Közlöny, 1849. január (1-15. szám)

1849-01-14 / 1. szám

A Alhadnagy okai: „ dec. 11-től Kinizsi István, Benedikti Albert, Eszterházi Kálmán, Balter Frigyes, Bánfy Farkas, ezredbeli őrmesterek ; Antal László, székely huszárezredbeli altiszt. Az ellenség előtti kitüntetéséért. A’ 11-dik zászlóaljhoz. Fő hadn­agyai: 1848. dec. 16-tól. Hegyessi Ferencz, 12-dik z. aljbeli hadnagy. Vetter tábornok úr’ előterjesztésére. A’ 29-dik zászlóaljhoz. Hadnagyúl: „ dec. 16-tól. Száraz Ferencz, n. ö. főtiszt. A’ 30-dik zászlóaljhoz. Hadnagyúl: „ dec. 16-tól. Szász József, 39-dik sorezredbeli hadfi, a’ 65-dik zászlóaljhoz. Hadnagyúl: „ dec. 16-tól. Gyöngyösi Lajos, 3-dik r. aljbeli altiszt. Mészáros Lázár Másodszáz­ad ősül: 1849. január 1 -től Báró Burgsdorf Vilmos a’ Lehelhuszárokhoz a’ hadügyminister távollétében Vetter tábornok s. k. Kineveztetnek a’ honvédsereghez A’ 20-ik zászlóaljhoz Pulszky Sándor alezredes úr ajánlatára. Hadnagyúi: Bemn Pál. A’ 21-ik zászlóaljhoz: Főhadnagyéi és segédül: Kösze Ferencz , volt huszár őrmester. A’ 22ik zászlóaljhoz Főhadnagyéi: Szalmay Antal, Lacsay Lajos, Szű­ts­­Sigmond 7.­aljbeli hadnagyok. Alhadnagyéi: Miskolczy Péter, Somogyi János, Gyorgyovits Ferencit­z.­aljbeli őrmesterek. A’ 33—ik zászlóaljhoz Főhadnagyéi: Sántos János 62—ik sorezredbeli főhadnagy. A’ 36-ik zászlóaljhoz Hadnagyúr: Gáspár Ferencz ,­­ Kányuk János 39-ik sorezredbeli őr­mesterek. Az 50ik zászlóaljhoz " m­eeletti hadnagyúr ideiglenesen Péterváradon az Utászkarnál alkalmazva : . 39-ik sorezredbeli őrmester. Az 51-ik zászlóaljhoz Hadnagyúr: Doppelhaim­er Ödön, pécsi önkéntes csapatbeli őrmester. A’ 64-ik zászlóaljhoz Számfeletti főhadnagyéi és segédül a" szegedi vár parancsnoksághoz: Vass István, 3-ik z.­aljbeli hadnagy. A’ 65-ik zászlóaljhoz Hadnagyúl Szent-Iványi Gusztáv, n. ő. segédhadnagy. A’ V­y­s­o­c­z­k­i zászlóaljhoz Számvevő ii 1 hadnagyi ranggal: Prokopovicz Vilmos. Az utászkari I-ső zászlóaljhoz Századoséi: Tóth Károly, Beke Gyula z.-aljbeli főhadnagy. Főhadnagyéi Devecsery István , Mander Károly, Czrenner József, Zay Ro­­­­bert. Hadnagyúr: Tipula György, 19-ik z.-aljbeli őrmester. Mokri Endre, Scharlapan János, Mesterffy Márton, Nendt­­vich Sándor, Babinszky József, Liszkay Mihály, Vassel Alajos, Gerster Antal 7.­aljbeli altisztek. A’ Hunyadi 13-ik huszár ezredhez Főhadnagyéi: Pálfy Károly, ezredbeli hadnagy. H­a­d­n­a­g­y ú­r: Bódog László 6-ik huszár ezredbeli altiszt. Gyömörey Kálmán, szekerész őrmester. A’ komáromi fiók kórház parancsnokául Csanády .1. százados a­­ralm bizottmánynál az 58-ik z.­aljhoz. N­­a­d­n­a­g­y é­r : Vidovich Antal n. 6. segéd hadnagy, Vetter tábornok ur rendeletére. A’ 67-ik zászlóaljhoz Főhadnagy ér: Banyik Ernő nemzetörségi százados. H­a­d­n­a­g­y ú­r: Mészáros Lajos, nemz.őr. alhadnagy. Mindezen kinevezések rang és illetményre nézve 1848- dik évi december 16-ától számítandók. Vetter, tábornok. A NEMZETIGYŰLÉS. ELÖLEGES KÖZLÉS A' KÉPVISELŐ HÁZNAK L h­ó 9-kén ,a’debreczeni fő tan­oda teremében tartott üléséről. A’ ház elnöke , Pázmándy Dénes, eddig viselt hivataláról bekereskedése miatt lemondván ’s mindeddig az alelnükök sem lévén jelen, az elnöki széket a’ ház korelnöke, Palóczy László foglalta el. — A’ felett folyván a’ tanácskozás, választassék-e rögtön uj elnök vagy nem? határozatba ment, miként az e’ tárgybani intézkedés elhalasztatik, utasittatván a’ két alelnük, hogy rögtön rendeltetésük helyére jöjjenek. — Ez után a’ kor­mány elnöke Kossuth Lajos lépvén szószékre seregeink hadi munkálatairól ten jelentést. Elmondá hogy felső táborunk f. hó 5-kén vonult ki Pestről a’ nélkül hogy csatát vívott volna, mert nem akarta a’ fővárost, a' harcz kétséges kimenetele által, az ellenség vaddélásának kitenni; tudatván, hogy az ezentúli hadi munkálatok, a’ haditanács terve szerint offensiv alaknak leen­­denek. Jelenté miként Bém tábornok a’ legnagyobb sikerrel működik Erdélyben, Mészáros ellenben Miskolcznál csatát vesztett, de serege meg van, ’s most már két legvitézebb zász­lóaljaink által segittetik. Továbbá kijelentvén miként Fridecz­­ky Lajos nógrádi képviselő megjelenését hivatalos foglalatos­ságai néhány napra gátolják, engedelmet kért a’ háztól 30, és 15 pirros kincstári utalványok kibocsátására, mellyek által a’ mindinkább érezhetőbb ezüstpénz hiányán némileg segít­ve leend, tudatván egyszersmind, hogy a’ kormány, apróbb 12, és 6 piros magyar köriratú pénzek készítése iránt már intézke­dett. — Végre a’ debreczeni nép vendégszeretetéért méltányló elismerést nyilvánítván kijelenté, miként ő, és kormány társai hi­vatalukról az utolsó perczig nem fognak lemondani. A’ kormányelnök előterjesztése következtében következő határozatok hozattak. 1. Frideczky Lajosnak engedelmet adott a’ ház távollehe­tésre. 2. A’ tiszai néphez intézendő manifestum készítéséhez Asztalos, Kemény Dénes és Palóczy küldetnek ki. 3. A’ 30 és 15 pkr. kincstári utalványok kiadatása elha­tároztatott. Ezekután a’ ház jegyzőinek száma szaporittatni rendeltet­vén , utasitattak a’ képviselők hogy a’ szavazati lapokat a’ leg­közelebbi ülésben adják be. Előleges közlés a’ képviselőháznak, a’ debre­czeni főtanoda teremében f. hó 13-kán tartott üléséről. Beadatván a’ 3 jegyzőt választó szavazati lapok, felolvas­­tatott, az alkotmányos alapon kötendő egyezkedés megkísérlése végett, az ellenséges táborba küldött bizottmány jelentése, mellyböl nyilvánosságra jó, miként a’ bizottmány gr. Batthyány Lajos kivételével, kit hy Windischgraetz maga elébe bocsátani nem akart, a’ herczeg által Bicskén elfogadtatott, ’s tudósittat­­ván a’ felöl, miszerint nem tekintethetik az országgyűlés kül­döttségének, mert azt ő felsége szétoszlatta, ’s hogy itt egyes­­ségröl szó sem lehet, hanem csak feltétlen megadásról, le is tartóztatott. A’ házhoz írandó ezen tudósítást a’ herczeg meg­ígérő a’ szokott katonai úton elküldetni. Ezen jelentés felolva­sása után Asztalos Pál a’ küldöttséget visszahivandónak javasol­ta, Bezerédy István ellenben azt véleményező, hogy ne hivas­­sék vissza, hanem utasittassék a’ kijelölt pályán tovább működni. Bezerédy István után a’ kormány elnöke, Kossuth Lajos lépett a’ szószékre, kitörő, szűnni nem akaró éljenzések ’s a’ leirhatlan lelkesedés jelei között. Előadása következtében a­ ház következő határozatokat hozott, egyes akarattal. 1. A’ nemzet képviselői nem akarhái elmulasztani az Utol­só utat sem, melly a’ békés kiegyenlítést vonhatá maga után, ’s ez okból küldők a’ tudva levő bizottmányt az ellenség táborába; miután azonban itt a’ fünebbi nyilatkozatot nyerték válaszéi, el­­tökélették magukban, a’ hazát utolsó csep vérig védeni, mert ez szigorú kötelességük. 2. A’ képviselőhöz, bármilly helyen, az utolsó perczig együtt maradand, ’s el nem oszlik. 3. E’ határozat a’ nép és hadsereg elött ki fog hirdettetni, ’s kihirdetése után mindazok, kik gyávaságból hátrálni fognak, mint hazaárulók tekintetnek, ’s büntetésük kérlelhetlenil Halál leend. 4. A’ kormány legszigorúbb kötelességévé tétetik, hogy a’ hadjáratok által a’ föld népe kiméltessék; a’ ki a’ föld népét rabolni, zsarolni merészli, büntetése kérlelhetlenil halál leend. 5. Minden termesztmények, és fuvarozások készpénzzel térittetnek meg, ha valaki, a’ körülményeknél fogva, követeléséért rögtön ki nem elégittetnék, tőkéjét a’ hadjárat után kamatostól fogják megkapni. Nyáry Pál Kossuth Lajos által indítványozott határozato­kat pártolta, az első ponthoz hozzá kívánván tétetni, miként a’ nemzet a’ martiusi törvények alapján kötendő békére kész; melly adalék azonban, hosszasabb vitatkozás után szavazás utján el nem fogadtatott, ’s igy a’ határozatok fogadtattak el, mint fenebb kü­­zölvék. Tárgyalás közben Ujházy László sárosi főispán kérdést intézett a’ házhoz, ha váljon az ülés vegyes ülés­e, vagy csak a’ képviselőhöz ülése? mert az első esetben szólani fogna; mi­után azonban ekként értesült, hogy ez ülés egyedül a’ képviselő ház illése, a’ beszéddel felhagyott. A’ fennebbi határozatok elfogadásának elnökileg tett kije­lentése után az ülés eloszlott, a’ jegyzőkönyv hitelesítés a’ hol­napi ülésre halasztatván. A’képviselő és felsőház vegyes ülése de­cember 31-kén esti Gorakor. Elnökök: Pázmándy Dénes, Perényi Zsigmond. Ti­r­g­y: honvédelmi intézkedések. P­á­l­f­y J­á­n­o­s: E’ perezben esett értésemre, hogy a’ képviselő és felső ház két tagját estve elfogták; felszólítom a’ rendőrséget: mit tud ezen eset felöl és micsoda lépesek történ­tek eddig e’ tárgyban? (Kossuth éljenzés között belép.) Madarász László: Épen e’ perezben értesültem mi­kép a'nép, a’képviselő- és felsöház mindegyikéből egy tagot elfogott, ismért? az okát nem tudom. E’ részben, miután a’ kép­viselő- és felsőház tagjai az országgyűlés határozata nélkül még csak vád alá sem kerül­t.Ok, intézkedtem már, hogy a‘nevezett urak rögtön szabadon eresztessenek. G. Batthyány Lajos: Ezt sokkal fontosabb esetnek találom, mint­sem hogy beérjük azzal, mit al­apnlk,még kinyilatkoztatott, kivánom, hogy a’ házkebeléböl küldjön ki ta­gokat , kik azon két egyént ide hozzák, miszerint be legyen bi­zonyítva , hogy szabadlábon vannak. Elnök: Hallomásból úgy vagyok értesülve, hogy 1­. Pál­fy Pál és Kund Vincze képviselők az elfogott tagok; miután je­lenleg a’ rendőrséget úgy is a’ honvédelmi bizottmány egyik tagja viszi, ki a' háznak kifolyása; annak kellene ki menni, hogy győződjék meg, váljon rendelkezésének elégtétetett­e ? a’ ház­nak rögtön jelentést tevén. G. Batthyány Lajos: Én ezt kivánom miként azon tagok rögtön jelenjenek meg, hogy személyesen adhassanak fel­világosítást. Elnök: Méltóztatnak ebben megnyugodni ? (igen) Ma­darász László úr tehát fog intézkedni. (Helyes.) A’ tegnapi ülés határozata által az iránt utasitattam, hogy szólítsam fel a’ honv. bizottmányt az ország jelen helyzete, különösen hadseregeink ál­lásának előterjesztésére, mit a’honv. bizot. elnöke a’ mai d. e. és d. u. vegyes tanács kormányban meg is ten. Ezen tanácskoz­­mányban több féle indítványok kerültek elő , mellyek jelenleg a’ ház által lesznek eldöntendők, nevezetesen, miután az ország­nak jelen helyzetében az országgyűlésnek, határozatait lehet mondani, órákhoz és perczekhez kell mérnie, jónak látszott ezen ülést a’ felsöházzal vegyesen tartani. (Kund Vincze belép a’ terembe.) Gondolom tehát ha a’ tanácskozmány ezen nézete a’ képviselőházi által elfogadtatik, a’ felsőház elnökét is meg kellene kérni, hogy oldalom mellett helyet foglaljon. (Helyes.) B. P­e­r­é­n­y­i Z­s­i­g­m­o­n­d: A' tisztelt ház parancsának engedelmeskedni fogok­­elfoglalja az elnöki széket. (Éljen.) Elnök (Pázmándy Dénes): A’ mai tanácskozmány leg­inkább két tárgy körül forgott. Egyik volt, ha váljon nem vol­na e’ szükséges az országgyűlésnek mielőtt az eldöntő csata a’ fővárosnak közelében megvivatnék, a’ főváros kebeléből a’ kor­mánnyal együtt biztosabb helyre távozni? A’ másik tárgy volt, hogy az országgyűlés által küldessék ki néhány tag az ellenség táborába, minden speciális m­eghatalnazás nélkül, felszólítan­dó annak fővezérét arra, hogy az országgyűlés olly béke felté­teleket , mellyek az ország függetlenségével, szabadságával ’s a’nemzet becsületével és jó létével megegyeznek, elfogadni hajlandó; következőleg nyilatkozzék, mi szándékban van? mert a’ képviselőház a’ harcz okát nem ismeri. Ezen két tárgy az, melly felett jelenleg az öszves ország­­gyűlésnek , melly két táblában van vszpontosulva, határoznia kell. Méltóztassék iránta nyilatkozni. Kossuth Lajos: Tisztelt ház! Használni akarom az alkalmat arra, hogy nyilvános ülésben is megmondjam, miképen én magam szólítottam fel a’ tanácskozmányban a’ házat arra, hogy az országgyűlésnek és a’kormánynak ideiglenes székhelyét más hová tegye által. Én ezt szükségesnek tartom a’ következő okoknál fogva. Tökéletes hittel és reménnyel vagyok igazságos ügyünk győzelme iránt, hiszek istenbenben és hiszek vitéz seregeink kitérésében, bátor, férfias, hű magok viseletében, azonban a’ csatáknak kimenetele isten kezében van, és mivel táborunk már most úgy szólván itt, csaknem a’ fővárosban, holnap pedig egy részben Budának környékén táborozandik, azon vélekedésben vagyok, hogy ha az országgyűlés és a’ kormány a’ maga székhelyét, mielőtt a’ csata itt a’ főváros közelében vivalik, más­hová át nem tenné, megtörténhetnék, hogy a­ csata rész kime­netele esetében zavarba jöne az ország kormánya és képvisele­te, pedig annak zavarba jönie nem kell, nem szabad; ha csak az országot egy csata­vesztés miatt valaki mindjárt elveszettnek és az ország igazságos védelmét nem folytatandónak nem tartja. És mivel úgy vagyok meggyőződve, hogy ha bár egy, két vagy tiz csata vesztés következnék is, a’ nemzetnek igazságos ügyé­ről lemondani mind addig nem kell, valameddig annak védelmé­re van erő és van akarat még a’ nemzetben, tanácsosnak tartot­tam , hogy ezen eventualitásnak az ország képviselete és kor­mánya ne legyen kitéve, hanem bal esemény esetére is, biztosítva legyen az ország védelmének fenakadás nélküli foly­­tathatása, és az ország kormányzása. Ezzel tisztelt ház tarto­zunk vélekedésem szerint a’ hazának, melly haza, habar szivé­nek ismeri is el, és méltán a’ fővárost, kétségtelenül nem gon­dolja ezt, hogy Budapestnek ne talán történhető elesésével már az ország is elveszett; mert nem csak itt, más helyen is van Magyar ország; 152 évig bírta Budapestet a’ török, és Magyar­ország még is volt. Most is megtörténhetik, hogy ideiglenesen megszólhatja az ellenség Budapestet, szándékosan mondom meg­szólhatja, mert e’ város nem ostromra való, de azért, ha a’ kor­mány együtt lesz, működhetik folytonosan ’s a’ haza nincs el­veszve. Tartozunk ezzel a’ hadseregnek is, mert hogy itt egy történetes csata vesztésből, az első perezben rögtön, minő zavarok következhetnek, nem lehet előre kiszámítani; mi pedig a’ hadsereg iránt általában, ’s különösen a' seregnek azon tagjai iránt, kik vérüket, Magyar ország szent ügyének oltalmára szán­ták tartozunk nemcsak hazánk érdekében, hanem saját becsüle­tünk érdekében is, azzal, hogy bizonytalanságnak ne tegyük ki, és hogy, ha egy csatát el találunk veszteni, ne legyünk kénytel­­lenek új kormányt alakítani, mert ezen idők nem alkalmatosak arra, hogy új kormány alakításáról gondoskodjunk; van kor­mány , ’s ezt o­lyan karban szükséges tartani, miszerint a’ had­seregek lássák, hogy csata­vesztések következzenek bár, ha már az isteni gondviselés azt mérte reánk, de azért nem adta fel az ország és a’ kormány a’ hadsereget, ’s akkor a’ hadse­reg sem fogja magát feladni. (Helyes.) Ezen szempontból indulva terjesztettem elő ezen kivána­­tomat, hozzá járult tanácskozás közben a’ béke megajánlásának indítványa, mire nézve kötelességemnek tartom nyilatkozni. Kik a’ múlt martiusi napok óta figyelmükre méltatták .Is figyelmükben akarták tartani írásaimat, beszédeimet és tetteimet kegyesek lesznek igazolni azon szavamat is, mellyet most mon­dok, miszerint mindig azt tartottam, hogy Magyarország nem támadó harczot visel, nem akar semmit acquiralni, csak meg­tartani azt a’ mire a’ király megesküdött, a’ spisicz törvényet!jo­­­ga van; ’s miután egyebet nem, csak ezt akarja, ’s én a' szeren­csétlenségek egyik legnagyobbikának tartom a' háborút. — csak egyet ismerek ennél nagyobbat, egy nemzetnek halálát, ’s egy nemzetnek gyalázatát, bizonyosan én fogok leginkább örvendeni, ha a’ nemzetnek igazságos, ’s törvényes jogait, becsületét, sza­badságai , ’s azon viszonyokat tekintetbe véve, mellyek köztünk ’s az ausztriai monarchia között fen forognak a’ méltányos ki­egyenlítést , béke útján biztosíthatjuk. Tehát nem vagyok elle­ne , ha az országgyűlés meg akarja kísérteni azt, váljon azon részen, melly igazságtalan háborút visel Magyarország ellen, van-e valami akarat az igazságnak fentartására. Azok után mik az ellenség részéről történtek, és azon nyilatkozatok után, mi­ket az austriai monarchia részéről az orszá­ggyűlésen mondatni hallottam, megvallom, nem nagy reménnyel vagyok, hogy ezen típusisék sikere legyen, hanem ha lesz sikere áldani fogom az órát, midőn az országgyűlés közbenjárulása által olly békét eszközöl neipzof, nyelsy újtél megvédte szabadságát és becsületét, ha pedig sikere nem lenne e’a lépésnek, akkor újabb ösztön lesz a’ nemzetnek, megállani az igazságos harczot az utolsó emberig. Ha meg akarjuk kisérteni, igazságos hasison kibékülni, szívesen hozzá járulok ’s kinyilatkoztatom, hogy azokat, kik ki­küldetnek ne tekintsük olly meghatalmazottaknak, kik az ország­gyűlés helybenhagyása nélkül a­ speciális feltételeket megköthe­tik , mert akkor részletes utasítást kellene előre adni, ez pedig az alkura nem jó eszköz. Kiket az országgyűlés meg fog bízni, kikre ezen szép hivatás és bizalom fog esni, fel fogják találni utasításukat azon szavakban , miket elmondatni hallottam , hogy 2

Next