Közút, 1996 (5. évfolyam, 1-7. szám)
1996 / 7. szám
DR. TÓTH ERNŐ ÚTMÚLT Október 11-én a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében egész napos, tudományos előadássorozattal ünnepeltük az immár százéves gyönyörű hidat, amely a világ legszebb Gerber csuklós, rácsos acél hídja. A tartalmas előadássorozat tematikája a KÖZÚT lapjain is megjelent. Dr. Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár megnyitójában méltatta a jubiláló híd építését, mely magyar tervek alapján, magyar kivitelezők kezemunkájával épült, úgy hogy ma is hirdeti alkotóinak szaktudását, szakmaszeretetét. Dr. Gáli Imre vasdiplomás örökifjú hídtörténészünk nyitó előadásában áttekintette a híd fő jellemzőit, megemlékezett a tervezőkről és méltatta Budapest városképében betöltött kiemelkedő szerepét. Dr. Iványi Miklós professzor a híd tervezésére kiírt pályázatról (21 mű érkezett e hídra!) Feketeházy János díjnyertes pályaművéről, a Duna hídépítési osztály (Czekelius, Gállik, Веке) szerepéről szólt. Csath Béla technikatörténész a híd előkészítő munkáiról az altalajt vizsgáló kémfúrásokról, Zsigmondy Béla munkásságáról beszélt, majd Laár Tibor technikatörténész Seefehlner Gyuláról a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára műszaki főfelügyelőjéről emlékezett meg, aki kiemelkedő egyénisége volt nemcsak a jubiláló híd, hanem több Duna-híd építésének is Dr. Domanovszky Sándor Ganz Acélszerkezetek Rt. igazgatója képekkel is bőven illusztrált előadásában számolt be a 4850 t összsúlyú híd rekordidő (1,5 év) alatti építéséről, amely olyan teljesítmény volt, melyet ma sem tudnak túlszárnyalni. Dr. Verőczi Béla (BME Acélszerkezetek Tanszéke) érdekes összehasonlítást tett hidunk és a korabeli Gerber hidak között, így különösen nagyra értékelhető a jubiláns. Földi András és Földi Eszter a híd várostörténeti és művészettörténeti jelentőségét mutatta be a korabeli sajtóban. Figyelemreméltó, hogy a szakmai folyóiratokon kívül is milyen bő terjedelemben és szakszerűen adtak tudósítást Budapest immár negyedik hídjáról. Érdekes színfolt volt dr. Mistéth Endre előadása, ő az 1938. évi pályatestek átépítéséről beszélt, melyben személyesen is részt vett. (A pályaszerkezet átépítéséről a szakirodalom nem szól.) Dr. Träger Herbert a háborús károk helyreállításának néhány részletkérdéséről szólt, több érdekes korabeli fotóval illusztrálva a lebillent budai rész felemelését és más mozzanatokat. Kozma Károly olyan kérdésről: - üzemeltetésfenntartás - tartott előadást, amely kevésbé látványos, ám rendkívül fontos, tanulságul szolgál minden hídkezelőnek. Apáthy Endre, Hídépítő Rt. vezérigazgatója a híd 1979-86 közötti első jelentős és több tekintetben izgalmas felújításáról számolt be előadásához csatlakozva Bácskai Endréné, aki az UVATERV tervezőjeként a budapesti Duna-hidak felújításának fő tervezője volt, meghatóan szépen emlékezett meg tanárairól és arról a munkáról, amelyet végezhetett és végez ma is Bors Ernő UVATERV az 1965-66-ban végrehajtott szemrevételezéstől az 1995-ben készített tervekig ismertette a Szabadság-híd hídvizsgálati és tervezési munkáit. Dr. Szittner Antal az 1896-ban végzett próbaterheléstől kezdve ismertette a híd erőtani mérését (1946, 1985-86, 1992, 1995 stb.). A sok érdekes részletkérdés közül az 1985. októberében megroppant oszlop kiváltása,illetve erősítse külön is említendő. Dr. Platthy Pál és dr. Papp Ferenc a Szabadság-híd főtartójának erőtani felülvizsgálatáról számoltak be Nemcsak a 100 évvel ezelőtti korszakos tettekről, hanem a mai gondokról, feladatokról is vőben volt szó: Németh Tamás a híd állapotát folyamatosan követő adatértékelési rendszerről, Nagy Zsolt (FÖMTERV Rt.) a híd fáradásvizsgálatának izgalmas kérdéseiről szólt, majd Horváth Adrián (FÖMTERV Rt.) Budapest kincseinek a Duna-hidaknak a jövőjéről tartott előadást, megfogalmazva a hídgazdálkodás stratégiáját. A korábbiakhoz képest, melyet dr. Dalmy Tibor fogalmazott meg, az eredeti funkció megőrzésének és a költséghatékony megoldásoknak a kiemelt fontosságáról hallottunk. Záróelőadásként Schulek János (FÖMTERV Rt.) áttekintette a további Duna-híd építési igényeket és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy újabb átkelőkapacitások létesítésével a meglévők óvásával a fővárosiaknak többet kell foglalkozniuk. A 100 éves Szabadság-híd 37 KÖZÚT