Közút, 1997 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1997-09-01 / 4. szám

Hídavatás Közút 1997. szeptember Záhony nagy napja Felavatták a Tisza-hidat és az új határátkelőt Három magyar (Medgyessy Péter, Lotz Károly, Baja Ferenc) és egy ukrán (Mikola P. Kruglov) miniszter, valamint az Európai Unió budapesti delegátusa (Frans Beck) je­lenléte is bizonyította: nem mindennapi esemény színhelye volt július 12-én, pénte­ken Záhony. Ekkor adták át ünnepélyesen, sokszáz meghívott jelenlétében a kibőví­tett, és újjáépített záhony-csapi hidat, vala­mint a határátkelős beruházást, melyek összköltsége 2,4 milliárd forintra rúgott. Az értékelések során elhangzott: kiváló minőségben és határidőre készült el mind­ez, köszönet illeti érte a kivitelezőket. Magyar részről több cég vett részt a nem mindennapi beruházásban, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Állami Közútkezelő Kht. megbízásából. A munkálatok mér­nöke a budapesti Közúti Beruházó Kft. volt, kivitelezője a nyíregyházi NYIRBAU Útépítő Kft., az alvállalkozók: Ganz Acél­­szerkezeti Rt., Hídépítő Rt., Isobau Kft., Pannonkorr Kft., Magyar Aszfalt Kft. Már az 1700-as évek végén állt errefelé egy fahíd a Tisza felett, az első, végleges szer­kezet csak több mint egy évszázad múltán, 1910-12 között épült. Ezt is többször újjá kellett építeni, a ma látható acélrácsos felszerkezetet (az eredeti alépítményeken) 1962-ben készítették el (az akkori Szovjet­unió), de a pályaszerkezet leromlott állapota a nyolcvanas évek végére igen kritikussá vált. Már 1990-től folytak szakértői tárgyalások, hiszen a megsokszorozódott közúti forgalom is ugyancsak kényszerítően hatott, ösztönzött er­re. A két ország illetékes miniszterei első ízben 1995. május 19-én írtak alá egyezményt az át­építési munkákról, amelynek végrehajtását kor­mányhatározatok rendelték el. Folyamatos egyeztetések után 1996. január 16-án állam­közi megállapodás aláírására került sor, mely­ben meghatározták a konkrét feladatokat is. Eszerint: A magyar fél elvégzi a rekonst­rukciós munkákat saját tervei alapján a meg­lévő, mintegy 200 méter hosszú Tisza-híd főszerkezetén, és átépíti a tönkrement pálya­­szerkezetet. Az ukrán fél saját tervei szerint a meglévő alépítményekre a szerkezeti gerendák toldásával a meglévő felszerkezet két oldalán új, egy-egy forgalmi sávnyi szélességű felsőpá­lyás szerkezetet épít. A munkákat a két állam paritásos alapon finanszírozza, melyben mi­niszteri szinten megállapodtak. Mindkét olda­lon elkészül a határállomásokhoz csatlakozva a meglévő utak szélesítése és a mederhíd megnö­velt átbocsátó képességének megfelelően a meglévő ártéri hídszerkezetek rekonstrukciója és szélesítése. A csatlakozó utak építését és az ártéri hidak felújítását, szélesítését a határállo­mások és a mederhíd hídfői között az ukrán és a magyar oldalon ki-ki saját tervei alapján, sa­ját költségére végzi. A meglévő mederhíd te­herbírásának növelésével megszüntethető az elrendelt 70 méteres követési távolság, s a hí­don a várakozási tilalom. A meglévő szerkezet kapacitása nő, megszüntethető a személyforga­lom várakozása. Az új kiegészítő hídszerkeze­tek lehetővé teszik a határátkelőhelyen a teher- és személygépjármű forgalom szétválasztását, így elkerülhető a régi szerkezet esetleges nagy­mértékű túlterhelése. A közbeszerzési törvény értelmében ver­senytárgyalást tartottak, a nyertes a NYIR­BAU Kft. lett. Ezt követően megkezdődtek a munkálatok. 1996 júliusától november végéig a magyar fél megépítette az új ártéri hidakat, kiszélesí­ Fontos közlekedési folyosó épült ki a két ország között, s ez hozzájárulhat a jószomszédi viszony erősödéséhez is Az avatáson Lotz Károly miniszter elismeréssel szólt az elvégzett munkáról, s kiemelte, hogy Záhony szerepe mind jobban felértékelődik a jövőben

Next