Krassó-Szörényi Lapok, 1937. október-december (59. évfolyam, 75-98. szám)

1937-10-03 / 75. szám

1937 X. 3. Duminecă-Vasárnap 3**Lei LIX. 75. Caraşulul şi mxm Redactor responsabil: ARATÓ ANDOR Redacţia şi administraţia: Lugoj, Str. Regele Ferdinand I. 36. — Telefon 104. Apare fiecare Joi şi Duminecă Abonamentul anual 200 Lei Végéhez közeledik a gazdasági év. A maga­sabb gondviselés megadta mindazt, amiből nemcsak a napi kenyérnek és gazdasági szükségletnek kell kikerülnie, hanem adóra, iskoláztatásra, orvosra és gyógyszerre is kell telni belőle, ha a meg­próbáltatás látogatja házunk táját. Voltak nehéz pillanatok a szántóvető lakosság feje fö­lött, de a bizakodás nem múlt el a szívekből és meg­feszített munkával, szorga­lommal őrködtek hosszú hó­napok munkájának a föld méhében szunnyadó magja felett. Megtanulta az évszá­zados küzdelemben a mi népünk, hogy ne lankadjon és ne csüggedjen akkor sem, ha az időjárás ellene szegődik s a nap heve fe­nyegeti kiszikkadással erő­feszítésének gyümölcsét. A falu már régen ráesz­mélt arra, hogy az isteni gondviselésen kívül csak a saját erejében bizhat. Hogy a termés nem maradt el, az égi gondviselés mellett a falusi lakosság szorgalmá­nak és erőfeszítésének ered­ménye. Meg kell becsülni ezt a derék szántóvető népet min­denkinek, aki az általa ter­melt élet szüretjéből részt akar. Az államnak a törvé­nyesség megkülönböztetett hatóerejével kell előmozdí­tania a falu boldogulását. A hatóságnak gondoskodnia kell országutakról, hidakról, dülőutakról, hogy a gazda szekere, lova, gazdasági fel­szerelése ne vesszen kárba. Meg kell gátolnia, hogy bármilyen hatósági közeg ellenséges módra zsarno­koskodjék felette, mert a falu az ország szíve, ahonnan táplálkozik minden száj és lélek. A munkás nép verej­tékének hozama pedig közös java valamennyiünknek, akik ebben az országban élünk és táplálkozunk, gazdasági és közművelődési körök. Három miniszter, szá­mos képviselő és előkelőség tapsolt a szerb-magyar köz­művelődési­­ ünnepség­ szám­ba menő bemutató színvo­nalas és lebilincselő műso­rának.“ Mi még álmodni sem merünk róla, hogy magyar nyelven beszélő filmet hall­hassunk. Mialatt a lapok a román-magyar közeledésről cikkeznek, nálunk a hatóság beleakad egy régi pénzszek­rényen a magyar címerbe. Kirívó ellentétek A jugoszláv kisebbségi politika, mely a legnagyobb nyomást gyakorolta a ki­sebbségekre, az utóbbi idő­ben örvendetesen irányt vál­toztatott.Kisebbségeinek visz­­szaadta mindazon jogokat, melyek őket megilletik. A jugoszláv és magyar köz­művelődési közeledés pedig ma már nemcsak álom, ha­nem élő valóság, íme a bizonyíték: „A magyar-szerb közele­dés bizonyítékaként Belgrád­­ban néhány nap óta a Corso­­filmszínház műsorán négy magyar közművelődési­ film fut a közönség széles réte­geinek érdeklődésétől kísér­ve. A filmek közül kettő tisztán gazdasági, a magyar ló- és szarvasmarhatenyész­tést mutatják be. Ez a két film a szakiskolák és kis­gazdák részére külön elő­adásokon kerül levetítésre. „Budapest fürdőváros“ és az „Egy magyar falu vasár­napja“ című hangosfilmek remek kép- és hangfelvéte­leikkel a lehető legkedvezőbb propagandái az újabban ha­talmas méretekben fejlődő s Magyarország felé irányuló szerbiai idegenforgalomnak. A filmek ünnepélyes első bemutatóján, mely Rrch Wal­­demár belgrádi magyar kö­vet fővédnökségével zajlott le, képviseltették magukat a szerb kormány, a hivatalos, Panaszok a beteg­­segélyző ellen Az Országos Kézműves Kisiparos Szövetség a közel­jövőben kongresszust tart a fővárosban, hogy az iparos­ság legfontosabb problémáit a széleskörű értekezlet ke­retében megvitassa. Az or­szágos kongresszust meg­előzően a Kisiparos Szövet­ség aradi tagozata gyűlést tartott az Iparos Otthonban. A gyűlést Coroban Stefan elnök nyitotta meg, aki első­sorban a betegsegélyző pénz­tár elleni panaszokat említette fel. A kérdés megvitatása után a közgyűlés határoza­­tilag kimondotta, hogy a bu­cureştii kongresszuson köve­teli a betegsegélyző teljes ön­­kormányzatát, vagy ameny­­nyiben ez nem lenne lehet­séges, a kisiparosok felmen­tését az alól, hogy a beteg­­segélyzőnek tagjai legyenek. Az aradi tagozat képviselői kérik továbbá a küszöbön álló kongresszuson, hogy vonják vissza a 2 lejes tu­berkulózis bélyegek alkal­mazására vonatkozó rendele­tet. Román hírlapi vita Szovjete Oroszország európai érdekeiről A „L’Independance Rou­­maine“, a kormány francia­­nyelvű félhivatalosa írta: „Ha Szovjet-Oroszország szeret­né Genfben karanténba he­lyezni Itáliát és Németor­szágot, a két ország épp úgy ki akarná zárni Orosz­országot az európai hang­versenyből,­­ ahogy ezt in­kább a tradíció ápolása cél­jából ma is nevezik. De mind a kettő veszélyes és súlyos elképzelés. Szovjet-Oroszor­szág nagyhatalom, amelynek fontos és törvényes érdekei vannak Európában és amely elsőrangú tényező a nemzet­közi egyensúlyban.“ A „Curentul“ csodálkozva kérdi: „Olyan fontosak és törvényesek Szovjet-Orosz­ország érdekei Európában, hogy szükség van a román kormány hivatalos lapjának közbejöttére ebben a viszály­ban?“ Ki a felelős ezért,­­kérdezi a „Curentul“. Módosították a mezőgazda­­sági törvény 48. paragrafusát A hivatalos lap 229. szep­tember 22-i száma közli azt a királyi dekrétumot, mely módosítja a mezőgazdasági törvény 48. §-nak a) pontját. Az eredeti szövegben a követ­kezőket tartalmazza : „Más területek hiányában a községi legelő egész kiterjedésének legfeljebb 5%-át községi is­ kolák, templomok, község­házak, egészségügyi állomá­sok és kórházak építéséhez, vásárterek, közérdekű köz­ségi iparvállalatok létesítésé­hez, községi faiskolákhoz és melegágyakhoz, temetőkhöz és piacokhoz szükséges te­rületek céljaira átengedni, vagy felhasználni lehet­. A módosított szöveg így hangzik: „Más területek hiányában a községi legelő egész kiterjedésének legfel­jebb 5°/0-át iskolák, temp­lomok, községházak, egész­ségügyi állomások és kór­házak építéséhez, vásárterek, államilag községileg létesített vagy szövetkezeti úton léte­­­­sített közérdekű iparvál­lalatok, állam, megye vagy­­ község által létesítendő­­ faiskolákhoz, melegágyak­hoz, temetőkhöz és piacok­hoz a szükséges területek cél­jaira átengedni vagy felhasz­nálni lehet.“ Brǎtianu Dinu Intelme Brătianu Dinu, a liberális párt elnöke Bráilában 1937 szeptember 26-án nagy beszédet mondott. Többek között a következőkre figyelmeztetett: „A román elem foglalja el csaknem az összes közhivatalo­kat. Az új területeken, ahol el­nyomott volt, egyforma helyzetbe hoztuk a többi népekkel a kisa­játítással, valamint kulturális cen­trumok létesítésével, az általános szavazati joggal, valamint azáltal, hogy államvezető testületeibe hoztuk be. Támogattuk gazda­sági intézeteiket, emeltük erköl­csét és tudatára ébresztettük an­nak, hogy vezető elem Romá­niában. Ha az ipar­i kereske­delem ebben a régióban a ki­sebbségi elemek alkotása és ha egyes esetekben a román elemet eltávolították oly sok vállalatból, nem szabad siettetni az orvos- Iskolafelszerelések •%**' nagy választékban és legolcsóbban Husvésd és Holier könyv- és pápa­ kereskedésében kaphatók L U­g O­­, St­*, Reg* Ferdinand 36* (a „Szent István“ kápolna mellett.)

Next