Közlekedés, 1989 (79. évfolyam, 2-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) vozik, amely a szakma kisvál­lalatai közé tartozik, így ed­digi munkájáról elmondotta, hogy hűséges típus, hiszen ne­gyedszázada dolgozozik ott, és mint gazdasági vezető, illetve társadalmi szb-titkár, az el­múlt évben került először konf­liktushelyzetbe, mivel a ha­gyományos érdekképviselet, ér­dekvédelem ebben a kettős tisztségben nem érvényesíthe­tő. Megvállsztása esetén a közlekedési szakma tekintélyé­nek visszaszerzését tartja el­sődleges feladatának és a tit­kári megbízatást szolgálatnak tekinti. Hegyi Kálmán egyhangú szavazással, Inokai Géza 10 ellenszavazattal és hat tartóz­kodással került fel a jelölő­listára, az értekezleten java­solt Gunics László azonban nem került fel a jelölőlistára, mivel nem kapta meg a jelö­léshez szükséges szavazatok számát. Ezért nem kapott le­hetőséget arra, hogy prog­rambeszédét elmondhassa, így a jelölőbizottság által ja­vasolt két személy szerepelt a szavazócédulán. Nádor Lajos, a szavazat­szedő bizottság vezetője a sza­vazás után bejelentette, hogy a szakszervezeti szövetségünk mozgalompolitikai titkára He­gyi Kálmán lett, aki 274 sza­vazatot kapott. Erre a tiszt­ségre Gunics László 15, illet­ve Forráskúti Tibor 1, és Kin­­ter Jenő 1 szavazatot kapott. A szakmapolitikai titkár Ino­kai Géza lett, aki 227 szava­zatot kapott. Erre a tisztségre Gunics László 53, Csömör Ist­ván 1, Kriston István 1, Stei­ner János 1 és Wendler Lász­ló 1 szavazatot kapott. Kongresszus léptékű döntések A választást követően Papp Béla, szakszervezeti szövetsé­günk főtitkára ismertette a prog­ra­m­nyi­la­tkozat-tervezetet, amely részletesen összefoglal­ja a Közlekedési Szakszerve­zetek Szövetségének fő cél­kitűzéseit és mozgalompolitikai elveit. (Az elfogadott program­­nyilatkozatot a 3. oldalon kö­zöljük. — A szerk.) A főtitkár hangsúlyozta: a novemberi küldöttértekezlet kongresszus­léptékű döntéseket hozott, így az ennek megfelelő program­­nyilatkozat helyettesítheti — amíg nem készül el új alap­szabályunk — szándékaink ki­nyilatkozásait. A létrejött szö­vetség önálló és független szakszervezetként a közlekedés és annak tevékenységéhez kapcsolódó vállalatok, intéz­mények munkavállalóinak ér­dekében politizál. Céljai meg­valósítására, egyben erejének fokozására csatlakozik a szak­­szervezetek később létrejövő országos szövetségéhez. Papp Béla összefoglalta a legfontosabb célkitűzéseket és leszögezte: a munkavállalók érdekeinek védelme a szövet­ség alapvető feladata. Azután azt, hogy végzett munkájuk­nak megfelelő helyet foglal­hassanak el az ágazatok sorá­ban, munkájuk díjazását, te­vékenységük társadalmi elis­mertségét tekintve. Végül sze­repel a programnyilatkozatban a tagság egészét vagy egyes rétegeit érintő szociális intéz­kedések megvalósulásának fel­ügyelete, az általános és szak­mai tudás gyarapításának igé­nye és nem utolsósorban szö­vetségi cél a dolgozói rétegek közötti szolidaritás erősítése, a közös és oszthatatlan vagyon gyarapítása, védelme. Az alap- és középszervek által létrehozott tagozatok te­hát önkéntes egyezségre lép­nek. A szövetség nyitott, min­den olyan érdekvédelmi szer­vezet és dolgozó csatlakozhat hozzá, aki a programnyilatko­zatban meghirdetett célokkal, szervezeti renddel és a mű­ködés szabályaival azonosul, önállóságukat a csatlakozás után is megtarthatják, ám szükséges elfogadniuk, hogy egyes esetekben akár saját érdekeik pillanatnyi háttérbe szorításával is támogatják a többség érdekérvényesítő tö­rekvéseit. Papp Béla a tervezet is­mertetésekor kiemelte, hogy a szövetség minden szinten és valamennyi tevékenységében nyíltan politizál, éppen a sza­bad véleménynyilvánítás, a be­leszólás jogának és lehetősé­gének garanciája érdekében. Ezt szolgálja egyebek mellett a szövetség tagjai közötti esélyegyenlőség biztosítása, de az is, hogy a KSZSZ kész köl­csönösen segítő kapcsolatok létesítésére más szervezetekkel, társadalmi intézményekkel. Tiltakozás a metrórobbantás ellen A vitában felmerült kérdé­sekre ugyancsak a főtitkár adott rövid választ. A­­bank­betétek, befektetések haszná­nak felosztásával kapcsolat­ban elmondotta: jogos, ha an­nak élvezetére szövetség egé­sze jogosult, vagyis a bevé­telek a központi alapokat gya­rapítják. Szóba került egy osztrák céggel közösen létesí­tendő utazási iroda, amelynek hasznából támogathatná a se­gélyalapot, vagy a nyugdíjas üdültetést a szövetség. A kor­nak megfelelő gépjárművek, szerelő-műszaki technika alkal­mazása még akkor is marad­jon a szakszervezeti követelé­sek sorában, ha ettől a va­lóságos lehetőségek messze el­maradnak. Hiszen az ember megbecsülésének fontos mér­céjét jelentik a korszerű mun­kakörülmények. A programnyi­latkozatot és a metrórobban­tás elleni tiltakozást a részt­vevők elfogadták. Az országos titkári értekez­let tanácskozása február 24- én, a szervezeti és működési szabályzat vitájával és elfo­gadásával folytatódott. Elő­ször az előző napon megvá­lasztott Hegyi Kálmán mozga­lompolitikai titkár fűzött kiegé­szítést a szabályzat-tervezet­hez, amely a KSZSZ szerveze­teinek, vezető testületeinek és szerveinek működési rendjét, valamint­­apparátusának fel­adatait és szervezeti felépíté­sét tartalmazza. (Az elfoga­dott szervezeti és működési szabályzatok teljes terjedelem­ben közöljük márciusi szá­munk mellékletében.­­ A szerk.) Schnéder Károly, a pol­gári légiközlekedési tagozat vezetője például azt ja­vasolta, hogy rendelkezzen a szabályzat a vezető tisztség­­viselők visszahívásáról is. Alexa Györgyné, a Fősped vszb-titkára pedig a csomago­lómunkások tagozatának meg­alakítását kezdeményezte, amelyet 7 ellenszavazattal, többségi egyetértéssel elfo­gadtak a tanácskozás résztve­vői. Freud Béla, a Balaton Volán és Nádor Lajos, a Fő­taxi vszb-titkára viszont az al­kalmazotti tagozat megalakí­tását szorgalmazta, de erről nem született döntés. A pon­tosított és kiegészített szerve­zeti és működési szabályzatot 4 ellenszavazattal és három tartózkodással elfogadták. Ezt követően megkezdődött a vagyoni helyzet és az idei költségvetés feletti vita. Elöl­járóban Papp Béla főtitkár el­mondotta, hogy a döntéshez feltétlenül szükséges a részle­tes és korrekt tájékoztatás. A novemberi küldöttértekezlet ja­vaslatainak figyelembevételé­vel készülő idei költségvetések­nél alapvető szempont, hogy a tervezésben és a gazdálko­dásban erőteljesebben nő az alapszervezetek önállósága. A szövetség életében viszont át­menetinek kell tekinteni az idei esztendőt, mivel a válto­zásokból adódó személyi és gazdálkodási kérdések csak az év során rendeződnek. Az idei pénzügyi felhasználáso­kat múlt évi kötelezettségek is terhelik. Ilyen például a SZOT elnökségének határozata, amelynek értelmében a bruttó tagdíjbevétel után 10 százalé­kos SZOT-járulék, 1 százalé­kos szolidaritási befizetés és 1 százalékos iskolai hozzájárulás terheli idei költségvetésünket. Az alapszervezetek költségve­tésüket az országos titkári ér­tekezlet által elfogadott tag­díj-megoszlás aránya, illetve saját szükségleteik alapján és annak belső felhasználási ará­nyai szerint készíthetik el a kö­zeljövőben. Papp Béla hangsúlyozta, hogy mindenképpen mérlege­lést kíván az üdültetés, a lap­kiadás, az apparátus költsége és a SZOT, illetve a nemzet­közi szövetség felé irányuló kötelezettségeink. Tájékoztatta a titkárokat arról a SZOT el­nökségi határozatról, amelynek értelmében 1988. december 1- jétől rendezik a függetlenített tisztségviselők munkajogi kér­déseit, valamint bérviszonyait. Ennek értelmében minden tiszt­ségviselő kerüljön a közeljö­vőben szakszervezeti állomány­ba és a munkabérét, illetve az egyéb juttatásait a válla­lat utalja át a szakszervezet­nek. A munkáltatói jogokat pedig vegye át a vállalati szak­­szervezeti bizottság. A vszb­­titkár jövedelmi viszonya a főosztályvezetői, a politikai munkatársé viszont az osztály­­vezetői jövedelmi viszonyokkal legyen azonos. A főtitkár leszögezte, csak a nullszaldós gazdálkodás le­het elfogadható, de amennyi­ben szükséges­­ az átmeneti jellegből adódó kötelezettsé­gek miatt -, a tartalékalap­ból bizonyos összeg — az ügy­vezető elnökség hozzájárulásá­val — felhasználható. Részle­tesen ismertette az apparátus összetételét, ahol jelentős csökkenés várható, mivel meg-­ szűnt az osztályszervezet és a megválasztott mozgalompoliti­kai, illetve szakmapolitikai tit­kár 8—8 szakértővel kíván dol­gozni. A titkárokat megilleti a munkatársi választás joga, illetve az apparátusból kike­rülőkről emberséges módon kell gondoskodni. Közülük el­sősorban a humán végzettsé­gűeknek jelent gondot az el­helyezkedés, így a központi apparátus végleges kialaku­lása szeptember végére várha­tó. „ Vita a tagdíj­megosztásról Az ezt követő vitában tizen­egyen kértek szót és a tagdíj­megosztásra háromféle javas­lat hangzott el. Alexa György­né a közúti közlekedési ta­gozat nevében 70-30 százalé­kos arányt javasolt az alap­szervezetek javára. Ő azt a véleményét is kinyilvánította, hogy nem tapasztalható a ta­karékosságra való törekvés a költségvetésben. A BKV képvi­seletében felszólaló erre az évre 65-35, jövőre viszont 70 -30 százalékos arányt javasolt. Lovasi Ottó, a Kunság Volán képviseletében ugyancsak a 70-30 százalékos arányt tá­mogatta. Gombos Péter, a tanulók és diákok tagozatá­nak vezetője a tanulói alap­szervezetek működéséhez szük­séges támogatás jelentőségét hangsúlyozta hozzászólásában. Kardos Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke elmondta, hogy szakszervezetünknek a múlt évben nem volt jóváha­gyott költségvetése, így a fel­­­használásról az elnökség, illet­ve a titkárság döntött. Jelen­tősen csökkent a sport- és kul­turális támogatás, így tartalék­alap-felhasználásra nem került sor. Végleges mérlegbeszámo­lót csak március végén, ápri­lis elején készíthet a szakap­parátus. A számvizsgáló bizott­ság 60-40 százalékos tagdíj­­megoszlást javasol, az ismert átmeneti kötelezettségek mi­att. Papp Béla a hozzászóláso­kat követő összefoglalójában hangsúlyozta, hogy az alap­szervezeti vagyon helyzetét nem befolyásolja a szövetség és a veszteséges vállalkozásért minden esetben a döntést ho­zó a felelős. Ő különben a 65-35 százalékos megoszlást kompromisszumos javaslatként elfogadhatónak tartja. De a döntés mindenképpen új költ­ségvetést igényel. A tagdíj-megoszlásra tett ja­vaslatok közül, a 60—40 szá­zalékos arányra először 14-en, a 70-30 százalékos arányra 157-en, a 65-35 százalékos arányra pedig 101-en szavaz­tak. Mivel az egyik javaslat sem kapott 2/3-os többséget, új szavazást rendelt el a ta­nácskozás levezető elnöke. A megismételt szavazás során (Folytatás a 3. oldalon) Elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot Az országos titkári értekezletről jelentjük A tanácskozás résztvevői Wendler László elnökölt az értekezleten A légiközlekedés képviselői KÖZLEKEDÉS 1989. FEBRUÁR

Next