Kurír - esti kiadás, 1990. december (1. évfolyam, 109-127. szám)

1990-12-13 / 117. szám

Uz Taylor „szenvedélye" „Eláruljam, milyen a Z szenvedély illata? A par- I fümöm elárulja!” - t mondta néhány évvel­­ ezelőtt Liz Taylor, Pas-­­ sion (Szenvedély) nevű J parfümkreációjának New­­ York-i bemutatóján. A­­ filmsztár napjainkban is I mindennapos szereplője­­ a lapoknak, nem színé- j szi alakításai miatt, in-­­ kább szeretői, AIDS-el-­­ lenes küzdelme, üzleti­­ sikerei tartják még min- j dig az érdeklődés kö- | zéppontjában. No meg | a perek... Az ok, melynek ürü­ s­éyén újra felkapta a saj-­­­tó - ezúttal a botrány- | sajtó -, Passion parfüm- | je, amely eddig nem ke­ f­vesebb, mint 17 millió­­ dollárt hozott Taylor­­ konyhájára... Épp ez a bökkenő, s hogy csak az ő konyhá-­­ jára, pedig az illatszer- I költemény létrehozásá-­­ ban, reklámozásában - s állítása szerint - orosz- t lánrészt vállalt Henry­­ Winebourgh, Liz exsze-­­ retője is. Aki ezért há­­­­rom évre visszamenőleg­­ 70 százalékot kér a nye-­­­reségből, amelyet a par­­­ fum hozott, s amelyhez­­ állítása szerint Liz csak­­ a nevét adta. A sajtó szerint a bíró-­­­ságon „klasszikus holly-­­­woodi cirkuszt” produ­­­­káltak és akár megkapja­­ a sértett lovag a kért­­ összeget, akár nem, az­­ ügyön csak Liz nyerhet,­­ hisz a karácsony előtt kirobbant „Passion-drá­­­­ma” csak növeli az ér-­­­deklődést és az amúgy­­ sem alacsony vásárlói­­ kedvet a parfüm iránt. EMBERCSEMPÉSZEK? Tagadnak a törökök Váratlan fordulattal folytatódott a kedd hajnali embercsempészeti ügy: az elfogott törökök tagad­nak. (Korábban hírt adtunk arról, hogy hatvanöt török és két iráni állampolgár igyekezett átsétálni Battonya térségében a magyar-román határszaka­szon, Romániá­ból Magyarországra. De hajnali két órakor még a zöldhatáron sem mindennapi látvány a tömeges átkelés: a csapaton kívül két román ál­lampolgárt is - akik segítették az illegális akciót - fülön csíptek a határőrök. A bérelt autóbusz ma­gyar gépkocsivezetőjét, valamint az érkezőket váró két törököt is elkapták, majd bekísérték a battonyai őrsre. Az átkelő „sereget” pedig visszaadták Romá­niának.) Szó mi szó, a határőrök bravúros és látványos fo­gásához már csak a beismerő vallomásokra lenne szükség, hisz egyértelműnek tűnik a török szerve­zés. Viszont a két őrizetbe vett gyanúsított nem­csak tagad, de minden rendőri intézkedés ellen mélységesen föl van háborodva. Ellenben a busz­vezető a mezőkovácsházi rendőrkapitányságon már azzal kezdte: kész, lebuktunk! Elmondta, hogy Yamak Musztafa 10-én öt órakor azzal hívta fel őt telefonon bicskei lakásán, hogy le kell jönnie, mert van egy újabb fuvar. Azóta kiderült, ez lett volna a harmadik. A buszvezető 500 márkát kapott egy-egy szállításért. Ezúttal Kecskeméten találkozott a két törökkel, akik egy XX-es Fiat Ritmóval jöttek érte. Romániában Busszal szállították a törököket a határ elé, majd ott szélnek eresztették őket. A nők, gyerekek, férfiak gyanútlanul próbáltak különböző időközönként átsurranni a zöldhatáron. Arra szá­mítottak, hogy rövid séta után újabb busz várja őket, és irány a magyar főváros. A törökök viszont azt állítják, hogy semmi közük az embercsempészet­hez, hisz ők egyszerűen csak vártak. A két törököt (az egyik már magyar állampolgár) az orosházi fogdában őrzik, a beismerő vallomást tett magyar autóbusz-vezetőt viszont egyelőre elengedték (?!). A mérgesebb török, Musztafa már két éve Ma­gyarországon él, feleségül vett egy budapesti höl­gyet. Két gyermekük van, és a kissé váci ábrázatú Musztafa egész jól beszél magyarul. Nem is tür­tőzteti magát sokáig. - Nem hívják az ügyvédemet, Battonyán és Me­­zőkovácsházán nem kaptam kaját, úgy bántak ve­lem, mint egy bűnözővel. Nem vagyok ember­­csempész. Szemtelenség ez az egész. De ha egyszer innen kijutok, majd meglátják, mit csinálok velük... GÁBOSSY ÉVA Fotó: E. VÁRKONYI PÉTER Hétfőtől péntekig itt, a kék Kurírban az Iroda Kultúra Stúdió által megadott embléma részleteit közöljük. A naponta megjelenő részleteket ki kell vágni és levelezőlapra felra­gasztva - 1990. decem­ber 21-éig - immár a teljes emblémát küldjék be szerkesztőségünkbe (1065 Budapest VI., Hajós u. 30—32., vaj 1398 Budapest 62, 590.). A beküldők kö­zött egy gázrugós for­gószéket sorsolunk ki. Kérjük, a levelezőlapra írják rá: EMBLÉMAJÁTÉK. START a csúcson Már csak néhány technikai részlet tisztázása van Hátra, és a februári, moszkvai szov­jet-amerikai csúcson aláírhat­ják a nukleáris hadászati tá­madófegyverek radikális csök­kentéséről szóló START- egyezményt. Ezt ma hajnal­ban jelentették be Washing­tonban, George Bush és Eduard Sevardnadze tárgya­lásai után. A kapcsolatok mi­nőségileg új szintjét jelzi az is, hogy az amerikai elnök megígérte: jövő nyárig fel­függesztik a Szovjetunióval szembeni kereskedelmi kor­látozásokat, s így Moszkva akár egymilliárd dollárért is vásárolhaz amerikai élelmi­szert. Mindez persze nem amolyan Robert bácsis gesz­tus. Bush és Baker a tárgyalá­sok után kerek perec meg­mondta: amerikai nemzeti érdek, hogy az egykori ve­­télytárs továbbhaladjon a re­formok útján, és stabilitása ne inogjon meg. Bár Baker a saj­tóértekezleten kifejtette, hogy nem holmi ellenszolgáltatás­ról van szó annak fejében, hogy Moszkva együttműkö­dik az öböldiplomáciában Washingtonnal, nyilvánvaló, hogy ez is szerepet játszott az amerikai elnök döntésében. Sevardnadze nem kevésbé hasznos tárgyalásokat folyta­tott Jichak Samir izraeli kor­mányfővel. A szovjet diplo­mácia feje a tárgyalások után egyenesen úgy fogalmazott, hogy csak idő kérdése az 1967-ben megszakított dip­lomáciai kapcsolatok helyre­­állítása. Az ugyancsak inten­zív külügyi tárgyalások to­vábbi eredménye, hogy kö­zelebb került az angolai ren­dezés, és sikerült némi hala­dást elérni Afganisztán ügyé­ben. Sevardnadze ma hajnal­ban elutazott Washington­ból, hogy Ankarán keresztül hazatérjen. New York-i ENSZ-értesülések szerint a szovjet külügyminiszter a tö­rök fővárosban a helyi veze­tőkön kívül Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével is tár­gyal, miután most - kivéte­lesen szovjet kérésre - is­mét elhalasztották a szava­zást a Biztonsági Tanácsban a palesztinok védelméről. K.L.

Next