Kurír - reggeli kiadás, 1990. augusztus (1. évfolyam, 27-42. szám)
1990-08-01 / 27. szám
1990. augusztus 1. forintos interjú A piszkos tizenkettő A mai parlamenti környezetvédelmi ülésen meghallgatják a „piszkos tizenkettőt”! Készül az új környezetvédelmi törvény, ez indította hozzászólásra, együttes nyilatkozattételre hazánk - önmaga szerint - legpiszkosabb tizenkét városát (no, azért akad még!): Ajkát, Budapestet, Dorogot, Kazincbarcikát, Lábatlant, Miskolcot, Ózdot, Salgótarjánt, Százhalombattát, Tatabányát, Várpalotát és Vácot. - Mit szeretnének elérni? - kérdeztük Bóth Jánost, a váci tanácselnököt. - Alkalmatlannak, végrehajthatatlannak tartjuk az 1976 óta érvényes környezetvédelmi törvényt! Szeretnénk részt venni az új törvény megformálásában! - Ez indokoltnak látszik, hiszen önök a lakosság jókora részét képviselik. Pontosabban mit javasolnak? - Eddig a környezet szennyezése is, és védelme is központi, állami monopólium volt! Változik a világ: azt szeretnénk, ha független szakértők alkalmaznák helyhatósági szintre azokat az általános elveket, amelyeket az ENSZ közös jövőnk bizottsága dolgozott ki. Egységes jogszabályrendszert szeretnénk! Esz■ szerű volna, ha ez alapot adna a környezetkímélő eljárások, termékek támogatására és a környezetrombolás elnyomására! Legyenek jogosultak a helyi hatóságok bírságolásra, és használhassák helyben környezetvédelemre a beszedett pénzt! Szükségesnek látjuk, hogy független, nemzetközileg elfogadott környezetvédelmi csoportok és szakértői testületek ellenőrizhessék a hatóságok, szervezetek és egyének munkáját, és kapjanak vétójogot az állami intézkedésekkel szemben! Külföldön létezik ilyen kemény jogosítvány? Egyáltalán hogyan viszonyulna az óhajtott törvény a külföldi gyakorlathoz? - Természetesen azt szeretnénk, ha a szabályozás a nemzetközi konvenciókhoz és szabványokhoz igazodna... Továbbáaz a véleményünk, hogy minden állampolgárnak joga van megismerni a valós környezeti állapotot. Ezért oly kívánatos a hiteles és nyilvános mérőhálózat, jelzőrendszer! Végül: a nevelésben növelni kell a környezetvédelem súlyát. - Hogy került sor a „piszkos városok’ közös fellépésére? - Már tíz éve rendezünk Vácott nyári környezetvédelmi napokat, egyébként az itteni Göncöl Társaság aktív részvételével, szervezésével. Így vetődött fel az együttes fellépés ötlete, és idén először meghívtuk a többi várost, különös tekintettel a küszöbönálló törvényre! FÜL Halló! Ki van a vonalban? A miniszter vizsgálatot rendelt el A Kurír leleplező írásai nyomán a közlekedési és hírközlési miniszter vizsgálatot rendelt el a hazai rádiótelefon-hálózat kiépítése ügyében. Siklós Csaba tegnapi sajtóértekezletén jelentette be, hogy a vizsgálat a héten lezárul. Mint mondta, „bár botorság lenne annak eredményét megelőzni, idő előtt mondani olyasmit, ami nem helytálló, szeretné tudatosítani, hogy miért került sor erre a vizsgálatra. Minden állam igyekszik messzemenően megőrizni értékeit, fellépni vagyona védelmében, mind saját, mind polgárai hasznára fordítani a vagyont, és ha azt értékesíti, a vagyonért a legjobb árat kapni. Ilyen vagyon a frekvencia is. Szűkösen áll rendelkezésre, valóban óvni kell. Elődöm, (aki nem más, mint Derzsi András volt miniszter - a szerk.), a szakma tiltakozása ellenére és az illetékes főosztályok meghallgatását mellőzve pályázat nélkül adott engedélyt, kötött koncessziós szerződést rádiótelefon-hálózat létesítésére és üzemeltetésére. Június hónapban, a korábbi minisztérium ügyeinek tételes áttekintése után és annak eredményeként vizsgálatot indíttattam az engedélykiadás körülményeinek és tartalmi kérdéseinek áttekintésére. A kijelölt szakértői bizottság, az igazságügy-minisztérium és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma által kijelölt szakértők bevonásával a napokban fejezi be ezt a munkát. Ezt követően, a jövő héten sajtóközleményt adunk ki és sajtótájékoztatót tartunk. Kérem addig a türelmüket, mivel nem szeretném, ha ebben az igen fontos kérdésben a vizsgálat teljes lezárása előtt, nem teljesen megalapozott véleményt alkotnának.” A Kurír tudósítója türelmetlen volt és megkérdezte, hogy a miniszter által elmondottak, az általa kifejtett elítélő álláspont alapján valószínűnek mondható-e a Hungária Telecom szerződésének felmondása. Válaszul Siklós Csaba kifejtette, hogy becsületesebb lenne megvárni a vizsgálat befejezését. Nagyon pontos, mindenre kiterjedő választ ígért. Hangsúlyozta, a Kurír által feltett eddigi kérdések nagyon korrektek és szívesen választ fognak adni valamennyire, de engedjük meg, hogy egyhetes haladékot kapjon, mert nem szeretne elsietett véleményt formálni, hibát elkövetni. „Ez egy nagyon kényes kérdés, nem személyes vonatkozásában, hanem gazdaságilag. Hadd mondjam tehát, hogy no comment.” Ezek után a jövő hét szerdán délelőttre újabb sajtótájékoztatót ígért, amelyen részletesen ismertetik a vizsgálat eredményét. A sajtótájékoztató végeztével rövid négyszemközti beszélgetést folytattam a miniszterrel, akinek első mondata az volt: valóban ön József Ilona? A kérdés jogos volt, hiszen Siklós Csaba egy bajuszos, őszülő halántékú férfit láthatott maga előtt, akire nehezen illett a név. Elmondtam neki - s így most az olvasó is megtudhatja -, hogy pillanatnyilag ugyan éppen én vagyok József Ilona, többnyire azonban más. A szerzői név egy egész csapatot takar. Siklós Csaba elmondta: neki tetszettek a Kurír cikkei, az összes, amit a témáról írtunk. Szavai szerint il utána jártunk a dolgoknak. Én elmondtam, hogy nem akartam mindenáron elébe menni a vizsgálat eredményének, de ő annyira egyértelműen elítélően szólt, hogy ezért kérdeztem rá a várható döntésre. Siklós Csaba úgy fogalmazott, hogy valóban negatív a véleménye, különben nem is indított volna vizsgálatot. Csakhogy a vizsgálat kimenetelétől függően ez a vélemény még változhat. Amit elődje eljárásáról mondott, az tény, de „nem zárható most még ki, hogy igaza volt, ezt a lehetőséget nem szabad megtagadni.” JÓZSEF ILONA KÉSSEL A BÉBINEK Szeged egyik magánházában egy ismeretlen férfi kést szegezett a család 16 hónapos kislánya torkának, ezzel adva nyomatékot követelésének: dollárt és márkát követelt a rémült édesanyától. Összesen egymillió forint értékű arany ékszert, betétkönyvet és takaréklevelet vitt magával. A 20-30 év körüli férfi kb. 170 cm magas, sportos testalkatú, rövid fekete hajú. Fekete farmert és kék-piros csíkos fehér pólót viselt. A rendőrség forró nyomon megkezdte a nyomozást. Grúzok a síneken Tisztességes, demokratikus, gluralista választásokat követelnek a „Kerek asztal" elnevezésű grúz szervezet aktivistái a Szamtredia vasútállomáson. Ülvsztrájkot folytatnak, a vonatokat nem engedik tovább, hacsak nem a testükön keresztül... Rosztropovics, a hattyú A napokban ünnepelték San Franciscóban Isaac Stern hetvenedik születésnapját. A helyi szimfonikus zenekar, amelynek a világhírű hegedűművész a szólistája parádés műsorral kedveskedett Sternnek. A gála fénypontjaként egy fehér ruhás balerina sestett a színpadra, csellót kapott a lába közé, és játszani kezdte a Hattyú dalát Saint Saëns Az állatok farsangja című művéből. Csak meghajláskor derült ki, hogy a fehér ruhás szűz nem más, mint a legendás csellista, Msztyiszlav Rosztropovics. Szemtanúk szerint az idős zenész balerinának sem utolsó, bár a Bolsoj balettkarának felkérését egyelőre elutasította. Szennyvíz a Balatonban? Elterjedt a hír - állítólag a rádió is bemondta -, hogy a balatonfüredi Eszterházi strandon csőtörés miatt szennyvíz jutott a Balaton vizébe. A vízművek füredi illetékese, Veress B. Jenő cáfolja ezt a híresztelést. A Füred és Fűzfő közötti szennyvízvezetékben semmi nem romlott el, így abból semmiféle szennyeződés nem jutott a tóba. Azt a tényt viszont nem tudta megmagyarázni a vízművek illetékese, hogy mi is volt az, ami kiváltotta ezt a strandbezárási akciót, de tájékoztatást adott arról, hogy a barna algák már több szezonban okoztak olyan „látványt”, ami sokkolta a fürdőzőket és a strandfenntartókat intézkedésre késztette. Persze más ok is lehet, hiszen nem csak a vízmű felelős a Balaton tisztaságáért, de a közművezeték hibájából semmiféle kár nem érte a tavat. Az erről terjesztett hírek hamisak. (Illés) 3 A jó kollégák - mesélik a „jó kollégák” - a legutóbbi szombaton pezsgőt bontottak az egyik pesti szerkesztőségben, mondván: nem jelent meg, megbukott a Kurír. Mint minden bornírtság, azért ez is figyelmeztetett valamire - már természetesen azon túr, hogy néhányan boldogan ülnék meg halotti torunkat, s ez a valami az információ hiánya. Vagyis hát saját mulasztásunk, merthogy honnan a csudából is tudhatnák az olvasók - a Kurír barátai vagy ellenségei -, hogy szombaton csak délelőtt jelenünk meg. (S az sem szól mentségünkre, hogy beharangozó sajtótájékoztatónkkor, de máskor is elmondtuk, hogy a kétféle előfizetési díjból azért valahogy mindez kikövetkeztethető. Nem, hibáztunk.) Elnézést a figyelmetlenségért, kicsit belerokkantunk az elmúlt egy hónapba, miközben megtanultuk, hogyan is kell üzemeltetnünk saját találmányunkat, ezt a kétszer megjelenő „félnapilapot”. De hogy a szombati számnál maradjunk - no meg a tájékoztatásnál - eláruljuk: terveink vannak ezzel a nappal. Sokat tűnődtünk, megbirkóztunk-e a szombat délutánnal is - aminek logikus folytatása lenne a vasárnapi szám -, de aztán úgy döntöttünk, hogy egy héten egy napra mégiscsak ki kell kapcsolni a komputereket, egy héten egy napra mégiscsak haza kell engedjük az újságírókat. (S ez így igaz; a szerkesztőség leltárában szerepel például négy ügy azoknak, akik nem bírják tovább a sokszor huszonnégy, de nemegyszer negyvennyolc órás szolgálatot.) Szóval a lényeg: egyelőre nem merünk belevágni a szombati-vasárnapi újabb műszakba, viszont nagy erőkkel készülünk a szombat reggeli Kurír kibővítésére, vagyis arra, hogy az a szám a szokásos 16 helyett 24, 32 sőt akár 40 oldalas legyen. De miután ama bizonyos „jó kollégák” is olvassák e sorokat, engedjék meg, hogy ötleteinket titokban tartsuk. Végezetül egy kellemes kötelesség: e napon, vagyis augusztus 1-jén hadd köszöntsük mindazokat, akiknek ma reggel hozott először Kurír-t a postás. Merthogy most már előfizetőink is vannak, mindazok, akik legkorábban eldöntötték: ők a Kurír-t választják, s már megjelenésünk másnapján, vagy az első héten előfizettek lapunkra, augusztus elejétől a reggeli kávé mellett élvezhetik lapunkat. Nem feledkezünk meg róluk, kérjük, hogy levélben jelentkezzenek szerkesztőségünkben, hogy egy kis meglepetéssel szolgálhassunk. S tiszteletteljes köszöntésük ürügyén még egy bejelentés: augusztus végétől egy óriási játékot indítunk el mindazoknak, akik egy évre előfizetést váltanak a Kurír-ra. (Természetesen ebben az „őselőfizetők” is részt vesznek.) De a részletekről később. _____________________________________________| Karcsúsítja a Malévet Déri Tamás 41 éves, nős, két gyermek édesapja, az idegenforgalmi szakma ismert fenegyereke, a valamikori maléves forgalmi dolgozó „megtért” a légitársaság élére. Kedd délután még régi irodájában kerestük fel, hogy válaszoljon a Kurír kérdéseire. - Ha jól tudom, húszan pályáztak a megüresedett vezérigazgatói székre. De néhány napja szakmai körökben már nyílt titok volt az ön kinevezése. Milyen szakmai előélet után került a Malév élére? - Huszonkét esztendeje kezdtem dolgozni a Malévnél, először forgalmi, majd kereskedelmi területre kerültem. Ezután a légitársaság külképviseletein - Bulgáriában, Görögországban - teljesítettem szolgálatot, majd megváltam a cégtől és megkezdődött „utazási irodás” életem. Közel hét és fél éven keresztül vezettem a Locomotiv Touristot, majd ’84-től a mai napig a Malév Air Tours vezetője voltam. - Volt valaha valami köze a repüléshez? - Tulajdonképpen igen, már korábban is, bár igazából másfél éve kezdtem el sportrepülni. Szakszolgálati engedélyemet egyébként mostanában fogom megkapni, önállóan vezethetem a Z-142-es típust. Ez egy nagyon jó sport és kikapcsolódás. - Milyen elképzelésekkel veszi át a magyar légitársaság vezetését? - Nézze, ez a pályázat egy olyan kihívás volt, amelyet meg kellett próbálnom. A vállalatot „karcsúsítani”, tehát racionalizálni kell sok területen. De minden olyan munkatárs, aki jól dolgozik, érezze itthon magát és rájuk nagy szükség is van. Persze a jó szakembereket jól meg kell fizetnünk, hogy maradjanak. (DÉVAI) Lako, ”tóntol,ez ú S .