Kurír - esti kiadás, 1990. augusztus (1. évfolyam, 23-44. szám)
1990-08-01 / 23. szám
4 — Szovjet köztársaságok, amelyek parlamentjei kinyilvánították szuverenitásukat vagy függetlenségüket (Az Economist alapján) A köztársaság neve Függetlenségi nyilatkozat Külön állampolgárság? Gazdaságpolitika Katonapolitika Külpolitika Saját hivatalos nyelv? Azerbajdzsán 1989. szeptember 23- án elfogadva. Kettős állampolgárság a Szovjetunióval megengedett. Fokozatosan kívánják átvenni a hatalmat, mind az olaj, mind egyéb természeti kincseik felett. Még nincs megállapodás, bár a „Népfront" független hadsereget követel. Bizottságuk készen áll független külpolitika kidolgozására. Kereskedelmi és határügyekben már megegyeztek Törökországgal. Van. Litvánia 1990. március 11-ével elfogadták, de a Kremllel való tárgyalások kezdetekor száz napra felfüggesztették. Állampolgár mindenki, aki március 11-e előtt a köztársaságban élt. Független gazdaságpolitikát követelnek, de ez még megállapodás kérdése. „Nemzetvédelmi Szolgálat" július 17-e óta. Március 11-től független törekvések. Van. Észtország Elfogadva 1990. március 30-án. Átalakulásuk megbeszélés tárgya lesz a Kremllel. Mindenki, aki a köztársaságban él állampolgár. Ugyanakkor a Polgári Bizottságnak önálló elképzelései vannak. Teljes kontroll, igény saját pénzegységre, melynek árfolyamát már közölték is. Alternatív szolgálati lehetőség. Teljesen független külpolitikára törekszik. Van. Lettország A „Független Demokratikus Köztársaság" 1990. május 4-én megalakult, de a legtöbb szovjet törvény érvényben maradt. Van, bár a Polgári Bizottság nyilvántart egy alternatív listát is. Teljes kontroll. Lehetőség van alternatív szolgálatra. A Nyilatkozat teljes függetlenséget enged meg. Van. Oroszország 1990. június 12-ével elfogadva. Nincs. Minden szovjet minisztérium és bank orosz fennhatóság alá kerül, a nyersanyagok és természeti kincsek árát világpiaci szintre kívánják emelni. (A bankokra vonatkozó terveket Gorbacsov máris megtiltotta.) Nincs. Tárgyalások folynak Litvániával és még néhány köztársasággal. Természetesen van. Moldova Teljes szuverenitás 1990. június 24-től; a szovjet rendeletek csak felülvizsgálat után érvényesek. Vanminden, a köztársaságban élő személy számára). Tettes gazdasági kontroll. A tervezet ősszel kerül a kisinyovi parlament elé. Az első köztársaság, amely a független Litvániát elismerte. Van, sőt, a „Moldava” szót la latin betűkkel írják majden orosz nyálban is. Ukrajna 1990. július 16-án elfogadva. Van, de a szovjet állampolgárságot is engedélyezik. Saját pénznemet és teljes kontrollt szeretnének a gazdaságban. Semleges állam kíván lenni, saját hadsereggel. Az ENSZ tagja. Saját külpolitikai rendszert kíván felállítani. Nincs. Üzbegisztán 1990. július 20-tól elfogadva, bár - zavaros módon - a szovjet alkotmány kiegészítéseként is felfogható. Van. Viszont nincs külön útlevél, bár a köztársaságban élők bejegyzett polgárok. A minisztériumok szovjet tulajdonban maradnak, de kötelesek különadót fizetni a köztársaságnak. Nincs, bár ugyanakkor az üzbégek felmentést kaphatnak a katonai szolgálat alól, a szovjet belügyminisztérium engedélyével. Külön megállapodás a Szovjetunióval „stratégiai fontosságú" áruik (például: gyapot) eladásáról. Van, Belorusszia 1990. július 27-én elfogadva, a köztársasági törvények elsőbbséget élveznek a szovjet törvényekkel szemben. Nincs. Minden gazdasági erőforrás tulajdonosa a belorusz nép lett. Saját rendőrséget és hadsereget akar megszervezni. Az EUSZ tagja. Atomfegyverektől mentes, semleges állam szeretne lenni. Van. fii H(p aW~ i ■ •ll 1 Szibériai túra Négy nemzet képviselői voltak jelen az Angara folyó partján. Egy francia kerékpáros, egy angol biciklista, egy amerikai bringás és egy orosz bicajos. Valamennyien a Bajkál-tó szépségeit csodálják, de marad erejük, mert a brit Vilkers, az amerikai Cooper, a francia Mingasson és a szovjet Zsigalov már három hónapja „teker” a nem mindenütt elfogadható színvonalú szovjet utakon. És még a terep nehézségeiről szó sem esett. Pedig Leningrád óta akadt néhány hegy az útjukba. A négy fiatalember most mindenesetre néhány nap pihenőt tart és megpróbál az ugyancsak Irkutszkban tartózkodó amerikai és szovjet külügyminiszter közelébe jutni, hogy előttük is megmutassák a „sportbarátság” fontosságát. Aztán ismét felkerekednek és tovább kerekednek egészen Vlagyivosztokig. Távlati tervük pedig az, hogy ezt az egész 11 500 kilométeres túrát néhány év múlva megismételjék, de már kibővülve néhány újabb nemzet egy-egy képviselőjével. 1990. augusztus 1. A FELKELŐ PÉNZ ORSZÁGA „Katolikus vagyok, de kezdek rájönni: az Isten úgyis japán" Amikor megkérdezték tőle: szereti-e a képeket, csak ennyit válaszolt: a lényeg nem ez. A képekre bankkölcsönt vettem fel, de elhatároztam: az enyémek lesznek, ha addig élek is. A fenti megállapítást az egyik olasz tervezőintézet munkatársa tette, miután Olaszországot is elárasztották a vásárolni kívánó japánok. Ki hitte volna, hogy a gazdasági egyenlőséget hirdető kis emberkék a világ legádázabb vásárlói? Pedig így van. A japánok nemcsak gazdagok, hanem Európa legjobb vevői is. Ha otthon már mindenük megvan - mert megvan -, irány az öreg kontinens! „Ha van valamid, hát büszkélkedj vele!” - hirdeti a legújabb távol-keleti közmondás. Nézzük, mi mindenük van. Egy helyi lap szerint a 120 millió japán tulajdonában van a világ összes gyémántjának 20 százaléka. Az egyik legnagyobb kiskereskedő, Mtcukosi üzletében minden hónapban legalább 10 gyémántgyűrűt adnak el, egyenként minimum 10 millió jenért (67 ezer dollár). Az ár nem számít. Mindegy, mi mibe kerül, a lényeg, hogy drága legyen, meghökkentő és egyedi. Két példa: az egyik leggazdagabb panírmalomtulajdonos, Ryoei Szaito úr egy Rendy-és egy Van Gogh-klípet gyárolt egy árverésen. „Mindössze” 160 millió dollárért. Amikor megkérdezték tőle: szereti-e a képeket, csak ennyit válaszolt: a lényeg nem ez. A képekre bankkölcsönt vettem fel, de elhatároztam: az enyémek lesznek, ha addig élek is. Még él! Egy másik mágnás leánykája európai bevásárló körútjára némi készpénzt vitt magával. Nem sokat, csupán 20 millió jent. Az okvetetlenkedő újságíró kérdésére, miszerint nem félt, hogy valaki ellopja ezt a hatalmas összeget, a lány mosolyogva felelte: Magának, kedves, fogalma sincs, mennyit keres egy teaháztulajdonos. De nemcsak a gazdag japánok bolondultak meg, a szegényebbeknek is kinyílt a pénztárcájuk. Egy 33 éves írónő kocsit vásárolt. Ez önmagában véve még nem volna nagy szám, de tudni kell, hogy az autó elöl Rolls-Royce, hátul GM. - Már hosszú évek óta vágyom valami ilyesmire - így az írónő mert egy házat, egy darabka földet sohasem engedhetnék meg magamnak. - A kocsi egyébként tényleg nem volt drága, mindössze 16 ezer dollárba került. Apropó, autó! Ki hitte volna - márpedig így van -, hogy éppen Japán az az ország, ahol a méregdrága Mercedes és a BAMW megvethette a lábát. És nemcsak megvetette, de mindjárt terjeszkedni is kezdett. Ha egy tokiói polgár kinéz az ablakán (megjegyzendő: ma a világ legdrágább lakosai éppen a japán fővárosban találhatók), nem biztos, hogy a Hondák és Toyoták látványában fog őrködni. Két Porsche mellett jó, ha lát egy Jaguárt és néhányt. Mert a többi Mercedes. A nagy divatcégek is versengenek a japán piacért. Dior, Pierre Cardin, Gucci és a többiek is pontosan ismerik a ferde szeműek lelkivilágát. Elég, ha a főfőfőnököt a legutolsó divat szerint öltöztetik, a kötelességtudó beosztottak hűséges kutyaként követik őt a méregdrága ruhaszalonok próbafülkéibe. Hiába no, a japán fegyelmezett nép, végül egy kérdés a japán miniszterelnökhöz: nem venne egy-két Ikarus-buszt? - KOVI - HAZÁJUKBAN HAZÁTLANOK Hatszázezer ember vált menekültté saját hazájában a Szovjetunióban lángoló nemzetiségi konfliktusok következtében. Az Argumenti i Fakti (Érvek és tények) című moszkvai hetilap a KGB, a belügy- és a honvédelmi minisztériumtól kapott adatokat összesítve megállapítja, hogy a menekültek túlnyomó többsége a Kaukázusban és a szovjet Közép-Ázsiában dúló belviszályok kárvallottja. A menekültáradatot 1988/89 telén a Nagornij Karabahban kitört háborúskodás indította el, akkor kezdődött az örmények és az azerbajdzsánok vándorlása: összesen 420 ezren voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat, és új hazát keresni a Szovjetunión belül. A második menekülthullám helyszíne Üzbegisztán, ahol 1989 nyarán 69 ezer török származású lakos „kapta a nyaka közé a lábát”, hogy megvédje magát az üzbégek erőszakos cselekményeitől. A menekültek harmadik hulláma idén januárban Bakuból indult el, ki tudja mikor véget érő útjára. A moszkvai lap szerint mintegy százezer oroszról van szó, akiket az azerbajdzsánok végképp nem tűrtek meg maguk között, miután a szovjet katonaság lényegében megszállta a köztársaságot. Az Argumenti i Fakti úgy tudja, hogy a legtöbb menekült ma Örményországban van, ahol 236 ezer hajléktalanról kell gondoskodniuk a helyi hatóságoknak. A második helyen Azerbajdzsán áll 191 ezer menekülttel, a harmadik helyen Oroszország, ahol 117 ezren húzzák meg magukat, s a negyediken Ukrajna, ahol 17 ezer menekültet tartanak nyilván. A kilencmilliós Moszkvában jelenleg 60 ezer menekült él - írja a moszkvai hetilap.