Közgazdasági Szemle – 1963.
1. Cikkek - A szocializmus felépítésének programja
A SZOCIALIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉNEK PROGRAMJA rége, közösségi szemlélete kialakítására. Másfelől a szövetkezeti tagok szocialista öntudata, politikai és kulturális fejlődése, tehát a szocialista eszmék térhódítása nap mint nap kedvezően segíti a munka termelékenységének növekedését, ennek nyomán az eredményesebb gazdálkodást, a szövetkezeti tulajdon gyarapítását, a szövetkezetek szocialista vonásainak erősödését." A szocializmus anyagi-műszaki bázisa mellett tehát meg kell teremtenünk az erkölcsi-kulturális bázist is. Egész társadalmunk előtt álló feladat, hogy a gazdaságban és a társadalmi élet minden vonatkozásában kialakítsa a szocialista együttélés formáit, elfogadja és mindennapi élete alapjává tegye a szocialista erkölcs normáit, gyorsítsa a kulturális átalakulást. A termelőerők — a termelési eszközök és a termelői tevékenységre alkalmas emberek színvonalának emelésében óriási szerepet tölt be a tudomány, amely ezekhez mint új termelőerő csatlakozik, óriási mértékben növelve hatékonyságukat. A tudományos munka jelentős részében a termelő tevékenység előkészítő folyamatává, majdnem részévé válik. A termelés során felhasznált holtmunka egyre nagyobb hányada tárgyiasult tudományos alkotó tevékenység lesz. A tudomány „előzetes ráfordításai" megnőnek a munkás „kiképzési költségein" belül is. A társadalom által felnevelt ember — mikor munkába lép — beviszi a „közösbe" vagy a gyárba azt a nagymennyiségű felhalmozott tudást, amelynek elsajátítása valamikor csak a társadalom egy részének volt — anyagi helyzeténél fogva — előjoga. A gazdasági vezetés megjavítása Előrehaladásunk kulcskérdésévé vált a vezetés megjavítása. Legfontosabb a gazdaságvezetés tudományos megalapozottsága, a gyakorlat állandó tanulmányozása, a realitások iránti érzék. Állandó veszély — amely ellen ezután is harcolni kell — a voluntarista, az objektív gazdasági törvényeket és adottságokat figyelmen kívül hagyó gazdaságvezetési módszer. A hibák sokszor nem tárulnak fel azonnal. Néha éppen a gazdasági vonatkozás jellemzésére alkalmazott mutató — termelékenységi, önköltségi stb. — rejti el a hibákat. Néha meg egy gazdaságpolitikai intézkedés, amely egyébként helyes cél jó eszköze, fed el, szorít háttérbe egy szintén fontos vonatkozást. A tudományosan meg nem alapozott, sokoldalúan végig nem gondolt intézkedések a gazdasági egyensúly bomlására, arányok torzulására, realitásoktól elszakadó koncepciókra, kapkodásra vezetnek. A jó vezetéshez megfelelő légkör kell. Ébren kell tartani a dolgozók aktív kezdeményezőkészségét és kritikai szellemét. Ez is hozzátartozik a szocializmus teljes felépítéséhez! „A feltárt hibákat könnyebb kijavítani — mondotta Gáspár Sándor —, mint azokat, amelyekről nem adnak jelzést; a kimondott aggályokat könnyebb eloszlatni, mint a ki nem mondottakat; a nyílt ellentéteket könnyebb leküzdeni, mint amelyek a mélyben, csendben meghúzódnak." A jó vezetéshez bizalom kell. Bíznunk kell a helyi vezetőkben és a dolgozókban. Ez egyébként nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szükségszerűség is. A helyi adottságokhoz való alkalmazkodás csak a helyi vezetők hatáskörének növelésével fokozható. Kevesebb tervmutatóval