Krassó-Szörényi Lapok, 1928. július-szeptember (50. évfolyam, 53-79. szám)

1928-07-01 / 53. szám

ÁRA 4 LEJ Vasárnap, 1928 julius 1. ez ekOFizeTés­ére: Egy évra................... 200 lej.­­ Negyed évre Fél évre....................100 lej. ( Egy hóra . Külföldre negyedévenként 100 lej. Neves szám erh 4é­ves. 50 lej. 17 lej. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. L. évf. 53. sz. Megjelenik­ minden csütörtöttön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: b­U 6­0 3. ----- Regele Ferdinand I. (Bonnaz)-ucca 20. sz.----­TELEFON 161. Országos mozgalom a jelenlegi adózási rendszer ellen. A Lugosi Kereskedők Egyesületének javaslata. A Kereskedelmi és Ipar­kamarák Országos Szövet­sége felhívta az ország te­rületén levő összes kama­rákat, hogy a jelenlegi ne­hézkes és sok tekintetben primitív adórendszer módo­sítására vonatkozólag tegye­nek javaslatot a Szövetség­nek. A Kamarák Szövetsége aztán a beérkezett javasla­tokat összesíti, letárgyalja és megfelelő új adózási rend­szer bevezetésére, vagy a jelenlegi megjavítására fog előterjesztést tenni a kor­mánynak. A lugosi kamara a mó­dosítások kidolgozására a helybeli Kereskedők Egye­sületét kérte fel. A Kereske­dők Egyesületének agilis tit­kára, dr. Radó Henrik ügy­véd erre érintkezésbe lépett különböző pénz- és adóügyi szakértőkkel és Száva Gyula pénzügyi referens értékes adataival gyarapítván általá­nosan ismert szakértelmét egy javaslatot dolgozott ki a jelenlegi adózási rendszer megjavítására. Ezt a javas­latot a Kereskedő Egylet Crainicescu Aurél bankigaz­gató, kamarai elnök, elnök­lete alatt letárgyalta és el­fogadva áttette a Lugosi Kereskedelmi és Iparkama­rához azzal a kéréssel, hogy a kamara közölje azt az összes erdélyi és bánáti ka­marákkal egyöntetű állás­­foglalás céljából. A Lugosi Kereskedők Egyesülete által ajánlott módosításokat, mint mindenkit elsőfokon érdeklő javaslatot, alábbiakban kö­zöljük :­­ 1. A kereskedelmből, ipar­űzésből származó valamint a szabadfoglalkozásokból eredő jövedelmek ne min­den évben, hanem 3 évente adóztassanak meg. Amennyi­ben az egyes adózó jöve­delmi viszonyaiban időköz­ben lényeges változás állna be, úgy az adózónak mint a kincstár képviselőinek módjában álljon az adóki­vetés felülvizsgálását kérel­mezni. A minden évben történő megadóztatás az adózók rengeteg időpazarlá­sát, költségeskedését vonja maga után, az adózókat folytonos izgalmaknak teszi ki, a kincstárnak pedig az óriási apparátus folytonos működése temérdek anyagi megterhelést okoz. Az évente­­történő adóbevallások, adó­kivetési tárgyalások, ezek elleni felebbezések, felebbe­­zési tárgyalások, a bíróság­hoz benyújtandó felfolyamo­dások, ezek tárgyalása úgy az adózóknak, mint a pénz­ügyi hatóságoknak szinte állandó készenlétét igényli. 2. Kereskedők és iparosok adójának kivetésénél nélkü­lözhetetlen a kamara által megnevezett illetve kisorsolt bizottsági tag jelenléte. Az enélküli határozat érvényte­len. A helyes adókivetés szempontjai szükségessé te­szik, hogy az adózót érhető sérelmes adókivetés elkerü­lése végett, az adófizetők részéről is legalább egy tag legyen jelen az adó megál­lapításánál. 3. A községek, megyék, kamarák részére szedett 1 - 2 - 3°/0 pótadók (aditio­­nálék) szűnjenek meg és ezek helyébe a vármegyei és községi olyan pótadó­rendszer vezettessék be, amely szerint ezek részére a pótadók költségvetésük szükségleteihez képest vettes­­senek ki. A községi és vár­megyei pótadók nagysága az állami egyenes adó bi­zonyos százalékában nyerjen kifejezést. Dacára annak, hogy az egyenes adók egységesítéséről szóló tör­vény eredetileg úgy rendel­kezett, hogy a törvényben megállapított pótadókon kí­vül ezután sem a községek, sem a vármegyék nem fog­nak semmiféle adókat sem illetékeket kivethetni, rövid­del ezen törvény életbelépte után hozatott a legea despre maximul contribuţiunilor ma­ximale, amely a községek­nek megadja a jogot, hogy a legkülönbözőbb címeken szedhetnek adókat és illeté­keket háztartásuk költségei­nek fedezése végett. Újab­ban arról is szó van, hogy ilyen joggal a vármegyék is felruháztatnak. Ilyen kö­rülmények között leghelye­sebb volna a községi és vármegyei pótadók régi és jól bevált rendszerét újból bevezetni. 4. Az adókönyvecskék jól bevált rendszere haladék­talanul vezettessék be és minden adózónak legyen ilyen adókönyvecskéje. A b­itancok jelenlegi primitív rendszere az adóbeszedő közegek és az adófizetők rengeteg felesleges időpo­­csékolásával jár. Ha ezeket a cédulákat, amelyeknek 2 példányban történő kiállítását az adófizetőnek minden esetben be kell várnia, az adózó véletlenül elveszti, ez a lefizetett összeg újbóli megfizetését vonja sok eset­ben maga után. Az adózó sohasem tudhatja, mennyi a hátraléka stb. 5. A ház- és­ földadóka­taszterek a régi királyságban készíttessenek el, Erdélyben és Bánátban pedig ezen kataszteriveket hozzák ismét rendbe. Ezen kataszterek rendes vezetése feleslegessé teszi az időkénti összeírást és becslést, ami a kincstár óriási megterhelésével jár. 6. Olyan rendelkezések vezessenek be a törvénybe, amelyek kizárják, hogy a kincstár képviselője a tör­vényben megszabott felebbe­­zési határidőn túl is feleb­­bezéssel élhessen, ami az adózók kijátszását és meg­károsítását vonja maga után. Az adókivető bizottságok bármely tagjának joga legyen ellenőrizni, várjon a kincstár képviselője a törvényes ha­táridőn belül élt- e a feleb­­bezéssel? 7. A recurs-ok tárgyalá­sának határnapjáról a felek a bíróságtól hivatalos érte­sítést kapjanak. Nincs semmi értelme, hogy ez mellőztes­­sék. A bírósági táblán való kifüggesztés mit sem ér, le­hetetlen azt az érdekelteknek folyton figyelemmel kísérni. 8. Az adótúlfizetések visz­­szatérítése és liquidálása a pénzügyigazgatóságok ha­táskörébe essék. A jelenlegi rendszer, az inspektorok ál­tali felülvizsgálás, a felsőbb bíróságok contencios szak­osztályának igénybevétele rendkívül nehézkes és bonyo­dalmas. Harc az aranyért. Emlékezetes olvasóink előtt az a hajsza, melyet a fran­cia jegybank indított a ta­vasszal az orosz szovjet által Newyorkba szállított orosz arany megszerzésére. Az orosz szovjet u. i. nagyobb mennyiségű aranyat akart elhelyezni letétként április elején a newyorki Chase Na­tional Banknál és az Equi­table Trust Co.-nál. Az ame­rikai kormány azonban meg­tiltotta a bankoknak az orosz arany elfogadását, így azt visszairányították Európába. A franciák előre híresztelték, hogy amint az aranyszállít­­mány Cherybourg kikötőjébe érkezik, azonnal lefoglalják azt. A szovjet, hogy kike­rülje az aranyak lefoglalá­sát, egy német hajót bérelt és arra átrakta nyílt tenge­ren az aranyat. A német hajó a franciák által várva­­várt szállítmánnyal aztán a brémai kikötőbe futott be s igy a kincs kisiklott a franciák kezéből. A francia bank azonban nem nyugodott bele a biztosnak hitt vagyon el­vesztésébe és mint New­­yorkból hírlik, a bank kép­viselője pert indított a két amerikai bank ellen, amiért azok a Banque de France által letiltott aranyat nem szerezték meg a franciák számára. A per kimenetele elé nagy érdeklődéssel néz­nek. A temesvári magyar gyűlés. Ismeretes, milyen odaadó munkásságot fejtett ki a Ma­gyar Párt temes-torontáli ta­gozata, hogy a Magyar Párt szervezetét minden község­ben kiépítse és minden ma­gyarban a nemzeti öntudatot felébressze. Ennek a nagy és fáradságos munkának pompás eredménye volt az a népgyűlés, amely Péter és Pál napján a Temesvár Gyár­városi gyárudvar nagy fedett helyiségében folyt le. A te­mes-torontáli tagozat intéző­­bizottságának ülésére, Am­­brózy Andor báró, a tago­zat elnökének ünneplésére és erre a népgyűlésre eljöt­tek Bethlen György gróf a párt elnöke, Inczédy Jaksz­­man Ödön és Jakabffy Ele­mér alelnökök, Gyárfás Ele­mér, Jósika János báró, Szentkereszty Béla báró és Wilier József dr. a tör­vényhozás tagjai, Barabás Béla, Purghy János, Kö­­rössy György és Széll La­jos dr. vezetésével az aradi tagozat kiküldöttei és ezrekre menő lelkes magyar a vá­rosokból és falvakból egy­aránt. Már a 300 terítékes köz­eléden is lelkes volt a han­gulat, de a népgyűlés olyan manifesztuma volt a ma­gyarság erejének, amilyenre még nem volt példa. De a fegyelemnek is. Az ezrekre menő tömegből senki sem ej­tett egy zavaró közbeszólást sem, csak a tetszés meg­nyilatkozása zúgott föl mind­untalan. Valaki meg is je­gyezte : Mit adott volna Averescu tábornok, ha eb­ben a teremben ennyi hívő és ilyen egységes hangulat üdvözölhette volna! Felejthetetlenül szép nap volt. Záloga a szebb jö­vőnek. MB MB MB OS Kérjen mindenütt t o r d a I s ö r t U * Fényképészeti cikkek : gé­pek, papírok, vegyszerek csak az Oculariumban. 4 Értesítés! Tisztelettel értesítem a­z.­érdemű közönséget, hogy üzememet Gummi-Vulkanizáló gépezettel kibővítettem. Vállalok e szakmában autó, motorkerékpár külső és belső gummik teljes javítását, mely célra sikerült a legkitűnőbb szakembert megszerezni. A munka­végzésért a legmesszebbmenő jótállást vállalom. Pontos kiszolgálást és szolid árak. Kérve a nagyérdemű közönség szives pártfogását. Tisztelettel KISS FERENCZ Lakatos és elektrotechnikus Lugos, Templom­ utca 18.

Next