Krassó-Szörényi Lapok, 1933. április-június (55. évfolyam, 27-52. szám)

1933-04-02 / 27. szám

Vasárnap, 1933 április 2. &Z Üb9?£Z6Tc5 HRHs Egy évre 200 Lej.­­ Negyed évre 50 lej. Fél évre................ 100 lej. S Egy hóra ... 17 lej. Külsölíre negyedévenk­ént 100 lej. Magyarországon, negyedévenként 3-25 Pengő söves szám örb 3*—­ízes. ÁRA 3 LEJ LV. évf. 27. sz POLITIKAI LAP Felelős szerkesztő: Arató Andor. negid­enisz minden csütörtökön ti saií­nap. Szerkesztőség és kiadóhipatdl: 00603 ----- Regele Ferdinand L (Bonnaz)-ucca 20. sz.----­TELEFON 104. A gépember mizni a közélet számtalan teréről, hogy helyét egy más és tőlünk idegen egyén foglalja el, a gépember. Pár évvel ezelőtt bámu­latba ejtette a világot egy amerikai tudós föltaláló, aki megszerkesztette ezt az első csodálatos embert. Ezzel azonban kudarcot vallottak. Miért ? Mert a gépezet bár bizonyos rugók segítségével tudott járni, a benne elhe­lyezett kis gép által beszélni, sőt énekelni, csak gép ma­radt, mert nem voltak saját, egyéni impressziói, cseleke­detei és gondolatai. Ha az élet zűrzavaros forgatagába, ebbe a sóhaj-orkánba, könny­óceánba és az élet kábel­­tornyát folyton építő romboló ember milliók zűrzavaros tömegeibe belenézünk, úgy érezzük, hogy fölösleges a gépember létrehozása, mert ma jóformán mindenkit ol­csó géppé tett az élet. Kevés a gerinces ember. Megyünk, rohanunk egymás mellett, mindenki saját érvényesülé­sének célja felé. Szívtelenül, gőgösen és lelketlenül elti­porjuk egymást; eltiporjuk az igazságot, szépséget, erényt és jóságot; a csalás, gyilkolás, rablás avagy pa­­namázás mind csak segítő eszközök a cél elérésére. Egymásnak gépiesen kö­szönünk, szokásból beszé­lünk és szükségből színész­­kedünk. Ha valamikor he­lyénvaló volt, úgy a mai időkre ráillik, hogy : „Tanulj meg fiacskám ko­­médiázni..., mert minden­minden csak komédia.“ Minden körülmények kö­zött az élethez való alkal­mazkodás legfőbb feladatunk. Hisz ilyen az élet. Szemlé­lődünk, színészkedünk, sí­runk, nevetünk, búslakodunk, panaszra nyílik a szánk; könnyes szemmel és véresre kínzott testtel vánszorgunk az élet ezertövisű Golgotá­ján. Vannak dolgok fájda­lomban elmúló életutainkon, amelyeket először és utol­jára látunk; eszmék, ame­lyek újjászületnek és meg­halnak; az élet minden dolga A föltalálások teszik bol­doggá az emberiséget és ezek ássák meg a sírját... A külömbnél-külömb szak­szerű gépek a munkások millióinak kezéből vették ki a kenyeret és tették boldog­talanná, de még ennél sem álltak meg. Nem elégelték meg a gépek miatt utcára került sok millió ember ke­nyér után eldő síró panasz­szavát, hanem magát az élő, gondolkozó és cselekvő embert is ki akarták sem állandó elsuhanóban van mellettünk. Az elsötétülés és kivilágosodás követik egy­mást. Az ember néz, siet, kezét nyújtja, hogy megra­gadja azt, ami eliramlik mellőle. Irtózatos tusa folyik az önmagával meghasonlott ember és az érvényesülés titkai között. Lélek, Isten, templom, vallás, erkölcs az embertö­megek között elhalványuló­­ban, de a sötét tagadás szelleme vészes orgiákat ülve gúnyosan nevet bele a titáni küzdelembe. Küzd, szenved az ember s amikor az élet vészes fel­legei mennydörgés és vil­lámlás közt fenyegetően fü­lébe harsogják az élet ke­serű igazságát, sárba tipor­ják, kinevetik, megsemmisítik reményeit; a szenvedések malmában kipréselnek belőle minden életörömet, akkor dacosan fölfelé veti fejét és egyúttal öklével fenyegeti meg az eget. Ez a túlmo­­dern gépember flegmatikus mentalitása. Talán várod, hogy meg­kínzott szived igazságot ta­láljon ? Tudnod és érezned kell, hogy a mai szívnélküli gépembernek és világnak nincsen igazságérzete; hiány­zik belőle a megértő jóság; nem tud részvéttel lenni a szenvedés iránt, sőt vég­eredményben meghazudtál mindent és önmagát.­­ Ha tehát látod, hogy mind ürömmé váltak számodra az élet áldást adó vizei, nem bízhatsz senkiben és semmi­ben ; ha a földre nézel, csak szenvedést, nyomort, kétség­­beesést, kint és jajt hallasz ; ha pedig égre emeled sze­meid, koromsötét, viharzó fellegek fedik el szemeid elől a jótékony napsugárt és csillagos eget, de nincs ok a keserű desperanciára, mert igazi és bensőséges öröm csak a szenvedés kál­váriájának véres útjai után található fel. Ferencz B. Húsvéti boreladás. Felügye­let mellett készült 1932. évi hús­véti fehér bor (kóser, sei pészach) literenként 24 lej. Kapható Deutsch J. Sámuel bor- és pálinka-nagy­kereskedő cégnél (Temesvári­utca 5.) OCULARIUM tulajd. Engbarth György LÚGOS, a Dácia szállóval szemben. Legolcsóbb bevásárlási forrás és legválasztékosabb raktár: látszerek, fényképező­gépek és alkatrészek, illatszerek és kozmetikai cikkek. 7 Mohilo Aladár LÚGOS, Reg. Ferd.-utca 26. Elsőrendű női fodrász - szalon Dauerwellen, vizondulálás, Marzel­­ondulálás, manicure. Legjobb ki­szolgálás. 5 ZEITVOGEL E. Női­ kalap-szalon 9 Lugoj, Str. Cuza Vodă 8. A legmodernebb és legolcsóbb kalapok állandóan raktáron. A Bánátnak legnagyobb, leg­versenyképesebb fa-, rózsa- és szőlőoltványiskolája az ország­szerte ismert „MILL“ 19 Tomnatic* Nagyősz * triebsweiter Létesült 1895-ben. Tulajdonos Buding Károly. Oltott gyümölcsfákban a leg­nemesebb, Diszbokrokban a legszebb, Sor- és parkfákban a legmeg­felelőbb, Tűlevelűekben a legdiszesebb, Rózsák mindenféleségében a legolcsóbb, Szőlőoltványokban a legmeg­bízhatóbb (borszőlő, csemege- és lugasszőlő). Mélyen leszállított árak. Árjegyzék kívánatra ingyen. 2 rbnem AAIwV» 33 Felhívás a magyar színészet támogatására Az Országos Magyar Párt lugosi tagozatának kultur­­szakosztálya abból az alka­lomból, hogy Szendrey Mi­hály színtársulata a jövő hét három napján Lugoson sze­repel, a következő felhívást bocsátotta ki: A Temesváron játszó ma­gyar színtársulat, mint köz­tudomású, igen súlyos kö­rülmények között hónapok óta nagy önfeláldozással és kitartással komoly művészi munkát végezve küzd egy­felől saját létének a legsze­rényebb keretek között leendő biztosításáért, másfelől a magyar szó és magyar mű­vészet életjogának érvénye­­síthetéséért. A temesvári magyar szín­társulat, amely most Lugo­son szándékszik a tavaszi szezonban vendég­játék so­rozatát megtartani, erkölcsi és anyagi támogatást kér Lugos város műpártolásáról híres közönségétől. Nem könyöradományt kér, hanem csupán azt reméli és várja, hogy miután a színházi hely­árak immár csaknem egé­szen a mozihelyárak nívóján mozognak és így az egészen szerény anyagi körülmények között élő társadalmi réte­gek számára is lehetővé van téve, hogy időnként szín­házba járhassanak, hetenként egyszer-kétszer a magyar családok látogassanak el a magyar színházi előadásokra. Kérjük a lugosi társadal­mat, hogy fogadják színé­szeinket a magyar kisebb­ségi színikultúrát súlyosan veszélyeztető viszonyok kö­zött támogatásra kész jóin­dulattal és szeretettel és ez­által csekély anyagi áldo­zattal olcsó, kellemes és nívós szórakozási lehetősé­get szereznek maguknak s egyúttal a magyar szó és a magyar nyelvi kultúra egyik legfontosabb intézményét is hathatósan támogatják. Illalattip a szesz egyenáruságot A pénzügyminiszter a szesz monopólium jobb kihaszná­lására megváltoztatja az ed­digi törvényes intézkedése­ket és ezen célból törvény­­javaslatot terjesztett a par­lament elé. A mostani monopol igaz­gatóság szesz jövedéké ala­­kíttatik át, mely jogosítva van az elosztást bérbeadni. A jelen törvény 3500 va­gon szesz termelését engedi meg, ami szilvapálinkával bármilyen mennyiséggel fo­kozható. Hogy a szilvapá­linka termelők közötti ver­senyt kisebbítse, joga van a szeszjövedéknek a terme­lőknek 10 százalékkal többet fizetni a naptárnál. A termelés központosítása céljából a mezőgazdasági szeszgyárak legalább 6 hó­napig kötelesek évente mű­ködni és csak ha teljesítő képességüket teljesen ki­használják, kapják meg a szeszért a teljes vételárat. A kontingens átengedése más gyáraknak ezentúl nem lesz megengedve. Aki el­adja, vagy átengedi kontin­gensét, köteles a gyárat teljesen beszüntetni. A szesz átvételi árát, amit eddig egy választott bíróság állapított meg, a miniszter­­tanács fogja meghatározni. Az italmérési engedélyek taksáját le fogják szállítani. A kis italmérők részére az engedmény 500 lej lesz. flutógummi nulkomizsllás. Hatogén-heggesztést szakszerűen és jutányosan végez KISS FERENC lakatos és elektrotechnikus, a „Bristol“ Mházzal szemben.

Next