Kurír - esti kiadás, 1990. augusztus (1. évfolyam, 23-44. szám)

1990-08-01 / 23. szám

4 — S­zovjet kö­ztársaságok, amelyek parlamentjei kinyilvánították szuverenitásukat vagy függetlenségüket (Az Economist alapján) A köztársaság neve Függetlenségi nyilatkozat Külön állampolgárság? Gazdaságpolitika Katonapolitika Külpolitika Saját hivatalos nyelv? Azerbajdzsán 1989. szeptember 23- án elfogadva. Kettős állampolgár­ság a Szovjetunióval megengedett. Fokozatosan kívánják átvenni a hatalmat, mind az olaj, mind egyéb természeti kincseik felett. Még nincs meg­állapodás, bár a „Népfront" füg­getlen hadsere­get követel. Bizottságuk készen áll független külpo­litika kidolgozásá­ra. Kereskedelmi és határügyekben már megegyeztek Törökországgal. Van. Litvánia 1990. március 11-ével elfogadták, de a Kreml­lel való tárgyalások kezdetekor száz napra felfüggesztették. Állampolgár minden­ki, aki március 11-e előtt a köztársaság­ban élt. Független gazdaságpo­litikát követelnek, de ez még megállapodás kérdése. „Nemzetvédelmi Szolgálat" július 17-e óta. Március 11-től független törek­vések. Van. Észtország Elfogadva 1990. már­cius 30-án. Átalakulá­suk megbeszélés tár­gya lesz a Kremllel. Mindenki, aki a köz­társaságban él­­ állampolgár. Ugyan­akkor a Polgári Bi­zottságnak önálló el­képzelései vannak. Teljes kontroll, igény saját pénzegységre, melynek árfolyamát már közölték is. Alternatív szolgá­lati lehetőség. Teljesen független külpolitikára tö­rekszik. Van. Lettország A „Független Demok­ratikus Köztársaság" 1990. május 4-én megalakult, de a leg­több szovjet törvény érvényben maradt. Van, bár a Polgári Bizottság nyilván­tart egy alternatív listát is. Teljes kontroll. Lehetőség van alternatív szolgá­latra. A Nyilatkozat teljes függetlensé­get enged meg. Van. Oroszország 1990. június 12-ével elfogadva. Nincs. Minden szovjet minisz­térium és bank orosz fennhatóság alá kerül, a nyersanyagok és ter­mészeti kincsek árát világpiaci szintre kí­vánják emelni. (A ban­kokra vonatkozó ter­veket Gorbacsov már­is megtiltotta.) Nincs. Tárgyalások folynak Litvániával és még néhány köztársasággal. Természe­tesen van. Moldova Teljes szuverenitás 1990. június 24-től; a szovjet rendeletek csak felülvizsgálat után érvényesek. Van­­minden, a köz­társaságban élő személy számára). Tettes gazdasági kontroll. A tervezet ősszel kerül a kisinyovi parlament elé. Az első köztársa­ság, amely a füg­getlen Litvániát el­ismerte. Van, sőt, a „Moldava” szót la latin betűk­kel írják maj­den orosz nyál­ban is. Ukrajna 1990. július 16-án elfogadva. Van, de a szovjet állampolgárságot is engedélyezik. Saját pénznemet és teljes kontrollt szeret­nének a gazdaságban. Semleges állam kíván lenni, saját hadsereggel. Az ENSZ tagja. Saját külpolitikai rendszert kíván felállítani. Nincs. Üzbegisztán 1990. július 20-tól el­fogadva, bár - zava­ros módon - a szov­jet alkotmány kiegé­szítéseként is felfog­ható. Van. Viszont nincs külön útlevél, bár a köztársaságban élők bejegyzett polgárok. A minisztériumok szovjet tulajdonban maradnak, de kötele­sek különadót fizetni a köztársaságnak. Nincs, bár ugyan­akkor az üzbégek felmentést kap­hatnak a katonai szolgálat alól, a szovjet belügymi­nisztérium enge­délyével. Külön megállapo­dás a Szovjetunió­val „stratégiai fontosságú" áruik (például: gyapot) eladásáról. Van, Belorusszia 1990. július 27-én el­fogadva, a köztársa­sági törvények elsőbb­séget élveznek a szov­jet törvényekkel szemben. Nincs. Minden gazdasági erő­forrás tulajdonosa a belorusz nép lett. Saját rendőrsé­get és hadsere­get akar megszervezni. Az EUSZ tagja. Atomfegyverektől mentes, semleges állam szeretne lenni. Van. fii H(p aW~ i ■ •ll 1 Szibériai túra Négy nemzet képviselői voltak jelen az Angara folyó partján. Egy francia kerékpáros, egy angol biciklista, egy amerikai bringás és egy orosz bicajos. Valamennyien a Bajkál-tó szépségeit csodálják, de marad erejük, mert a brit Vilkers, az amerikai Cooper, a francia Mingasson és a szovjet Zsigalov már három hónapja „teker” a nem mindenütt elfogadható színvonalú szovjet utakon. És még a terep nehézségeiről szó sem esett. Pedig Leningrád óta akadt néhány hegy az útjukba. A négy fiatalember most mindenesetre néhány nap pihenőt tart és megpróbál az ugyancsak Irkutszkban tartózkodó amerikai és szovjet külügyminiszter közelébe jutni, hogy előttük is megmutassák a „sportbarátság” fontosságát. Aztán ismét felkerekednek és tovább kere­kednek­­ egészen Vlagyivosztokig. Távlati tervük pedig az, hogy ezt az egész 11 500 kilométeres túrát né­hány év múlva megismételjék, de már kibővülve néhány újabb nemzet egy-egy képviselőjével. 1990. augusztus 1. A FELKELŐ PÉNZ ORSZÁGA „Katolikus vagyok, de kezdek rájönni: az Isten úgyis japán" Amikor megkérdezték tőle: szereti-e a képeket, csak ennyit válaszolt: a lényeg nem ez. A képekre bankkölcsönt vettem fel, de elhatároztam: az enyémek lesznek, ha addig élek is. A fenti megállapítást az egyik olasz tervezőintézet munkatársa tette, miután Olaszországot is elárasztották a vásárolni kívánó japánok. Ki hitte volna, hogy a gazdasági egyenlőséget hirdető kis emberkék a világ legádázabb vásárlói? Pedig így van. A japánok nemcsak gaz­dagok, hanem Európa legjobb vevői is. Ha otthon már mindenük megvan - mert megvan -, irány az öreg kontinens! „Ha van vala­mid, hát büszkélkedj vele!” - hirdeti a legújabb távol-keleti közmon­dás. Nézzük, mi mindenük van. Egy helyi lap szerint a 120 millió japán tulajdonában van a világ összes gyémántjának 20 százaléka. Az egyik legnagyobb kiskereskedő, Mtcukosi üzletében minden hónapban legalább 10 gyémántgyűrűt adnak el, egyenként mini­mum 10 millió jenért (67 ezer dollár). Az ár nem számít. Mindegy, mi mibe kerül, a lényeg, hogy drága legyen, meghökkentő és egye­di. Két példa: az egyik leggazdagabb panírmalom­tulajd­onos, Ryoei Szaito úr egy Rend­y­-és egy Van Gogh-klípet gyárolt egy árveré­sen. „Mindössze” 160 millió dollárért. Amikor megkérdezték tőle: szereti-e a képeket, csak ennyit válaszolt: a lényeg nem ez. A képek­re bankkölcsönt vettem fel, de elhatároztam: az enyémek lesznek, ha addig élek is. Még él! Egy másik mágnás leánykája európai bevá­sárló körútjára némi készpénzt vitt magával. Nem sokat, csupán 20 millió jent. Az okvetetlenkedő újságíró kérdésére, miszerint nem félt, hogy valaki ellopja ezt a hatalmas összeget, a lány mosolyogva felelte: Magának, kedves, fogalma sincs, mennyit keres egy teaház­tulajdonos. De nemcsak a gazdag japánok bolondultak meg, a szegényebbeknek is kinyílt a pénztárcájuk. Egy 33 éves írónő kocsit vásárolt. Ez önmagában véve még nem volna nagy szám, de tudni kell, hogy az autó elöl Rolls-Royce, hátul GM. - Már hosszú évek óta vágyom valami ilyesmire - így az írónő mert egy házat, egy darabka földet sohasem engedhetnék meg magamnak. - A kocsi egyébként tényleg nem volt drága, mindössze 16 ezer dollár­ba került. Apropó, autó! Ki hitte volna - márpedig így van -, hogy éppen Japán az az ország, ahol a méregdrága Mercedes és a BAMW megvethette a lábát. És nemcsak megvetette, de mindjárt terjeszkedni is kezdett. Ha egy tokiói polgár kinéz az ablakán (meg­jegyzendő: ma a világ legdrágább lakosai éppen a japán fővárosban találhatók), nem biztos, hogy a Hondák és Toyoták látványában fog­­ őrködni. Két Porsche mellett jó, ha lát egy Jaguárt és néhány­­t. Mert a többi Mercedes. A nagy divatcégek is versengenek a japán piacért. Dior, Pierre Cardin, Gucci és a többiek is pontosan ismerik a ferde szeműek lelkivilágát. Elég, ha a főfőfőnököt a leg­utolsó divat szerint öltöztetik, a kötelességtudó beosztottak hűséges kutyaként követik őt a méregdrága ruhaszalonok próbafülkéibe. Hiába no, a japán fegyelmezett nép, végül egy kérdés a japán minisz­terelnökhöz: nem venne egy-két Ikarus-buszt? - KOVI - HAZÁJUKBAN HAZÁTLANOK Hatszázezer ember vált mene­kültté saját hazájában a Szovjet­unióban lángoló nemzetiségi konfliktusok következtében. Az Argumenti i Fakti (Érvek és tények) című moszkvai hetilap a KGB, a belügy- és a honvédel­mi minisztériumtól kapott ada­tokat összesítve megállapítja, hogy a menekültek túlnyomó többsége a Kaukázusban és a szovjet Közép-Ázsiában dúló bel­­viszályok kárvallottja. A mene­kültáradatot 1988/89 telén a Nagornij Karabahban kitört há­borúskodás indította el, akkor kezdődött az örmények és az azerbajdzsánok vándorlása: össze­sen 420 ezren voltak kénytele­nek elhagyni otthonaikat, és új hazát keresni a Szovjetunión be­lül. A második menekülthullám helyszíne Üzbegisztán, ahol 1989 nyarán 69 ezer török szár­mazású lakos „kapta a nyaka kö­zé a lábát”, hogy megvédje magát az üzbégek erőszakos cselekményeitől. A menekültek harmadik hulláma idén január­ban Bakuból indult el, ki tudja mikor véget érő útjára. A moszk­vai lap szerint mintegy százezer oroszról van szó, akiket az azer­bajdzsánok végképp nem tűrtek meg maguk között, miután a szovjet katonaság lényegében megszállta a köztársaságot. Az Argumenti i Fakti úgy tudja, hogy a legtöbb menekült ma Örményországban van, ahol 236 ezer hajléktalanról kell gon­doskodniuk a helyi ható­ságoknak. A második helyen Azerbajdzsán áll 191 ezer menekülttel, a harmadik helyen Oroszország, ahol 117 ezren húzzák meg magukat, s a negyediken Ukrajna, ahol 17 ezer menekültet tartanak nyil­ván. A kilencmilliós Moszkvá­ban jelenleg 60 ezer menekült él - írja a moszkvai hetilap.

Next