Közgazdasági Szemle – 1963.

1. Cikkek - A szocializmus felépítésének programja

A SZOCIALIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA cialista tábor érdekei nélkül. A népgazdasági érdek egyoldalú érvénye­sítése valamely országban, a többi szocialista országok érdekeit sértheti, így lassítja a szocialista tábor egészének fejlődését, ami természetszerűen visszahat egy-egy népgazdaság különvett érdekeinek érvényesülésére is. Nem lehet tehát igazán népgazdasági érdek az olyan gazdasági szempont, amely szembenáll a szocialista világgazdaság fejlődése érdekeivel. Ahogy bővül a szocialista nemzetközi munkamegosztás s ezzel együtt a kül­kereskedelmi forgalom volumene, annál inkább fogja sérteni a tervtel­jesítésben való lemaradás a KGST-országok összességének érdekeit is. A körülmények megváltozása az eddiginél is nagyobb súlyt ad annak a feladatnak, hogy gazdaságvezetésünk a tervezési és az ösztön­zési rendszer finomítása, a műszaki fejlesztés és a beruházási politika, a gazdasági szakirányítás megjavítása és a tudományos kutatás irányítása során a kialakult és az állandóan változó helyzethez rugalmasan igazod­jék, reagáljon az újonnan létrejövő objektív adottságokra, legyen érzéke mindig a realitásokhoz. Ez tükröződött a kongresszuson elhangzott re­ferátumokban, hozzászólásokban is. A gyakorlati élet kérdései kerültek napirendre. A politikai harc döntő sikerei után a párt még jobban a gazdasági építés kérdései felé fordította a társadalom figyelmét, a munkatermelékenység emelésére mozgósítja az erő zömét. Ma már nálunk ez — a tudat szocialista átfor­málása mellett — az osztályharc fő tartalma. Ehhez a harchoz a szocia­lizmus oldalán felsorakoztatható az egész nép. Ebben az osztályharcban gyakorlatilag megvalósul a nemzeti egység is, előbb politikailag, majd fokozatosan ideológiailag is. Részünkről a szocializmus világméretű győ­zelméhez való legnagyobb hozzájárulás ma a szocializmus hazánkban való teljes felépítése, a lehető legrövidebb időn belül. A szocialista termelési viszonyok osztatlan uralma, a vezetés szere­pének növekedése, a termelőerők fejlődésének gyorsulása, a tudomány termelőerői funkciói, a nemzetközi együttműködés új vonásai és a gazdasági-kulturális munkának az osztályharc fő formájává válása azok az új vonások, amelyek a most elkezdődő szakasz feladatait meghatá­rozzák. A szocializmus teljes felépítésének általános feladatai A kongresszus deklarálta, hogy hazánkban befejeződött a szocia­lizmus alapjainak lerakása. Egész népgazdaságunkban osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Megszűntek a kizsák­mányoló osztályok; nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság; a dolgozók alapjában a szocialista elosztási elvnek megfelelően, munkájuk szerint részesednek a megtermelt javakból. Általában összhangba kerül­tek a termelőerők és a termelési viszonyok. A haladottabb termelési viszonyok lehetővé teszik a termelőerők eddiginél nagyobb arányú és gyorsabb fejlesztését. A fő feladat most az, hogy a termelőerőket magas színvonalra emel­jük, növelve azok hatékonyságát, koncentráltságát, kihasználását. A nép­gazdaság minden ágában, tehát a mezőgazdaságban is a fejlett, gépi nagyüzemi termelésnek kell uralkodóvá válnia. Ezzel megteremtjük a szocializmus mai formáknak megfelelő anyagi-műszaki bázisát. Az ötéves terv maradéktalan teljesítése rendkívül fontos ebben a vonatko-2

Next

/
Thumbnails
Contents