Kurír - reggeli kiadás, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-01 / 209. szám

2 EGY KIS PÉNZMAG Az Európai Közösség bizottsága megindította a szük­séges pénzpiaci műveleteket ahhoz, hogy a július 5-én aláírt megállapodásban foglaltak szerint előteremtse a Magyarországnak beígért 100 millió ECU-t (több mint 120 millió dollárt). Botos Katalin pénzügymi­nisztériumi államtitkár és Henning Christophersen, a bizottság illetékes alelnöke összesen 180 millió ECU folyósításáról írt alá szerződést, amely összeg része a 24-ek által még januárban kilátásba helyezett 500 mil­lió dolláros hitelcsomagnak. AKADOZÓ TÁRGYALÁSOK Szeptember végéig elakadtak a Lengyelország közös piaci társulásáról folytatott tárgyalások, mert a közös­ség hétfőn, Brüsszelben összegyűlt külügyminiszterei nem foglaltak állást a két tárgyaló fél közötti nézetelté­résekben - közölték Varsóban. Lengyelország­­ ve­zető illetékesei szerint - 70-80 százalékban már meg­nyerte magának a társulás jogát, de még mindig nyi­tottak a legfontosabb kérdések: a mezőgazdasági és a textilipari termékek ügye. ENGEDMÉNY ROMÁNIÁNAK Románia már a közeljövőben megkaphatja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve szerinti bánásmódot - jelentette ki bukaresti saj­tóértekezletén John Robson amerikai pénzügyminisz­ter-helyettes. A hét elején Petre Roman román kor­mányfő kijelentette: ha Washington megadja a legna­gyobb kereskedelmi kedvezményt a Szovjetuniónak, akkor Románia is jogosult arra. PARASZTTÜN­­TETÉSEK Franciaország több fontos mezőgazdasági körzetében nagyszabású paraszttüntetéseket tartottak tiltakozásul a marhahús és a juhhús felvásárlási árának csökkenése ellen. Egyebek között védelmet követeltek „a kelet-eu­rópai országokból érkező olcsó hússzállítmányok” konkurenciája ellen. AGGÓDÓ MISZTER PRÁGÁBAN Jozef Vavrousek miniszter, a cseh-szlovák szövetségi környezetvédelmi bizottság elnöke ismételten hangoz­tatta azt az álláspontját, hogy Bős-Nagymaros kérdé­sében az eddig kinyilvánított hajthatatlanság hosszú időre megronthatja Cseh-Szlovákia kapcsolatait Ma­gyarországgal. Azt is sejteni engedte, hogy a többségi állásponttal ellentétben a szövetségi kormányülésen ő a tárgyalások folytatását szorgalmazta. A Pozsony által szorgalmazott C változatról szólva kifejtette: rengeteg pénzbe fog kerülni, és további földterületeket tesz tönkre. Mire elkészül, óriási problémák lesznek az üzemeltetéssel. IMELDA HAZATÉRHET A Fülöp-szigetek kormánya engedélyt adott Ferdinand Marcos egykori diktátor özvegyének és családjának ha­zatérésére. Imelda Marcos öt évet töltött száműzetés­ben, és lehet, hogy adócsalás miatt vádat fognak emel­ni ellene Manilában. Továbbra sem engedélyezik vi­szont a diktátor hamvainak hazaszállítását Hawaiiból, ahol 1989 szeptemberében elhunyt. A Marcos családot 1986-ban népfelkelés űzte el a Fülöp-szigetekről. 200 ÉVES SAJT Viágraszóló ünnepségeket ugyan nem rendeznek, de a normandiai Vimoutiers-ben természetesen megemlé­keznek a leghíresebb francia sajt, a Camembert „szüle­tésnapjáról”. Mai formájában két évszázaddal ezelőtt kezdték el készítését a kis normandiai településen, pontosabban a közeli kis tanyán, Camembert-ben. JAVÍTÓEXPEDÍCIÓ Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) űrrepülőgépes javítóexpedíció küldését fontolgatja a hibás Hubble űr­teleszkóp újabb, a múlt héten felfedezett működési za­varainak elhárítására. A teleszkóp mozgását ellenőrző berendezés (giroszkóp) meghibásodásának kijavítása nem várhat a korábban 1993-ra tervezett űrrepülőgé­pes utazásig, amelynek viszont egy gyártási hibát, a csillagászati berendezés 240 centiméteres tükrének torzítását kellene kijavítania. Ujjfir A római kutak rejtélye Champagne és a Vogézek találkozásánál fekszik erdőktől körülvéve Grand, egy 540 lakosú francia falu. A fontosabb közlekedési utaktól távol eső helység két évszázadon keresztül okozott valósá­gos fejtörést az archeológusoknak. A rejtély most a legmodernebb geofizikai és hidrogeológiai kuta­tások eredményeképpen végre megoldódott. Eddig az archeológusok nem tudtak magyará­zatot adni arra, hogy miért építettek ide a római­ak 17 ezer férőhelyes amfiteátrumot, egy szen­télyt, amelynek fennmaradt 225 négyzetméteres mozaikpadlója, ugyanakkor, amikor a körülötte lévő területen sem háznak, sem bármiféle telepü­lésnek nyoma sincs. Nem értették azt sem, hogy mire szolgált a számtalan kút, amely megannyi furcsa, kikövezett folyosóhoz vezet. A helység neve­­ Grand - a gallok gyógyító istenének, Grannusnak a nevéből származik. A kutatókat ez vezette nyomra, valamint az egyipto­mi csillagövplakettek felfedezése, ezek között fő­leg azé, amelyen az „inkubáció” különös keleti rí­tusát idéző bevésés látható (a beteg alvás közben gyógyul meg a szentélyben). Kiderült, hogy Grand nem város volt, hanem kultikus gyógy- és jóshely. Ezt alátámasztja a keresztény hagyomány fennmaradása is: a középkor óta tisztelnek a falu­ban egy Libaire nevű szentet, akinek gyógyítóerőt tulajdonítanak. Grand nem egyéb, mint Andesina, Apollon­ Grannus leghíresebb szentélye, amelyet két római császár, Caracalla és Nagy Konstantin is megtisztelt látogatásával. És a kutak, amelyek annyira foglalkoztatják a helybéliek képzeletét? Idáig 306-ot számláltak össze belőlük. A felhasznált építőanyagok elemzé­se azt bizonyítja, hogy az I. és IV. század között készültek. A föld alatti folyosók, amelyekhez ezek a kutak vezetnek, 15 méter hosszúak, 10-12 méter mélyen vannak, s átlag másfél méter magasak. Hálózatot képeznek, amely a falu közepén lévő templom előtt fut össze. Esőzések idején víz áramlik bennük. Grand karsztfennsíkon fekszik, ahová beszivá­rog az esővíz. A rómaiak felhasználták a természe­tes föld alatti folyosókat, forrásokat, csatorna­­rendszerbe foglalták ezeket, és a vizet egy nagy medencébe gyűjtötték. Az ókori mérnökök szabá­lyozni is tudták a víz hozamát, így a medencében tulajdonképpen tetszés szerint jelent meg vagy tűnt el a víz. A gallok, akik vízimádók voltak, az isten kegyelmétől függő helynek tartották. Régeb­ben, egy ásatás során, a templom alatt apró bábu­lábakat találtak a régészek, amelyekről azt hitték, hogy gyermekjátékok maradványai. A mostani fel­fedezés fényében ezek nyilvánvalóan fogadalmi tárgyak voltak, amelyeket a hálás gyógyult zarán­dokok dobtak a vízbe. A medence helyén ma mintegy öt méter vas­tagságban laza, nedves talajt találtak. A felgyülem­lett esővíz ugyanis jelenleg egy tölcséren keresztül a közeli patakba folyik. A környék turisztikai forgalmának fellendítése céljából tervek vannak e rendszer teljes helyreállí­tására. Ha az istenek is úgy akarják... -GNL­ 1991.augusztus 1. Elmozdított telefon Ki gondolná, hogy a jómódú Németországban is baj van a te­lefonnal? Most nem is a magyar­­országinál jóval fejlettebb, de az ottani viszonyok között elmara­dottnak számító volt NDK-s távközlési rendszerre gondolunk, hanem egy egészen új és megle­hetősen költséges dologra, a hordozható, „mobil” készülékre. Jól menő üzletemberek szívesen tartanak Mercedeseikben ilyen készülékeket, mivel véleményük szerint az üzleti élet elképzelhe­tetlen anélkül, hogy az üzletem­ber ne legyen minden pillanat­ban elérhető. Sajnos a fenti elv­vel tisztában van az alvilág is, a tolvajok között megjelent egy jól szervezett csoport, amely kizáró­lag a mozgótelefonok eltulajdo­nítására specializálódott. Sok derék polgár tapasztalta, hogy pár percre őrizetlenül ha­gyott autóját feltörték, de csak a vadonatúj telefont lopták el. A legtöbb ilyen esetben a rendőr­ség nem tud segíteni. A hivatal­nokok gyakran megmosolyogják az áldozatot, mivel szerintük még annak sincs értelme, hogy az ujjlenyomatok után kutassa­nak. Csupán Berlinben több mint 500 hordozható készülék ellopását jelentették be. Még sö­­tétebb képet mutat az éves sta­tisztika. A Németországban mű­ködő 320 ezer készülékből ta­valy több mint tízezret loptak el. A bűnözés nagyságrendje is növekszik, Hamburgban például több mint négyszeresére emel­kedett az eltulajdonított telefo­nok száma. Mindez persze azzal jár, hogy a német nagyvárosok­ban óriási igény jelentkezik, a vevők egy része pedig arra is hajlandó, hogy a hőn áhított ké­szüléket, amelynek bolti ára né­gyezer és tízezer márka között mozog, illegálisan szerezze be. A bűnözők általában ezer és há­romezer márka közötti összeget kérnek a zsákmányért, ami még így is óriási hasznot hoz szá­mukra, hiszen egy profi autótol­vajnak öt perc sem kell egy ko­csi feltöréséhez, a telefon pedig sokszor az ülésen hever. A rend­őrség véleménye szerint a tulaj-­­donosok csak egyféleképpen vé­dekezhetnek: „kiszálláskor vi­gyék magukkal a készüléket!”­.és így múlik el a világ dicsősége, mondhatná Bri­gitte Nielsen, a skandináv származású amerikai színésznő, akit a világ leginkább Sylvester Stal­lone egykori feleségeként ismer. Rosszmájú kollégái szerint azonban a hiányos műveltségű, alkoholista kebelcsodától nem várhatók ilyen idézetek, mert még azt sem tudja, hogy kik voltak a rómaiak. A 27 éves Brigitte gyakorlati­lag nemkívánatos személy az amerikai film­gyártásban. Mindenki levegőnek nézi, nem kap filmszerepeket, lemezszerződéseket, nem hív­ják meg a szakma híres kerti ünnepségeire. Nyilvános szereplésére csak hébe-hóba kerül sor, ha egy harmadosztályú diszkótulajdonos hírverést kíván csapni nem túl fényes lokáljá­nak. Ilyenkor­ egy telefon is elég, és a néhány év alatt iszonyúan megkopott színésznő enge­delmesen megjelenik, bemutatja extra méretű kebleit, és néhány ingyenwhisky ellenében va­dul táncol valamelyik helybeli nagyfiúval. Alig néhány évvel a nyolcmillió dolláros válás után egy lepusztult ház, egy verekedős férj, alkohol és a szegénység. Ez minden, amit az egykor szupersztárokkal fellépő, a filmvilág csillogásá­tól megszédült Brigitte ma magáénak mond­hat. A dicsőség tényleg elmúlt, és úgy tűnik, már soha nem is tér vissza. Rambóné a züllés útján TALÁNYOS KÓR Az utóbbi három év során Az utóbbi három év során immár harmadszor jegyez­tek fel talányos megbete­gedést Szverdlovszkban a mezőn dolgozók között. Két éve az Uráli Egye­tem diákjait érte tömeges mérgezés, amikor a beta­karításban segítettek az egyik helyi szovhoznak. A másik helyi szovházban tavaly a répaföldet gyom­láló iskolások betegedtek meg. Az idén egy harma­dik szverdlovszki korhoz­ban felnőttek dolgoztak, s már az első munkanap vé­geztével hatot közülük kórházba kellett szállítani. Az idei és a korábbi meg­betegedések szimptómái igen hasonlóak - legfőbb jellemzőjük a járás elbi­zonytalanodása, így példá­ul a lépcsőn nem tud lép­kedni a páciens. A diagnó­zis: idegmérgezés. A mai napig összesen már 222 szverdlovszki szenved ebben a beteg­ségben. A talányos megbetege­dés felderítése során ké­zenfekvő volt, hogy a nö­vényvédelemben használa­tos különféle mérgező anyagokra gyanakodjanak. Jóllehet, különféle terüle­ti, helyi és az Ukrán Tu­dományos Akadémiához tartozó intézmények fog­lalkoztak az okok felkuta­tásával, munkájuk mind­eddig eredménytelen. Amióta az első eseteket észlelték, a helyi és a terü­leti egészségügyi felügye­leti szervek­­megtiltották az addig használt szerek alkalmazását. Az újabb esetek kapcsán folytatott vizsgálatok során a gazda­ságok igazolták, hogy töb­bé nem permeteztek és poroztak a tiltott szerek­kel. A megbetegedések azonban nem erre utalnak. (AN)

Next