Közlekedéstudományi Szemle, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1966 / 12. szám - Gáll Imre: Az Erzsébet-híd szerepe Budapest közlekedésében
XVI. ÉVFOLYAM 1966. 12. SZÁM hazásokba fulladó visszafejlődés után meghozza Budapesten az autóbuszközlekedés virágkorát. Az autóbuszközlekedés fejlődése elsöpri a villamosközlekedés egyeduralmát a budapesti közlekedésben, elhódítja az utasforgalomnak közel 50%-át, bebizonyítja ennek a járműnek a városi közlekedés lebonyolítására való rátermettségét, sokak előtt kétségessé téve a hagyományos közúti villamos létjogosultságát. A bemutatandó adatok vizsgálatát a fejlődésnek ebből a szemszögéből is el kell végezni. Az Erzsébet-hídon gyalogosok, villamosok, autóbuszok és egyéb közúti járművek haladnak át. A forgalomra vonatkozó adatokat a jelölt sorrendben ismertetjük. A vizsgálatokból kizárjuk a közművezetékeken átvezetett különféle anyagokat és szolgáltatásokat. Gyalogos közlekedés Az Erzsébet-hídon naponta kb. 4000 gyalogos halad át. Egy részük munkahelyére jár, más részük sportból, kedvtelésből gyalogol át, vagy a tömegközlekedési viteldíjat akarja megtakarítani. Lényegében a gyaloglás indoka nem fontos, de egyáltalában nem mindegy a gyaloglás ténye, ami — ma éppen úgy mint régen — a helyváltoztatás legelemibb módja, amit a közlekedés legfejlettebb formái sem fognak soha teljesen kiszorítani. Valamennyi hidunk gyalogosforgalma, a teljes dunai átkelő gyalogosforgalom, általános csökkenést mutat, ilyen hosszú időszak, mint amelyet vizsgálunk, több más felismerésre is közvetkeztetni ■enged, de ezek meghaladják a forgalomvizsgálat közvetlen céljait. A gyalogosforgalomnak az 1. táblázatban bemutatott általános csökkenése olyan nagy mértékű, hogy okának kutatásától el sem lehet zárkózni. Az 1930-as években a Duna-hidak gyalogosforgalma közel járt a százezerhez (pontos forgalomfelvételi adatunk 1931-ből van). A Duna-hidak felrobbantását követő időszakban az ideiglenes pontonhidakon és a félállandó Kossuth-hídon nem lehetett nagyteljesítményű közúti járműveket átvezetni. Ez a kényszerhelyzet egészségtelenül felduzzasztotta az említett hidak gyalogosforgalmát. Az ebből az időből származó gyalogosforgalom-számlálásokból megbízható adatokkal rendelkezünk. A napi 14 órán át végzett számlálások szerint a dunai átkelőforgalom 1946-ban 200 000 fölé emelkedett, majd a Margit-híd üzembehelyezésének és a villamosközlekedés kiterjesztésének hatására a következő évben 135 000-re, néhány év alatt 50 000 körüli szintre, majd további lassú csökkenés után a mai 37 000-re esett vissza. Ebből a gyalogos forgalomból az Erzsébet-híd részesedési aránya 13%, ami valamivel alatta marad a Petőfi-pontonhíd gyalogos forgalmát jellemző 14—20% között ingadozó számértéknek. Külön felhívjuk a figyelmet a gyalogos forgalom évszakok szerinti nagymértékű ingadozására, aminek részletesebb vizsgálata azonban meghaladja e cikk kereteit. A gyalogos forgalom általános csökkenésének tényét az azonos évszakokban végzett forgalomszámlálások egymás közötti összevetéséből olvashatjuk ki. Megítélésünk szerint elsősorban a közlekedés fejlettebb módjai késztetik a gyalogosokat járművek használatára. Szerepet játszik ebben az általános életszínvonal nagymértékű emelkedése, a gyalogos forgalma 1. táblázat 1895 1900 1905 1910 1915 1931 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 millió 0//0 fő 1 % 4,20 26,8 4,77 26,0 4,14 23,6 4,04 22,0 2,50 24,6 22 415 24,3 11,49 73,2 9,46 51,5 5,21 29,6 4,59 24,9— — 25 261 27,5 — — — — 4,32 24,5 4,20 22,8 2,87 28,3 21 341 23,2— — 4,14 22,5 3,93 22,3 5,59 30,3 4,79 47,1 23 071 25,0 15,69 100 18,37 100 17,60 100 18,42 100 10,16 100 92 088 100 bevételekből számítva. 1949. okt. 1949. nov. 1949. dec. [ 1950. jan. 1950. febr. 1950. máj. 1965. júl. . —— — — — — 4 260 815 12 367 9 502 5 238 5 605 2 987 10 588 11 710 11 503 6 614 9 154 4 880 7 688 8 223— — — 7 118 4 612 8 545 10 416 4 972 5 463 5 566— — — 4 435— — — — — — — 4 873 12 031 10 018 10 898 10 754 13 892 15 488 7 056— — — — — — 1 738— — — — — — 604 38 499 27 436 32 775 23 233 40 713 50 272 36 685 képezett értékek. Valamennyi számadat mind a Budáról Pestre, mind a Pestről Budára egy nap alatt áthaladt gyalog