Köznevelés, 2002 (58. évfolyam, 1-41. szám)
2002-01-11 / 1-2. szám
Oktatási és tudományos leltár Az Oktatási Minisztérium 2001. évi tevékenységéről, a közoktatás, a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés 2001-ben történt változásairól számolt be dr. Pálinkás József miniszter az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottsága ülésén 2001. december 4-én a Képviselői Irodaházban. A közoktatás legjelentősebb eseménye a kerettanterven alapuló tartalmi szabályozás életbe léptetése volt. Az új tanévben az 1., az 5. és a 9. osztályok már a kerettantervek szerint kezdték a nevelő-oktató munkát. A kerettantervek fontos szerepet kaptak a szakiskolákban és a szakközépiskolák szakmai előkészítő oktatásának tartalmi megújításában is. Az intézmények felülvizsgálták helyi pedagógiai programjaikat, és 2004-ig sor kerül a kötelező tantervi modulok fokozatos bevezetésére. A tárca rendelettel szabályozta a szakiskolák kétéves felzárkóztató oktatását, valamint a kerettanterv alkalmazását a felnőttoktatásban. Túljutott a gyakorlat próbáján a mérési-értékelési rendszer. November 9-én az ötödik és a kilencedik osztályok tanulói az egész országban egységesen és ugyanazon időben számot adtak olvasási-szövegértési képességeikről és matematikai eszköztudásukról, az elsősök mérését áprilisra tervezi az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV). Január 1-jétől 8,75 százalékkal emelkedett a pedagógusok illetménye és a pótlékalap, szeptemberjétől további 20 százalékkal nőtt meg valamennyi kereseti elem mértéke. A béremelésben a nem pedagógus képesítésű szabadidő-szervezők, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök is részesülnek. Fedezetét a közoktatási normatívák emelése biztosítja. Megemelt bérüket most először késedelem nélkül vehették kézbe a pedagógusok. Változott a tankönyvellátás rendje. Megszületett a tankönyvpiacot szabályozó első törvény, ami azt is jelenti, hogy a továbbiakban a tankönyvellátásról helyi szabályozás szerint, nevelőtestületi döntéssel az „iskolai tankönyvellátási rend” alapján kell gondoskodni. E törvény szabályozza a tankönyvrendelést is. Befejező szakaszukba léptek az érettségi reform munkálatai. Az új vizsgaszabályzat döntő jelentőségű változása lesz, hogy az érdemjegyek megállapításánál egységes követelményeknek kell érvényesülniük, továbbá az, hogy az emelt szintű vizsga 2005-től betölti az egyetem és a főiskola felvételi vizsgáinak szerepét. Bővül a választható közismereti vizsgatantárgyak köre, miközben komplex természettudományi, társadalomismereti, mozgókép- és médiaismereti műveltségi területek vizsgájára is lehetőség nyílik, csakúgy, mint a helyi tantervben rögzített tárgyak vizsgáira. A nemzeti drogstratégiával összhangban az Oktatási Minisztérium kidolgozta egészségnevelési-drogprevenciós stratégiáját, melynek keretében 2001 őszétől 2002 februárjáig minden középfokú intézményből egy tanár iskolai drogkoordinátor-képzést kap Zánkán. A pedagógusok mentálhigiénés ismereteinek bővítését szolgálja a Mentálhigiénés alapképzés pedagógusoknak elnevezésű program is, melynek gazdája a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ. Különböző felmérések bizonyítják, hogy a diákok fizikai állapota az utóbbi években romlott. Ezért jelentős a kerettanterv ama rendelkezése, amely az iskoláknak lehetőséget ad a kötelezően előírt órákon túli testnevelésre úgy, hogy a plusz órák nem számítanak be a kötelező óraszámba. A mindennapos egészségvédő testmozgáshoz pályázati kiírás kínál anyagi támogatást. A közoktatási törvény szerint az iskolák évente kétszer kötelesek felmérni tanulóik fizikai állapotát. E felméréseket segíti az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadvány. A legkisebb gyerekek intézményrendszerében már harmadik éve az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül a helyi nevelés. Ez határozottan leszögezi, hogy nem lehet cél az óvodákban az iskola rendjének meghonosítása. Az óvodás gyerekek életében a játék a legfontosabb, az elemi pszichikus szükségletük, vagyis az iskolák felülről nem határozhatják meg az óvodák feladatait és módszereit. Most a szaktárca arról szeretne reális képet kapni, hogy a fenti elvek miként érvényesülnek az óvodákban. Jelentésében külön kitér a minisztérium az Arany János Tehetséggondozó Programra, mely a kistelepüléseken élő tehetséges, de nehéz sorsú diákok középiskolai tanulmányait segíti. Első évben 353 diák kapott támogatást, a 2001/2002. tanévben újabb 650 tanuló jutott el így az ország legkiválóbb középiskoláiba, 2005-re háromezren lesznek majd. A program roma alprogrammal egészült ki. A Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása című PHARE- program pályázati eredményhirdetésére 2001-ben került sor. Eredeti költségvetése 9,6 millió euró volt, mely (két másik PHARE-program pénzmaradványából) 12,5 millió euróra egészült ki. Az oktatási intézmények, a fenntartók igénylése alapján, kiegészítő normatív támogatást vehetnek igénybe a roma kisebbségi oktatás megszervezéséhez. Az ösztöndíjban részesülő roma tanulók száma az 1998. évi 805-ről 8015-re nőtt. A 2001-es esztendő egyik legjelentősebb fejleménye, hogy elkészült A pedagógus-életpályamodell alapelvei című dokumentum, amelyet a miniszterrel történt beszélgetés kíséretében teljes terjedelmében közölt a Köznevelés 57. évfolyamának 38. száma. Itt csak annyit teszünk hozzá, hogy az oktatási tárca olyan pedagógusigazolvány kiadását tervezi, amely a meglévő kedvezményeket újakkal egészíti ki, és ezek meghatározott köre érvényben marad a nyugdíjazást követően is. A szakképzéshez kapcsolódik, hogy az Oktatási Minisztérium augusztusban az Országgyűlésnek benyújtotta a felnőttképzési törvény tervezetét. Megkezdődött a törvényjavaslathoz fűződő rendelettervezetek kidolgozása. 2001. július 27-én jelent meg az Országos Képzési Jegyzék, 812 szakképesítés szerepel benne. Világbanki hitellel 1998. január 1-jén indult az Ifjúsági szakképzés fejlesztése című program, ehhez 3,3 milliárd forintot tett hozzá a honi költségvetés. A program Piacorientált szakmai képzés fiataloknak elnevezésű komponenséhez 116 oktatási intézmény csatlakozott, a Középfokú szakmai orientáció programjában 133 szakközépiskola vesz részt. Fejlesztési és képzési alaprész néven 2001. július 1-jétől a törvény új szabályozási keretet teremtett a szakképzési hozzájárulási és a képzési rendszerben. November 27- ei alakuló ülésén a Fejlesztési és Képzési Tanács 5 milliárd 700 millió forint fejlesztési forrás felhasználásáról döntött. A tárca elkészítette a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészének hároméves stratégiai programját. A felsőoktatásban 2001. júniusában finanszírozási reform indult. Magyarország 1999-ben írta alá az úgynevezett Bolognai Nyilatkozatot, mely célul jelöli meg a felsőoktatási rendszerek fokozottabb összeegyeztethetőségét és összehasonlíthatóságát. Ennek megvalósítása érdekében kezdődött el a képzési (akadémiai) reform. Egyik eszköze a kreditrendszer, amelynek bevezetése ütemterv szerint folyik. A felsőoktatási törvény 2000. évi módosítása megalapozta a minőség fogalmainak egységes használatát, a 2001. augusztus 28-án tartott kormányülés döntése értelmében a felsőoktatás 5,7 milliárd forint többlettámogatáshoz jutott. Sor került a diákhitel bevezetésére, népszerűségét mutatja, hogy november közepéig 60 ezer kérelem érkezett a Diákhitel Központ Rt.-hez. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz 2001. augusztusáig 1135 önkormányzat csatlakozott. A költségtérítéses képzésben részt vevő, gyesen, gyeden lévő kismamákat kormányrendelet mentesíti a díj kifizetése alól. Az oktatókat pályázatok, ösztöndíjak segítik. A legutóbbi felvételi eljárás hibátlanul lezajlott, az államilag finanszírozott helyekre 51 ezer, költségtérítéssel 46 ezer új hallgatót fogadott be a magyar felsőoktatás, jövőre számuk tovább növekszik. Elkészült a doktori adatbázis. A Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként 2002. január 1-jétől megkezdi működését a Balassi Bálint Intézet. A külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló egységes törvény parlamenti végszavazására 2001. december 18-án került sor. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2001. évi pályázatai öt kiemelt területet céloztak meg. Az életminőség javításával, az információs és kommunikációs technikákkal, a környezetvédelemmel és anyagtudománnyal, az agráriummal és biotechnikával, valamint a nemzeti örökség és a jelenkor társadalmi kihívásaival foglalkozó fejlesztésekre és kutatásokra 2001-ben és 2002-ben több mint 12 milliárd forintot szán a Programirányító Testület. Szóbeli kiegészítésében a miniszter megállapította, hogy a kormányzat a 2001. évben is folytatta oktatáspolitikáját. Egyik értékének a konszenzuskeresést tartotta, ami néhány területen, például a pedagógus-életpályamodell bevezetésénél elengedhetetlen. Miután méltatta egyes intézkedések jelentőségét, a tárca tervei közül kiemelte a kollégiumfejlesztési programot, valamint az iskolarendszer tárgyi környezetének és feltételeinek teljes megújítását, amely a 2003. évi költségvetési törvényben - a minisztérium reményei szerint - már önálló rovattal szerepel. Ehhez kérte a képviselők támogatását és segítségét. MIKSA LAJOS