Közlekedés, 1989 (79. évfolyam, 2-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) vozik, amely a szakma kisvállalatai közé tartozik, így eddigi munkájáról elmondotta, hogy hűséges típus, hiszen negyedszázada dolgozozik ott, és mint gazdasági vezető, illetve társadalmi szb-titkár, az elmúlt évben került először konfliktushelyzetbe, mivel a hagyományos érdekképviselet, érdekvédelem ebben a kettős tisztségben nem érvényesíthető. Megvállsztása esetén a közlekedési szakma tekintélyének visszaszerzését tartja elsődleges feladatának és a titkári megbízatást szolgálatnak tekinti. Hegyi Kálmán egyhangú szavazással, Inokai Géza 10 ellenszavazattal és hat tartózkodással került fel a jelölőlistára, az értekezleten javasolt Gunics László azonban nem került fel a jelölőlistára, mivel nem kapta meg a jelöléshez szükséges szavazatok számát. Ezért nem kapott lehetőséget arra, hogy programbeszédét elmondhassa, így a jelölőbizottság által javasolt két személy szerepelt a szavazócédulán. Nádor Lajos, a szavazatszedő bizottság vezetője a szavazás után bejelentette, hogy a szakszervezeti szövetségünk mozgalompolitikai titkára Hegyi Kálmán lett, aki 274 szavazatot kapott. Erre a tisztségre Gunics László 15, illetve Forráskúti Tibor 1, és Kinter Jenő 1 szavazatot kapott. A szakmapolitikai titkár Inokai Géza lett, aki 227 szavazatot kapott. Erre a tisztségre Gunics László 53, Csömör István 1, Kriston István 1, Steiner János 1 és Wendler László 1 szavazatot kapott. Kongresszus léptékű döntések A választást követően Papp Béla, szakszervezeti szövetségünk főtitkára ismertette a programnyilatkozat-tervezetet, amely részletesen összefoglalja a Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének fő célkitűzéseit és mozgalompolitikai elveit. (Az elfogadott programnyilatkozatot a 3. oldalon közöljük. — A szerk.) A főtitkár hangsúlyozta: a novemberi küldöttértekezlet kongresszusléptékű döntéseket hozott, így az ennek megfelelő programnyilatkozat helyettesítheti — amíg nem készül el új alapszabályunk — szándékaink kinyilatkozásait. A létrejött szövetség önálló és független szakszervezetként a közlekedés és annak tevékenységéhez kapcsolódó vállalatok, intézmények munkavállalóinak érdekében politizál. Céljai megvalósítására, egyben erejének fokozására csatlakozik a szakszervezetek később létrejövő országos szövetségéhez. Papp Béla összefoglalta a legfontosabb célkitűzéseket és leszögezte: a munkavállalók érdekeinek védelme a szövetség alapvető feladata. Azután azt, hogy végzett munkájuknak megfelelő helyet foglalhassanak el az ágazatok sorában, munkájuk díjazását, tevékenységük társadalmi elismertségét tekintve. Végül szerepel a programnyilatkozatban a tagság egészét vagy egyes rétegeit érintő szociális intézkedések megvalósulásának felügyelete, az általános és szakmai tudás gyarapításának igénye és nem utolsósorban szövetségi cél a dolgozói rétegek közötti szolidaritás erősítése, a közös és oszthatatlan vagyon gyarapítása, védelme. Az alap- és középszervek által létrehozott tagozatok tehát önkéntes egyezségre lépnek. A szövetség nyitott, minden olyan érdekvédelmi szervezet és dolgozó csatlakozhat hozzá, aki a programnyilatkozatban meghirdetett célokkal, szervezeti renddel és a működés szabályaival azonosul, önállóságukat a csatlakozás után is megtarthatják, ám szükséges elfogadniuk, hogy egyes esetekben akár saját érdekeik pillanatnyi háttérbe szorításával is támogatják a többség érdekérvényesítő törekvéseit. Papp Béla a tervezet ismertetésekor kiemelte, hogy a szövetség minden szinten és valamennyi tevékenységében nyíltan politizál, éppen a szabad véleménynyilvánítás, a beleszólás jogának és lehetőségének garanciája érdekében. Ezt szolgálja egyebek mellett a szövetség tagjai közötti esélyegyenlőség biztosítása, de az is, hogy a KSZSZ kész kölcsönösen segítő kapcsolatok létesítésére más szervezetekkel, társadalmi intézményekkel. Tiltakozás a metrórobbantás ellen A vitában felmerült kérdésekre ugyancsak a főtitkár adott rövid választ. Abankbetétek, befektetések hasznának felosztásával kapcsolatban elmondotta: jogos, ha annak élvezetére szövetség egésze jogosult, vagyis a bevételek a központi alapokat gyarapítják. Szóba került egy osztrák céggel közösen létesítendő utazási iroda, amelynek hasznából támogathatná a segélyalapot, vagy a nyugdíjas üdültetést a szövetség. A kornak megfelelő gépjárművek, szerelő-műszaki technika alkalmazása még akkor is maradjon a szakszervezeti követelések sorában, ha ettől a valóságos lehetőségek messze elmaradnak. Hiszen az ember megbecsülésének fontos mércéjét jelentik a korszerű munkakörülmények. A programnyilatkozatot és a metrórobbantás elleni tiltakozást a résztvevők elfogadták. Az országos titkári értekezlet tanácskozása február 24- én, a szervezeti és működési szabályzat vitájával és elfogadásával folytatódott. Először az előző napon megválasztott Hegyi Kálmán mozgalompolitikai titkár fűzött kiegészítést a szabályzat-tervezethez, amely a KSZSZ szervezeteinek, vezető testületeinek és szerveinek működési rendjét, valamintapparátusának feladatait és szervezeti felépítését tartalmazza. (Az elfogadott szervezeti és működési szabályzatok teljes terjedelemben közöljük márciusi számunk mellékletében. A szerk.) Schnéder Károly, a polgári légiközlekedési tagozat vezetője például azt javasolta, hogy rendelkezzen a szabályzat a vezető tisztségviselők visszahívásáról is. Alexa Györgyné, a Fősped vszb-titkára pedig a csomagolómunkások tagozatának megalakítását kezdeményezte, amelyet 7 ellenszavazattal, többségi egyetértéssel elfogadtak a tanácskozás résztvevői. Freud Béla, a Balaton Volán és Nádor Lajos, a Főtaxi vszb-titkára viszont az alkalmazotti tagozat megalakítását szorgalmazta, de erről nem született döntés. A pontosított és kiegészített szervezeti és működési szabályzatot 4 ellenszavazattal és három tartózkodással elfogadták. Ezt követően megkezdődött a vagyoni helyzet és az idei költségvetés feletti vita. Elöljáróban Papp Béla főtitkár elmondotta, hogy a döntéshez feltétlenül szükséges a részletes és korrekt tájékoztatás. A novemberi küldöttértekezlet javaslatainak figyelembevételével készülő idei költségvetéseknél alapvető szempont, hogy a tervezésben és a gazdálkodásban erőteljesebben nő az alapszervezetek önállósága. A szövetség életében viszont átmenetinek kell tekinteni az idei esztendőt, mivel a változásokból adódó személyi és gazdálkodási kérdések csak az év során rendeződnek. Az idei pénzügyi felhasználásokat múlt évi kötelezettségek is terhelik. Ilyen például a SZOT elnökségének határozata, amelynek értelmében a bruttó tagdíjbevétel után 10 százalékos SZOT-járulék, 1 százalékos szolidaritási befizetés és 1 százalékos iskolai hozzájárulás terheli idei költségvetésünket. Az alapszervezetek költségvetésüket az országos titkári értekezlet által elfogadott tagdíj-megoszlás aránya, illetve saját szükségleteik alapján és annak belső felhasználási arányai szerint készíthetik el a közeljövőben. Papp Béla hangsúlyozta, hogy mindenképpen mérlegelést kíván az üdültetés, a lapkiadás, az apparátus költsége és a SZOT, illetve a nemzetközi szövetség felé irányuló kötelezettségeink. Tájékoztatta a titkárokat arról a SZOT elnökségi határozatról, amelynek értelmében 1988. december 1- jétől rendezik a függetlenített tisztségviselők munkajogi kérdéseit, valamint bérviszonyait. Ennek értelmében minden tisztségviselő kerüljön a közeljövőben szakszervezeti állományba és a munkabérét, illetve az egyéb juttatásait a vállalat utalja át a szakszervezetnek. A munkáltatói jogokat pedig vegye át a vállalati szakszervezeti bizottság. A vszbtitkár jövedelmi viszonya a főosztályvezetői, a politikai munkatársé viszont az osztályvezetői jövedelmi viszonyokkal legyen azonos. A főtitkár leszögezte, csak a nullszaldós gazdálkodás lehet elfogadható, de amennyiben szükséges az átmeneti jellegből adódó kötelezettségek miatt -, a tartalékalapból bizonyos összeg — az ügyvezető elnökség hozzájárulásával — felhasználható. Részletesen ismertette az apparátus összetételét, ahol jelentős csökkenés várható, mivel meg- szűnt az osztályszervezet és a megválasztott mozgalompolitikai, illetve szakmapolitikai titkár 8—8 szakértővel kíván dolgozni. A titkárokat megilleti a munkatársi választás joga, illetve az apparátusból kikerülőkről emberséges módon kell gondoskodni. Közülük elsősorban a humán végzettségűeknek jelent gondot az elhelyezkedés, így a központi apparátus végleges kialakulása szeptember végére várható. „ Vita a tagdíjmegosztásról Az ezt követő vitában tizenegyen kértek szót és a tagdíjmegosztásra háromféle javaslat hangzott el. Alexa Györgyné a közúti közlekedési tagozat nevében 70-30 százalékos arányt javasolt az alapszervezetek javára. Ő azt a véleményét is kinyilvánította, hogy nem tapasztalható a takarékosságra való törekvés a költségvetésben. A BKV képviseletében felszólaló erre az évre 65-35, jövőre viszont 70 -30 százalékos arányt javasolt. Lovasi Ottó, a Kunság Volán képviseletében ugyancsak a 70-30 százalékos arányt támogatta. Gombos Péter, a tanulók és diákok tagozatának vezetője a tanulói alapszervezetek működéséhez szükséges támogatás jelentőségét hangsúlyozta hozzászólásában. Kardos Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke elmondta, hogy szakszervezetünknek a múlt évben nem volt jóváhagyott költségvetése, így a felhasználásról az elnökség, illetve a titkárság döntött. Jelentősen csökkent a sport- és kulturális támogatás, így tartalékalap-felhasználásra nem került sor. Végleges mérlegbeszámolót csak március végén, április elején készíthet a szakapparátus. A számvizsgáló bizottság 60-40 százalékos tagdíjmegoszlást javasol, az ismert átmeneti kötelezettségek miatt. Papp Béla a hozzászólásokat követő összefoglalójában hangsúlyozta, hogy az alapszervezeti vagyon helyzetét nem befolyásolja a szövetség és a veszteséges vállalkozásért minden esetben a döntést hozó a felelős. Ő különben a 65-35 százalékos megoszlást kompromisszumos javaslatként elfogadhatónak tartja. De a döntés mindenképpen új költségvetést igényel. A tagdíj-megoszlásra tett javaslatok közül, a 60—40 százalékos arányra először 14-en, a 70-30 százalékos arányra 157-en, a 65-35 százalékos arányra pedig 101-en szavaztak. Mivel az egyik javaslat sem kapott 2/3-os többséget, új szavazást rendelt el a tanácskozás levezető elnöke. A megismételt szavazás során (Folytatás a 3. oldalon) Elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot Az országos titkári értekezletről jelentjük A tanácskozás résztvevői Wendler László elnökölt az értekezleten A légiközlekedés képviselői KÖZLEKEDÉS 1989. FEBRUÁR