Közlekedés, 1981 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
2 KÖZLEKEDÉS A kor követelményeihez igazodva Amint arról a napilapok részletesen tudósítottak, a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusán felszólalt Moldován Gyula szakszervezetünk főtitkára is. Lapunk decemberi számában jeleztük, hogy szakmánk küldötteinek felszólalásaira — a plenáris ülésen kapott szót még Kriston István, szekcióülésen mondta el gondolatait Zahorán Zoltánná és Gonda András — visszatértünk. A teljesség igénye nélkül idézzük fel Moldován Gyula főtitkár felszólalását. — A szakszervezeti jog- és hatáskörök növelésének eredményeként a munkáshatalom erősítésében, a szocializmus építésében tovább növekedett a szakszervezetek szerepe és feladata — állapította meg, majd leszögezte, a szakszervezetek társadalmi hasznossága egyértelmű, össztársadalmi érdekeket szolgálnak, s eközben a munkahelyi kollektívák és az egyének bonyolult érdekviszonyait is kifejezik. Fontos döntések előkészítése A KSZDSZ XXX. kongresszusán megfogalmazottakra utalva mondta, hogy a szakszervezeti munka egészét hozzá kell igazítani a mostani követelményekhez. Erre többek között a lehetőségek is megvannak, mivel a tapasztalatok arra utalnak, a mozgalom a mostaninál többre is képes. Feladatunk, hogy a mélyreható gazdasági változásokat követve, alkalmasabbá tegyük a szakszervezeti mozgalmat a mai és a holnapi feladatai betöltésére. Kapcsolódva több felszólalóhoz, szakszervezetünk főtitkára is hangsúlyozta, a szakszervezeti munka fő területe az üzemi, alapszervezeti csoport. Az alapszervezeteknél a döntéselőkészítés, a végrehajtás ellenőrzése fontosságának taglalása után az ágazati munkáról szólt részletesen, megállapítva, hogy a jelenlegi döntési mechanizmusban az ágazati érdek nem jut mindig kifejezésre. Gyakori, hogy a vezető szervek elé kerülő előterjesztések már nem tartalmazzák az iparági, ágazati érdekeket, s azokon ekkor változtatni már igen nehéz. Nehezíti az ágazati szakszervezetek helyzetét az, hogy a SZOT, vagy a minisztérium elé kerülő anyagok véleményezésére napok, esetenként csak órák állnak rendelkezésre. Akadályozó tényezőként bírálta, hogy a minisztériumoknak kevés az önállóságuk, és gyakran csak a kormányszervek döntéseit formálják meg végrehajtási utasítássá. Javuljon az együttműködés Szükséges lenne, hogy az ágazatot érintő bér-, jövedelem-, szociális helyzetet befolyásoló témák tárgyalásán mindenütt legyen jelen az ágazati szakszervezet képviselője, s ott kifejthesse álláspontját. Rendezni, a kor követelményeihez igazítani szükséges a miniszter és a miniszterhelyettesek, a főosztályok szakszervezettel való együttműködésének rendszerét, hangoztatta. Az írásos megállapodáson alapuló együttműködés ma már kevés. Feladatainkat együttesen végezzük, ez politikai kötelezettségünk. Moldován Gyula főtitkár végül utalva az összetett, nehezebb feladatra, azzal zárta felszólalását, hogy a párt XII. kongresszusán meghatározott tennivalók, azSZDSZ XXX. és a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának határozatai egyetlen tisztségviselőnek sem ígér konfliktusmentes, ellentmondás nélküli munkát. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetében dolgozó tisztségviselők ezt tudják és vállalják. Jelentős tartalékok Kriston István kettős minőségben fogalmazott felszólalásában, mint a KSZDSZ küldötte, a központi vezetőség tagja, és mint a Volán 2. sz. Vállalat szb-titkára mondta el véleményét. Az előbbi késztette arra, hogy szóljon arról, az ötnapos munkahét bevezetése miként érinti a személy- és áruszállítást, s arra, hogyan szükséges jó előre felkészülni. — A személyszállítási igények változásából figyelemmel kell lenni arra — ezt szakszervezetünk kongresesszusi ajánlásában is megfogalmaztuk —, hogy hosszabbodik a csúcsidő, s a több szabad idő többlet utazási igényt hoz magával. Ennek kielégítése minimális eszközigénnyel jár. A legfontosabb tartalék azonban a lépcsőzetes munkakezdés újbóli áttekintésében, teljes körű bevezetésében van — hangoztatta. Az áruszállításban fennakadást okozhat, ha a fuvaroztatók a hétvégi kirakodást, csökkentik. Fontosnak tartjuk a területi tranzitraktárak létesítését, valamint az egyre javuló MÁV—Volán együttműködés továbbfejlesztését, főleg a munkakörülmények közös javításában. A közlekedési dolgozók megbízásából ígérte, a szükséges intézkedések és a közlekedésiek felelősségtudata együtt megoldja a személy- és áruszállításra háruló új feladatokat. A szekcióüléseken két küldöttünk fejtette ki véleményét. A szakszervezetek feladatai az üzemi, a munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésével foglalkozó szekcióülésen szólalt fel Zahorán Zoltánná, a BKV osztályvezetője, a KSZDSZ központi vezetőségének és az elnökségnek tagja. A Budapesti Közlekedési Vállalat tervkészítő munkáját ismertette, illetve elemezte felszólalásában abból a követelményből kiindulva, úgy kell a terveket kidolgozni, azt a dolgozók elé bocsátani, hogy az mindenki számára közérthető legyen, sajátjának vallja, ez rendkívül nehéz. A 26 ezer embert foglalkoztató nagyvállalatnál 25 olyan termelő egység van, amelyeknek feladatai, lehetőségei számos ponton eltérnek egymástól. Gyakorlati tapasztalatokra építve szükségesnek tartja a nagyvállalatok tervezési módszerének megváltoztatását. Mindenekelőtt a mostaninál nagyobb jogkörük kell legyenaz üzemegységeknek, gazdálkodó egységeknek. Az alulról felépülő tervekhez, mivel az ott dolgozókat közvetlenül érintő dolgokról van szó, jobban hozzá tudnak szólni, mint amikor a vállalat teljes tervéhez várnak észrevételeket. Szükségesnek tartja, hogy a vállalati választott szakszervezeti testület elemzően vizsgálja a tervkészítésben érvényesített demokratizmust. Végül a középvezetők, illetve a fiatal diplomások helyzetéről szólva elmondta, a Budapesti Közlekedési Vállalatnál sok fiatal diplomás — anyagi meggondolásból — inkább vállal autóbuszvezetést, mint egységvezetői, gazdasági beosztást. Gazdasági építő munka A szakszervezetek feladatai a gazdasági építő munkában elnevezésű szekcióülés munkájában vett részt Gonda András, a KSZDSZ központi vezetőségének tagja, a Volán 7. sz. Vállalat szbtitkára. Hozzászólásában áttekintést adott a szolnoki Volán-vállalat munkaverseny-mozgalmáról, a szakszervezet termelési mozgalmakat segítő tevékenységétől. A népgazdaság számára fontos energiatakarékossággal kapcsolatban elmondta, náluk sikerült olyan érdekeltségi rendszert meghonosítani, mellyel az V. ötéves tervben több mint 13 millió forint értékű folyékony üzemanyagot takarítottak meg a brigádok. A gazdálkodás minden területén elért kedvező eredmények a termelési agitációval párosuló ösztönző bérezés, korszerű fuvarszervezés mellett annak is betudható, hogy a lehetőségeken belül gondoskodtak a dolgozók szociális igényeinek kielégítéséről is. Az V. ötéves terv alatt száz Volán-lakást adtak át a dolgozóknak. Gonda András csatlakozva küldötteink javaslataihoz, az ötnapos munkahét bevezetésével a közlekedés és szállítás dolgozóira háruló feladatok sikeres elvégzését a lépcsőzetes munkakezdés következetes betartásában és a zavartalan hétvégi rakodásban és árufogadásban látja. Szociális létesítmény avatás a FŐTAXI-nál Jól kezdődött az új esztendő a Fővárosi Autótaxi Vállalat 2-es üzemigazgatósága 1300 dolgozójának. Január első munkahetén Balázs József, a vállalat igazgatója felavatta ésátadta rendeltetésének a 36 milliós költséggel épült kétszintes szociális épületet. A kedves ünnepségen részt vettek a vállalat és az üzemigazgatóságok párt-, KISZ-, szakszervezeti vezetők, a beruházási irányítók. Meghívták Horváth Gézát, a vállalat nyugdíjas igazgatóját, akinek vezetése alatt kezdődött el az építkezés. Kedves vendégként köszöntötték Gál Jánost, az MSZMP VIIl. kerületi bizottságának első titkárát, valamint Karsai Ervint, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának osztályvezetőjét. A vállalat igazgatója felidézte a 16 év alatti fejlődést. Az akkori szabad térség helyén ma gazdagon felszerelt oktató-javító bázis lett, s a vállalati kollektíváé az érdem, hogy az anyagi erők koncentrálásával elkészülhetett a FŐTAXI legmodernebb szociális épülete. Elismerés illeti az üzemigazgatóság dolgozóit is, akik a hoszszan elhúzódó építkezés közben türelmet tanúsítva végezték eredménnyel a munkájukat. Karsai Ervin a Fővárosi Tanács képviseletében szólt, s örömét fejezte ki afelett, hogy új létesítményeket hétköznap is avatunk. Javasolta, folytassák ezt a gyakorlatot. Németh Lajos üzemigazgató, aki az utóbbi években nagy gyakorlatot szerzett új létesítmények átvételében, kiemelte: a jó üzemi légkör elengedhetetlen része a megfelelő szociális ellátottság. Az üzemigazgatóság dolgozói azt vallják, a szép, új szociális épületet úgy hasznosítják a legjobban, hogy a szolgáltatás színvonalának emelésével, az utasok iránti udvarias magatartással a társadalom is élvezze az ő jobb munkakörülményeiket. A vendégek ezután megtekintették az orvosi rendelő kivételével teljesen berendezett épületet. A kívül-belül színes, könnyűszerkezetes épület földszintjén van az egészségügyi bázis több helyisége. A belgyógyász szakorvos mellett hamarosan fogorvos, távolabbi terv szerint reumatológus vigyázza majd a dolgozók egészségét. A rendelőhöz kényelmes váró, az egészségügyieknek öltöző, fürdő tartozik. A mennyezetig csempézett helyiségekben, és mindenütt kellő fényerejű a világítás. Színes bútorokkal rendezték be az éttermet, melyhez egyik oldalon a melegítőkonyha — négy melegítőzsámollyal — az előírásoknak megfelelő kétrészes mosogatóhelyiség, s a konyhai dolgozók külön szociális helyiségei tartoznak, szintén mennyezetig csempével borítva. Az ebédlő másik oldalán van az éjjel-nappal nyitva tartó büfé, mely üzemidőn kívül az utcáról is megközelíthető. A földszinti irodahelyiségbe költözik az üzemigazgatóság munkaügyi szervezete, s itt fogadják az új belépő gépkocsivezetőket is. Az emeleten kétszáz személyes, két részre osztható elméleti oktató terem van, a mögöttes helyiségben filmvetítő gépház és hangosító. Van egy kisebb tanácsterem is, ennek azért örülnek, mert ezután nem kell hol itt, hol ott helyet keresni a szemináriumnak, kisebb létszámú összejövetelnek. Itt találjuk még a szakszervezeti irodát és a személyzeti osztályt , irodát, az üzemigazgatói irodát, párt- és KISZ-irodát és a személyzeti osztályt. A szakszervezeti iroda melletti helyiségben lesz a letéti könyvtár, mely addig a régi, kopott étkezőben volt. A FŐTAXI 2-es üzemigazgatóságának fejlődése, kevésbé látványos mértékben, de tovább tart. Folytatódik a festőműhely építésével és az öltözőt, fürdő korszerűsítésével. Pócza Sarolta Minden felszólaló választ kapott SZAKSZERVEZETÜNK XXX. KONGRESSZUSÁN a felszólalók sok mindent szóvá tettek, sok kérdésre választ vártak. Minden felszólaló írásos — és részletes — választ kapott az elmúlt napokban, hetekben. Úgy érezzük, hogy valamennyi alap nyilvánosságára is igényt tarthat, ha rövidítve is. Most az elhangzott felszólalásokra válaszolunk. Orbán János (Volán 1. sz. Vállalat) szükségesnek tartja a gépkocsivezetői alapképzés színvonalának emelését. Kifejtette, hogy mind az alapképzésnek, mind a továbbképzésnek együtt kellene fejlődni a technika, a közlekedés színvonalával. Hazánkban az oktatási rendszer továbbfejlesztése központi célkitűzés, s ennek előkészületei folyamatban vannak. A KPM illetékesei is vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a gépjárművezetői alapképzés hogyan illeszthető az eddiginél jobban az állami oktatás rendszerébe. Simon Lóránt (Főtaxi) és Kovács Károlyné (Volán 12. sz. Vállalat) a 31 forintos napidíj felemelését tették szóvá. Javaslatukat indokoltnak tartják, de milliárdos kihatása miatt egyelőre megvalósíthatatlan. Zmertych Katalin (Volán 23. sz. Vállalat) a szállítói-csomagolói munkakör szakmásítását sürgette. E munkakörök szakmásításához szükséges indoklás kimunkálása vállalati feladat. Ha ezt elkészítik, a Volán Trösztön keresztül kell a KPM személyzeti és oktatási főosztályára továbbítani jóváhagyás végett. Firnngl Zoltán (9. sz Ipari Szakmunkásképző Intézet) szerint is a motorizáció rohamos fejlődése szükségszerűen igényli a szakmailag és politikailag jól képzett munkaerő utánpótlását. Nem is lehetünk elégedettek a képzés eddigi eredményeivel, különösen nem a kulturális és politikai nevelő munka színvonalával. Elnökségünk 1931. első félévében ismét áttekinti a szakmunkásképzés és a továbbképzés helyzetét, s megfogalmazza azokat a szakszervezeti feladatokat, amelyek tovább segítik az oktató-nevelőmunka színvonalának további emelkedését. Sutián Endre (Miskolci Közlekedési Vállalat) szóvá tette, hogy a tömegközlekedési járművek nem részesülnek forgalmi előnyökben és évek óta gondot okoz Miskolcon a belvárosi áruszállítás és rakodás. Megállapítható, hogy a tömegközlekedés elsőbbsége a különböző fejlesztések rangsorolásánál és a forgalomban egyaránt érvényesült az elmúlt ötéves tervben, hiszen ez a legtöbb helyen találkozott a tanácsok céljaival. Miskolc esetében — a földrajzi elhelyezkedés függvényében — a kelet-nyugati közúti tengely az egyetlen a forgalom számára. Ezen belül bizony szűk útkereszteződések vannak a városban. Az elmúlt és a jelenlegi ötéves tervben sok minden készült és készül, ami a súlyos helyzetet könnyíteni fogja. Tovább folyik az északi tehermentesítő út építése. Ugyanakkor a tömegközlekedés elsőbbségét szolgálják a különböző forgalomszabályozási és szervezési intézkedések is. Ugyanakkor jó hír az is, hogy a belvárosi raktárak kitelepítése már megkezdődött és az üzletek áruszállításának szabályozására tett intézkedések felmérése is folyik. Jelenleg Miskolc belvárosában 27 raktár és üzlet áruforgalma zavarja a tömegközlekedés folytonosságát. Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója felszólalásában javasolta, hogy az alkatrészellátás további javítására tegyen a szakszervezet lépéseket és követelje meg az illetékes gazdasági irányítószervek hathatós intézkedéseit. Ezt az igen fontos kérdést a szakszervezet újra felveti az ágazat vezetőinél, hogy tárcaközi alapon vizsgálják meg a jelenlegi helyzetet és határozzák meg a további — s remélhetőleg — eredményt hozó együttes tennivalókat. A MUNKAERŐVEL KAPCSOLATOS FELVETÉSE, miszerint a gépjárműszerelők és más, kapcsolódó szakmunkások képzéséhez ők adják a bázist, de az AFIT-vállalatok bérhelyzete sajnos már nem teszi lehetővé a kiképzett szakmunkások ágazatban tartását. Ez sokszor tapasztalt helyzet. Ezt a megállapítást továbbítjuk a SZOT-hoz, noha megjegyezzük, hogy jól tudjuk az okot: az állami, illetve szövetkezeti tulajdonon alapuló gazdálkodás eltérő pénzügyi viszonyain alapul. Csák Lajos (Fővárosi Szállítási Vállalat) felvetése kapcsolódik Zmertych Katalinéhoz, s itt is arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a szállító munkakör szakmásításához szükséges az indoklás, vagyis a szakmai szintet a vállalat munkatársainak kell kidolgozniuk. Ennek tartalmaznia kell a munkakör elméleti és gyakorlati ismereteinek követelményeit, hiszen ezt a vállalatnál ismerik a legalaposabban. A továbbítás módja ugyanaz, mint amit a Zmertych Katalinnak adott válaszban közöltünk. Federovits Györgyné (AUTÓKER) felszólalásában azt kérte, hogy a szakszervezet bővítse a bizalmiak közgazdasági ismereteit. Ezzel messzemenően egyetért a KSZDSZ. Az újonnan megválasztott tisztségviselők oktatását már sok helyen — így az AUTÓKER-nél — is megtartották. Ahol a közgazdasági kérdésekkel keveset foglalkoztak, ott alkalom adódik az idén induló bizalmi alapképző tanfolyam során további ismeretekkel is foglalkozni. 1981. január