Kurír - esti kiadás, 1991. október (2. évfolyam, 190-211. szám)

1991-10-30 / 210. szám

1991. október 30. MOST INDUL CSAK EL A VONAT! Eggyel több kör, eggyel kevesebb főtitkár. Nagyjából ez a mérlege a honi jégkorongozás októberének. A fehérvári prológ tegnap egy meglehető­sen jó FradKehellel zárult, egy olyan meccsel, mely után Szeles Dezső kapitány azt mondta: „A játék néha a B-csoport elejét idézi:" Kár, hogy az erdélyi és szovjet hokisok miatt... Eközben pedig dr. Sárközy Tamás elnök úr Studniczky Ferenc utódjára vadászik, s a maga kedélyes mód­ján meg is állított néhány ismerőst „Te, nem akarsz főtitkár lenni?" kér­déssel. Persze hivatalosan is keresik az utódot, az előttünk álló egyhe­tes szünet alatt pedig biztosan meg is találják. Nagy szükség lenne rá... Merthogy november 8-án is­mét beindul az élet. Megkezdő­dik a szezon a szabad ég alatt, a saját, a fehérvárihoz semmiben sem hasonlító pályákon. Kö­zönséggel. Mert az sem mind­egy ám, hányan állják körbe a jeget. Fehérváron nemigen volt néző, sajnos, nemcsak a pestiek, de a helyiek sem fogadták be a hokibajnokságot. Több ezer em­ber előtt,viszont minden megvál­tozik. Általános volt a véle­mény: ha a Fradi-Lehelt a Kisstadionban rendezik ötezer drukker előtt, egész más lett volna a jégen a hangulat. Itt egy-egy múló csetepatén kívül nem volt különösebb összezör­dülés. Egyedül Vaszjunyin vi­selkedése keltett visszatetszést, aki felöklelte az őt kiállító Doór játékvezetőt. Végleges kiállítása el is döntötte a meccset - a kelleténél hamarabb. A Fradi ugyanis kétségtelenül jobb csapat, de talán nem ennyivel. Mert az tény: a zöldek elég régóta ké­szülnek, ráadásul a BEK miatt sokkal jobb formában vannak, mint a többiek. Ezzel szemben Jászberényben még jóformán el sem kezdhették a jeges edzése­ket. A Lehel a visszajött Donyi­­kával jócskán erősödött (az uk­rán egy hatalmas, kifogyhatat­lan tüdő, tekintélyes izomköte­­gekkel), ám meglátszik rajtuk: a herényi pályán jelenleg is a föl­det cirógatja a hűvös októberi szél. Márpedig jég nélkül akár­mennyire is vastag a karizom, ka­rizmatikus játék nem alakulhat ki. Messzire pattan a korong, nem jönnek úgy a passzok, csi­korog, de inkább akadozik a gé­pezet, fejben sincs még rend­ben a társaság (lásd Vaszjunyin, a szovjet légiósoktól merőben szokatlan viselkedését). Szóval, nagyon jó a Fradi, kimagaslik a mezőnyből, de november-de­cember fordulójára vége lesz a sétagaloppnak. Mellesleg a tavalyi bajnok­­csapatból többen is csak a lelá­tóról szemlélődnek. Egyikük, Szabó István már csak civilként. Nyáron ajtót mutattak neki, holott áprilisban, Koppenhágá­ban még a válogatottban teker­gette a pakkot. Coca örök szín­folt volt - nemcsak a pályán, a büntetőpadon is. Tegnap Scheiber Zoltán azt mondta: jó hokis csak vérbeli zsiványból lesz. Nos, Szabó Coca igazi zsi­­vány volt a pályán, ám a lelátón álldogálva egy nyugodt szemlé­lődő benyomását kelti... - Mikor jött le először? - A Dózsa-Lehelen voltam itt, meg a Fradi-Dózsán. Azaz a ran­gdókon. - Hiányzik. - Azóta ütőt sem vett a kezébe? - Nem. Jeget csak Martini­ben láttam Fehérvár előtt. - És mikor lát a kolija alatt? - Nem tudom. Séra Miki azt mondta: 74-ben nála kezdtem, fejezzem is be nála, az NSZK- ben. Hát, majd meglátom. Egész nyáron az üzlet után rohangász­­tam, nem is gondoltam a hokira. Most azt sem tudom, mire len­nék képes. De elképzelhető, hogy levezetésnek lemegyek előbb vagy utóbb.­­ Ahhoz képest, hogy áprilisban még válogatott volt, kicsit furcsa ez a levezetés. Az egyik legjobb csa­tárnak tartották. Néhány hónap kihagyás után az itthoni nagycsa­patokban is megállhatná még a he­lyét. Nem gondolt erre? - A, hova menjek? A Fradi­ba vissza? Elvi akadályai van­nak. A Dózsába? Nem hinném. - Pedig ott játszott, mielőtt zöldbe öltözött... - igen,, de azóta sok minden történt. Átjöttem a Fradiba, megszerettem a srácokat, a szurkolók is megkedveltek. Vissza Újpestre? - Megszólnak? - Lehet, talán igen. Nézze, volt egy szurkolói ankét, az első kérdés az volt: „Mi van a Cocá­val?”. Jólesett... - Fáj még a tüske, amit a Fraditól kapott? - Nagyon. Ezt nem lehet elfelejteni, borzasztó így kívül­ről nézni. Úgy ott lennék Kiss Tibivel és Orbán Gyurival egy sorban, mint tavaly. Most is né­ha kedvem lenne odaérni egy passzra... - Ezek szerint mindenről le­tett? A válogatottságról is? - Hm. Miért ne lehetnék válogatott? - Az NSZK-ből? - Az NSZK-ből. Lőttem én már jó néhány gólt eddig is, ott is betalálnék, még ha a társak tán gyengébbek is, mint a Fra­diban. Na, majd meglátjuk. Ez az utolsó mondat akár az előttünk álló idényre is vonat­kozhat. Jó volt ez az első kör, de a java most következik. Szeles Dezső­ szerint a Fradi nagyon jó formában van, a Lehel amint jégre kerül, feljön majd, az Újpest egye­lőre botladozik, de ha az új szovjet szerzemény belelendül, és meggyó­gyul Scheiber és Farkas is, komoly ellenfél lehet. A többiek? A kis­­milliónyi erdélyi hokis miatt ezek is nagyon jó csapatok, akár m­egcsíphetik a három nagyot is. És épp a sok vendégmunkás a garancia arra, hogy jó meccseket látunk az elkövetkező hónapok­ban. Hogy a hangulat továbbra is ilyen békés marad, az nem biztos, ebben csak reménykedni lehet. Reméljük, több sikerünk lesz, mint Csokonainak... CSURKA GERGELY Orbán magánszámát árgus szemek figyelik... „Ugye mi jó barátok vagyunk?” Puskarjov és Kiss meghitt kettőse Szajka alól kics­úszott a talaj - nem csoda ennyi fradista bűvkörében Mavad - holnap jár Első pillanatban azt hinné az ember, hogy dagonyaversenyt lát, mintha a lényeg az lenne, melyik kocsi vagy motor lesz a legsárosabb estére. Tegnap reg­gel ismét autóba szálltak a Ma­­vad-rali résztvevői, hogy le­küzdjék az aznapra előírt négy­száz kilométert. A három gyor­sasági szakasszal nehezített ver­senyen többen megizzadtak, hi­szen a szervezők olyan speciális utakat jelöltek ki számukra, amelyek egyaránt próbára tet­tek vezetőt és járművet. Pár óra leforgása alatt a felismerhetet­­lenségig koszolódtak be a gé­pek, és csak a menetlevelekről lehetett megállapítani, kik is ül­nek a kormány mögött. Az egyik motoros például tegnap úgy eltévedt az erdőben, hogy a rendezők se találták meg. Jó kétórányi bolyongás után buk­kant elő a „labirintusból”. A fu­tam ma reggel ismét továbbszá­­guld. Reméljük, minden gond és baj nélkül. A. Z. Fotó: KERTÉSZ GÁBOR ren az. TUDJATOK MIT, NEM IS KELL Érdekes bejelentést tett Boris Becker, a tenisz­világranglista jelenlegi második helyezettje,, miután megnyerte a stockholmi tornát. A 23 éves német versenyző nem minden áron akar ismét világelső lenni, mert mint mondotta: eh­hez legalább évi 20-25 tornán kellene részt vennie, viszont ő legfeljebb csak 14-15 alka­lommal kívánja jelenlétével emelni a versenyek színvonalát. Azt is megtudtuk tőle: fárasztja a nyeteg mérkőzés. Az igazán fontos számára , hogy végre sikerüljön salakpályás viadalon is nyernie. Szegény Beckert, a túlhajszolt élet most huszonéves korában már levette a lábáról. Bezzeg ha a ranglistán csak a 45. lenne, nem hagyna ki egyetlen alkalmat sem, hogy bebizo­nyítsa, többet is tud. De hát Boris egyelőre a második helyen áll és megteheti, hogy válogas­son. Az sem érdekli, hogy így szegényebbek le­szünk néhány élménnyel. BOTRÁNY, EGYENLŐ 75 EZER FRANK Ismét bebizonyította az UEFA, hogy ha kell, igenis vasszigorral lép fel a klubcsapatok ellen, ha a rendezők nem tudják megfékezni a dü­höngő és rendbontó nézősereget. Október 12- én Sevillában játszott Európa-bajnoki selejtező mérkőzést Spanyolország Franciaország ellen. A forróvérű spanyol nézők úgy gondolták, átvi­szik a labdarúgó-stadionokba a bikaviadalok hangulatát, és keményen megszínezték a mér­kőzés kilencven percét a lelátókon. Volt min­den a repertoárukban, petárdák robbantak, zászlók égtek porrá és minden bizonnyal az anyázás, valamint a bíró becsmérlése sem hi­ányzott a kínálatból. Az Európai Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága úgy döntött, 75 ezer svájci frankra bünteti a spanyolokat. A franciák sem úszták meg, előtte lévő nap után­pótlás-válogatottjuk igen sportszerűtlenül vi­selkedett. Az ő büntetésük hatezer frank. A nagyválogatott játékosaiból is elvesztette a fejét egy-két ember. Jean-Pierre Papin például nem játszhat a következő Eb-mérkőzésen, mert ezen a találkozón összeszedett sárgájával kettő­re emelte azok számát. Sőt, a magukról megfe­ledkezett franciák közül többen kaptak „féket” botrányos viselkedésükért. Úgy látszik, a spa­nyol temperamentum ezúttal a gall kakasosjá­­tékosokra ragadt át, mert az TIEFA csak ők­ sújtotta eltiltásokkal. :et OLAJHIÁNY Továbbra sem megy a Szolnok férfi kosárlabdá­zóinak. Miután kiestek a Bajnokcsapatok Euró­pa-kupájából, Lisszabonban a Benfica együtte­sével mérkőztek a Klubcsapatok Európa-kupá­jának első fordulójában, és 100-69 arányú vere­séget szenvedtek. MEGÁLLÍTHATATLANUL Továbbra is Kaszparov szerepel a legjobban a til­­burgi férfi sakktornán. A tizedik fordulóban a vi­lágbajnok döntetlent játszott az amerikai Kamskyval, Karpov legyőzte a holland Timmant, és így Kaszparov 7,5 ponttal megerősítette veze­tő helyét az indiai Anand (6,5) és az angol Short (6,0) előtt. Karpov 5,5 ponttal csak a negyedik, v­ilág­j­árás 15 E­Z­T N­Y­AKi NOVEMBER 15-IG 5 db ledörzsölt Sportexpress sorsjegyet beküld a Kurír, illetve a Gamex Kft. címére, részt vehet egy fantasztikus sorsoláson. FŐNYEREMÉNY egy tűzpiros DODGE STEALTH TURBO sportkocsi. További nyeremények: 2 db önindítós, automata YAMAHA MOPED!!! Tehát figyelem! Ne dobja el a sorsjegyét! A játékban csak a Sportexpress sorsjegyek vesznek részt! A borítékba az 5 szelvényen kívül mellékelje a Kurírból kivágott kupont, és a borítékra írja rá: Sportexpress • Címek: 1398 Budapest 62, Pf. 390. Kurír szerkesztősége vagy Gamex Kft. Budapest Pf. 923.

Next