Köztelek – 1923. 51-101. szám
1923-07-01 / 51. szám
646 a középbirtokok törvényben eddig biztosított védelmének lényeges megszorítása; végül járadékbirtokoknak a kisajátítást szenvedők rovására és veszélyére való alakítása. A törvényhatóság bizalommal kéri a kormányt, hogy a novella előadói tervezetét a kérdés komolyságának megfelelő megfontolás tárgyává tegye, méltányolja a törvényhatóságnak osztályérdekek fölé emelkedő, nemzetünk jól felfogott érdekében hangsúlyozott aggodalmait, kövessen el mindent a jogbizonytalanság megszüntetésére, mert erős meggyőződésünk szerint a magyar föld — mely nemzeti újjászületésünknek legbiztosabb alapja és záloga — csak akkor tudja a magyar hazával és annak minden rendű és rangú lakójával szemben hivatását teljesíteni, ha annak tulajdonosai a tulajdonjog szentségében bízva, az ősidőktől örökölt, sok válság és sorscsapás között verejtékezve megtartott honi röghöz ragaszkodva, mégis a múlhatatlanul szükséges áldozatokra a rendkívüli időkhöz mérten elkészülve és szélsőséges izgatásoktól, mesterségesen szított ellenségektől megvédve, nyugodtan szentelhetik minden idejüket a termelés fokozására s a magyar földben szunynyadó értékes energiák előteremtésére". Elhatározta a közgyűlés, hogy ezt a törvényhatósági határozatot felterjeszti a kormányhoz és hozzájárulás végett valamennyi törvényhatóságnak megküldi. A gazdaközönségnek tehát — a szükséghez képest — módja lesz arra, hogy a novellajavaslattal szemben a törvényhatósági közgyűléseken is állást foglalhasson a pestvármegyei határozathoz való csatlakozással. Nekünk azonban okunk van reménylem, hogy a novellajavaslatot, amely csupán előadói tervezetnek tekintendő, a kormány sem teszi magáévá. GAZDASÁGI ROVATAK. Rovatvezető: Jablonowski József. Az olasz sáska. A napisajtó híreiből, sőt a Köztelek rövid közleményeiből már ismeretes, hogy az ország — sok egyéb súlyos csapáson kívül — olyan sáskajárástól is szenved, amely a maga nemében párját ritkítja. A kárt okozó olasz sáska nálunk sohasem volt ritka, sőt Tiszamentén (Abádszalók, Taskony), vagy Hevesben (Maklár és a szomszédos községekben) néha igen kártékony is volt. Szerencsére azonban csak rövid ideig, legfeljebb egy évig és azután legtöbbször emberi beavatkozás nélkül — mint mondani szokás — magától múlott el. A nagy irtások idején, amikor a marokkói sáskával kellett felvennünk a harcot, az irtandó területeken az olasz sáskafoltokat egyszerűen kikerültük. Sajnáltuk tőlük a munkát, mert ha csak szárnyas korukban pusztultak is el, az okozott kár mindig aránytalanul kisebb volt, mint az irtásra fordított munka és ennek nagy költsége. Most azonban az olasz sáska már vagy három éve alkalmatlankodik teljes kipusztulása helyett. Kivált tavaly, amikor júliusban kezdődtek a panaszok és amikor még szeptember elején is hallhatók voltak azok, hogy az olasz sáska eszi, vagy legalább ellepi a lucernásokat és a tarlókat. Arról nem hallottunk hírt, hogy e sáska a Tisza-gátak, a nagy belvízlevezető kanálisok hatalmas rézsűin, partjain, oldalain is letelepedett volna. Pedig ez a kóborlás, bolyongás mindvégig azt jelentette, hogy az olasz sáska egyre tojik és amerre száll, egyre újabb fertőzésnek okozója. Mint Dél-Olaszországban, azonképpen nálunk is — úgy látszik — tavaly egymásután sokszor (ötször-hatszor) és sok helyre tojt. Tojása most, aszerint, hogy korábbi vagy későbbi volt, május vége óta egyre két. Ahol ma a fejlődés 2—3. korában levő sáskát kiirtották, ott holnap, vagy egy hét múlva, már ismét ugyanannyi, de apró, kései, utókelésű sáska lehet. Ha a tarlókba és a felszántás alá kerülő helyekre tojott, ott nem lett baj, ha az illető földet nem magyar módra (2—3 ujjnyi) megkaparták, hanem igazában lebuktatták és jól megszántották. A szántásban belepusztult. Ellenben azokon a földeken, ahol pl. a kukoricát és más tavaszit csak tavaszi rossz (sekély) szántásba vetették, ott bizony az olasz sáska javában kikelt. Az általában fel nem szántható lucernásokban, a kaszálókon és a legelőkön azonban rendesen kikelt. Azt, hogy rendesen volt, értsd úgy, hogy foltja a kelés után fekete volt az apró, rizsszemnagyságú sáskától, amelyből egy kapásra fél kalapnyit is lehetett meríteni. Ugyanez a kelés előfordult a Tisza-töltéseken, kanálispartokon és minden út mentén, legyen az keskeny dülőút, vagy széles marhahajtóút. Sokszor tiszta búza-és rozsföldek között, ha az ember behajt a közöttük elvezető keskeny dülőútra, az egész út, kivált a gazos széle csak úgy reszket az ott nyüzsgőrezsgő, ugrándozó ezernyi-ezer sáskától! így van ez ma. Holnap? Isten tudja, hogy hol lesz e féreg, ha meleg az idő és valaki innen elzavarja. Elmegy egy kilométernyire is és keresztül menve vetéseken, árkok és barázdák hosszában ugy eltűnik és borus-hideg időben ugy elrejtőzködik, hogy sok idő kell hozzá, mig ráakad az ember! Kőtelek község határában (Bögremajor közelében) hidegben, szélben egyszerűen az útmenti akácfákra mászott fel! Az olasz sáska ezelőtt a marokkói sáskával majdnem egy helyen fordult elő. A marokkói majdnem kizárólag a legelőn, kaszálón, az olasz inkább a szántóföldeken, de sokszor találkoztak és közösen megosztották maguk között a legelőt. Most az olasz sáska nem a régi marokkói fábalepte Hortobágyot és vidékét lepte el, hanem jóval elhúzódott nyugatra. Heves-, Jásznagykunszolnok vármegye javarészét, óriási, szigetszerű eloszlásban lepte el. Az egyesközségeknek majdnem összes határában van kisebb nagyobb foltokban; az előbbi lehet néhány négyzetméter, az utóbbi 15—60 kat. hold is! A baj legelébb Szolnokon, a Tiszamentén mutatkozott, bár igaz, hogy az első, aki jelentkezett igen korán, egy gazdaság, Dévaványa vidékéről, volt. Azután következtek Hevesnek Szolnokkal határos községeiből a panaszok; ez Heves déli része volt. Mikor ezeken a már megtalált helyeken Szolnok vármegyében már-már rendezni és szervezni lehetett a védekezést, egyszerre járásszámra jöttek az újabb jelentések Heves felső részéből, hogy az egri és a gyöngyösi járás majdnem legtöbb községe szintén sáskás. Most legújabban ismét szaporodik a baj Dél-Szolnokban (Mezőtúr, Türkéve és Dévaványa távoli vidéke). Ezenkívül kisebb, 5—6 községre terjedő fertőzés van Csonka-Biharnak nyugati sarkában. Békésben, Csongrádban is van egy-két község, ahol baj van az olasz sáskával. Fertőzött Borsodnak, Torontálnak, Hajdúnak, Szabolcsnak egy-egy községe kisebb mértékben. Sőt fertőzött még Pest vármegye (Abony, Páty, Herceghalom) és Fejér vármegye (Csákvár) is. Leginkább szenved azonban Szolnok vármegye dereka és a vele szomszédos hevesi keleti rész. Az olasz sáska, amely most még mind szárnytalan, a szépen eredő búzát, rozsot, a részben már learatott őszi árpát egyáltalán nem bántja. Nem bántja a jobb tavaszi árpát, zabot sem, de annál inkább a leveles lucernát, a zabosbükkönyben a bükkönyt, sőt az igen gyenge, fejletlen árpát, zabot is. Érzékeny károkat tesz a mezőn kisebb helyeken termesztett konyhakerti veteményekben, amint a babot, tököt, borsót (a tulajdonképpeni szegesbükkönyt) és a közöttük, vagy a kukoricában lévő napraforgót teljesen lerágja. A kukoricát csak legfeljebb megcsipdesi. A zsenge muhart, kölest szereti, ezeket földig lerághatja. Szereti a burgonyát, a takarmány és cukorrépát és nagy foltokat is rághat bennük. Ugyanígy szereti a dohányt. A kendert is mohón lepi el és ha gyenge, földig lerágja. Ugyanazt teszi a burgonyával is. Amikor a töltésekről lehúzódva, az árkokból felvonulva az utakon csak a folyófávat (Gonvolvulus) és az acatot (Cirsium) ette s azt is más ember földjén, addig az olasz sáska a kis magyarjaink szemében csak kabóca, bagóca, gabóca, zücske, szöcske volt és a gazda nevetett rajta és bolondnak tartotta, aki merte volna mondani, hogy biz' az sáska! Most bezzeg, hogy a rusnya féreg éppen a nevető ember földjén egymás után lefalja szép veteményét, sokszor igazán csak az igen késői beismerés miatt, ott ez a pokolbeli fajzat ma mégsem „szöcske", hanem sáska, amelyet az államnak kell irtani és ha baj lesz az ő, az azelőtt nevető ember lucernájában, azt az államnak kell megfizetni. Általában a legnagyobb hiba, hogy a kisgazdák valamennyije, a nagygazdák némely spekuláns része még a mai igen válságos időkben is mindent az államtól vár és amit a maga földjén 3—4 óra alatt 2000—3000 koronás kiadással rendbehozhatna s az irtást feltűnés nélkül elvégezhetné, most azt követeli, hogy az állam — éppen a követelőző gazda hibája folytán — 50,000 — 60,000 koronás és nagyobb kiadással végeztesse. Akad nagybirtokos, aki 5—6 fuvarost fogad fel, velük irtatja a saját földjén a sáskáját és azután kéri, hogy az állam térítse meg neki a 11,000— 12,000 koronás kiadását. A mostani sáskajárás, amely mind jelentkezésében, mind lefolyásában páratlanul áll, mert az sem nálunk, sem sehol, ahol az olasz sáska eddig előfordult, nem mutatkozott és nem is folyt le úgy, mint 1923 ban, mondom, ez a sáskajárás igazolta, hogy azt nem a marokkói sáskairtás jól beváló mintájára kell szervezni és másrészt a befejezéshez közeledő munkája is bizonyítja, hogy azt másként is kell és lehet is jobban, gyorsabban elvégezni. Ámde e munkából ki kell vennie a részét annak is, kinek belőle közvetlen haszna is van. Az olasz sáska óriási területbeli elterjedése ellenére most is azt igazolja, hogy ez valóban csapás, de semmi esetre sem közcsapás. Mint a hernyó a gazda fáján, azonképpen az olasz sáska a gazda földjén — egyforma kártevő. Míg fiatal, irtani kell a fa és a föld tulajdonosának addig, míg mind a kettő meg nem szárnyasodik, mert akkor a pille is, meg a sáska is elszáll. Mind a kettőnek irtása tehát kötelező, mert az irtás, ha ezt állandóan végezzük, csakugyan eredményes lehet és a gazdának legtöbbnyire csak néhány órányi munkájába és csekély kiadásába kerül. Holott az állami irtás százmilliós áldozata ellenére, ha az érdekeltek csak merő közömbösséggel, ölberakott kezekkel, nevetve és haszonlesve nézik azt, nem enyhíthet a bajon. Ne hivatkozzék senki a közlegelőt lakó marokkói sáska irtására; ez — amint rámutattam — más KÖZTELEK, 1923. JULIUS HÓ 12. 54. SZÁM. 33-IK ÉVFOLYAM. S TRACTOR -ral lehet csépelni — petróleummal. Fogyasztása minimális. Cséplés után tarlóhántást óránkint egy holdat végez. 5239 Lincoln-Ford, Fordson autorizált képviselete: HALTENBERGER VILMOS Budapest, VI., Nagymező utca 19. szám ft Renaissance színházzal szemben. Telefon : 66—15 Teljes malomberendezéseket ( kereskedelie, vám) és c&exteörlésre) rövid szállítási határidőre elvállal Wohanka és Társa Utóda R.-T., Budapest, V., Vilmos császár-ut 76. szám. 1 NHMM^MBMJMMMB^aEBB^ lliilW.lliffBMMKMWflMlWIHN'HaailLil Ulil—MUUI#