Kurír - esti kiadás, 1991. május (3. évfolyam, 84-105. szám)
1991-05-22 / 98. szám
4 INDIA GYÁSZOL (Folytatás az 1. oldalról) Hihetetlen, állatias kegyetlenséggel végeztek a merénylők Radzsiv Gandhi indiai volt kormányfővel, és ezzel leszámoltak a India nemzeti függetlenségével összeforrott dinasztiával, amelynek alapítója a most meggyilkolt volt miniszterelnök nagyapja, Dzsavahárlal Nehru volt. A merénylet India déli részén Tamilnádu államban egy választási nagygyűlésen történt. Amikor Gandhi kilépett kocsijából és a nagygyűlés emelvénye felé indult, hívei virágokat nyújtottak neki. Az egyik csokorban volt elrejtve a pokolgép, amelyet távirányítással robbantottak fel. A borzalmas erejű detonáció a felismerhetetlenségig összeroncsolta a politikust és még tizennégy embert. Azonnal a helyszínre sietett a hadsereg különgépével a meggyilkolt politikus felesége, Sonia Gandhi. A rendőrség szerint nem kizárt, hogy a merénylethez közük van a Srí Lanka-i tamil gerilláknak, noha egyelőre ismeretlenek a tettesek, és egyetlen szervezet sem vállalta a gyilkos merénylet elkövetését. A Radzsiv Gandhi elleni merénylet miatt mára országos gyászt rendeltek el Indiában, és egy hónappal elhalasztották a választások két befejező fordulóját, miközben a legmagasabb készültségbe helyezték az ország biztonsági erőit, hogy elejét vegyék egy újabb erőszakhullámnak. A déli területekre rendőri és katonai erőkből álló erősítést küldtek, mivel fennáll a veszély, hogy újabb véres zavargásokat válthat ki a merénylet híre. Madrászban, Tamilnádu állam fővárosban a feldühödött tömeg máris autók százait rongálta meg, és zavargások robbantak ki az ország más részében is. Újdelhiben Randzsiv Gandhi rezidenciája és az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt székháza előtt százak tüntettek a merénylet ellen tiltakozva. A kialakult helyzetben rendkívüli kormányülést hívtak össze ma reggelre, és válságtanácskozást tart a Nemzeti Kongresszus (I) pártvezetése is. Megdöbbenéssel értesült az egész világ a merényletről. Javier Pérez de Cuéllar szerint olyan figyelmre méltó politikust vesztett el a világ Radzsiv Gandhi személyében, akinek hatása nemcsak hazájában, de az egész földön érezhető volt. Megrökönyödésének adott hangot George Bush amerikai elnök és John Major brit kormányfő is, aki azonban reméli, hogy az indiai demokrácia túléli ezt a tragédiát is. Edith Cresson szörnyű tettnek nevezte a merényletet, és hangsúlyozta, hogy Indiának stabilitásra van szüksége. K. L. SA SAMSUNG A Samsung Electronics Magyar Rt. termékei magas színvonalú szervizellátásának biztosítására megnyitotta Samsung márkaszervizét. Cím: 1039 Budapest Csillaghegy, Lehel utca 15—17. Telefon: 168-6084, 168-8014,188-8354 Telefax: 168-9453 Telex: 22-7055 A Samsung Electronics Magyar Rt. a Samsung termékek egyedüli hivatalos gyártója és forgalmazója Magyarországon. Új SAMSUNG A magányos ember jóllehet a modern indiai államépítő, Dzsvahárlal Nehru unokája volt, mégsem őt szemelték ki a Nehru-Gandhi dinasztia politikai örökösének, hanem a bátyját, a minden hájjal megkent, könyörtelen és nagyravágyó Szandzsajt. Radzsiv a politikai színjátékoktól távol, a háttérben élt szerényen, izgalmaktól mentes, kiegyensúlyozott polgári körülmények között. Nyugati iskolákban, nyugatias szellemben nevelkedett; talán többször volt rajta pamuttrikó és farmernadrág, mint khadi és kurta. Az angolt anyanyelvi szinten beszélte, a hindit törve, hibásan. Amikor bátyja repülőgép-szerencsétlenségben szörnyethalt, rettentő vonakodva, de kénytelen volt feladni szeretett foglakozását, a pilótáskodást. Az India politikai közegét uraló dinasztia parancsszava harcba szólította - vagy ahogy ő maga fogalmazta: „... segíteni akartam a mamának”. Aztán négy évvel később, 1984-ben, voltaképpen még siheder jövevényként az ádáz politikai-hatalmi csatározások arénájában, már mint kormányfő gyújtotta meg a gyilkosság áldozatául esett édesanyja, Indira Gandhi hamvasztási máglyáját. Talán ösztönösen is ódzkodott és félt a politika mocskától, a megátalkodott hatalmi sáfárkodóktól, a kegyetlen leszámolásoktól; talán valahol mélyen sejtette, hogy a képmutatóan hátbaveregető és hajbókoló indiai közélet felszíne alatt hatalomra törő kiskirályok, hazug, pénzéhes köpönyegforgatók és velejükig romlott, megvesztegethető hetvenkedők sürögnek-forognak. Neki ehhez nem volt kedve. Mégis, az anyja, a megölt miniszterelnök-asszony halála után néhány héttel megtartott parlamenti választásokon olyan elsöprő fölényű győzelmet aratott a parlamenti választásokon, mint soha egyetlen más indiai politikus. A nyolszázmilliós országóriás legfiatalabb és legfelkészületlenebb kormányfője - szinte korlátlan ura - lett. Ám olyan erkölcsi tőkével rendelkezett, mint senki más: fiatalságával, ártatlanságával és tisztaságával. Radzsiv Gandhi nem mást tűzött ki célul maga elé, mint azt, hogy országát bevezeti a XXI. századba. Feltett szándéka volt, hogy felszabadítja a lappangó tudást, az alkotó energiát, amelyet gyalázatosan elfojtott a földrésznyi állam rákfenéje, az üzletemberek, a politikusok és a hivatalnokok korrupt hatalmi összefonódása. Ki akarta metszeni ,t a gennyes mételyt India testéből, hogy a vallási és kasztháborúkban elevenen elégetett áldozatok a múlt tragédiái legyenek, hogy ne bivalyvontatta ekékkel törjék a szikkadt földet a görnyedt parasztok, hogy ne rabszolgasors várjon gyermekek tízmillióira. Korszerű, az elmaradottságból büszkén kiemelkedő Indiát szeretett volna, ahol meghatározó szerepet kapnak a számítógépek, az atomerőművek és a műholdak, a modern technológia. Úgy képzelte, hogy nem lehet ördöngősebb feladat egy országot irányítani, mint egy repülőgép botkormányát kezelni. Tévedett. Nem hitte el, hogy lehetetlenség egy gombnyomásra megoldani a számtalan társadalmi-gazdasági feszültséggel szabdalt ország évszázados bajait. Nem számolt azzal, hogy a hagyományos hatalmi stuktúra cinikusan ellent fog állni modernizáló terveinek. A hatalom sáncai mögé magával vitte a hozzá hasonlóan, hideg technokrata fejjel gondolkodó kenyeres pajtásait, egykori iskolatársait. Ahogy teltek-múltak a hónapok-évek, mind nyilvánvalóbb lett, hogy a „szafáriöltönyös, számítógépes fiúk” idegenek az indiai közéletben. Megindultak az undorító torzsalkodások, besúgások, dörgölődzések. A pályája kezdetén Mr. Tisztaként becézett kormányfőre is rávetült a megvesztegethetőség gyanúja, és miközben egyik botrány a másik után ütötte fel a fejét, sorra cserbenhagyták őt a hűnek vélt rokonok és cimborák vagy ő marta el őket maga mellől. Radzsiv Gandhi, a kormányfő csalódott, megkeseredett és sértődött ember lett; pökhendi, megközelíthetetlen és arrogáns és borzasztóan magányos. A csökönyös, képlékeny, változtathatatlan India, mint egy ormótlan amőba - amely mindig is semlegesítette a belső megrázkódtatásokat és beszippantotta a külső hatásokat, vagy kiköpte magából azokat, ha nem tetszettek neki - őt is begyűrte kocsonyás teste alá. Szép lassan újjáéledtek környezetében a régi arcok, a régi gyűlölködések, a régi módszerek. Két évvel ezelőtt csúfos választási vereséget szenvedett. Amilyen üstökösszerűen ívelt felfelé pályája, akkorát zuhant 1989-ben a választásokon. Most ismét vidám és bizakodó volt. Nyilván tapasztaltabban, edzettebben vágott bele az újabb politikai küzdelembe, és nem alaptalanul úgy tűnt, ismét lehetőséget kap tervei valóra váltására. Testével együtt álmaitvágyait is szétszaggatta a virágcsokorba rejtett pokolgép. RÁCZ PÉTER Alaszka-Szovjetunió-alagút? Az alaszkai Nome város vezetői tőkéstársakat és mérnököket keresnek annak a lehetőségnek a tanulmányozására, hogy a Behring-szoroson át föld alatti vasútvonalat építsenek a Szovjetunióba. Az elképzelések szerint a Seward-félszigeten fekvő Walles településtől a szovjet Velen városig vezetne a 90 kilométeres alagút. A német kereskedelmi kamara munkatársa, Jim Stempfl úgy nyilatkozott, hogy ennek a tervnek a valóra váltása jelentős könnyítést jelentene Észak-Amerika, Ázsia és Európa teherforgalmának lebonyolításában. Az ötlet, amelyet nyilvánvalóan az Angliát a kontinenssel összekötő „csalagút” sikere ihletett, egyelőre vállalkozókra, tőkebefektetőkre vár. (AN) MORGÓ VENDÉGLÁTÓK A diplomáciai protokoll által a vendéglátókra kényszerített udvariasság sem feledtetheti Lech Walesa lengyel államfővel, milyen ellentmondásos érzéseket váltott ki Jeruzsálemben négynapos hivatalos látogatása. Szól ez a gyanakvás személyesen Walesának, de egész Lengyelországnak is, ahol a második világháború idején hárommillió zudót öltek meg nem csupán a németek, s nem csupán az auschwitzi és a dreblinkai haláltáborban. A holocaust poklát a három és fél millió lengyelországi zsidóból csupán 250 ezer élte túl, s számukat tovább csökkentették a háború utáni pogromok, környezetük hagyományos antiszemitizmusa, amely még 1968-69-ben is központilag szervezett kampányokban nyilvánult meg. Samír izraeli miniszterelnök, aki maga is Lengyelországban született, két éve még azt nyilatkozta, hogy „a lengyelek az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust, amely mélyen gyökeret vert hagyományaikban, gondolkodásmódjukban”. E kijelentést támasztotta alá a múlt évi lengyelországi elnökválasztási kampány is, amelyben Walesa is több, zsidóellenesnek ítélhető kijelentést tett. Az is igaz viszont, hogy a lengyel államelnök külön testületet állított fel, feladatául szabva az antiszemitizmus elleni harcot. Lengyelországban ma már csak hatezer zsidó él, a korábbi zsidó közösségből csaknem 170 ezren vándoroltak ki Izraelbe, s közülük sokan máig nem képesek feledni. Dov Silancky, a parlament elnöke (Samírhoz és három korábbi miniszterelnökhöz hasonlóan ő is Lengyelországban született) például kijelentette Walesa látogatás előtt, hogy soha nem fog megbékélni Lengyelországgal. Sok honfitársa véleményét fejezte ki Serah Weis törvényhozó is, mikor az államfői látogatás előtt egy újságcikkben megírta: „Tiszteletünket fejezzük ki Walesának személyes bátorságáért, dühünket azért, ami az elnökválasztási harc idején történt, és reményünket, hogy közösen fogunk munkálkodni a szörnyű emlékek elhalványításáért.” 1991. május 22. Regős Péter jelenti New Yorkból Fondorlatos FBI-akció Az FBI ügynökei nem mindennapi fondorlattal törtek be az „Ír Emberek” című újság manhattani szerkesztőségébe. Letartóztatták a szerkesztőség 41 éves munkatársát, Hugh Feeneyt, aki három hónapja érkezett az Egyesült Államokba és csak néhány hete dolgozott a lapnál. Feeney korábban 17 évig tartó börtönbüntetését töltötte Észak-Írországban. Bombamerénylettel elkövetett politikai gyilkosság miatt mondták ki bűnösnek. Feeney egyébként az Ír Köztársasági Hadsereg nevű terrorszervezet tagja volt. A helyiségbe behatoló ügynökök az újság főszerkesztőjének azt a magyarázatot adták, hogy Feeney Amerikába érkezésekor a vízumkérelmén hamis adatokat szolgáltatott a hatóságok számára. Azt, hogy mi volt a hamis információ, nem kívánták megjelölni. Az FBI akciója úgy indult, hogy egy hölgy lépett be a szerkesztőségbe. „Kezdő újságírónak adta ki magát, és a munkájához néhány régi példányt akart megszerezni - mondotta Joe McDonagn, főszerkesztő. - Miután meggyőződött arról, hogy nem sokan tartózkodunk a szerkesztőségben, elhagyta a helyiséget, majd három társával együtt tért vissza. Amint felfedték kilétüket, azonnal letartóztatták Hugh Feeneyt.” Az „Ír Emberek” című hetilap egyébként több irodával rendelkezik Észak-Írország különböző részein és kapcsolatot tart fenn az „Észak-Ír Segély” nevű szervezettel, amely ottani politikai foglyok családtagjainak anyagi támogatásával foglalkozik. A lap főhadiszállása New York északi részében, a 207-ik utca és a Broadway sarkán található. A FELFEDEZŐ UTÓDAI Elegünk van már abból, hogy mindenki csak Kolumbuszt ünnepli és senki sem emlékezik meg Amerika igazi felfedezőjéről - mondta Ragnar Thorseth, az újkori vikingvezér, és felhúzatta a vitorlákat. A norvégiai Bergen fjordból a múlt hét végén indult el a három karcsú viking hajó, hogy több hónapos útjával emlékeztesse a hálátlan utókort Leif Eriksonra és társaira, akik Kolumbusz előtt 500 évvel már megfordultak Amerikában a labradori partokon. A hárommillió dollárba kerülő expedícióban részt vevő norvégok és izlandiak Skócia, Izland és Grönland érintésével október közepén érik el az Újvilágot, s a keleti parton végighajózva igyekeznek majd felidézni őseik emlékét. Parancsnokuk, a milliomos Thorseth az indulás előtt az utókor hálátlansága miatt kikelve annyit elismert, hogy a grönlandi vikingtelepeket létrehozó Vörös Erik hős fia is véletlenül keveredett Amerikába, akárcsak fél évezreddel később Kolumbusz. Leif Erikson nem Indiába készült, őt egy atlanti vihar űzte Norvégiából hazatérőben a Labrador-félszigetre. Ezer évvel későbbi utódai most ugyanolyan karcsú, nyitott, 22 méter hosszú hajóban teszik meg a veszélyes utat, mint az egykori felfedezők. Azzal ugyan tisztában vannak, hogy a genovai hajós útjának 500. évfordulójára rendezett ünnepségek fényét nem tudják elhomályosítani, ám bíznak benne, hogy látogatásuk után valamivel több amerikai tudja, kik is voltak a vikingek. KAS