Közlekedéstudományi Szemle, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1953 / 4. szám - AZ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI EGYETEM ÚT-, VASÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI TANSZÉKÉNEK KÖZLEMÉNYEI - Győrffy Gyula: Az újjáépített Petőfi-híd jelentősége Budapest forgalmában

irányítani tudja. (Pl. az Észak-Pestről Dél- Budára irányuló forgalmat szinte „erőszakosan” vezeti rá a Petőfi-hídra; ugyanígy a vissza­irányuló forgalmat is belevezeti a Marx-téri forgalomelosztó csomópontba.) A délpesti forgalom nagy tömegét a Sorok­sári út szállítja az új hídnak, illetve vonja el arról. A Boráros-térbe csatlakozó oldallehajtók kanyarulati sugarainak megnövelése a Soroksári­ért és a Petőfi-híd kapcsolatát is megjavította. A Soroksári-útba torkolló Kvassay Jenő­ út is nagytömegű járművet hord rá a hídra, hiszen ezen az úton bonyolódik le a csepeli gyárak és üzemek hatalmas forgalma. A budai oldalon nagy szerep jut a Budafoki­­útnak, a Schönhercz Zoltán­ utcának és a Ver­­peléti-útnak. A Budafoki-út, illetve a Fehérvári­út szolgálja ki az állandóan bővülő délbudai, albertfalvai, budafoki üzemeket, a Verpeléti­ét pedig a Móricz Zsigmond­ körtéren át szét­osztja a forgalmat s nagy részét Kelenföld felé irányítja. Érdekes megfigyelni a délbudai város­részek fellendülését a híd megnyitása óta. (Pl. a Verpeléti úton az elmúlt rövid idő alatt két új espresso, egy italbolt és egy Közért üzlet nyílt meg, ami azt bizonyítja, hogy a híd forgalombahelyezése kapcsán ezen a téren is sokirányú fellendülés mutatkozik.) Érdekes megfigyelni a Petőfi-híd megépítése utáni forgalmi változásokat, konkrét adatok — az 1952. december 19-én a Szabadság-hídon és a Petőfi-hídon tartott forgalomszámlálás adatai alapján. Az adatok feldolgozását a 6/b és 6/c ábra mutatja. Az ábrán százalékosan hasonlítottuk össze egymással a Szabadság­­híd és a Petőfi-híd forgalmát úgy, hogy a két híd összforgalmát 100%-nak vettük. A 6/c ábra ezenfelül a járműnemenkénti százalékos eloszlást is szemlélteti. A 6/a ábra összehasonlí­tásképpen az 1938—39. évi számlálás adatainak a két hídra vonatkozó részét tünteti fel szintén százalékos feldolgozásban. Az 1950 március 17-én tartott forgalomszám­lálás adatai szerint a Szabadság-hídon haladt át a legtöbb tehergépkocsi; ma tehergépkocsi 3500 kg összsúlyon felül nem közlekedhet a Szabadság-hídon s az ennél könnyebb összsúlyú tehergépkocsik száma is alig haladja meg a felét a fenti számláláskor kimutatott járművek számának. A Petőfi-híd forgalma kevéssel felülmúlja a Szabadság-híd forgalmát s a legjellemzőbb adat — a tehergépjárművek száma — azt bizonyítja, hogy ma több tehergépkocsi halad át a Petőfi hídon, mint annak idején a leg­nagyobb teherforgalmú Szabadság-hídon. Erősen lecsökkent a személygépkocsik száma is a Szabadság-hídon, ennek is nagy részét vette fel a Petőfi-híd. Az újjáépített híd forgalomba­­adásával megváltozott a Szabadság-híd eddigi kedvezőtlen kihasználási foka (96%-ról lecsök­kent kb. 47—52%-ra). A legutóbbi forgalomszámlálás adatainak vizs­gálatakor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az összehasonlítási alapul felhasznált 1950- es forgalomszámlálással szemben (ez tavasszal történt) a legutóbbi számlálás télen volt, s ha ennek figyelembevételével a motorkerékpár-, kerékpárközlekedés idényjellegére gondolunk, arra a következtetésre jutunk, hogy a két híd — különösen a Petőfi-híd — forgalma melegebb évszakban a jelenlegit felülmúlja. A forgalom­nak az előbb említett szerencsés, jó elosztódása nagy javulást jelent a főváros forgalma terén. Az újjáépített Petőfi-híd illetve a Boráros­­tér helyét Budapest forgalmában a 7. ábra mutatja. A Petőfi-híd forgalma állandóan növekedőben van a városfejlesztés, a járműpark növekedésé­nek arányában. Az állandóan szaporodó mű­egyetemi építmények s a műegyetemi hallga­tóság létszámnövekedése, Budapest déli ré­szein fejlődő, növekvő gyárak, üzemek for­galmát mind-mind a Petőfi-hídnak kell majd kiszolgálni, de ahogy a forgalombahelyezésekor az előzőleg hozzáfűzött reményeket beváltotta, úgy távolabbi jövőben is ki tudja majd elégí­teni a vele szemben támasztott forgalmi igé­nyeket. 7. ábra: A Petőfi-híd, illetve a Szoráros-tér h­elye tímlapos forgalmában KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE Felelős szerkesztő: Harmati Sándor — Felelős kiadó: Szöllősi Ernő Kiadja : Közlekedési Kiadó, Budapest VII, Dob­ utca 73 Terjeszti: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest V. József nádor-tér I. Telefon: 180-850 Előfizetés és ügyfélszolgálat: V. József nádor-tér I. (üzlethelyiség). Telefon: 183-022. — Csekkszámlaszám: 61.229 Megjelent 970 példányban 53/10283 — Egyetemi Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Janka Gyula igazgató

Next