjuk meg az érdemi és köz­vetlen párbeszédet a tagsággal. Végül a szakszervezetek önállósá­gával kívánok röviden foglalkozni. Erről is élénk viták folynak. Rész­ben a függetlenség és önállóság, ré­szint a konkrét következtetések ér­telmezésében. Álláspontunk szerint a politika alapkérdéseihez való vi­szony értelmében az önállóság nem jelenthet függetlenséget, minden más vonatkozásban azonban igen. Ebből következően elfogadjuk és tá­mogatjuk a demokratikus szocialista Magyarország megteremtésére irá­nyuló társadalompolitikai stratégi­át. Tagságunk által meghatározott független munkavállalói, szakmai érdekképviseleti politikát kívánunk viszont folytatni minden, a stratégia kialakítására és megvalósítására irányuló konkrét kérdésben, egyértelműen megfogalmazódott a szakszervezeti kedvezményes üdülte­tés szükségessége. Ilyen és hasonló lépésekkel a bizalom ismét a moz­galom felé irányul, mert érzik, hogy amit a tagság mondott, azt valahol figyelembe is vették. Fontosnak ítél­te a szövetség vagyoni helyzetének megnyugtatóbb rendezését mind az induláskor, mind a kilépéskor vagy kizáráskor. NOVÁK CSILLA Borsod megyei küldött­ arra utalt bevezetőben, hogy a társadalombiz­tosításban dolgozó csaknem 6000 szakszervezeti tag megbízásából van jelen a tanácskozáson és ajánlja az értekezlet figyelmébe, hogy manap­ság a társadalombiztosításhoz, az in­tézményrendszeréhez mind jobban felerősödő negatív vélemények kap­csolódnak. Hozzátette: nem mindig alaptalanul! Éppen ezért belátható időn belül elengedhetetlennek tar­totta a társadalombiztosítás korsze­rűsítését, az élethez való igazítását. A továbbiakban részletesen foglal­kozott a társadalombiztosítási dolgo­zók élet- és munkakörülményeivel, bérhelyzetével, megjegyezve, szavait nem az indulat, hanem a jobbító szándék vezeti. Gondolatait össze­gezve kifejezésre juttatta: szeretné elérni, hogy a társadalombiztosítás­ban dolgozók jól gépesített munka­helyeken, jó munkakörülmények kö­zött és megfelelő munkabérrel dol­gozzanak. JUHÁSZ JÁNOS, a Fővárosi Bíróság szb-titkára be­jelentette: a budapesti bíróságok dolgozói úgy döntöttek, hogy önálló szakszervezetet kívánnak alakítani, egyébként a közalkalmazottak szö­vetségében. A tagság hatékonyabb érdekvédelmet kért! Szerintük a ha­talom birtokosai nem tekintették őket egyenrangú partnernek. A to­vábbiakban utalt arra, hogy a jog­­államiság megteremtése az igazság­szolgáltatás reformjával is együtt jár. Véleményük szerint a jelenlegi kö­rülmények között az ítélkezés tekin­télye a mélyponthoz közeledik. A múlt évi bérrendezésről elmondta, az valóban megállította azt a fluk­sz határozza meg partneri együtt­működésünket az MSZMP-vel, vi­szonyunkat más politikai és társa­dalmi szervezetekhez. Konstruktív partneri kapcsolatot kívánunk fenn­tartani a kormánnyal és a különbö­ző állami és gazdasági szervekkel is. Az említettekből kiindulva határoz­hatjuk meg magatartásunkat a SZOT-tól független szakszerveze­tekhez. Ezek társadalmi valóságunk részei. Álláspontunk vezérlő elve csak az együttműködés lehet. Olyan együttműködés, amelynek a munka­vállalói érdekképviselet alapján, mindkét részről természetes eleme az elvszerű vita, a párbeszéd, egy­más álláspontjának megismerése, érveinek tiszteletben tartása, s ezek alapján a közös fellépésre, cselek­vésre törekvés mindazokban a kér­désekben, amelyekben az célszerű és lehetséges. Végezetül emlékeztetett arra a fő­titkár, hogy a tanácskozás nem a szokványos eszmecserék egyike. Té­mánk egy változó, minőségében át­rendeződő szakszervezeti mozgalom kibontakozásához való hozzájárulás és saját mozgalmunk megújulásá­nak kiformálása­­tuációt, ami már szinte tarthatat­lan volt, de lényeges áttörést nem jelentett a fiatalok pályaválasztásá­ban. Megjegyezte még, hogy adó­rendszerünket rengeteg kritika, bí­rálat érte, úgy érzi, jogosan. Konk­rét gondként említette, kérve ennek megoldását, hogy a bírói pótlékot 1200 forintban állapították meg, amit ugyan­úgy terhelnek az adó­terhek, mint más jövedelemtényezőt. Ez visszásságot teremt és ellenté­teket idéz elő a kisebb fizetésű fia­tal bírák és a jobb alap­bérű idő­sebbek között. BOZI JUDIT, a Központi Katonai Kórház szb-tit­kára — a néphadseregi küldöttek bizalmából kérve szót — elmondta, hogy álláspontjuk szerint a Közal­kalmazottak Szakszervezete miköz­ben kénytelen tudomásul venni az ország mai és a közeli jövőbeni gaz­dasági helyzetét, komolyan keresi a tagság érdekképviseletének új esz­közeit, módszereit, formáit. Bejelen­tette, hogy a Magyar Néphadsereg szakszervezeti tagjai önálló szakmai, önálló partneri viszonyban álló, ön­álló gazdálkodást folytató szakszer­vezetet kívánnak, a Közalkalmazot­tak Szakszervezeti Szövetségének tagszervezeteként. Elmondta viszont, ahhoz, hogy ez az elképzelt szövet­ség valóban a kölcsönös érdekeltség, a közös érdekek és azonos előnyök alapján működhessen, az erre vo­natkozó javaslatot néhány vonatko­zásban ismét át kell gondolni és pontosítani. Utalt egyebek között a vagyoni helyzettel összefüggő kér­déscsoportra. Kifejezésre juttatta azt is, hogy a személyi jövedelemadó rendszerrel összefüggő javaslatokkal egyetértenek — jólesett visszahalla­ni a dokumentumból a tagság ezzel kapcsolatos véleményét —, javasol­ják mindemellett, hogy csatlakozva az Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezetéhez, a felsoroltakon túl a köz­­alkalmazottak is igényeljék a túl­munkadíjak adómechanizmusának megváltoztatását. KISS PÁLNÉ, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal szb-titkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon az adószervezet lét­rehozására rendelkezésre bocsátott létszám és technikai felszereltség jóval elmarad a nemzetközi átlagtól, bár — jegyezte meg közbevetőleg — vannak, akik ezt is sokallják. Az adóalanyok kulturált kiszolgálása a szükséges feltételek nélkül viszont nem biztosítható. Szakszervezetünk véleménye az, hogy pontos, magas színvonalú szakmai munkával kell elérni, hogy a közvélemény maga­tartása, megítélése ne legyen ellen­séges, türelmetlen az apparátussal szemben. Kiemelte: az érdekvéde­lem fontos feladatai közé sorolják a következők rövid időn belüli meg­oldását, az 50 százalékos vasúti uta­zási kedvezmény visszaállítását, a soron kívüli gépkocsivásárlás kere­tének megemelését, a revizoraik ré­szére a vasúti első osztály igénybe­vételét, a tényleges költségek fedeze­tét biztosító napidíj megállapítását, az üdültetési lehetőségek bővítését stb. KOLLARICS MARIANN Zala megyei küldött hozzászólásában több más kérdés mellett kifejtette, hogy sürgősen meg kell szüntetni azokat az intézményeket és szerve­zeteket, amelyek funkció nélküliek. Megalapozatlannak és eltúlzottnak minősítette a Közalkalmazottak Szakszervezete által a SZOT-nak teljesített 18 százalékos hozzájáru­lást. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete annyira rétegspecifikus, any­­nyira sokrétű, hogy tényleges érde­mi érdekképviseleti munkát akkor lehet ellátni, ha egyáltalán ismerjük ezeket az érdekeket. Valójában ezt csak akkor tudjuk megoldani, ha ré­tegmunkát végzünk, a szakmai ága­zatoknak alulról építkezve kell meg­keresniük a megfelelő működési for­mát. Hozzászólása további részében kifejtette: nagyon szűk körben mozgunk, ha csak erről beszélünk, mert a mozgalmi munkában a szak­mai érdekképviseletet, a szakmai el­ismerésért folytatott érdekvédelmet, a munkahelyi légkör megfelelő ala­kítását legalább ilyen fontosnak tartja. Továbbmenve: második leg­fontosabb feladatunknak pedig a szolidaritás gondolatának ápolását és a szolidaritás továbbfejlesztését tart­ja. Befejezésül említette: a szövetsé­gen belül önálló ügyvédi szakszerve­zetet szeretnének létrehozni. - S BARKÓCZY TAMÁS azt hangsúlyozta: tagságunk igényli, hogy előzetesen jól felmért lehető­ségek határáig védje, pontosabban védje meg érdekeit a szakszervezeti mozgalom, tehát a reális határok között a maximális lehetőséget kér­jük kihasználni és ebben a munká­ban a tagság potenciájára is támasz­kodni kell, önállósággal rendelkező erős alapszervezetek kellenek, erre támaszkodó szakszervezetek, s ezek szövetsége. Foglalkozott a közigazga­tás helyzetével, rámutatva, hogy a közigazgatás kezdettől fogva komoly hátránnyal indult. Az itt dolgozók munkajogi helyzete is rosszul ren­dezett, az újraszabályozásnál a jo­gok és kötelezettségek egységét kell megteremteni. Végezetül javasolta, kérjék fel a Minisztertanácsot, hogy — az eddigi kutatások eredményei­nek hasznosításával — lehetőleg még idén dolgoztasson ki konkrét programot a közigazgatás átfogó re­formjára. VARGA G. KÁROLYNÉ budapesti küldött — a közgyűjte­ményi és közművelődési dolgozók problémakörét érintve — megállapí­totta: az értekezlet dokumentumai­ban sok olyan jogos kívánság fogal­mazódott meg, amelyek megvalósítá­sa tovább már nem halasztható. Sok kritikai érvvel alátámasztotta azon álláspont helyességét: küzdjünk azért, hogy az állami költségvetés a jelenleginél jóval nagyobb, a fejlett és a gyorsan fejlődő országokhoz hasonló nagyságú hányadát fordítsa a kulturális területek támogatására. „Örömmel üdvözöljük — mondta —, hogy április 1-jétől eljön számunk­ra a Kánaán, a 40 százalékos bér­­fejlesztés.” Úgy ítélte meg, hogy hosszú évek óta ez az első pozitív eredménye bérharcunknak. Kifejtet­te: örömmel üdvözli a szakszervezet azon ígéretét, hogy fontos módszere lesz az ár- és bérindex számítás. Hozzászólása további részében azon véleményének adott hangot, hogy a gazdasági vezetés nem ismeri fel a kultúra valódi szerepét, szűk logi­kával csupán a közvetlen hozamot nézi. Társadalmunknak a jelen idő­szakban két kihívásra kell válaszol­nia: működőképessé kell tenni a gazdálkodást és demokratikussá a társadalmi berendezkedést. Egyik sem megy kultúra nélkül. BLAHUT JÁNOSNÉ Békés megyei küldött a TAKE szb­­titkára hozzászólásában kifejtette: érthetetlen tagságuk, a Békés Me­gyei TAKE dolgozói számára, hogy az utóbbi évben bekövetkezett mint­egy 30 százalékos feladatbővülés miért maradt mindmáig anyagi elis­merés nélkül, hol akadt el az egy éve ígérgetett és minden országos hivatali fórumot bejárt adójutalék és számfejtői normarendezés. A kö­vetkezőkben részletezte ezeket az új feladatokat, majd rámutatott: sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a meg­növekedett feladatokat nők, kis­gyermekes anyák látják el, tetemes túlóráztatással, s a három éve jól működő rugalmas munkaidő rend­szer sem tudja biztosítani a túlmun­ka elismerését legalizált szabad idő formájában. Kérte a központi veze­tőséget, segítsen érvényt szerezni az érintett tagság jogos követelésének. SZABÓ IMRE, a Győr-Sopron Megyei Földhivatal szb-titkára hozzászólásában elmond­ta, hogy a földhivataloknál az 1967- beni induláskori helyzethez képest csak viszonylag szerény javulás kö­vetkezett be. Sok földhivatalnál rosszak az elhelyezési körülmények, hiányos a felszereltség és mindenütt szinte elviselhetetlenül alacsonyak a­­ bérek. Mindez annak ellenére így van, hogy időközben lényegesen megváltozott a tulajdon értéke és szerepe a társadalomban. A mostani helyzet egészen más követelménye­ket állít a földügyi szervezetek elé, hangsúlyozta, hogy az általa kép­viselt szakszervezeti tagsági véle­mény szerint a földhivatal ezeknek az új követelményeknek a jelenlegi, kontraszelektálódó személyi és anya­gi ellátottság miatt aligha tud megfe­lelni. A tagság úgy látja, a földhi­vatalok helyzetének feltétlenül szük­séges megváltoztatása helyileg nem valósítható meg, a megnövekedett, megváltozott feladatok eredményes végrehajtásához és ehhez az anyagi és erkölcsi megbecsüléshez szükséges feltételeket csak központi intézke­désekkel lehet megteremteni.­­---------------------------------——­—“1 PALLAGI FERENCNÉ,­­______________________________| a központi vezetőség tagja, a kis­­kunfélegyházai városi tanácsi alap­szervezet bizalmija azon véleményé­nek adott hangot, hogy manapság tanácsi vezetőnek, ügyintézőnek lenni nem népszerű. A tanácsi appa­rátus dolgozóira mind nagyobb tár­ (Folytatás a 4. oldalon) A plenáris ülés vitája

Next