Krassó-Szörényi Lapok, 1937. október-december (59. évfolyam, 75-98. szám)
1937-10-03 / 75. szám
1937 X. 3. Duminecă-Vasárnap 3**Lei LIX. 75. Caraşulul şi mxm Redactor responsabil: ARATÓ ANDOR Redacţia şi administraţia: Lugoj, Str. Regele Ferdinand I. 36. — Telefon 104. Apare fiecare Joi şi Duminecă Abonamentul anual 200 Lei Végéhez közeledik a gazdasági év. A magasabb gondviselés megadta mindazt, amiből nemcsak a napi kenyérnek és gazdasági szükségletnek kell kikerülnie, hanem adóra, iskoláztatásra, orvosra és gyógyszerre is kell telni belőle, ha a megpróbáltatás látogatja házunk táját. Voltak nehéz pillanatok a szántóvető lakosság feje fölött, de a bizakodás nem múlt el a szívekből és megfeszített munkával, szorgalommal őrködtek hosszú hónapok munkájának a föld méhében szunnyadó magja felett. Megtanulta az évszázados küzdelemben a mi népünk, hogy ne lankadjon és ne csüggedjen akkor sem, ha az időjárás ellene szegődik s a nap heve fenyegeti kiszikkadással erőfeszítésének gyümölcsét. A falu már régen ráeszmélt arra, hogy az isteni gondviselésen kívül csak a saját erejében bizhat. Hogy a termés nem maradt el, az égi gondviselés mellett a falusi lakosság szorgalmának és erőfeszítésének eredménye. Meg kell becsülni ezt a derék szántóvető népet mindenkinek, aki az általa termelt élet szüretjéből részt akar. Az államnak a törvényesség megkülönböztetett hatóerejével kell előmozdítania a falu boldogulását. A hatóságnak gondoskodnia kell országutakról, hidakról, dülőutakról, hogy a gazda szekere, lova, gazdasági felszerelése ne vesszen kárba. Meg kell gátolnia, hogy bármilyen hatósági közeg ellenséges módra zsarnokoskodjék felette, mert a falu az ország szíve, ahonnan táplálkozik minden száj és lélek. A munkás nép verejtékének hozama pedig közös java valamennyiünknek, akik ebben az országban élünk és táplálkozunk, gazdasági és közművelődési körök. Három miniszter, számos képviselő és előkelőség tapsolt a szerb-magyar közművelődési ünnepség számba menő bemutató színvonalas és lebilincselő műsorának.“ Mi még álmodni sem merünk róla, hogy magyar nyelven beszélő filmet hallhassunk. Mialatt a lapok a román-magyar közeledésről cikkeznek, nálunk a hatóság beleakad egy régi pénzszekrényen a magyar címerbe. Kirívó ellentétek A jugoszláv kisebbségi politika, mely a legnagyobb nyomást gyakorolta a kisebbségekre, az utóbbi időben örvendetesen irányt változtatott.Kisebbségeinek viszszaadta mindazon jogokat, melyek őket megilletik. A jugoszláv és magyar közművelődési közeledés pedig ma már nemcsak álom, hanem élő valóság, íme a bizonyíték: „A magyar-szerb közeledés bizonyítékaként Belgrádban néhány nap óta a Corsofilmszínház műsorán négy magyar közművelődési film fut a közönség széles rétegeinek érdeklődésétől kísérve. A filmek közül kettő tisztán gazdasági, a magyar ló- és szarvasmarhatenyésztést mutatják be. Ez a két film a szakiskolák és kisgazdák részére külön előadásokon kerül levetítésre. „Budapest fürdőváros“ és az „Egy magyar falu vasárnapja“ című hangosfilmek remek kép- és hangfelvételeikkel a lehető legkedvezőbb propagandái az újabban hatalmas méretekben fejlődő s Magyarország felé irányuló szerbiai idegenforgalomnak. A filmek ünnepélyes első bemutatóján, mely Rrch Waldemár belgrádi magyar követ fővédnökségével zajlott le, képviseltették magukat a szerb kormány, a hivatalos, Panaszok a betegsegélyző ellen Az Országos Kézműves Kisiparos Szövetség a közeljövőben kongresszust tart a fővárosban, hogy az iparosság legfontosabb problémáit a széleskörű értekezlet keretében megvitassa. Az országos kongresszust megelőzően a Kisiparos Szövetség aradi tagozata gyűlést tartott az Iparos Otthonban. A gyűlést Coroban Stefan elnök nyitotta meg, aki elsősorban a betegsegélyző pénztár elleni panaszokat említette fel. A kérdés megvitatása után a közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy a bucureştii kongresszuson követeli a betegsegélyző teljes önkormányzatát, vagy amenynyiben ez nem lenne lehetséges, a kisiparosok felmentését az alól, hogy a betegsegélyzőnek tagjai legyenek. Az aradi tagozat képviselői kérik továbbá a küszöbön álló kongresszuson, hogy vonják vissza a 2 lejes tuberkulózis bélyegek alkalmazására vonatkozó rendeletet. Román hírlapi vita Szovjete Oroszország európai érdekeiről A „L’Independance Roumaine“, a kormány francianyelvű félhivatalosa írta: „Ha Szovjet-Oroszország szeretné Genfben karanténba helyezni Itáliát és Németországot, a két ország épp úgy ki akarná zárni Oroszországot az európai hangversenyből, ahogy ezt inkább a tradíció ápolása céljából ma is nevezik. De mind a kettő veszélyes és súlyos elképzelés. Szovjet-Oroszország nagyhatalom, amelynek fontos és törvényes érdekei vannak Európában és amely elsőrangú tényező a nemzetközi egyensúlyban.“ A „Curentul“ csodálkozva kérdi: „Olyan fontosak és törvényesek Szovjet-Oroszország érdekei Európában, hogy szükség van a román kormány hivatalos lapjának közbejöttére ebben a viszályban?“ Ki a felelős ezért,kérdezi a „Curentul“. Módosították a mezőgazdasági törvény 48. paragrafusát A hivatalos lap 229. szeptember 22-i száma közli azt a királyi dekrétumot, mely módosítja a mezőgazdasági törvény 48. §-nak a) pontját. Az eredeti szövegben a következőket tartalmazza : „Más területek hiányában a községi legelő egész kiterjedésének legfeljebb 5%-át községi is kolák, templomok, községházak, egészségügyi állomások és kórházak építéséhez, vásárterek, közérdekű községi iparvállalatok létesítéséhez, községi faiskolákhoz és melegágyakhoz, temetőkhöz és piacokhoz szükséges területek céljaira átengedni, vagy felhasználni lehet. A módosított szöveg így hangzik: „Más területek hiányában a községi legelő egész kiterjedésének legfeljebb 5°/0-át iskolák, templomok, községházak, egészségügyi állomások és kórházak építéséhez, vásárterek, államilag községileg létesített vagy szövetkezeti úton létesített közérdekű iparvállalatok, állam, megye vagy község által létesítendő faiskolákhoz, melegágyakhoz, temetőkhöz és piacokhoz a szükséges területek céljaira átengedni vagy felhasználni lehet.“ Brǎtianu Dinu Intelme Brătianu Dinu, a liberális párt elnöke Bráilában 1937 szeptember 26-án nagy beszédet mondott. Többek között a következőkre figyelmeztetett: „A román elem foglalja el csaknem az összes közhivatalokat. Az új területeken, ahol elnyomott volt, egyforma helyzetbe hoztuk a többi népekkel a kisajátítással, valamint kulturális centrumok létesítésével, az általános szavazati joggal, valamint azáltal, hogy államvezető testületeibe hoztuk be. Támogattuk gazdasági intézeteiket, emeltük erkölcsét és tudatára ébresztettük annak, hogy vezető elem Romániában. Ha az ipari kereskedelem ebben a régióban a kisebbségi elemek alkotása és ha egyes esetekben a román elemet eltávolították oly sok vállalatból, nem szabad siettetni az orvos- Iskolafelszerelések •%**' nagy választékban és legolcsóbban Husvésd és Holier könyv- és pápa kereskedésében kaphatók L Ug O, St*, Reg* Ferdinand 36* (a „Szent István“ kápolna mellett.)