Közlöny, 1848. november (144-173. szám)

1848-11-27 / 170. szám

n. 4 Számvevő segédekül a’nemzetőrség! tanács gazdasági osztálya előterjesztésére ki­neveztetnek. 1 A­ felső táborban Grau Soma Béga csatornái hivatalnok, Győrött. 4­0­ Verbász Jorgován Miklós Temes megye két. számvevő, Lippán 5 Ottó Valk József volt őrmester, Gyöngyösön. 34 Zombor Peits Simon honvéd, Zomborban. 40 Trencsén Grosz József gazdasági írnok, Pesten. 41 Tolna Csávolszky Vincze Ottó Komáromban. 43 Nyíregyház Schutzinger Mór volt őrmester, Pesten. 44 Szombathely Molnár József ügyvéd és városi számvevő segéd, Komárom. 45 Sárvár Komáromy Ignátz ügyvéd, Pesten. 46 a' felső táborban Lóránt Ferencz gazdatiszt, Pesten. 47 Csáktornya Sülley Imre gazdasági írnok, Foton. 51 Eszék Hobor György városi irmnok, Fejérvárott. A’ honvéd tüzéréséghez­.­ Számvevőül Pesten Brezecsko Dávid volt uradalmi számvevő, Pesten. Számvevő segédül Szeretin Ferencz táblai jegyző, Pesten. Otto Noszlopi Antal megyei aljegyző, Pesten. Illetményük december 1-je napjától jár. Mind­ezen egyének felszólittatnak, hogy azonnal rendeltetésük helyére menvén, ott magukat az illető parancsnok­ságnál jelentsék. Budapesten, november 25-kén 1848. Nádosy Sándor, ezredes. 4. I Vill. Némeily közhíren szárnyaló hibás visszaélésből eredeti vé­lekedések elhárítása végett a' hadügyministerium, melly azon ér­zéstől van áthatva, hogy az elesett harczosnak becsülete még sírjában is szent, kötelességének ismeri ezennel köztudomásra juttatni, hogy a’ hazáért — fájdalom korán — elesett Fiáth Pompejus Würtemberg huszár ezredbeli főhadnagy, egész hadi életén át szeplőtlen jellemű volt, és ezen pályáján teljes kitün­tetéssel, hűséggel, merő odaengedéssel szolgált, egyszersmind hogy­­ neki egész szolgálata idejéről semmi tekintetben sem le­het legkevesebbet terhül betudni,­­s azért az összes­ haza ezen kitűnő harczosnak kora elestével veszteséget szenvedett.. Kelt Budapesten, nov. 26-án 4848. Mészáros Lázár hadügyminister. h. u. p. IX. Hogy az eddig tapasztalt rendetlenség, tisztátalanság ’s ebből eredő betegségeknek a’ katonai laktanyákban, katonai szál­lítmány- és kórházakban minden erélylyel eleje vétethessék, min­den katonai parancsnokságnak a' legszorosabb felelet terhe alatt meg hagyatik, hogy minden szállításoknál ’s küldéseknél, min­den állomáson, de különösen a­ fővárosban legalább 24 órával előbb tudassák megérkeztüket és seregök létszámát is küldjék be, miszerint ehez képest eleve a’ kiszállásolásokról és az élelmi­szerek előállításáról intézkedhessék a­ hatóság, valamint az illető kórházakban ’s laktanyákban az ott tanyázó csapatok parancsno­kai alattvalóikra felügyeljenek ’s körülöttük tartózkodjanak, min­den szükségeikről gondoskodjanak 's a' rendet fentartsák. Budapest, november 25-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister, feb 10. 1­­ Miután Magyarország is a­ hozzá csatolt országok szente­sített törvény szerint saját önálló felelős ministériummal bírnak, a’ magyar hadsereg törvényes, és törvénykezési ügyei tehát csak magyar katonai bíróságok által ítéltethetnek. Ennél fogva addig is, mig a’ törvényhozás maradandóig intézkedhetnek; egy kir. legfelsőbb katonai törvényszék, egy fels. katonai feltörvényszék, és egy letérvényi igazgatóságnak, mellyeknek székhelye Budapesten leend, ideiglenes felállítása elhatároztatik. M . Ezen feltörvényszékek* és letérvényi igazgatóságnál az el* járás egyelőre a’ már fenálló utasitások szerint fog történni. 3. % ^ Ezen feltörvényszékek alatt állanak a* kír. magyar hadse­­reg minden törvényszékei, bár hol helyhezvék legyenek azok, valamint az ország katonai választott bíróságai (Judicia deleg. mi­­torie), a’ helyőrségi hadbíróságok, I* katonai községek tanácsai | |áttá|* H UtiM További intézkedések bekövetkeztéig az eddig fenálló ka­tonai törvények teljes erejükben maradnak. 5. I A* katonai fel- és legfelsőbb törvényszéknél minden héten kétszer, és ha a’ szükség úgy kívánja többször is fog ülés tar­tatni. 6.­­ E’törvényhatóságok, kir. magyar legfelsőbb ka­tonai törvényszék czímmel neveztetnek: ezekhez kül­dendők minden beadmányok, kérelmek, folyamodások, mellyek eddig folyamatukat a’ cs. k. osztrák katonai feltörvényhatósá­gokhoz vivék. A’ letétvényi igazgatóság minden benyújtmányokban „k­i­r. magyar közönséges katonai letétvény igazga­tósága" czímmel nevezendő. 7.­­ Ezen törvényhatóságok folyó évi december 15-kén lépnek életbe. Budapest, nov. 25-én 4848. Mészáros Lázár, hadügyminister — ■■■■■■■­».......... 1 EK 14V IX. Azon honvédtisztek, kik havi díjaikat vagy egyéb pénz­szükségletet Pesten felvenni kívánják, magukat ezután ne a­ nem­zetőrségi tanács gazdasági osztályánál, hanem a’ pesti honvéd­­főparancsnokságnál jelentsék, mellynek rendeletére a­ pesti szál­lító háznál vehetik ki illetményeiket. Budapest, november 26-kán 4848, Nádosy Sándor, tirades, Cholerafigy. Tegnapi hivatalos jelentések szerint ez járvány Budán mind terjedésére, mind dühére nézve annyira engedett, hogy 8 nap óta már csak 7 eset fordult elő, és csak 2 végződött halállal; helyette azonban a­ lázak száma öregbedik kitűnő vízkórral haj­lammal. Pesten az előbbi hétről fenmaradott 24 cholerabeteg­e’ 8 nap alatt még 70-nel szaporodott, kik közöl 30 meggyógyult, 42 meghalt, a­ többi gyógyítás alatt maradt. A’ 70 főnyi sza­porulatból 22 a’ kórházakra esett, ezek közöl 45 gyógyult meg. Cholera ügyével foglalkozó bizottmány 1848-bs november 25-kén tartott üléséből. Kiadta Parlagi Endre a bizottmányi jegyző. Az országos honvédelmi bizottmánynak b. Vay Miklós kormánybiztos B. Hunyadról no­vember 22-éről 4948 örömmel jelenti, miszerint egyik elő­csapatunk, Puchner már Gyaluig előre nyomult embereit onnan elkergette, ’s Gyalut bevette; a’ Szamos hídja birtokunkban van, a’ helység visszafoglalása már csak annyiban is nagy nyereség, mivel onnan seregeinket jó ideig élelmezhetjük.­­ Belföld Budapest, nov. 26. Ma szívemelő ünnepélynek voltunk ta­núi. A’ magyar-lengyel csapat zászlójának felszentelése ma ment végbe déli 12 órakor a­ nemzeti múzeum udvarán. Délelőtt 11 órakor harmadtól száz lelkes lengyel szabadsághős vonult át fegyveresen a' Duna h­ídján Budáról Pestre. A' pesti hídfőnél a' fővárosban székelő pattantyús ezred zene­kara Rákóczy indulójával fogadá a‘ harszias csapatot, melly az össze­gyűlt sokaságnak szűnni nem akaró éljenzései közt ment a’ nagyhíd­­utczán és országúton végig a’ nemzeti muzeum udvarára. Itt a' porticus lépcsőzetén oltár vala rögtönözve; a' lépcsőzetet, udvart és országutat megszámlálhatlan néptömeg hullámzá végig. A’ csapat az épület homlokzata előtt hosszában vala fölállítva; a' néptömeg közt számos lengyelek, kik a' múlt fájdalmait és a’ jövő reményeit hozák magukkal e' magasztos ünnepélyre. Kevéssel 12 óra előtt megérkeztek több lovas kísérőkkel a‘ zászlóanya Kossuth Lajos nővére Ruttkay Józsefné , Mérey Mórné és a honvédelmi bizottmány elnökének édes anyja. Egekig ható harsány „éljen! “ üdvözlé az érkezőket. A' katonai tisztelgés után felhozatél dobszó és tábori zene kí­séretében a' lengyel és magyar színeket viselő zászló, a' belvárosi plé­bános főtiszt, Sámuel úr megáldá és fölszentelé azt. E’ vallási szertartást a' szegezés követte. Az első szeget S Luttkey Józsefné véré be: „a nemes len­gyel nemzet nevében!“ A' másodikat Kossuth Lajos édes anyja, jelszava volt: „Sza­badság és testvériség legyen a' lengyel és magyar között győzelemben és halálban!“ Főtiszt, Sámuel úr következő jelszóval véré be a’ harmadik sze­get: „Örök legyen a frigy a' magyarok és lengye­lek között!” Minden szegnél, melly a' zászlóba vezetett, egy lelkes jelmon­dat harsogott le, é s minden jelmondatot a' sokaság Örömriadása kö­veté. A’ teljesen fölkészült zászló ismét dobszó és tábori zene közt vitetett le a’ csapathoz. Sámuel úr lelkes magyar szónoklatot tartott a’ sokasághoz, mellyel Wisocky parancsnok lengyel, és egy lengyelnek német be­széde követett. Leirhatlan volt a‘ lelkesedés. Láttunk könyezni ősz férfiakat, kik látták a’ múlt viharait, ’s kik hajótöréseikből semmit nem mentettek ki egyebet, mint ama reményt, mikép: „Nincs még veszve Lengyelország!’­ Az ünnepély után a csapat a honvédelmi bizottmány elnöké­nek lakásához ment tisztelkedni, s innen felkeltekor visszavonult Budára. Az idő végig gyönyörű volt, mintegy jóslatképen, hogy az igaz ügyért kötött szent szövetséget a' népek istenének áldása kisérendi. A’népeknek egy közös nagy érdekük van: a’ szabadság. Lengyel testvéreink megértették, mi körül forog Magyarorszá­gon a kérdés. Ők tudják, hogy a’ magyar nemzet életében rejlik a’ lengyel nemzet feltámadása. S ha Magyarország többi nem magyar népfajai is átlátandják, miként minden nemzetiségnek legerősb biztosítéka a’ szabadságban van, akkor a' despotismusnak összes ereje nem leend képes rajtunk diadalmaskodni. A' népek nem arra teremtvék, hogy egymást irtsák és üldözzék, hanem hogy testvérek legyenek és szabadok. A’ magyar ügy zászlója a’ szabadság zászlója,­­s ezért — hi­szünk az örök igazság istenében —­ zászlója leend a’ diadalnak is. A' drávántúli kerületből Kossuth hírlapjában a kö­vetkező érdekes sorokat olvassuk. Jellachich nagyszerű ígéretei, cim­boráinak rémrendszere, az egész átkos pártütés szemtelen ámításai képesek voltak ugyan egy időre a' horvát nép jobb szellemét elaltatni, hogy hozzá a szabadságot hirdető igazság szózata ne férhessen. De kezdi már sokalni a' veszedelmes játékot és ébredez álmából, mellybe Jellachich fondorkodásának mákonya sülyesztette. De lássunk tényt, hogy ez örvendetes hír nem csupa ábránd. A’ Zágrábtól éjszak felé fekvő Gracsina helység lakosai megtagadták a’ pártütőknek az adót, midőn azt behajtani kívánták. Erre katonaság küldetett oda, melly a' kikelteket valószínűleg elnyomta ugyan; de örvendetes minden eset­re , hogy a’ nép magától kezdi ismerni a' rajta elkövetett méltatlansá­gokat. A’ szikra meg van, melly csekély bár, de azért mégis elegen­dő , hogy meggyűjtsa a' szabadságvágy szövétnekét, melly az abso­­lutismus baglyait m­eg fogja vakítani, hogy többé ne árthassanak. Lássunk egy más esetet. Az Agram. Zeitungnak Vinkovczeról írják, miszerint nov. 13-án tudták meg , hogy a’ péterváradiak egy osztálya (a’ golubincziak és pasuaiak) Vuka melletti helyét elhagyván , Neudorf felé indúlt. Erre 50 határőr, szerezsánok és feluszított nép küldettek elfogásukra. A' nevezett helyen nem találván őket, 20 nem­zetőr Nuptár felé indúlt, hol a' szökevényeket utól is érték, de meg­támadni nem merték, hanem a lődözések és harangozás által össze­­esödített nép segítségével a’ nagyobb részt hatalmukba kerítették, így állnak a’ dolgok a' pártütők közt. És minthogy már az Agramernél vagyunk, mutassunk fel belő­le egy nevezetes curiosumot. Szerinte a’ karlóczi föbizottmány 5 ftos assignatákat bocsátott ki, mellyeknek a teagyarokkall háború utáni beváltásáért a szerb nemzet kezeskedik. Szerb nyelven vannak nyom­va és Suplikácz aláírásával ellátva. No, a' ki menekülni akar pénze súlyától, csak adja oda a' karlóczi comité assignatáiért, mert azok ugyan tökéletesen vannak biztosítva. Ugyan hol van az a' szerb nem­zet? ki az a­ Suplikácz, és mi­­? Arról azonban, váljon találkozott-e annyira együgyű ember, ki Suplikácz céduláiért pengő érczet ad) vagy azokat ennek értékében elfogadja , hallgat az ágra mer krónikája. Alkalmasint ő maga is megköszönné, ha előfizetői csupa Suplikácz­­rongyokkal fizetnék. Fiumébenf. hó 14-kén Sunyik nagy ünnepélyt tartatott, is­­bsolutismusnak a' bécsi democratia fölötti győzelme ünnepét, a‘ ti­tUula ílénVíHíts«» '* nigyebb istenMrJink­o alig történt 806 C~' 8613 vii. r~ ~ — . A’ zászlóalj A' számvevő segédek száma helye neve előbbi állása és lakása

Next