Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-10 / 3. szám

minden erőszakkal ütött sebet meggyógyít. A mindenható isten, e vi­lág uralkodója, kinek kezeiben van minden nemzetek jó és bal sorsa , és a ki minden nemzetekhez egyforma szeretettel viseltetik ; az isten ki atyai gondoskodással tekintett reánk, kik már idő előtt a veszélynek érvényébe indultunk süllyedni, felkiáltott mindenható szavával: ne tovább! a ti rendeltetésiek nem a halál, hanem az élet, nem a rabszolgaság, hanem az egyenlőség. A nemzetnek szabadoknak kell lenniök, legyenek azok nagyok vagy kicsinyek, gyengék vagy erősek; mi­kép az emberek is, legyenek azok nagyok vagy kicsinyek, gazda­gok vagy szegények! Ez a’ minden nemzeteknek mennybeli uralkodó hangja, ez a’ hang irányozva van mind az elnyomó mind az elnyo­mott nemzetekhez, az elnyomóhoz, hogy az bűnbánatot tartson, és a’ tévútról jókor térjen el; az elnyomatottakhoz , hogy érezve a’ jog­talanságot, arról jókor meggyőzettessenek. Jaj az­oknak, kik ezt nem hall­ják ; jaj azoknak kik hallják, de nem értik meg; jaj végezetre azok­nak, ha értik ugyan, de utána nem sietnek; mert az isten igazsága renditletlen, ítélete meg nem vesztegethető. A’ szabadságra, nemze­tiségükre megérett nemzetek meghallották azon hangot, és megértet­ték, fölemelkedtek a’ földről, 's magokról a’ port lerázták, megmos­ták magukat a’ kor é s szabadság szellemével, kijelentették óhajtásai­kat és feltett czéljaikat, miszerint a’ nemzetek sorába akarnak lépni, és feltett czéljuk beteljesedik , ha erősek ’s állhatatosak leendnek, mert velők van az isten és az örök igazság. Megmutatták azok, hogy isten szava nem pusztán hangzott a’ füleik mellett, nem is vakok a’ világos­ság elfogadására, melly akkor szellemét felderíti, és nem fázéko­nyak az éltető nap szabadságot terjesztő sugaraira! Mind azon nemzeteket például vettük mi szerbek, és nagyon reméljük, hogy isten után , az újjászületés nagy tettét — a’ jog s igazság véd­­paizsa alatt békével és szeretettel befejezendjük, és a’ magyar­honi polgároktól megvárhatjuk, hogy ők átlépve azon küszöböt, melly a’ régi zsarnok időt elválasztotta a' jelen szabadság korától a' sza­badság, egyenlőség s testvériség szellemével el fogják dobni a’ magyarítás zászlóját, és átlátandják, hogy a’ mi nemzetiségünknek a' magyar szent korona alatt ugyan azon joggai vannak, mellyek néktek is. Mi Patriar­­chát választottunk magunknak, mert ahol jogunk van , választottunk továbbá vajdát a szerb vajdaságok kormányozására ; mellyek is : Sze­­rém , Szerém őrvidék , Bácska , Betse kerületével együtt, a bánsági őrvidék, kikindai kerület és Baranya , mellyek ezentúl is a magyar szent korona alatt állani és az ausztriai uralkodó háztól függni kívánnak. Mi szabad és független nemzet óhajtunk lenni; mert a’ szabadság ’s függetlenséghez nem csak joga , hanem kötelessége is van minden nem­zetnek , annyira , hogy attól magát egyik sem foszthatja meg, és azt attól semmi ígérettel elvenni nem lehet; mert valamint az Isten nem akarja nem is engedi azt, hogy egy ember más embernek alá legyen vetve, úgy azt sem engedi, hogy egyik nemzet alá legyen vetve a’ má­siknak. Azt nyilvánítottuk, hogy a’ szabadság és egyenlőség alapján Tót-, Horvát- és Dalmatország három egyesült királysággal egy kapcsolatban legyünk a’ magyar korona alatt, mert egyesülés­ben és kapcsolásban erősebbek leszünk és könnyebben mérkőz­hetünk közös ellenségeinkkel. — Testvérek és Polgártársak! mi ezt nyilvánítottuk, mert ahol jogunk van, mi azt elkezdettük, mert azt be­fejezni is reméljük. Mi más nemzetekre tekintettünk, tekintsetek ti is azokra,’s mutassátok meg, hogy ti is meg vagytok érve szabadságra, egyenlőségre és testvériségre, hogy ti is érdemesek vagytok a’ nem­zetek sorába lépni, dicső román nemzet, mellynek a’ múltban nagy érd­eme van , de még dicsőbb jövendője; mutassátok meg , hogy ti is tudtok nem elégedni meg azzal, hogy csak törvény előtt legyetek egyenlők 's csak tulajdon házaitokban szóljatok saját nyelveteken , hanem hogy a’ világ többi nemzetei közé akarjátok magatokat soroz­tatni , és azokhoz hasonlók lenni, és hogy akkor a’ midőn mint nem­zet más nemzethez szóltok , nem más idegen rátok tok­ nyelven , ha­nem édes anya nyelveiteken szólalhassatok. Azon szabadságban­­ fog­laltatik a’ nemzetiség érdeme, mellynek mindnyájunk előtt drágábbnak kell lenni életünknél, mert abban rejlik a’ nemzetnek tekintete, mellyet megvédeni utolsó csep vérig tartozunk , mert illőbb egy vitéz nemzet­hez dicsőséggel meghalni, mint tekintély nélkül élni. Mi ő cs. k. fel­ségéhez benyújtott kérelemlevelünk értelménél fogva hű alattvalók maradunk; rólatok is gondoskodtunk mi, mint a’ mi hűt és igaz test­véreinkről , és azt kértük, hogy a’ ti nemzetiségiek is a’ szabadság és nemzetiség alapján biztosíttassák. Innét látjátok, hogy mi készek va­gyunk a’ nemzetiségiek újjászületését testvérileg elősegíteni. Ti a’ mi testvéreink vagytok, nem csak közös vallásunk által, hanem közös sé­relmek­ és óhajtásoknál fogva is. Mi azt óhajtjuk, hogy magunknak a’ szerb nemzetiséget biztosítsuk, valamint ti biztosítsátok magatoknak a’ román nemzetiséget. Mind a’ két óhajtás igazságos, mert mindkettőn­ket ugyan egy elnyomó fojt meg, — testvérileg értsük és segítsük egymást, mert az egyetértésben rejlik isten áldása. Mi a’ nemzetiség szellemétől ihletve , testet alkottunk nemzetiségünknek ’s egyetértést és egyesülést határoztunk a’ három egyesült királysággal, Tót-, Horvát- és Dalmátországgal, mert igy erősebbek leendünk; tegyétek ti is ezt, és egyesüljetek velünk, nem mint rabjai az elmúlt időnek ha­nem mint szabad nemzet az egyesülés alapján, és nemzetiségtek teljes garantiája mellett, és akkor még erősebbek leszünk. Azon órá­tól kezdve, mellyben szigetekben ezen erélyes és tiszta akarat föl­­ébredend , szabad nemzet leendtek , biztosítva leend nyelvetek , egy­házatok és nemzetiségtek , biztosítva jövőtek , mert ezen egység és egyetértés chinai fallá változandik, melly meg fogja hiúsítani el­lenségeink nyomasztó önkényét. Öleljük egymást testvérileg, mint hű és igaz testvérek! mi semmit sem akarunk, még egy hajszál­nyival sem akarunk többet mi is, csak azt akarjuk, hogy legyetek a’ mi testvéreink, így fogunk virágozni egyenlően mi is ti is más szabad nemzetekkel, mellyek a’ magyar szent korona és a’ felséges austriai ház alatt élnek. Éljen minden nemzet szabadsága, éljen a­ korszellem, éljen a’ mi császárunk és magyar koronával koronázott királyunk, éljen a’ testvériség és egyenlőség minden nemzetek kö­zött , mellyek a’ magyar korona alatt élnek. A’ nemzeti küldöttség üléséből Kárloviczán május hó 5-kén 1848. a’ küldötség elnöki József m. k. főpüspök^és metropolita, megválasztott szerb patriárcha. Tisztelt közönség, Ő excel­lentiája főpüspökünk és metropolitánk, va­lamint most választatott szerb patriarcha az atyai kegyeskedő meghagyá­sából. Ő excellentiája honnemlétében szerencsém vagyon 8 példányban ide mellékellve a’ szerb nemzetnek az oláh nemzethez intézettt üdvözle­tét megküldeni, hogy azokkal jelzésük szerint rendelkezzenek, de legin­kább azért, hogy más kisebb községekkel közöljék. Többire meg kü­­lömböztetett tiszteletiel vagyok a’ tisztelt közönségnek Karlovitzán; május hó 13-kán 1848. alázatos szolgája Patrikie Popeszkul m.k. Népeim boldogsága, az én boldogságom is, ’s egyedül ezen érzettől vezéreltetve adtam meg, tanácsosaim előterjesz­tésére, az ápril 25-én kihirdetett alkotmányt. Ezzel, én a’kor kivánatainak, az egyes tartományok szük­ségeinek , népem kitűnő véleményének, — melly törvény utján érvényessé tétetvén, minden határzataimban irányul szolgáland, — gátat vetni nem akartam. Mindazáltal azon meggyőződésemet, hogy az általam adott alkotmányterv a’közvárakozást kielégíti, megingaták a’ különbö­ző tartományokban, annak lényeges, különös viszonyai mélta­tása és helyes felfogása iránt támadt aggodalmak, valamint a’ Bécsben május 15-én történt események. Ennélfogva, május 16-án nem késtem, a’ legközelebbi országgyűlést alkotmányzónak nyilvánítani ’s az ezzel egybehangzó választásokat megígérni. Az út és mód, melly szerint erre birattam, mélyen sér­tett engem. A’ közvélemény egész Európában egyhangúlag ’s legfőbb mértékben roszalva nyilatkozott a’ felett. De készen vagyok magát az ügyet szilárdan tartani, mert az nekem kezeskedik, hogy azon alkotmány, melly birodalmam­nak szellemi és anyagi hatalmát megadja, alapjában, mint rész­leteiben a törvényesen kifejezett összes akarat műve leend, mellyel kézen fogva haladni, erős akaratom. Leghőbb kivánatom — ’s meg vagyok győződve, hogy ezt nem hiában nyilvánítom — miként az országgyűlésnek Bécsben leendő megnyitása, kormányom ülését lehetségesíti. Hogy pedig ezen megnyitás semmi más helyen ’s hamarjá­ban megtörténjék, elkerülhetlenül szükséges, hogy Bécs falai közt zavartalan és szilárdul megalapított nyugalom és rend uralkod­jék, ’s hogy a’ tartományok küldötteinek szabad tanácskozásra tökéletes biztosság nyujtassék. Elvárom azért Bécs lakosaitól, miként mindent meg fog­nak tenni, hogy a’ törvényes rend minden viszonyokban ismét helyreálljon; elvárom, hogy minden személyes ellenkedések megszűnjenek, és Bécs lakói közt kiengesztelődés ’s béke szel­leme uralkodjék. Atyai jóakarattal terjesztem e’ kivánataimat Bécs összes lakossága elé, és bízom azok­ teljesítésébe; mert örülni fogok a’ napnak, mellyen az országgyűlés megnyitásával, az előttem még mindig kedves bécsieket ismét láthatandom. Insbruck, jú­nius 3. 1848. Wessenberg, Dobblhoff, Ferdinánd s. k. Ausztria. Ő felsége következő felszólítást intézett a’ bécsiekhez: „Székvárosom hő lakosaihoz.“ Eleinte Bécs, és utóbb egész birodalmam küldöttei, hálá­san ismerték el, hogy az emlékezetes márcziusi napokban, szi­vemet ’s népeim iránti határtalan szeretetemet legkielégítőbb tette volt életemnek, midőn kívánságaiknak, a’ korszükségekhez mért, ’s a’ szó tág értelmében szabadelmű alkotmánynyal meg­feleltem. 10 Lombardia. Milánóból Feldkirchbe érkezett utasok szerint,mint a Tiroler l­o­te jun. 1-jéről mondja , a város teljes lázadásban van. Egy zürichi lap szerint, Milanóban május 29-dikén manifestatio történt a Piemonthoz való azonnali s feltétlen csatlakozás ellen, s ez a kormányt azon nyilatkozatra bírta , miszerint ha a Piemonthoz való csatlakozás elvként lemondatik , a nemzetőrség , az egyesülési jog a­ sajtószabadság és egy általános szavazatjogra alapított alkotmányta­nács , szükségkép biztosíttatni fognak. Ezzel azonban meg nem elé­gedvén , szigorúbb nyilatkozatokat kívántak. A kormány egy pillanatra lelépett, a néptől azonban tüstént maradásra hivatott fel. 10,000 nem­zetőr a’ kormány rendeletére adta magát, s’ ezzel a’ béke egészen helyreállt. Nápoly rendkívüli követe a’ sardiniai királynál egy iratot nyilvánított, mellyben azon nyilatkozat áll, miszerint a nápolyi ki­rály a szardíniáinak felkérésére elhatározd , hadseregét Lombardiából vissza nem vonni. Az olasz hajóhadnak Triest előtti megjelenése felöl az olasz la­pok két okiratot közölnek. Ezek egyike a sardiniai ellenadmiral jelen­tésének kivonata , mellyben mondatik: az osztrák hajóhad megtáma­dása , mig az a triesti kikötőben van , az olasz hajóhadnak olly hajó­veszteséget okozhatna , melly nem könnyen pótolható. A másik Pareto ministernek a sardiniai kamrában máj. 27. tartott beszéde, mellyben mondatik : hajóhadunk megjelent Triest előtt, s a parancsnokot (?) az osztrák hajóhad kiadására h­ítta fel, ki 24 órai időt kívánt meggondo­lásra. Rövid időn megtudandjuk, ki adatott e vagy erőszakkal foglalta­tott el. Németország. A’ frankfurti nemzetgyűlés május 31-dikei ülésében Lindenau képviselő a’ gyűlés tagjai közt egy alkotmánytervet tárgyazó dolgozatot osztott ki mellynek alapvonása ezek: a’ végrehajtó hatalom egy három tagból álló directoriumra bizassék, mellyben a’ porosz király, és az ausztriai császár mellett, egy harmadik a’ nemzetgyűlés által kijelelen­dő fejedelem ülés­ és szavazattal bírjon. A’ ,.parlament“ két „Népka­marából“ ’s ezeknek mindegyike 67 tagból álljon, mellyekbe minden német tartomány annyi követet küldjön, a’ hány szavazattal bir a’ teljes szövetséggyülésben. Az első kamara tagjainak fele városi, fele pedig vidéki lakásokból választassék; a’ másik kamarának % része egyetemi tanítókból, 6 ügyvédekből, %-e egyháziakból, és %-e kereskedők­ és gyárosokból álljon. Ezen terv csak publicisticai neveztességül em­­líttetik. N­­e­s­s­s­e­n. A' nagyherczegség részéről Gagern ministerhez Frankfurtba küldöttség ment, felhívandó őt, miszerint a’ jelen pilla­natban különösen karolja fel a’ mainzi polgárság ügyét s azt a’ kato­nai parancsnok ellenében erőteljesben képviselje mint eddig tévé. A’ minister kijelenté , mikép oda intézendi leginkább törekvését, hogy a’ kerületi tanácsnokságok helyébe központi kormány állítassák, ’s azon jogtalan eljárásnak, miszerint egyes polgárok vétke miatt az egész vá­ros jóléte veszélyeztetik, eleje vétessék. Május 30-dikán 2400 főnyi osztrák sereg jött be a városba s a’ roppant néptömeg által Rajna hídjánál üdvözöltetett. Azonban a­ porosz katonaság eltávolításá­ról még eddig semmi bizonyost nem tudhatni, általában a' városban csendesség uralt. Dresdában, máj. 28-kán este némelly nyugtalanító jelene­tek merültek fel, mellyek azonban nem voltak egyebek utczai cziva­­kodásoknál. Alkalmat adott reájuk egy kolduló iparos legénynek befo­­gatása ; az összecsoportosult néptömeg szabadon bocsátatását sürgető , de a’ nemzetőrség közbejövetele által szétszoratott. Poroszország, Kölnben, máj. 28-dikán az éji csend megzavartatott. Nehány ezer ember, jobba dán munkások, Spm­ogen­­stein kormányelnök háza eb­be tolakodott ’s ablakait kövekkel dobálta be. A’ rögtön megjelent nemzetőrség által többen közülök elfogattak. Okot adott a’ zavarra nehány a’ kikötőnél­ dolgozó napszámosnak el­bocsátása. Egyébiránt az állodalomban a’ jó rend mindinkább kezd szilárdulni. M­e­r­l­i­n­b­e az új franczia követ az ifj. Arago a’ napokban vá­­ratik. Utasításai annyira megváltoztak, mikép a' béke megháborításá­­tól teljességgel nem lehet tartani. Azon régi terv, hogy egy ministeri, szorosan alkotmányos szellemű lap létesítessék, újból felmerült, ’s nem sokára meg fog az első szám jelenni. — A’ nápolyi és bécsi események igen nagy hatást idéztek elő. Attól tartanak, mikép ha Bécsben a’ rend helyre nem állíttatik, Berlin hasonló jelenetek színhelye leend. A’ porosz „Staats-Anzeiger“ az ottani hadministeriumnak junius 3-kán kelt következő értesítését közli: Milly kárhozatos megtámadásoknak volt a’ porosz katonaság ki­téve a' Mainzban történt múltkori utczai zavargások alkalmával, mu­tatja a’ hivalos veszteség-jegyzék , melly szerint 4 ember megöletett, és 41 megsebesíttetett. Ezek közül hármat szúrással, egyet lövéssel öltek meg. A’ 41 sebesités közül hatot veszélyesnek mondhatni. A’ sebek többnyire szúrásból származtak, azonban néhány vágás is for­dul elő. Több esetben a’ sebnek minőségéből az tetszik ki, hogy a’ megtámadok két élű szereket használtak, egy sértés kaszavágásból eredt. Egy körülmény azonban a’ módot, mikép támadtatott légyen meg a’ katonaság , leginkább jellemzi, két katona tudniillik hátulról szuratott agyon, ’s a’ szúrás tüdőn és vesén hatott keresztül. A’ sebe­sültek közt vannak ollyanok, kik két sőt három sebet is kaptak , ’s egy katona a’ 40-dik gyalog ezredből nyolcz különnemü seb következtében halt meg. Francziaország. A’ végrehajtási bizottmány máj. 29-kén nem fejezte be tanács­kozásait. A’ rendeletet azon szerkezetben is, mellyben tanácskozás alá vétetett, több oldalról ostromolták. Ez nem kormányügy, viszonzá Hovyn-Tranchére, hanem a’ méltóság ügye a’ nemzetgyűlésre nézve. A’ végrehajtási bizottmánytól ered a­ megtámadás , melly a' gyűléstől azt várja, miszerint elnökére ruházott felhatalmazásokat ismét meg­semmisítsen. Nemzetgyűlést pártfelekezetek megtámadhatnak, az a­­narchia meggyilkolhat, de önvétek is okozhat neki becsüléshiányt, er­kölcsi öngyilkolást. Miért akar a­ végrehajtási bizottmány magába vo­nulni ? Ha minden tagjait, mint állítják , egy szellem vezérli, akkor e­ testvéri egyetértés tömérdek elvet nyújthatna a’ nemzetgyűlésnek ... Nem szabad szabál­lyá emelkednie, hogy álladalmi ügyek bizalmi kér­déseküt tárgyaltassanak. Itt nem arról van szó, hogy a’ végrehajtási hatalom erősíttessék, hanem hogy a’ gyűlés ne vegye könnyen a­ dol­got. Minden esetre bizalmi kérdés , válaszolt Cambin , gyanú tőre lát­szik a’ végrehajtási bizottmány feje felett lógni. A’ bizalmatlanság a’ megyében tört ki, azon mód miatt, melly szerint velük a’ februári re­­volutio után bántak. Erőszakos szabályokat használtak ellenök , holott sietve csatlakoztak a’ köztársasághoz. Most más állapot van jelen, 's ezt bizalom által kell erősítni. Sainte-Beuve szerint a­ végrehajtási ha­talom épen nem hasonlít ahhoz, melly a’ régi kormányok alatt állt fent, az is, mint a’ törvényhozási hatalom, a’ nemzetgyűlés körébe tarto­zik , melly azt egy bizottmányra ruházta, milly hatalomkört kell ennek kapnia, ezt még csak az alkotmány által lehet meghatározni. Perrée ellenmondott annak, hogy csak ideiglenes bizottmányul tekinthető, melly ráruházás által gyakorolja hatalmát, sőt ellenben a’ végrehajtási hatalom teljes erőösszegével bir, habár csak pillanatnyilag ’s az alkot­mány életbe léptéig. Hat módosítás indítványoztatott, 's már szavazat­hoz indultak, midőn kívánat hangzott, hallani a’ végrehajtási bizott­mány valamelly tagját is. Ledru-Rollin felállott. Bizottmánytok, mond, nagyon tudja hogy nem kizáró, nem korlátlan hatalmat gyakorol, nagyon tudja , hogy a’nemzetgyűlés kifolyása, mellyet az egész nép alkotott, ’s egyik perczről a’ másikig szétoszlathatik. Szükség a’ hata­lomnak tiszteltetni, ez volt mindig elvem. Midőn több évig az ellen­zék soraiban küzdöttem, minden telhető erőmmel meg­­támadám az embereket; de mindenkor tiszteltem a’ hatalmat. Ha jogtalan bizalmatlanságot mutattok ellenünk, ne­vetséges állásba helyeztek. A­ directorium, épen mert nem tisztelte­­tett, bukott meg ismételt megtámadások alatt. A’ conventröl és kor­mány-küldöttségek — ezek szakadatlanul tizedeltettek , ez okból nem bírtak bizalmat, tekintélyt és erőt. A’ külföld irányában is szükséges , hogy a' végrehajtási bizottmány tiszteltessék. Nem tiszteltetnék pedig, ha a’ gyűlés becsmérelni akarná. Erős hatalom csak azon feltétel alatt lehetünk , hogy magatok legyetek , kik nekünk erőt adtok.“ A’ javas­lat czikkei, mennyiben a­ végrehajtási bizottmány megjelenésére vo­natkoznak , most a’ véleményzési indítványok szerint változatlanul jó­vá hagyattak; ’s most már csak a’ biztossági előgondoskodásról a’ gyű­lés számára kellett az elnök és a’ kormány közt határozatot hozni. Ca­­vaignac hadü­gyminister a rendelet-javaslatot katonai okokból védel­mezte. Ha a’ gyűlés elkülönzött helyen volna , igen is gondoskodhat­nék egyedül az elnök annak biztosságáról. De Páris nem illy hely. Le­het-e olly megtámadás esetében, mint már 15-dike előre mondani, hogy egyedül a' gyűlés ellen van intézve , s hogy nem mutatkozand­­nának-e egyszersmind lázongó csoportok, a’ tuileriákat, a’ louvret, vagy más valamelly pontot elfoglalni. Míg ekkor az elnök riadót vezet­ne , a’ végrehajtási bizottmány szinte vezetné azt maga részéről. Eb­ből zavar , összeütközés , határozatlanság eredhetne , ’s mik lesznek a’ következések? Becsületlenség a’katonai főnökök számára. Marie, a’ végrehajtási bizottmány tagja , állítá , hogy senkinek társai közül, e­­szébe nem jutott magát a’ nemzetgyűlés fölé helyezni; de hogy az jól védelmeztethessék, egységnek kell lenni a’ rendszabályokban. Május 15-kén sem hiányzott a’parancs vagy a’ harczerő, de igen a­ kor­mányzási egység... A’ vitatkozás az­nap tüzesen folytattatott, de be nem fejeztetett. Másnap a bizottmány egy módosítást akart előterjeszteni, de formája felől még nem volt tisztában, s időközben egyebek közt a nemzeti műhelyek felöli rendeletet vevék elő, mellyeket reformálni azaz feloszlatni akarnak. A vitatkozásból kitűnt, hogy a­ nemzeti mű­helyek munkásai szövetségre léptek, miszerint magán műhelyekbe lépni vonakodnak , ha csak rendkívül magas bért nem fizetnek nekik. Azonban a közmunkák miniszere némileg védelmébe vette őket. Ő, úgymond, a nyomor közepet gyöngédség és öntagadás olly tanúságát tapasztalta köztük, mellyeket nem várt; azonban egy lehetlen társa­ság felöl szórtak el köztöri eszméket, némelly szónokok szenvedél­lyel fejtegeték ez eszméket, kik azonban tulajdonkép nem munkások, hanem belopózott d­ubbisták voltak. A rendelet-javaslat végre helybe­­hagyatott, ’s így fognak bizonyosan a­ végrehajtó hatalom és a’ nem­zetgyűlés közti viszonyok felett is megegyezni. Páris, május 31-ik. A’május 29-ki ülésben a’külügymi­niszter jelenté , hogy Spanyol- , Görögország, és Belgium a’ fran­czia köztársaságot elismerték. — A­ Moniteur szerint Thomas Emile a’ nemzeti műhelyek igazgatója kormányi rendelet következ­tében Parisból Bordeauxba utazott. Ezen hír a’ középponti műhelyek­ben a’ munkások között nagy ingerültséget idézett elő. A’ külügymi­niszter tüstint oda sietett, ’s közöttük nehány órát töltvén, a felin­gerült kedélyeket annyira lecsendesítette, hogy az ügyigazgató S­a­­lunie Leon ellenszegülés nélkül felavattathatott. Az ingerültség kétségenkivül nem fog sokáig tartani, mert a’ kormányt őszinte rész­vét lelkesíti a’ dolgozó osztály iránt. — A' hírlapok egy iratát közüik Thomasnak, melly így hangzik : „Midőn tegnap estve a’ miniszter-

Next