Kurír - reggeli kiadás, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-15 / 162. szám

­ AZ ESZMÉHEZ MINDIG HÍVEN Borisz Jelcin, az oroszországi föderáció frissen megválasztott elnöke együtt akar működni Mihail Gorbacsoval, a Szovjet­unió államfőjével. „Gorbacsov­­nak azonban nem szabad felad­nia a köztársaságok függetlensé­gét kilátásba helyező irányvona­lat, hűnek kell maradnia a pe­resztrojka eszméihez” - közöl­te maga az oroszországi elnök a Bild című német lap munkatársával. Az újság mai számában meg­jelenő, de egyes részleteiben már tegnap ismert interjúban Jelcin azt is kijelentette, hogy az orosz külpolitikát is össz­hangba akarja hozni a gorba­­csovival, de fontos, hogy „Oroszország függetlensége ne szenvedjen csorbát”. Jelcin szá­mára nem kétséges, hogy a hadsereg vezetése a szovjet el­nök kezében van, de Oroszor­szág részvétele nélkül a jövőben már nem lehet katonai döntése­ket hozni, s ez vonatkozik szov­jet atomfegyverek esetleges be­vetésére is. A külföldi lapok egyébként általában úgy értékelik Jelcin elnökké választását, hogy abból egyelőre csak egy valami tűnik ki bizonyosan: az oroszok elve­tették a kommunizmust. Több újság ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a népszerű és dina­mikus, jó szónoknak ezentúl valóban hatékony tettekkel is bizonyítania kell, hogy nem­csak a bírálatban, hanem az épí­tésben is képes eredményekre. Egyöntetű a vélemény, hogy Jelcin és csapata meggyorsít­hatja a piacgazdaság bevezeté­sét Oroszországban, ami erős hatást gyakorolhat az Unió többi részére is. A családot irányítani persze könnyebb... Az iraki elnök és az isteni sugallat Sokan és sokszor elemezték már, miféle rafinált - bár ké­sőbb hibásnak bizonyult - megfontolások álltak a Kuvai­­tot lerohanó Szaddám Husze­in hajlíthatatlan magatartása, a nyugati szövetséggel szem­beni öngyilkos háborút is vál­laló döntése mögött. Egy kö­zelmúltban nyilvánosságra került dokumentum alapján azonban úgy tűnik, hogy az iraki elnök egyszerűen vallási fanatizmusból, minden józan­ságot nélkülöző küldetéstudat miatt tartott ki a végsőkig, s őszintén hitte, hogy csapatai győzelmet arathatnak a tech­nikai felszereltségét tekintve óriási fölényben lévő ellenfél fölött. A Londonban megjelenő Al-Hajat című, arab nyelvű újság egy Irakból kicsempé­szett magnófelvételt ismerte­tett, amely január 15-én ké­szült, két nappal azelőtt, hogy a szövetségesek megkezdték volna pusztító légitámadásai­kat Irak ellen. Szaddám Hu­szein akkor titokban a meg­szállt Kuvaitban járt, s tábor­nokainak lelkesítő eligazítást tartott. Közölte velük, hogy nincs más feladatuk, mint fegyvereiket és csapataikat megfelelően álcázni, s akkor semmivé foszlik az ellenség mégoly nagy technikai fölé­nye is. Az iszlámot védelmező hős harcos szerepében tetszelegve teljes magabiztossággal állítot­ta, hogy az iraki fegyveres erők győzelmet aratnak, hiszen Ku­­vait lerohanása „a mindenható Isten döntése volt, mivel így akarta visszahelyezni jogaikba e föld ősi tulajdonosait” - mármint az irakiakat. Azok számára, akiknek még ez az érv sem jelentett teljes bizonyosságot, Szaddám Huszein felfedte a biztos dia­dal mellett szóló legfőbb bi­zonyítékát: „Tegnapelőtt megtudtam, hogy Bush Re­publikánus Pártjának jelvénye az elefánt. Megdöbbentem a hír hallatán, s hálaimat mond­tam Allahnak” - közölte, s idézte tábornokainak a Korán egy részletét, amely arról szól, hogyan szenvedett csú­fos vereséget a Mekka, Moha­med próféta szülővárosa ellen harci elefántokkal támadó eti­óp sereg. A fővezérnek az isten su­gallaton és jeleken kívül azon­ban voltak nyomós észérvei is. Teljes magabiztossággal állí­totta tábornokainak, hogy az Egyesült Államok és szövetsé­gesei tíz év alatt sem tudná­nak kiállítani egy olyan erős expedíciós hadsereget, mint amilyen az iraki. Ha voltak is az iraki generálisok között olyanok, akik kétkedve fogad­ták fővezérük szavait, ellenér­zéseiknek jól felfogott érdek­ből nem adtak hangot. Schwarzkopf tábornoknak, a szövetséges csapatok pa­rancsnokának már nem volt mitől tartania. A hathetes há­ború után nem is titkolt gúnnyal megállapította: „Szaddám nem stratéga, nem ismeri a háború művészetét, nincsenek harcászati ismere­tei, nem jó tábornoknak, de még közlegénynek sem. Ha mindezektől eltekintünk, egé­szen kiváló katona.” - KAS - Januárban Bagdadban így ábrázolták az ellenfeleket 1991. június 15. NOVOSZTYI-KURÍR EXKLUZÍV „Keresztapáról” még nem tudnak Oroszországban gyorsan terjed a szervezett bűnözés, és ma már gyakorlatilag nem is beszélhe­tünk olyan térségről, ahol vi­szonylagos nyugalom lenne. Mi­hail Jegorov ezredes, az oroszor­szági belügyminisztérium ope­ratív nyomozati osztályának ve­zetője elmondta a Novosztyi munkatársának, hogy Oroszor­szág 144 városában már megala­kult a szervezett bűnözéssel fog­lalkozó csoport, amely felvette a harcot a terjedő banditizmussal. - Bőven van munkánk - mondta Jegorov -, de ami talán meglep: még nem találkoztunk igazi maffiavezérrel, s arról sem tudunk, hogy a szervezett akció­kat valamilyen konkrét köz­pontból irányítanák. Jegorov ezredes sajtótájékoz­tatón mondta el, hogy tavaly összesen 686 szervezett bűn­bandát tettek ártalmatlanná, ez év első négy hónapjában azon­ban már 556-ot. A bűnözés ter­jedésében közrejátszik az or­szág egyre mélyülő gazdasági válsága és a politikai feszültség is, mert ilyen körülmények kö­zött nagyon könnyű beszervez­ni az új bandatagokat. A bűnö­zők többsége jól felfegyverzett,­ van, aki gépfegyverrel is ren­delkezik. Egyes becslések szerint a bűnbandák éves pénzforgalma 90 és 300 milliárd rubel között mozog, ezenfelül 300 milliárdot pedig ingatlanba fektettek. A bandák a leginkább a vállalkozó­kat és a különféle országos ha­táskörű közös vállalatokat „tün­tetik ki” figyelmükkel. Megzsa­rolják őket és velük „mosatják tisztára a fekete pénzeket”. A szervezett bűnözés a leginkább a nagyvárosokban, így Moszkvá­ban és Leningrádban (illetve­ Szentpéterváron) vert tanyát. KATONA EMIL JELENTI LE SOTHÓBÓL Zsiráfsütés, fülharapás és dinoszauruszok Állatvédők körében nagy felháborodást keltett, hogy egy dél-afrikai nemzeti parkban egy tíz­éves zsiráfbikát nemrég kilőttek, majd szabad­téri nyársonsütés során elfogyasztottak. Az eseményre 300 jegyet adtak el, darabonként 40 dollárért. A bevételt jótékonysági célra fordítják. A több mint ezer kilogrammos zsiráf sütésé­hez 6,1 méter hosszú nyárs kellett, és a pirítás 20 óra hosszat tartott. A tiltakozók megnyug­tatására a nemzeti park vezetője közölte, hogy a zsiráfot már korábban kilövésre szemelték ki. * A lesothói Mokanametsongban letartóztatták a 30 éves Malisebo Lebasát, mert leharapta szomszédnőjének a fülét. Malisebo azért ha­rapta le Moselarítja Mapusoe jobb fülét, mert feltételezte, hogy a sértett viszonyt folytat a férjével. Amerikai archeológusok, akik Malawiban vé­geztek ásatásokat, azt állítják, hogy rátaláltak az eddig feltárt legkorábbi dinoszauruszcson­tokra. Az észak-malawi Karongában feltárt megkövesedett csontok 100-140 millió évesek Louis Jacobs professzor szerint. A dallasi kuta­tócsoport az ősrégi leleteket most alapos vizs­gálatoknak veti alá, hogy a csontok korát egé­szen pontosan és hitelesen megállapítsák. Koszovói koporsóégetés A nyugodt koszovói albán ellenzék a minap békés tüntetést szervezett Pristinában. Az eddig is az egyik legnagyobb szerbiai ellenzéki csoport tagjai a szerb elnyomás ellen tiltakoztak és erőszakmen­tes megoldást követeltek. A koszovói albánok évtizedes elnyomása ellen az eddig megtartott tüntetések rendszerint véres véget értek. A taktikaváltást Vetton Surroi kijelen­tése is bizonyítja: ,Azért jöttünk, hogy eltemessük az erőszakot. Ha fegyverrel jönnek ellenünk, bé­kével válaszolunk” - hangoztatta a Koszovói Parlamenti Párt vezetője. (Mellesleg: nevével el­lentétben, ennek a pártnak nincs egyetlen képvi­selője sem a koszovói törvényhozásban, mint aho­gyan a tartomány ellenzéki szervezetei közül egy­nek sem, mert a KPP mind a 180 jelöltjét vissza­vonta, a választásokat nem tartván demokratikusnak.) Az erőszak eltemetését szimbolikusan is bemu­tatták. Egy olyan koporsót égettek el, amelyhez hasonlóban Jugoszlávia atyját, Titót hajdanán el­temették. A decemberi népszavazás után visszavo­nult koszovói albánoknak ez volt az utóbbi évek­ben a legnagyobb megmozdulásuk. Egyesek sze­rint kilencven-százezer résztvevője lehetett a bé­kés tüntetésnek. S ami szokatlan: az állandó ké­szültségben lévő koszovói rendfenntartó alakula­tokat nem riadóztatták és a katonaság sem vonult fel. A békés tüntetést a legnagyobb koszovói el­lenzéki pártként számon tartott Koszovói De­mokratikus Szövetség ellenezte, számos helyi ve­zető pedig erélyesebb fellépést sürgetett a szerb elnyomással szemben. A köztársaságok között zajló események látha­tólag a szerb vezetőség figyelmét elvonják a fenn­hatóságuk alá eső területekről, s így a mindig is élelmes, Ghandi-taktikát alkalmazó albán ellenzék hathatósabb lépéseket tehet. SZABÓ F. FERENC A NAGY ÁBRÁND GYARMATHY LÁSZLÓ karikatúrája Tegnap Prágába érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és beszédet mondott az európai konföderáció gondolatáról rendezett nemzetközi tanácskozás záró­ülésén. A francia államfő az európai konföderáció eszméjének nagy pártfogója, azonban most is elég homályosan beszélt csak arról, hogy milyen szerepet szánna ennek az együtt­működési formának.

Next