Közlekedéstudományi Szemle, 1951 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1951 / 5. szám - Kovács László: A vasúti teherkocsiforduló csökkentése következtében feleslegessé váló beruházások megtakarításának számítása

A VASÚTI TEHERKOCSIFORDULÓ CSÖKKENTÉSE KÖVETKEZTÉBEN FELESLEGESSÉ VÁLÓ BERUHÁZÁSOK MEGTAKARÍTÁSÁNAK SZÁMÍTÁSA KOVÁCS LÁSZLÓ A vasúti t­eh­e­rk­ocs­if­o­r­du­ló idő csökkentése a vasúti közlekedés megszervezésének egyik legfontosabb kérdése. A Közlekedéstudományi Szemle 2. számá­ban Sztankóczy Zoltán közleményében foglal­kozik a kocsifor­d­ulóidő tervezésének különös je­lent­őség­élvel. A kérdésnek különös súlyt ad az a körülményt, hogy a kocsifordulóidő gyor­sítása nemcsak a vasút, hanem az egész nép­gazdaságra nézve kedvező kihatással van. A kocsifordulóidő változása több tényező alakulásától függ, ezeket a tényezőket részle­tesen ismerteti a fent említett közlemény, de megemlítendő, hogy a kocsifordulóidő csökken­tése következtében a) csökkenthető a vasúti szállítás önkölt­sége, ez az önköltségcsökkentés az akkumulá­ciót növeli és a vasút gazdaságos üzemvitelét kedvezően befolyásolja; b) a kocsipark növelése nélkül növelhető a szállítási teljesítmény, s így növekszik a vasút termelékenysége; c) megtakarítás érhető el a beruházások­nál, mert a nagyobb szállítási teljesítményt ugyanazzal, vagy a teljesítmény növekedéséhez viszonyítva, aránylag kisebb kocsiparkkal tudja a vasút biztosítani; d) a vasút forgóeszközeinek megtérülési se­bessége növekszik, ennek során a vasút forgó­alapja csökkenthető, ami a vasút gazdaságos­ságát kedvezően befolyásolja; e) minthogy a vasúton szállított áruk, áru­szállítási sebessége növekszik, a szállíttatók — tehát a népgazdaság — forgóeszközeinek megtérülési sebessége is nő; f) a kocsifordulóidő csökkentése során megtakarított beruházások következtében fel­szabaduló kapacitást a népgazdaság más terü­letének kifejlesztésére fordíthatjuk. Mindezek bizonyítják, hogy a kocsiforduló­­idő csökkentése nemcsak a vasút, hanem a népgazdaság egészének is jelentős problémája. Ezen sokrétű kérdésből csupán a c) pont alat­tit kívánom vizsgálat tárgyává tenni, neve­zetesen azt, hogy a k­ocsisfordulóidő csökkenté­sével, a kocsipark jobb kihasználásával, a be­ruházások elmaradása következtében, mily ösz­­szegű — forintban kimutatható — megtakarí­tás mutatkozik. A számítás megkezdése előtt meg kell állapítanunk az alábbiakat : A vasút kocsi­parkja a gazdálkodási perióduson belül — je­len esetben egy élven belül — a havi szállítási teljesítményeknek megfelelően és azoktól füg­gően, különböző mértékben van kihasználva. A maximális kihasználásra a csúcs­forgalmi időszakban kerül sor. A szállítási teljesítményt a kérdéses éven belül a vasút egy adott kocsi­parkkal bonyolította le, a kocsifordulóidő az év hónapjaiban más és más volt,, a szervezés megkívánta, hogy a kocsifordulóidő legkisebb értékét a csú­csforgalomban érje el. Függetlenül az évközi áruforgalmi ingado­zásoktól, a vasútnak biztosítani kell, hogy a csúcsforgalomban is maradéktalanul teljesíteni tudja a szállítási feladatokat, tehát oly méretű kocsiparkkal kell rendelkeznie, hogy a csúcs­­forgalom kocsiszükséglete is biztosítva legyen. Az összehasonlítás alapjául szolgáló első évben, a csúcsforgalmi időszakban legyen Ai az áruszállítási teljesítmény árutonna­­kilométerben, Wi a forgalomba adott teherkocsik száma, Szi az átlagos szállítási távolság, R egy kocsi átlagos hasznos terhelés, Kí a kocsifordulóidő. Ai ( SziXWiXi? X ^ 1) Az alábbi számítás során a teherkocsik átlagos hasznos terhelését állandónak tekin­tem, mert ezen tényező megváltozásának ki­hatása, illetőleg a megváltoztatás módja nem tartozik a tárgykörhöz. Meg kell azonban állapítani, hogy a kocsik raksúlyának fokozott kihasználása a vasút egyik leginkább fokozható gazdasági tartaléka és a kocsikihasználás a vasút gazdaságosságá­nak legjellemzőbb mutatója. A szállítási teljesítmény növekedésével, a következő év csúcsforgalmi időszakában le­gyen a szállítási teljesítmény A2 átkm. Ezt a megnöveke­dett teljesítményt a vasút a kocsipark és a kocsifordulóidő függvényében különböző módokon tudja lebonyolítani. a) A csúcsforgalmi időszakban forgalomba adott kocsik száma ugyanakkora marad, mint az előző évben, de a kocsifordulóidő csökken­tendő. b) A kocsifordulóidő változatlan marad, ezzel szemben a kocsiknak a száma növelendő a megnövekedett teljesítménynek megfelelően. c) A megnövekedett teljesítmény részben a forgalomba adott kocsik számának növelésé­vel, részben a kocsifordulói­dő csökkentésével biztosítandó. A szállítási teljesítmény fenti három lehe­tőség szerinti megoldása az alábbi képletekben írható fel:

Next