Közút, 1997 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1997-09-01 / 4. szám
Hídavatás Közút 1997. szeptember Záhony nagy napja Felavatták a Tisza-hidat és az új határátkelőt Három magyar (Medgyessy Péter, Lotz Károly, Baja Ferenc) és egy ukrán (Mikola P. Kruglov) miniszter, valamint az Európai Unió budapesti delegátusa (Frans Beck) jelenléte is bizonyította: nem mindennapi esemény színhelye volt július 12-én, pénteken Záhony. Ekkor adták át ünnepélyesen, sokszáz meghívott jelenlétében a kibővített, és újjáépített záhony-csapi hidat, valamint a határátkelős beruházást, melyek összköltsége 2,4 milliárd forintra rúgott. Az értékelések során elhangzott: kiváló minőségben és határidőre készült el mindez, köszönet illeti érte a kivitelezőket. Magyar részről több cég vett részt a nem mindennapi beruházásban, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Állami Közútkezelő Kht. megbízásából. A munkálatok mérnöke a budapesti Közúti Beruházó Kft. volt, kivitelezője a nyíregyházi NYIRBAU Útépítő Kft., az alvállalkozók: Ganz Acélszerkezeti Rt., Hídépítő Rt., Isobau Kft., Pannonkorr Kft., Magyar Aszfalt Kft. Már az 1700-as évek végén állt errefelé egy fahíd a Tisza felett, az első, végleges szerkezet csak több mint egy évszázad múltán, 1910-12 között épült. Ezt is többször újjá kellett építeni, a ma látható acélrácsos felszerkezetet (az eredeti alépítményeken) 1962-ben készítették el (az akkori Szovjetunió), de a pályaszerkezet leromlott állapota a nyolcvanas évek végére igen kritikussá vált. Már 1990-től folytak szakértői tárgyalások, hiszen a megsokszorozódott közúti forgalom is ugyancsak kényszerítően hatott, ösztönzött erre. A két ország illetékes miniszterei első ízben 1995. május 19-én írtak alá egyezményt az átépítési munkákról, amelynek végrehajtását kormányhatározatok rendelték el. Folyamatos egyeztetések után 1996. január 16-án államközi megállapodás aláírására került sor, melyben meghatározták a konkrét feladatokat is. Eszerint: A magyar fél elvégzi a rekonstrukciós munkákat saját tervei alapján a meglévő, mintegy 200 méter hosszú Tisza-híd főszerkezetén, és átépíti a tönkrement pályaszerkezetet. Az ukrán fél saját tervei szerint a meglévő alépítményekre a szerkezeti gerendák toldásával a meglévő felszerkezet két oldalán új, egy-egy forgalmi sávnyi szélességű felsőpályás szerkezetet épít. A munkákat a két állam paritásos alapon finanszírozza, melyben miniszteri szinten megállapodtak. Mindkét oldalon elkészül a határállomásokhoz csatlakozva a meglévő utak szélesítése és a mederhíd megnövelt átbocsátó képességének megfelelően a meglévő ártéri hídszerkezetek rekonstrukciója és szélesítése. A csatlakozó utak építését és az ártéri hidak felújítását, szélesítését a határállomások és a mederhíd hídfői között az ukrán és a magyar oldalon ki-ki saját tervei alapján, saját költségére végzi. A meglévő mederhíd teherbírásának növelésével megszüntethető az elrendelt 70 méteres követési távolság, s a hídon a várakozási tilalom. A meglévő szerkezet kapacitása nő, megszüntethető a személyforgalom várakozása. Az új kiegészítő hídszerkezetek lehetővé teszik a határátkelőhelyen a teher- és személygépjármű forgalom szétválasztását, így elkerülhető a régi szerkezet esetleges nagymértékű túlterhelése. A közbeszerzési törvény értelmében versenytárgyalást tartottak, a nyertes a NYIRBAU Kft. lett. Ezt követően megkezdődtek a munkálatok. 1996 júliusától november végéig a magyar fél megépítette az új ártéri hidakat, kiszélesí Fontos közlekedési folyosó épült ki a két ország között, s ez hozzájárulhat a jószomszédi viszony erősödéséhez is Az avatáson Lotz Károly miniszter elismeréssel szólt az elvégzett munkáról, s kiemelte, hogy Záhony szerepe mind jobban felértékelődik a jövőben